Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
1965. AUGUSZTUS 8. ’ 4 mmmm — napló Mííhőtljon most minden öntözőberendezés Huszonegyezer holdat tudunk öntözni — A kukoricánál is érhetünk még el eredményeket Kásodveícsű kukoricát öntöznek » belvárd gyulai tsz-ben A tavasz egész időszaka, a l nyár első része igen csapadé- ’ kos volt. A szokásosnál több csapadék hullott július elején is. Július 10-e óta azonban kevés volt az eső, bár az ország nagy területén most is sokat esett, úgyhogy az aratás több megyében igen vontatottan halad. Baranya megye területén viszont nagy szükség volna 30—50 mm csapadékra. Ezt ha már a természet nem adja meg — mesterségesen keű pótolnunk. Sürgősen meg kell kezdeni az öntözést ott, ahol ezt eddig még nem tették meg, Mii öiitcizzöük? J 60-ban Baranya megye tétén csak néhány holdat lehetett öntözni. Ma termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink több mint 21 ezei katasztrális hold öntözését képesek megoldani, a rendelkezésre álló öntözőberendezésekkel. Élni kell a lehetőséggel! Milyen növényfélesógek igényelnek napjainkban öntözést? — Mindenekelőtt a kukorica. A kukoricatermés mennyiségét és minőségét jelentősen befolyásolja a júliusi csapadék. 1951—1964 között megyei számok alapján vizsgálatot végeztem arra vonatkozólag, hogy a júliusi csapadék milyen módon befolyásolja a kukorica holdankénti termésátlagát. Megállapítottam. hogy a júliusi csapadék- mennyiség és a termésátlag között pozitív koreláció van. Például 1959-ben 56 mm csapadék hullott, s a kukorica termésátlaga 16,4 mázsa volt, 1962-ben 135 mm csapadék mellett a termésátlag 19 mázsa volt. Természetesen nemcsak a csapadék, hanem az összes természeti tényezők együttesen befolyásolták a termés nagyságát, mégis a júliusi csapadéknak a mi viszonyaink között, amikor az alapvető agrotechnikai eljárásokkal már nincs baj, döntő szerepe van. Miután júliusban csapadék csak a hónap elején volt, azok az üzemek jártak el helyesen. amelyek július második felében a kukoricájukat öntözték. Jó munkát végzett ezen a téren a mohácsi Uj Barázda Tsz és a majsi Táncsics Tsz. A hűvös és csapadékos tavasz, a viszonylag hűvös nyár miatt a növények fejlődése késik. így az augusztus eleji öntözéssel is érhetünk még el eredményt. 3 {alíirmÉRyrJvM öntözni indokolt a cukorrépát is. A szederkényi termelőszövetkezet az öntözött területről évek óta 80—100 mázsával többet takarít be, mint arról a területről, amelyet nem öntözött. Hasonlók a tapasztalatok a takarmányrépa öntözésénél ifi; , Mezőgazdasági üzemeinknek több mint 14 ezer holdon van tarlóvetésük. A másod- és tarlóvetések a takarmánygondjainkat hivatottak enyhíteni. A belvárdgyulai termelőszövetkezet több mint 100 kh másodvetésű növény öntözéséről gondoskodott. A takarmánytermesztés legkorszerűbb módja az Iregszemcséi Kutatóintézet javaslatára bevezetett keveréktakarmányok termesztése; A keveréktakarmányok — a szőj ás kukorica, a kukoricás napraforgó és más keveréktakarmányok — béltartalom és tömeg szempontjából is jól szolgálják az állatállomány zöldtakarmány- nyal való ellátását és kiválóan alkalmasak szilázs készítésére. Ezeknek a takarmány- keverékeknek öntözése nagyon indokolt A napokban a bicsérdi telepen tartott bemutatót az Iregszemcsei Kutatóintézet. A bemutatón láthattuk, hogy a különböző variációkkal a takarmánykeverékeknél meglepő eredményeket érhetünk el. Például három termésbetakarítást egy évben 400—500 mázsa zöldtakarmánnyal holdanként *— Természetesen a bicsérdi telepen is szükség szerint öntöztek. A lucernákban és vörösherékben a pockok súlyos károkat okoztak. Az idei tavaszon a kalászosok egy részét a pillangósok pótlására felülvetették; Jó a felülvetések növényállománya; Ha ezeket a felülvetéseket megöntözik, teljes értékű szénát tudunk még betakarítani, sőt magfogásra is nyílik ailkalomu A legelők egy részén vegyszerrel kiirtottuk a gyomokat, műtrágyát adhatunk és öntözést is alkalmazhatunk. Legelőink az említett ápolás mellett kiváló