Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

% Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 21». SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Határosat a minisztériumi iparban és minisztériumi kivitelezd építőiparban dolgozó alkalmazottak prémiumrendszerének továbbfejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A munka­ügyi miniszter és a pénzügy- miniszter közös előterjesztése alapján határozatot hozott a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivitelező épí­tőiparban dolgozó alkalmazot­tak prémiumrendszerének to­vábbfejlesztéséről. A határo­zat 1966,- január 1-ével lép hatályba. A Minisztertanács megvi­tatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszter be­számolóját a mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány felhívja a me­zőgazdasága üzemek dolgo­zóit: jól szervezett és odaadó munkával igyekezzenek le­küzdeni a hosszú idő óta tar­tó rendkívül kedvezőtlen idő­járás miatt bekövetkezett ne­hézségeket, a termelőszövet­kezeti tagok családtagjai is kapcsolódjanak be nagyobb számban a munkába. Szüksé­gesnek látja a kormány, hogy az ipari és más üzemek se­gítsék, minden lehetséges tá­mogatással mozdítsák elő az őszi betakarítás, szántás-ve­tés eredményes elvégzését. A kormány megtárgyalta az ENSZ közgyűlésének 20. ülésszakán résztvevő delegá­ció tevékenységének legfonto­sabb kérdéseit, és felhatal­mazta a külügyminisztert, hogy a delegáció összetételé­re előterjesztést tegyen az Elnöki Tanácshoz. A Minisz­tertanács foglalkozott az In­dia és Pakisztán közötti fegy­veres konfliktussal, majd napi ügyeket tárgyalt. * A Minisztertanács ülésén a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivitelező épí­tőiparban dolgozó alkalma­zottak premizálásának to­vábbfejlesztéséről hozott ha­tározat megállapítja, hogy a jelenlegi prémiumrendszer már nem felel meg a gazda­sági élet új követélményei­nek. A Minisztertanács határo­zata alapján bevezetésre ke­rülő új prémiumrendszerben az eddiginél általában na­gyobb mértékű lesz az a pré­miumkeret, amelyet a válla­latok kaphatnak. Ez a keret a vezetők prémiuma nélkül számított eddigi vállalati ösz- szes prémiumkeretnek mint­egy 70 százaléka. (Ennek leg­feljebb 20 százalékát — egy- egy vállalatra vonatkozóan ki­vételes esetben — a felügye­leti szerv feladattól függővé teheti.) A prémiumkeretet növelni lehet. A növekedés a válla­lat nyereségétől, illetve nye­reségrészesedésétől függ. Ha a vállalat eléri a felügyeleti szerv által meghatározott nye­reségrészesedési szintet, a pré­miumkeret kiegészül az eddi­gi teljes prémiumkeret mér­tékére. A nyereségrészesedés összegének további növekedé­se esetén a prémiumkeret arányosan növekszik, s elér­heti a régi rendszerű pré- miumkeret mintegy 130 szá­zalékát. A nyereségrészesedés­től függő prémiumot a nye­reségből. az eddigi nyereség- részesedésen félül tarthatja vissza a vállalat. A prémium­nak ez a része is beleszámít az érintett dolgozók átlagke­resetébe minden olyan eset­ben. amikor az átlagkeresetet veszik számításba a táppénz, a fizetett szabadság, a nyug­díjalap stb. kiszámításánál. A prémiumkeret növelésé­nek az a célja, hogy fokozód­jék a vállalatok önállósága, az egyes dolgozók részére olyan prémiumfeladatokat ír­hassanak elő, amelyek mun­kakörükre jellemzők, s ne tűzzenek eléjük vállalati szin­ten megoldandó olyan felada­tokat, amelyeknek eredmé­nyes megoldására tulajdon­képpen nem is tudnak köz­vetlen hatást gyakorolni. En­nek megfelelően a határozat elő is írja. hogy vállalati szintű mutató teljesítését