Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
Vasárnap este a Parlament Munkácsy-ter- mében magyar—guineai közös nyilatkozatot írtak alá. Az okmányokat magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a kormány elnöke, guinea! részről Ahmed Sekou Touré, a Guineái Demokrata Párt főtitkára, a Guineái Köztársaság elnöke irta alá. Az aláírásnál jelen volt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja, valamint a tárgyalásokon részt vett magyar és guineai delegáció. Közlemény a magyar és a guineai párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól Magyar-gaineai közös nyilatkozatot írtak alá Kilencvenkét új pedagógus Baranyái an A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására Ahmed Sekou Tourénak. a Guineái Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnökének vezetésével 1965. július 30. és augusztus 2. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Guineai Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során megbeszélések folytak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány képviselői, valamint a Guineai Demokrata Párt és a Guineái Köztársaság kormányának küldöttsége között. Magyar részről a megbeszéléseken részt vett: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetője, Mód Péter, a k ü 1 ügym i raszter első helyettese, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke. Guineai részről a megbeszéléseken részt vetít: Ahmed Sekou Touré, a Guineai Demokrata Párt főtitkára, a Guineái Köztársaság elnöke, Béa- vogui Louis Lansana, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Keitan Famara, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, Erdős-Guinea miniszter} rangú kormánybiztosa, Camara Damantang, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Hivatal belügyekkel foglalkozó osztályának főigazgatója, Fo- fana Karim,, a Guineai Demokrata Párt Gazdasági Bizottságának alelnöke, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, Camara Maurice, a Guineai Köztársaság budapesti nagykövete. A megbeszélések baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. A felek véleménycserét folytattak a két ország kapcsolatairól és fontos nemzetközi kérdésekről. A megtárgyalt kérdésekben a nézetek azonossága nyilvánult meg. A magyar fél a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a Guineai Köztársaság bátor harcát, amelyet az imperializmus el- | nyomó ás kizsákmányoló poI litikája és az új gyarmatosítás ellen folytat, valamint a Guineai Demokrata Párt küzdelmét a guineai nép társadalmi haladásáért. A magyar nép nagy figyelemmel és szolidaritással követi a Guineai Köztársaság vezetőinek az afrikai egység érdekében kifejtett erőfeszítéseit, amelyek nagy hozzájárulást jelentenek a nemzetközi együttműködés és a béke ügyéhez. A guineai párt- és kormányküldöttség örömmel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság jelentős sikereket ért el a szocializmus építésében és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése terén. A két fél megállapítja, hogy a magyar kormányküldöttség 1962 decemberében tett guineai látogatásakor aláírt közös közleményben lefektetett elvek alapján a két ország kancsolatai egészségesen fejlődnek; A két fél elitén a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását az amerikai katonai erők által, valamint a dél-vietnami amerikai beavatkozást, követeli az ösz- szes külföldi csapatok kivonását Dél-Vietnamból és az In- dokfnával kapcsolatos 1954. évi genfi egyezmények szigorú tiszteletben tartását. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy az afrikai népek történelmi sikereket értek el a földrészük felszabadításáért vívott harcban. Hangsúlyozzák az afrikai egység szervezete fontos szerepét. A felek felhívják a figyelmet az afrikai egység szervezetét fenyegető imperialista mesterkedésekre, amelyek az afrikai felszabadítás! mozgalmak elfojtására irányulnak és akadályozzák az együttműködést Afrikában. A két fél egyetért abban, hogy az általános békéért és a gyarmati múlt gazdasági következményeinek felszámolásáért elő kell mozdítani minden olyan probléma megoldását, amely akadályozza az államok közötti gyümölcsöző együttműködést. Fellépnek a megkülönböztetés, az elnyomás és a kizsákmányolás minden megnyilvánulása ellen. A felek egyetértenek abban, hogy a függőben lévő nagy nemzetközi problémák rendezése érdekében biztosítani kell az ENSZ normális működését. A felek meggyőződése, hogy az ENSZ akkor tudja ellátni feladatát, ha az alapokmány szellemében tevékenykedve elősegíti a mai nemzetközi élet nagy problémáinak — az imperialista agressziók elhárításának, a gyarmati rendszer végleges felszámolásának, a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése biztosításának, a leszerelésnek, az atomfegyverek használata betiltásának I megoldását. Szükséges, hogy az