takarmányt szolgáltatnak a szarvasmarha-állomány részére. Valamennyi mezőgazdasági üzem érdeke, hogy olcsó és nagy tömegű takarmánnyal lássa el a szarvasmarha-állományt. Ezt megoldja az öntözés. Drága berendezések kihasználatlanul 1962 óta Baranya megye területén 700 kh vízfelületű völgyzárógátas víztározókat építettünk. Baranya megye vízrajzi adottságai lehetővé teszik a Duna és Dráva mentén a víz öntözésre való felhasználását. Az élő vízfolyások, a víztározók, de a föld alatti vízkészlet is lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodás megvalósítását; Ezért érthetetlen, hogy egyes mezőgazdasági üzemek vezetői közömbösséget, hanyagságot tanúsítanak e fontos feladat teljesítésénél. A napokban ellen őriztük a somogyapáti termelőszövetkezetet abból a szempontból, hogy a rendelkezésre álló három öntözőberendezést jól felhasználják-e. Kiderült, hogy egyetlen öntözőberendezést sem használtak ebben az időben. Kertészetük az öntözést igényelte volna. A legelő, amely közvetlenül a víztároló mellett helyezkedik el, vörö- södik az elszáradt növényektől. A kukorica, a cukorrépa mind-mind igényelné az öntözést, ugyanakkor az öntözőberendezésekről a traktorosok elvitták az akkumulátorokat és a gumiabroncsokat. Éjjel-nappal üzemeljenek Hangsúlyozom, hogy az öntözőberendezéseket ezekben a napokban maximálisan ki kell használni. Indokolt, hogy az öntözőberendezéseket két műszakban üzemeltessék. Ez egyrészt lehetővé teszi az öntözőgépek jobb felhasználását, másrészt az éjszakai öntözés hatékonyabb, mert kevesebb a vízveszteség. Földvári János, a megyei tanács vbelnökhelyettese Újabb sikerek a rák gyógyításában Zérusra csökkenthető a méhnyakrák halálozási aránya Közel egy évvel ezelőtt már hírt adtunk arról, hogy dr. Görcs Jenő, a Pécsi Városi Kórház nőgyógyász főorvosa több munkatársával 1949 óta kiterjedt kutatásokat végez a méhnyakrák megelőzésére, s eredményes diagnosztikai eljárást dolgozott ki. A kutatásokban 1952 óta intenzíven részt vesz dr. Kummerlander Lajos, a Megyei Onkológiai Gondozó főorvosa is, s dr. Görcs Jenővel összefogva együtt értek el jelentős sikereket. A Megyei Onkológiai Gondozóban nagyobb lehetőség nyílik az új eljárások alkalmazására. A Baranya megyei Onkológiai Gondozónak ugyan is 3 szakrendelése van — Mohácson, Komlón és Szigetvá- rott —, ezenkívül 4 rákszűrő állomással rendelkezik, Pécsett, Pécsváradon, Sásdon és Sellyén. A gondozónak ily- módon 1964-ben már lehetősége nyílott arra, hogy rákszűrést végezzen a megyében élő, 30 éven felüli női lakosság egyötödén, összesein 20 ezer személyen. Az új diagnosztikai eljárással a méhnyakrák még tin. megelőző szakaszában, illetve olyan korai állapotban felismerhető, hogy teljes sikerrel gyógyítható. Ezt statisztikai adatok is igazolják. Amíg 952-ben Pécsett és a megye többi részén 31 személy halt meg méhnyakrákban, 1963- ban a halálozási arányszám ennek egyötödére, 6 főre csökkent. Ez az eredmény országos szempontból is kimagasló, ezért dr. Görcs Jenőt és dr. Kummerländer Lajost az Egészségügyi Minisztérium dicséretben részesítette. A Megyei Onkológiai Gondozó a város és megye többi egészségügyi intézményével összefogva azért küzd, hogy az egyötödrész halálozási arányt megszüntesse. Mint dr. Kummerländer Lajos közölte, a méhnyakrák halálozási száma a szó szoros értelmében zérusra csökkenthető, ha fejlesztik a megye és város onkológiai gondozó hálózatát, illetve ha a 25 éven felüli nők minden évben jelentkeznek rákszűrő vizsgálatra. Örömmel állapította meg, hogy mind több nő jut az utóbbi felismerésre, s a rákszűrésre kerülő nők mintegy fele már az önként jelentkezőkből kerül ki. Ezeknek — ha valóban minden évben jelentkeznek — garantálni tudják, hogy megmenekülnek a méhnyakráktól, illetve az ebből eredő haláltól. Kétszáznegyyenezer homokzsák Amikor a múlt hónap közepére elcsendesedett az ár, a Vízügyi Főigazgatóság azonnal megkezdte az árvízvédelmi anyagok visszamentésére a munkák szervezését, és segítséget kért a KISZ Központi