csak olyan dolgozóknak lehet pré­miumfeltételként megszabni, akiknek a teljesítésre számot­tevő közvetlen befolyásuk van. A népgazdaság és a vál­lalatok részére egyaránt elő­nyös, hogy a prémumok ösz- szege a nyereséggel, illetve a nyereségrészesedéssel szoro­san összefüggjön. Fokozottabb lehetőség nirilik az egyéni pré­miumok közötti nagyobb dif­ferenciálásra, arra, hogy aki többet tesz a népgazdaság érdekében, az számottevően többet kapjon. Ennek érdeké­ben az új intézkedés meg­szünteti az egyéni prémiu­mok felső határát. Uj módon történik a vál­lalatoknál a vezérigazgató, az igazgató és helyetteseik pre­mizálása: a vállalat egészéi nek működése alapján, a gaz­dasági évet követően, utólag kerül megállapításra prémiu­muk mértéke. Természetesen megmarad a felügyeleti szerv lehetősége, hogy előre felhív­ja e vezetők figyelmét, főként milyen eredmények alapján állapítja meg majd utólago­san a prémium mértékét. Év közben egy alkalommal, az első félév után prémiumelő­leget lehet folyósítani az em­lített vezető beosztású dolgo­zóknak. A kormány határozata in­tézkedéseket tartalmaz annak eredményesebb ösztönzésére is, hogy a vállalatok a nép­gazdaság szempontjából külö­nösen fontos exportkötelezett­ségeiknek kiváló minőségű gyártmányok szállításával ha­táridőben tegyenek eleget. Az új prémiumrendszert 1966. január 1-vel a minisz­tériumi iparban és a minisz­tériumi kivitelező építőipar­ban vezetik be. Az ipar más területein is alkalmazzák az új határozat néhány intéke- dését, de ezeken a helyeken a prémumkeret általában az ed­digi rendszer szerinti keret mértékéig használható feL Megjutalmazták a megye legjobb kombájnvezetőit Csütörtökön délután 2 öra kezdettel Pécsett a Megyei Tanács dísztermében ünne­pélyes keretek között adták át a KISZ Megyebizottsága, a Gépállomások Megyei Igaz­gatósága, a MEDOSZ és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága díszokleveleit és jutalmait, valamint a KISZ Központi Bizottsága külön ki­tüntetéseit a nyári aratási versenyben legjobb eredményt elért baranyai kombájnveze­tőknek. Az ünnepségen meg­jelent Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, Wo­ol cs János, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke, Lu­kács János, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, a MEDOSZ, az Állami Gazda­ságok és gépállomások me­gyei vezetői. Pécs energiaellátását a te­tőtartós villanyvezetékek már nem bírják, ezért a DÉDÁSZ fokozatosan a föld alá süly- lyeszti a város belső részé­ben a villamosvezetékeket. Az építést tavaly kezdték meg és a belváros keleti részén már befejezték, most a város szívében, a Rákóczi út. Kór­ház tér, Káptalan utca, Ku- lich Gyula utca és a Hunyadi út által határolt területen süllyesztik a nagy kereszt­metszetű 1 kilovoltos kábele­ket. Idén készül el még a Sétatér közvilágítása is. A ká­belek süllyesztésével egyidő- ben helyezik el a falbacpített csatlakozó szekrényeket. Ren­des üzem esetén a transzfor­mátorokat sugárszerűen táp­lálják a központi áramellátó­ból, de meghibásodás esetén a szekrényeken keresztül kör- kapcsolás jön létre, és így a többi transzformátor „kise­gíti” a meghibásodott trafót, ezzel kiküszöbölődik az, hogy bármely trafó körzetében za­var lépjen fel az áramellá­tásban. Az idén elvégzendő munka összesen mintegy nyolc és fél millió forintba kerül. A képen a Hunyadi út déli részén készítik a kábelárkot. Az ünnepélyes megnyitó után Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese meleg szavakkal köszönte meg a megjelent kombájn­vezetőknek azt a