ENSZ szerveinek összetétele tükrözze a tényleges nemzetközi viszonyokat és hogy helyreállítsák a világszervezetben a Kínai Népköztársaság jogait. A felek kölcsönösen kifejezésre juttatják, hogy együttműködésüket erősítve folytatják harcukat a függőben lévő nemzetközi problémák rendezéséért, a béke tartóssá tételéért, a gyarmati rendszer teljes és haladéktalan felszámolásáért A két ország jóviszonyának elmélyítése céljából mindkét fél további erőfeszítéseket tesz az államközi, párt- és tömegszervezeti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére, az együttműködés lehetőségeinek feltárására és fokozására. A Guineai Demokrata Párt főtitkára, a Guineai Köztársaság elnöke, Ahmed Sekou Touré meghívta a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát. Kádár Jánost a Guineai Köztársaságban teendő baráti látogatásra. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később fogják megállapítani^ Budapest, 1965. augusztus hó 1-én, KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkás párt Központi Bizottságának első titkára AHMED SEKOU TOURÉ, a Guineai Demokrata Párt főtitkára, a Guineai Köztársaság elnöke KÄLLAI gyula, a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnöke Tegnap délelőtt tíz órakor 92 új óvónőt, tanítót és tanárt fogadtak a Baranya megyei Tanácson. A versbarátok körének rövid, aktuális műsora után Takács Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a megye új pedagógusait; — Azí kérjük Önöktől, hogy a típusában és tartalmábap egyre inkább szocialista iskolának modern. szocialista nevelői igyekezzenek lenni. A másik lényeges követelmény: Önök Baranyában kezdik meg pályájukat. Ez természeti kincsekben és szép tájakban gaz dag megye, tehát jól választottak. De arra is fel kell készülniük, hogy itt valamivel nehezebb dolgozni, mint másutt. A baranyai települési viszonyok, a sok kis község nálunk nehezebbé teszi a szocialista és korszerű oktatás megvalósítását. Kérjük, vállalják szívvel-lélekkel ezeket a mostoha körülményeket is. Ezután Bodó László a szak- szervezet nevében köszöntötte az ifjú pedagógusokat, majd a kilencvenkét új baranyai nevelő letette az ünnepélyes esküt. Fedett váróc arnokok épülnek Pécsett További lépések az autóbusz-közlekedés körülményeinek megjavítására Pécs autóbuszközlekedése az elmúlt másfél évben igen sokat javult. A lakosság már számos esetben tanújelét adta annak, hogy örül a pozitív változásoknak. Változatlanul sok panasz hangzott el azonban a közlekedés egyéb körülményeire. Igen sokan kifogásolták például, hogy kevés, sőt — sok forgalmas helyen — egyáltalán nincs fedett autóbusz-várócsarnok a városban. Sok bíráló megjegyzés hangzott el amiatt is, hogy egyes autóbusz-végállomásokon nincs megoldva megfelelően a járművek par- kíroztatása, s a veszteglő autóbuszok tömege akadályozza a forgalmat, s látványuk városképi, idegenforgalmi szempontból nem elfogadható. Ilyen panaszok hangzottak el például Üjmecsekalján is, az A nyári vásár első napján, hétfőn többezren keresték fel az Állami Aruházat és vásároltak a leszállított árú cikkekből. — Szckolai felv. — Olimpia mögött állomásozó üzemi autóbuszjáratok ügyé-* ben. A városi tanács megkezdte a panaszok orvoslását. Amint Dalos József, az építési és közlekedési osztály mérnöke közölte, a Nehézipari Minisztériummal összefogva, a jelenlegi újmecsekaljai autóbuszvégállomás közelében új, ún. nyugati kispályaudvart építenek a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemi járatai, valamint a 12-es AKÖV nyugat felé haladó és onnan érkező járatai számára. Az ói kispályaudvar egy 136,5 és egy mintegy 80 méter hosszú járdaszigetből, illetve megfelelő nagyságú aszfaltozott parkírozóhelyből áll majd. Tekintve, hogy a pécsi utas- forgalom nagy része a Kossuth téren bonyolódik le, 36 méter hosszú várócsarnokot építenek azon a járdaszigeten is, amely mellől az újmecsekaljai, mecseki és kertvárosi járatok indulnak. A fedett várócsarnokok tervét Szigetvári János, a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke készítette el. A két létesítmény összköltsége csaknem egymillió forint. Amint Dalos József elmondotta, a két objektumot még ez év végéig felépítik, s átadják az utazó- közönségnek. A városi tanács építési és közlekedési osztálya és a Pécsi Tervező Vállalat megvizsgálta a Lenin téri autóbusz- ‘ közlekedés körülményeit is. Megállapították, hogy a lakosság sérelme jogos: a 12-es AKÖV forgalmi „irodájának" elhelyezése — egy közönséges vagonban kapott helyet — valóban nem elfogadható, s — mivel az „irodát” a felvilágosításra váró pécsiek és városunkba látogató külföldiek gyakran felkeresik — a jelenlegi állapot tarthatatlan. Megállapították azt is. hogy a Lenin téren is fedett autóbuszvárócsarnokra van szükség. Csupán az utóbbi beruházás újabb 601 ezer forintos költséget tenne szükségessé.