Bizottságától. A KISZ KB megbeszélte az érdekelt három megye ifjúsági vezetőivel, mi a teendő. Ennek eredményéként Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyében ifjúsági táborokat szerveztek. A központi bizottsági ülésen Baranya megye 700 fiatal mozgósítását vállalta, 350-et egy hétre. A vállalást túlszárnyalták, mert két hét alatt 769-en jelentkeztek munkára a pécsi, komlói és mohácsi iparitanuló intézetekből, középiskolákból és egyetemekről. Ezen túl vállalták a megye ifjúsági vezetői, hogy két va< sár-nap 200—200 fiatalt irányítanak Mohácsra, hogy társadalmi munkában szedjék a zsákokat. Ezt is sikerült megvalósítani: 25-én 340, augusztus 1-én pedig 400 üzemi fiatal és diák utazott a táborba. E nagyszerű munka nem várt eredménnyel járt: 240 ezer zsákot ürítettek, mostak ki és nagyrészt bálákba is rakták a tábor lakói. Itt kell megemlíteni, hogy Mohács környékén fél millió zsákot építettek be az árvízveszély idején, így csaknem a felét a fiatalok szedték fel. Naponta hat órát dolgoztak a. tábor lakói 10—10 fős brigádokban. A brigádok közötti verseny legjobbjainak járó 7300 forint jutalmat a tanév kezdése után osztják ki az árvízvédelmi oklevelekkel együtt, melyet minden fiatal megkap. Dr. Kummerländer Lajos, dr. Görcs Jenő, és társaik munkássága egyébként szembeötlő változásokat eredményezett a rák okozta halálozások nemenkénti megoszlásában. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis a rák okozta halálozások aránya 15—20 százalékkal magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál ma viszont 52,7:47,3 az arány, a nők javára. Mindez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a méhnyakrák halálozási aránya a 10—15 évvel ezelőtti csaknem 20 százalékról alig néhány százalékra csökkent. Az orvostudomány ma már igen korai szakaszában felismeri és sikeresen gyógyít! a a gégerákot, az emlő- és bőrrák több változatát is. Világszerte megfeszített erővel folyik a kutatás azért, hogy az ún. belsőszervi rákok korai felismerésére is eredményes diagnosztikát dolgozzanak ki. Ezek közül különösen a gyomorrák korai diagnosztikája lenne jelentős, hiszen ennek a betegségnek körülbelül olyan szerepe van a férfiak rákhalálozási statisztikájában, mint amilyen a méhnyakráknak a nőknél volt. A megye onkológiai hálózatának fejlődését jelzi, hogy külön, onkológiai jellegű szociális otthont kívánnak létrehozni a megyében. Mint dr.’ Kishonti Tibor, megyei főorvos közölte, erre a harmadik ötéves tervben kerül sor. — Jónapot! Ä halászokat keresem.,. A kocsma ros egykedvűen zörgölődik a toccsos bádogom, aztán felnéz és gyanakodva rámmered. „Egy idegen” — gondolja, s köziben felmér a pillantásával. — Azok ott — mondja aztán és a fejével az udvari ajtó közelében üldögélő két férfi felé int. A halászok söröskancsók mellett könyökölnek, cigarettáznak. Egyik napszítta, indiános, a másik testesebb vöröses bőrű, az arcán kusza ráncok kanyarognak, jó ötvenes férfi. Az udvarra nyíló ajtó előtt halaskosár, a pádon kofamérleg. Ha jön valaki, felállnak, kimérnek pár kiló halat, aztán visszaülnek sörözni. Hajnalban indultak Drávasztáráról. Halásztak egész nap, aztán késő délután feleveztek a Révfaluba vezető csatornán a mocsaras, félig-meddig víz alá került irtások és erdők között, és a kocsma közelében kikötöttek. Ami: fog nak, naponta eladják, a bevételt feljegyzik, a pénzt megküldik a szövetkezetnek. A Barcsi Határőr Halászati Termelőszövetkezet tagjai. Eredetileg négyen dolgoztak a brigádban, de ketten valamilyen szakmai nézeteltérés miatt elmaradtak. Drá- vasztára és Révfalu környékén most csak ketten járják a vizeket, Kollár János és Bacsmai György. Eleinte úgy tűnik, hogy kevés beszédű, gyanakvó emberek. — A megyétől? — kérdik. Halászmadarak kiáltása — A Dunántúli Naplótól, írnék magukról valamit, meg a vidékről... — Az emlékfáról írjon... Ott a cigánytelepen túl, olyan nagyodvú fák is vannak, hogy akár egy ember is éllakhatna bennük. A Draskovics grófé volt erre minden, s a fákat meg csak úgy hagyta. Nagyon öreg fák. — A víz is a grófé volt? — Hát olyanformán, de mégis inkább a bérlőké. Tudja, én már akkor elsze- gódtem volna halásznak, akár felesbe, vagy harmadosba is, de a bérlők nem fogadtak be. Attól féltek, hogy kifogom előlük a halat. Pedig volt hal elég — mondja Bacsmai György, aztán még hozzáteszi — jó életük volt a bérlőknek... Egy napig halásztak, két napig ittak, meg kártyáztak a kocsmákban. — Maguknak nincs jó életük? — De nekünk is jó életünk van. Az embernek ez a szenvedélye. A vizeket járjuk, halászunk. Ha ez nem lenne, akkor máshol megkeresnénk vagy háromezret. De hát az embernek ez a szenvedélye... — Mennyit keresnek? — Fogás szerint. 1200— 1300-at, májusban megvolt az 1700 forint. De mi hajnalban vízen vagyunk már, mint a gémek. Ha árad a víz, akkor úgy fél három, három körül Indulunk hajnalban, ha rendes, akkor úgy hét óra felé. A hal az áradáshoz igazodik. — Mit fognak általában? — Harcsát, compót, fehér halat, de fogtunk már angolnát is, éppen a múltkor. A János meg is ijedt tőle, mert még nem látott ilyen mászós halat, de aztán én mondtam, hogy csak „húzd ki, angolna az”. Megsütöttük magunknak, jó húsa van. Mi inkább csak nyársonsült halat eszünk, de ha legközelebb kijön ide, magának főzünk egy igazi drávai halászlét. — Van titka a jó halászlének? — Biztos, hogy van. — Elárulhatná. „ — Egyet mondok: amikor forr a lé, a paprikát nem szabad a habra szórni, mert odaég. Ahol nincs hab, oda kell, és elkeverni gyorsan. Aztán kell ötféle hal: com- pó, olyan kilós forma, törpeharcsa, ponty fél kilós nagyságú, csuka és három- négy pirosszámyú... A harmadik korsó sör után a halászok elvittek az öreg Kollár Márton (Kollár János rokona) vízparti házába és megmutatták az elektromos gépet. Áramütéssel kábítják el a halat, aztán könnyedén kiemelik. Dolgoznak persze hálóval, varsával is. Az orvhalászokat ők sem szeretik. Úgy látszik, ez örök probléma .marad. — Az itteniek úgy véÁram szünet — Áramszünet lesz augusztus 9-én 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Rózsa F. u„ Piac tér, Somogyi Béla u.« Batthyány u. által behatárolt területen. — 9-én 7—17 óráig háló- zatátépltés miatt Kovács telep egész területén. — 19-én 7—IS óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Mező . I. u., Marx úti mészégető, Alsó-Ovükés, Felső-Gyükés, Vidámpark, Borbála-telep, Andrásbányavölgy, Pécs- bányatelep, Gesztenyés, Kozárt kőbánya, Fehérkút által behatárolt területen. — Áramszünet lesz 11-én 7—16 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Pécsbányatelepi Kórház, Alsó-, Felsőbánom, Fehérkút, Kozári kőbánya, Pécsbányatelep, Gesztenyés, Andrásbányavölgy, Borbála telep, Vidámpark által behatárolt területen. fekedineS, hogy övék a környéken a föld, őket Illeti a hal is. így aztán mindig akad orvhalász. Szegénynek, öregnek adunk mi halat ingyen, de aki pénzt tud keresni, az fizesse meg a mi fáradságunkat. így gondoljuk ... — Mit csinálnak télen, ha beáll a viz, leesik a hó? Halászni itt akkor aligha lehet ...? — Nádpallót csinálunk. Azzal jobban keresünk, mint a halászattal. Tavasszal én csigát is szedek — mondja Bacsmai. — A feleségem kinevetett, de én a csigával három pirosat kerestem naponta. Hát nem jó kereset ez csigából? Az igazi persze a halászat. Vagyunk ebben a szövetkezetben harmincán, de még egy ilyen bolondja nincs a halászatnak, mint én ... Késő ősszel, lehet akármilyen hideg, belemegyek a vízbe... Révfalu kocsmaasztala mellett, miközben Gadanecz József, a fiatal csapiáros, újabb és újabb italokat rakott elénk, nagyon megirigyeltem a drávai halászokat. Szép életük van. Egy a vízzel, erdőkkel, a határvidék romantikus szépségű ősi világával. Amikor hazafelé lassan magam mögött hagytam a nyárfákkal és olaifü- zekkel szegélyezett folyópartot. ez az érzésem csak erősödött. A halászmadarak ijedt kiáltásait, a folyóról érkező fanyar, üde berek- szagot, az esti félhomálvba vesző odvas emlékfákat nem lehet elfelejteni. u Bertha Bulcsu l ) » *