helytállást, melyet az idei aratásban ta­núsítottak. A méltatás min­denekelőtt annak a 64 gép­állomási, termelőszövetkezeti és állami gazdasági kombájn­vezetőknek szólt, akik az ün­nepségre eljöttek s akik kivé­tel nélkül teljesítették, illet­ve túlszárnyalták az 500 hol­das mozgalom feltételeit. Az aratás sikere a kombájn vezetők jó munkájától füg­gött, hiszen Baranyában az idei nyáron 145 400 hold kalá­szos várt betakarításra s en­nek 92,2 százalékát a gépek siratták le. Az a 306 kombájn­vezető, aki a mezőgazdasági nagyüzemekben az idén gép­re ült, rövid két hónap le­forgása alatt 22 000 ember nehéz fizikai munkáját vé­gezte el, ők vágták le a ga­bona 77,3 százalékát s ők is csépelték el. Ehhez a ked­vező időjárás is hozzásegítette őket, de nem szabad megfe­ledkezni azokról az emberek­ről sem, akik a kombájnokat kiszolgálták. Ebben az évben az aratásnak már minden munkafolyamatát gépesítették, a billenős szállító járművek a tsz-ek zömében már egye­nesen a garatra hordták a gabonát s ezzel meggyorsult a szállítás, jobb volt a kom­bájnok kiszolgálása. Ez az örvendetes körül­mény azonban nem kisebbíti a kombájnvezetők érdemeit. Teljesítményük kimagasló és országosan is a legjobb. A termelőszövetkezetek 55 saját kombájnnal rendelkeznek, ezeknek a kombájnoknak át­lagteljesítménye 354 hold volt. Az állami gazdaságban 70 kombájn dolgozott, egy kombájn átlagteljesítménye m elérte a 300 holdat. Legjobb munkát mégis a gépállomási kombájn vezetők végezték, a 180 gépállomási kombájn át- lagteijesítmenye 420 hold le aratása volt, ami országosan is a legjobb eredmény. A baranyai kombájn vezetők közül 64 érte el, illetve szár­nyalta túl az 500 holdas tel­jesítményt, ezen belül 7 kom- bájnos kereken 500 holdas, 56 kombájnos 500—1000 hold között és egy kombájnvezető 1000 hold feletti szintet ért el; Ez a kambájnvezetö Ho fecker János, a kozármislenyi gépállomás dolgozója, aki vál­tótársával, Joó Jánossal 1480 hold gabonát aratott le és 175 vagon szemet csépelt el. Ez nem csak hazai rekord, de világviszonylatban Is nagy rangot jelent, hiszen a kana­dai rekordot 150 vagonos, az angol rekordot 160 vagonos teljesítménnyel tartják s eze­ket a rekordokat Hofecker János túlszárnyalta. A kozár­mislenyi gépállomás kiváló kombájnosát csütörtökön nem csak a megyei, de az orszá­gos verseny győzteseként is ünnepelték. A megyei verseny második helyezettje Kovács Ottó, a ko- zármislényi gépállomás kom­bájnvezetője, aki 875 holdat aratott le és 139 vagon ga­bonát csépelt el. Harmadik Bodó József, ugyancsak a ko­zármislenyi gépállomás dolgo­zója, teljesítménye 802 hold aratás és 86 vagon cséplés. Az ünnepség második ré­szében Földvári János átadta a díszokleveleket a kombájn­vezetőknek. Hofecker János­nak az oklevél mellé egy 8 napos csehszlovák—lengyel társasutazásra szóló utalványt nyújtottak át. Kovács Ottó 2000 forintos, Bodó József pe­dig 1500 forintos pénzjuta­lomban részesült. A KISZ Központi Bizottságának Di­csérő Oklevelét és egy két­hetes szovjetunióbeli utazás­ra szóló utalványt Lukács Já­nos, a KISZ megyei titkára nyújtotta át Joó Jánosnak, az ifjú kombájnvezetőnek, aki egész nyáron át Hofecker Já­nos váltótársaként dolgozott. A KISZ Központi Bizottsága Dicsérő Oklevelével tüntették ki továbbá a megyei kombáj­nos verseny első tíz helye­zettjét. Az ünnepség után a megye párt és állami vezetői baráti beszélgetést folytattak sike­reikről, munkában elért ered­ményeikről a kiváló kombájn- vezetőkkel. t A megjutalmazott kombájnvezetők egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents