Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

IMS. AUGUSZTUS 20.

napló

3

Alkotmányunk szellemében fejlődik kulturális életünk és egészségügyünk

Alkotmánynapi ünnepség Dunaszekcsőn

Dunaszekcsőn. a művelődési házban tegnap megtartott ünnepség alkalmával Csendes Lajos elvtárs. a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben többek között az alábbiakat mondotta:

Kulturális életünk és egészségügyünk fejlődése mutatja, hogy e téren is megvalósulnak alkotmányunk követelményei. A kultúrát közkincs- ssé tesszük és azon fáradozunk. hogy lakosságunkat elkerüljék a betegségek. Hiszen csak művelt és egészséges nép képes nagy alkotásokra. De mit hagyott ránk aHor- thv-rendszer? Ránk hagyta _a jól ismert nemzeti betegségeket, a kultúrától elzárt milliókat, a sötét iskolai tantermeket. amiknél sokszor a kocsma is különb volt. Ránk hagyta a zsákutcás iskola- rendszerét és ezen belül a. hatosztályos elemi iskolát, amelyben a tudás morzsáit nvúitották csak, s ránkhagyott még jelentős számú analfabétát, akik a régi rendszer bűnei miatt és a kenyérgondok miatt nem tanulhattak meg írni és olvasni.

A mi kulturális fejlődésünket. alkotmányunk megvalósulását többek között százá- val-ezrével épített tantermek, falusi kultúrházak, mozik és könyvtárak, magasan képzett pedagógusok. nyolcosztályos általános iskola, a megvalósulás útján lévő és elveiben jó iskolareformtörvény, Baranyában több mint öt és fél ezer középiskolás diák jelzi. De ezt mutatják az új orvosok és mérnökök, a művelt és szakképzett munkások és parasztok, akik nemcsak szakmájuk elveit és gyakorlatát ismerik, hanem figyelemmel kísérik és megértik a világ folyását, akik kritizálnak, ha rossz'a film, vagy a tv-mű- sor, akik a felnőttek esti és levelező iskolájában ülnek és ígv nevelik önmaguk és egész dolgozó népünk kulturális színvonalát.

Középiskoláinkban és egyetemeinken a hallgatóknak több mint 50 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A pécsi egyetemeken és főiskolákon hatszor annyi hallgató tanul, mint 1938-ban. Községeink 95 százalékában van könyvtár, átlagosan minden házra iut egy rádió, minden negyedik ' családra tv. A kultúrát hirdetik és terjesztik a szépen tatarozott házak, a színvonalas boltok, presszók és szórakozóhelyek, s azok a virágok is, amit községeinkben láthatunk az utak mellett. Eltűntek a népbetegségek. nőtt az életkor, s társadalombiztosítási rendszerünk szinte minden emberre kiterjed. Kulturális és egészségügyi eredményeinket is bátran tehetjük ország-világ elé.

Tudjuk viszont, hogy nem aiihatunk meg. mert ez még nem elég. sokat kell tennünk a jövőben is. Iskolai rendszerünk fejlesztésében a középfokú oktatás jó kiépítése ■mellett a legfontosabbnak látjuk, hogy a megye minden tanköteles gyermeke ne csak beiratkozzék, hanem el is végezze az általános iskola nyolc osztályát. Ennek biztosítása alapvetően a szülők feladata, de egész társadalmunk, minden szervezetünk felelőssége is.

Megindult megyénkben az általános iskolák felsőfokú tagozatainak körzetesítése, mert csak így tudunk magasszínvonalú szakosított oktatást biztosítani, e téren csak így lehet közelebb hozni a falut a városhoz. Államunk a körzetesítés érdekében jelentős anyagi áldozatokat hoz. de a jövőben nagyobb szükség lesz társadalmi támogatásra is.

Azon fáradozunk, hogy iskolarendszerünknek mindjobban szerves részét képezze a szakmunkásképzés. Azt mondjuk gyermekeinknek, hogy tanuljatok még többen ipari és mezőgazdasági szakmát, hiszen népgazdaságunknak több és jobban képzett szakemberekre van szüksége. Dolgozni nem szégyen, a munka feltétele népünk anyagi és kulturális felemelkedésének. Ezért felhívjuk a szülők és a gyermekek figyelmét, hogy nemcsak a gimnáziumok és a szakközépiskolák, hanem a szakmunkásképző intézetek is várják a fiatalokat.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a felnőttek továbbtanulása legyen társadalmi mozgalom. Ma még sajnos

csökkenti ennek eredményességét, hogy a beiratkozik egy része az első nehézségék láttán lemorzsolódik. Ezért a tovább tanulókat arra kérjük, hogy jobban tanuljanak, munkahelyeik vezetőit, szervezeteit pedig arra, hogy jobban támogassák és segítsék a tovább tanulókat. Ez az összefogás eddig is hasznos volt és a jövőben is az lesz az egyén és a társadalom számára egyaránt

Ünnepség Siklóson

A Siklóson tegnap megtartott ünnepségen Pataki Mihály elvtárs, országgyűlési képviselő, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangsúlyozta:

Alkotmányunk ünnepének jelentőségét emeli az a körülmény, hogy ebben az esztendőben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. Az elmúlt 20 esztendő alatt jelentős politikai és gazdasági fejlődés következett be nemcsak az országban, hanem azon bedül Baranya megyében és Siklós község vonatkozásában is.

1945-ben a grófi nagybirtok felosztásával mintegy 500 földnélküli nincstelen jutott földhöz és kezdett új életet. A község ipara jelentéktelen volt. A felekezeti elemi iskolán kívül egy lány- és egy fiú polgári iskola volt a községben. Húsz év alatt hatalmas fejlődés jellemzi Siklós községet Idegenforgalmi szem pontból nemcsak az országhatáron bélül, de azon túl is

ismeretes Siklós és igen sok belföldi látogató mellett jelentős számú külföldi is felkeresi a községet és megtekinti az újjáépülő várat. 1964- ben 136 ezer vendége volt Siklósnak.

Az ipar is jelentősen fejlődött. A meglévő két téglagyár termelése jelentős és sok embert foglalkoztat. A Faipari V. több mint 10 év óta működik. Az 1959 óta 700 főt foglalkoztató kesztyűgyár nagy jelentőséggel bír. A járási Építő Ktsz komoly tevékenységet fejt ki a lakosság igényeinek kielégítésében. A Cipész Ktsz a lakosság legnagyobb elismerése mellett folytatja munkáját. Jelentős a Kőbánya V. tevékenysége, amely a híres siklósi vörös márvány kitermelését végzi és szállítja az ország határán kívül is.

Kulturális és művelődési vonalon is nagy jelentőségű Siklós fejlődése. Az oktatási reform következtében létrejött az általános isikola, amely több mint 40 pedagógust foglalkoztat. 1954-ben szervezték meg az általános gimnáziumot. Jelentős a kultúrház tevékenysége, amelynek keretén belül több szakkör működik.

Az elmúlt 20 év alatt több mint 300 új családi ház épült a községben, és a régi épületek felújítása is folyamatos. Elkezdődött a kórház bővítése. A község mintegy 70 százalékban van ellátva megfelelő ivóvízzel a törpe vízmű létesítése alapján. Ennek további bővítése folyamatos. Ezen túlmenően folyamatban van a siklósi szennyvíz csatorna bővítése is. Nagyjelentőségű az épülő Keleti-övcsatorna, amely hivatva lesz a hegyi csapadékvíz elvezetésére, amely igen sok problémát old meg a községben. Létrejött a községgazdálkodási vállalat, amelynek feladata a község tisztaságának és parkosításának végrehajtása; A terek állandó rendszeres karbantartása, parkosítása, szép színfoltja a községnek. 1964- ben végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 400 ezer forintot 1961-ben jelentős beruházással strandfürdő épült a községben.

Fejlődést mutat a siklósi tsz munkája is. Szép eredményeket értek el az állattenyésztésben és a szőlőtermesztésben.

A gazdasági fejlődés mellett igen jelentős Siklós politikai fejlődése is. Úgy foglalhatjuk össze, hogy a község lakó5 egyetértenek pártunk politikájával és azt aktívan támogatják,

Alkotmányunk ünnepén

Pártmunkások és munkásőrök kitüntetése Mohácson

Rapai Gyula elvtárs nyújtotta át az árvízvédelmi érmeket

gazdasági és politikai erősségét, azt, hogy összefogással ilyen nagy természeti csapásnak is gátat tudunk vetni, helyes gazdasági és politikai mozgósítással.

— Ehhez azonban technika •kellett, amit az emberek jól felhasználtak. A technika egymagában nem old meg mindent. Csak úgy győzhettünk az árral szemben, hogy a párttagok és a pártonkívüláek, a civilek és a katonák, a mohácsiak és más járásbeliek összefogtak és fáradhatatlanul dolgoztak. Példának hadd említsem meg a gépkocsivezetőket, akik még a teljes fizikai kimerültséggel is hordták a védelmi anyagot a gátakra. Ez a lelkesedés mindenkit elfogott. Égett a vágytól, hogy megmentse Mohácsot, a mezőgazdaságot és ez sikerült.

— Az 1965-ös év próbára tette a helyi állami és pártszerveket. örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy a párt- szervezetek Mohácson, a járásiban, Dunaszekcsőn, Duna- falván, mindenütt fáradtságot nem ismerve dolgoztak a közös célért. Engedjék meg. hogy tolmácsoljam a megyei pártbizottság köszönetét.

Mohácson, a járási pártbizottságon tegnap délután kitüntették a hosszantartó dunai árvízvédelmi munkákban kitűnt pártmunkásokat. Rapai Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára nyújtotta át az Árvízvédelemért érmeket Novics Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának, Boris Istvánnak, a mohácsi já- járási pártbizottság titkárának, Boros Jánosnak, a mohácsi városi pártbizottság első titkárának, Kalmár Jánosnak és Imre Ferencnek, a mohácsi járási pártbizottság mun katársainak, Baranya Sándornak, a mohácsi városi pártbizottság munkatársának, Suba Zoltánnak, a dunaszekcsői termelőszövetkezet párttitkárának, Sarus Sándornak, a köl- kedi termelőszövetkezet párttitkárának, Major János, Szálai Béla, Pónya Vilmos és Makk József gépkocsivezetőknek.

Ebből az alkalomból Rapai Gyula elvtárs a következőket mondotta:

— Amikor átnyújtom a kitüntetéseket, el kell mondani, hogy a mohácsi városi és járási pártszervezetekre plusz feladatok hárultak az árvízvéde. lem napjaiban. Meg kellett magyarázni a feladatokat, felvilágosítani a dolgozókat, mozgósítani őket a védelmi munkára, esetleg fellépni azok ellen, akik rossz, helytelen híreket terjesztettek. A párt- szervezetek, a pártmunkások derekasan helytálltak, jól dolgoztak az árvíz napjaiban.

— Az árvíz leküzdése' nem egyszerűen csak gazdasági és szakmai győzelem volt, hanem egyben politikai is. Ezt a mohácsi járási pártmunkásaink többször is hangsúlyozták, ami kor az árvízvédelem napjaiban itt jártam. Igazaik volt, mert ez a győzelem megmutatta egész szocialista hasúak

(Folytatás az 1. oldalról)

Az idei esztendő várható

" tervteljesítését vizsgálva 1960-hoz viszonyítva a következő fejlődésről számolhatunk be: kenyérgabonából 226, sertésből 138, baromfiból 448, tojásból 181,4, borból 275 százalékkal vásároltunk fel többet.

Ez tény és mindenki, még az ellenségeink számára is bizonyítja, hogy pártunk politikája. ezen belül mezőgazdasági politikája helyes.

A termelőszövetkezetek beruházott vagyona 1961-hez viszonyítva 80 százalékkal, a tiszta vagyonunk 65 százalékkal, és a közösből származó jövedelem mintegy 45 százalékkal nőtt. Eredményeink jelentősek, de még nagyobbak is lehetnének, ha bátrabban alkalmaznák mezőgazdasági üzemeinkben az új és már bevált termelési, tenyésztési módszereket;

Azzal, hogy megteremtettük a szocialista mezőgazdaságot a parasztok gondolkodása még nem vált egészen azzá és még hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a szövetkezetekbe tömörült parasztok szocialista módon dolgozzanak, éljenek és gondolkodjanak. Az „enyémnek” még igen nagy a szerepe és becsülete, ami ugyan nem lenne baj, ha a közösségének is akkora becsülete lenne és úgy vigyáznának rá, mint a sajátjukra.

Alkotmányunk ünnepén szólni kell az idei aratásról, az új búza betakarításáról. Jó gabonaterméseredményeket értünk el, előreláthatólag közel 3 mázsával termett több holdanként, mint az elmúlt gazdasági évben. Kiváló terméseredményt ért el búzából a mohácsi Uj Barázda Tsz. 1100 kát. hold átlagában

20,5 métermázsát. Az egyhá- zaskozárl tsz ugyancsak búzából 700 kát. hold átlagában — a sásdi járás hegyes vidéken — 17 mázsát. A hidasi termelőszövetkezet rossz

domborzati viszonyok mellett búzából 146 kát. hold átlagában 19 métermázsát, őszi árpából 52 kát. hold átlagában 22,17 métermázsa átlagtermést ért el.

Országosan elsőnek sikerült a gabonát betakarítani és ez is parasztságunk — elsősorban a traktorosok és kom- bájnosok — jó munkáját dicséri. Az idei búza kiváló minőségű, ami az is jelenti, hogy parasztságunk szorgalmas munkájával kiváló minőségű kenyeret ad az ország lakosságának.

így dolgozik, termel az

* a mezőgazdaság,

amelyről Nyugaton azt kiabálják, hogy csődbe jutott. Nem arról van szó, hogy nincsenek hibák a mezőgazdaság területén, de ha az elért eredményeket és a hibákat összevetjük, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy mezőgazdaságunk egészségesen fejlődik ás évről évre mind jobban kielégíti a hazai igényeket és hozzájárul népgazdaságunk exportterveinelk kielégítéséhez.

Megyénk ipari, mezőgazda- sági, értelmiségi dolgozói szorgalmas munkájukkal bizonyítják pártunk politikájával való egyetértésüket. Csak az elismerés hangján lehet beszélni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket termék- és terméshozamok növelése érdekében tesznek, egész népünk javára.

A felszabadulás előtti Magyarországról szólva gyakran használjuk a „három millió koldus” országa jelzőt, e me1- lé nyugodtan oda tehetiük a „sok millió iskolázatlan ember országa”, vagy énnen a „kultúrától elzárt milliók országa” jelzőt is. Magyarország közoktatása a felszaba^ o^s előtt messze elmaradt a fejlett országok színvonalától. Az általános iskolai oktatás bevezetése és az általános iskolakötelezettség törvénybeiktatása megnyitotta a kapukat a munkás és paraszt gyermekek számára. 1938-ban a középiskolákban a munkás- és parasztszármazású gyerekek aránya alig érte el a 12 százalékot, a pécsi egyetemen pedig a 8 százalékot. Most viszont a munkás- és paraszt származású gyermekek száma a közép- és főiskolákon meghaladja az 50 százalékot.

A középiskolai tanulók

” száma megyénkben több mint 8 500 és 7 000 felnőtt esti és levelező úton tanul középiskoláinkban. 1937—38- ban az egyetemi hallgatók száma 1073 volt, most pedig 6180. Ezen belül az orvostanhallgatók száma 1937—38-as

évben 279 volt, míg jelenleg 1047. Az egészségügy fejlesztésében elért eredményeink igen jelentősek, mellyel megszüntettük a népbetegségeket, amelyek mindenekelőtt a szegényebb sorokban élő családokat sújtotta. Különösen nagy eredménynek számít, hogy a társadalmi biztosítást általánossá tettük. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy társadalombiztosítási rendszerünk és egészségügyi ellátottságunk szocialista fejlődésünk egyik nagy vívmánya, mely- lyel a világ legjobban ellátott országai közé kerültünk. Nagy gondot fordítottunk a gyermekekre, az anyákra és az öregekre, akikről külön egészségügyi és szociális intézményekben gondoskodnak;

Nálunk valóban a legfőbb érték az ember, mert amit teszünk, azt az emberért tesz- szük.A termelés növekedésével párhuzamosan az életszínvonal is emelkedett, melyet legjobban mutat a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése, valamint a takarékbetétállomány mennyisége. Ez év első hét hónapjában az ipari termelés 6,6 százalékkal, az export 6 százalékkal, a belkereskedelmi forgalom

1,5 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva;

Alkotmányunk ünnepén, miközben felsoroljuk eredményeinket. örülünk népünk szorgalmas munkájának, nem feledkezhetünk meg feladatainkról sem. Legfontosabb feladatúnk pártunk Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozatának végrehajtása, a termelés és a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a takarékos gazdálkodás megvalósítása az élet minden területén. Célunk tovább erősíteni szocialista hazánkat és egész népünk összefogásé .1 gyorsítani a termelés növelését, a kultúra fejlődését. Ez az egész magyar nép egységes érdeke. Céljaink nagyok, de a nagy célokért érdemes dolgozni, küzdeni, így lesz még szebb, boldogabb életünk.

Nyolcvannyolc kitüntetett az ünnepi századülésen

A mohácsi munkásór század tagjai és a munkásőr híradó alegység szintén részt vett a 120 napig tartó magas árhullám elleni védekezésben. A munkásőrök karhatalmi feladatot láttak el, biztosították a gyors hírközlést a védelmi szakaszon, ezenkívül figyelő szolgálatban vettek részt a gátak mentén. A kitelepítésnél és a lakosság visszatelepítésénél is segítettek a munkásőrök. A legjobbakat tegnap délben tüntették ki Mohács város Tanácsa dísztermében, Az iimnrptiji'iTin megjelent Karsai Ferenc ezredes, a Munkásőrség Országos Parancsnokának helyettese Dúsra József, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Nemes Alajos rendőrezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője és Baris István, a mohácsi járási pártbizottság titkára.

A kitüntetett munkásőröket Baris István köszöntötte. Többek között hangsúlyozta: Fegyveres erőink mindig és mindenütt ott voltak, ahol leginkább fenyegetett a veszély. Rendőreink és mun* kásőreink derekasan helytálltak a közlekedés, a közrend, és a közbiztonság fenntartásában.

Az árvízvédelmi emlékérmet negyvenegy munkásőr, az elismerő oklevelet harmincnyolcán vették át, míg kilenc munkásőr pénzjutalomban részesült.

A kitüntetésék átnyújtása után Pálkuty Keresztély. Mohács város Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke tolmácsolta a város lako*sáes- nak és vezetőinek kösm-'U'5' az áldozatos és fárad*sáPot nem ismerő munkáért Mohács árvízvédelme érdekében.

i

fc

ft