Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
MAq prelstórjol, •9v«sfllj«tek! XXn. ÉVFOLTAM, 13«. SZÁM Ar a m fillér 1958- AUGUSZTUS 89.. PÉNTEK „A párt és a kormány biztosan számít Mohács népének helytállására7' Ünnepi nagygyűlés Mohácson alkotmányunk tiszteletére Alkotmányunk finnepe alkalmával Mohácson tegnap a szabadtéri színpadon este 6 órai kezdettel ünnepi nagygyűlést tartottak a párt, a tanács és a Hazafias Népfront rendezésében. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Borsos János Mohács városi Pártbizottság titkára, Baris István, a mohácsi járási pártbizottság titkára, Pálkuty Keresztély, Mohács város Tanácsának elnöke, Takács József, a mohácsi járási tanács elnöke, Józsa István, az Uj Barázda Tsz elnöke, Simonovics András, a H. Rákóczi Tsz elnöke, Pap János, az Uj Ut Tsz elnöke, Kovács Ferenc, a Farost- lemezgyár, Hoffmann Mátyás, a Mohácsi Gépgyár, Bekker Mária, a Mohácsi Selyemgyár, Szigetvári Józsefné, az Uj Barázda Tsz dolgozója. A Himnusz elhangzása után Pálkuty Keresztély nyitotta meg a nagygyűlést, üdvözölte az elnökség tagjait, az ünnepségen megjelenteket, Mohács város dolgozóit. Ünnepi beszédet Komócsin Zoltán elvtárs mondott. Komócsin Zoltán ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi gyűlés, kedves elvtársnők és kedves elv- tarsak! A felszabadulás óta eltelt 20 év alatt életünk gyökeres megváltozásával együtt kialakultak és immár hagyománnyá váltak új ünnepeink. Ezek egyike augusztus 20-a, a Magyar Népköztársaság alkotmányának törvénybe iktatása, az új kenyér ünnepe. Az alkotmány is, az új kenyér is jelképesen kifejezi azt, ami a legfontosabb: Magyarországon mindörökre letűnt az a világ, amelyben létezhettek urak és voltak szolgák. Egy társadalom, amelyben urak •vannak, szolga nélkül nem létezhet. Sokáig ‘ vártunk, amíg az urakkal együtt a szolgák világa is letűnt és ránk virradt 1945. április 4. Most, amikor az alkotmány törvénybe iktatására emlékezünk, első ,es legfontosabb, amit elmondhatunk, hogy soha többé ebben a hazában az urak és szolgák nem létezhetnek. Az új kenyér ünnepe jelképezi elsősorban aizt. hogy a dolgozó magyar parasztság a legfontosabb egyikéhez a kenyér gabona betakart fásához érkezett el, évi munkájának a gyümölcseit, eredményeit veheti számba. Ennek előteHa az alkotipányról beszélünk, tulajdonképpen -elegendő annak egyetlen sorát, egyetlen paragrafusát idézni, és már meg is mondtuk, mi az alkotmány. Ez a mondat, ez a paragrafus úgy hangzik: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Ez a lényege az alkotmánynak. A mi hazánkban az országgyűléstől, a helyi tanácsokig minden hatalom a munkásosztály, a dolgozó parasztság az értelmiség kezében van. Ez az első és legfontosabb. Ez az a pont, ahol a mi mai életünket társadat mi rendszerünket gyökeresen és alapvetően meg tudjuk kü lönböztetnj a régivel, a horthysta úri Magyarországgal, a tőlünk nyugatra, Európában és Európán kívül Amerikában létező társadalmi rendszerekkel szemben. Ez az a pont, amelyben kifejezésre jut, hogy a mi társadalmi rendszerünk különb, maga- sabbrendű mint a régi volt, vagy azok a rendszerek, amelyek tőlünk nyugatra vannak A magyar dolgosó nép lehüsdótte éi-százados elmaradottságát remtésében, egy mezőgazdasági év minden eredményeinek létrehozásában jelen voltak az ipari munkások, az értelmiség, jelen volt az egész magyar dolgozó nép. Az űj kenyér ünnepe annál inkább az életet jelképezi, mert nemcsak a parasztság munkájáról, hanem a munkásság az egész magyar dolgozó nép munkájáról, munkájának eredményeiről is szó van. Igaz, vannak országok, amelyek hosszú évszázadok óta is gazdagabbak és gazdagabbak is lesznek egy ideig, mint a mi országunk. A fejlett tőkésországok. mint például Anglia, Franciaország, Svédország, Svájc, az Amerikai Egyesült Államok, anyagiakban erősebbek, technikai fejlettségük magasabb színvonalom áll. mint a miénk, de a tekintetben, hogy kié a hatalom, a tekintetben, hogy ki ül a karmányirúdnál, fent, középen és lent, a tekintetben. Árvízvédelmi emlékérmek átadása a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon ünnepi pártnap keretében emlékeztek meg az Alkotmány évfordulójáról és o ztották ki az „Árvízvédelemért” emlékérmeket. Az ünnepi beszédet Gombás Lukács, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tartotta. Az Alkotmány évfordulójának méltatása után az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezésről emlékezett meg. Többek között elmondotta, hogy az 1965. évi árvíz kereken 60 cm-rel volt magasabb Mohácsnál az 1954. évi 924 cm-es maximumnál, sőt 24 napig e maximum felett volt a vízállás. A Mohács—országhatár közti Duna-szakasz volt a magyar dunai árvédelmi vonal legkritikusabb szakasza és ez az árvédelmi vonal a 18 Ö00 lakost számláló Mohácsot, az 1800 lakost számláló Kölked községet és mintegy 13 000 hold mezőgazdasági művelés alatt álló területet védte az ott lévő mezőgazdasági, üzemi épületekkel és lakóépületekkel együtt. Ezen felül ennek a töltésnek a fennállása védte az árvíztől a határos jugoszláv terület több községét és jelentős mezőgazdasági területét. Beszédében rámutatott arra, hogy ilyen arányú árvízvédekezésre Magyarországon még példa nem volt. Ennek megszervezésére és ilyen erő kifejtésére, amely ezt az árvizet megfékezte, csak a szocializmust építő társadalom képes. A védekezés azért volt eredményes, mert pártunk és kormányunk valamennyi személyi, anyagi, technikai erőt rendelkezésre bocsátott, ami a védekezés során szükséges volt, emellett azonban feltétlenül ki kell emelni a védekezésben résztvevő vízügyi dolgozók, továbbá a honvédségi és közerők részéről megmutatkozó hősies helytállást, amely erőt és fáradságot nem kímélve akadályozta meg erőfeszítésével, hogy az árvíz a gátakat át ne törje. A védekezés hatalmas anyagi, személyi és technikai erőket mozgatott meg. Ezen a szakaszon a Dél-dunántúli Víz ügyi Igazgatóság munkásai teljesítették az összes munkás munkanap 31 százalékát, kereken 35 Ó00 munkanapot, míg az Igazgatóság mérnökei, technikusai és adminisztratív dolgozód az összes felmerült munkanap 65, 68, illetve 100 százalékát adták. . A védekezésben részt vett több mint 100 földmunkagép, ami a 20 km-es szakaszon óriási technikai erőt jelent, a gépek kereken 47 (XX) üzemórát teljesítettek, amiből az Igazgatóság gépei kereken a gépek 39 százalékával és az üzemórák 45 százalékával vettek részt. Pártunk és kormányunk messzemenően méltányolta dolgozóink erőfeszítését, a korábban átadott három Munkaérdemrend aranyfokozat, négy Munkaérdemrend ezüstfokozat és tizenegy bronzfokozat kormánykitüntetésen túlmenően az Igazgatóság 490 dolgozója kapta meg az „Árvízvédelemért Emlékérmet”, 70 dolgozó pedig főigazgatói dicsérő elismerésben részesült. Az árvíz- védelmi emlékérmekkel és dicsérő elismerésekkel egyidejűleg a Vízügyi Igazgatóság dolgozói 135 000 forint jutalmat kaptak, amelyet az Igazgatóság központjában, valamint a pécsi, barcsi és a kaposvári szakaszmérnökségeken, továbbá a gépészeti csoportnál az Alkotmány-ünnepi meg emlékezés alkalmával adtak át. hogy vannak-e urak, szolgák, a mi rendszerünk különb, ma- gasaibbrendű. E tekintetben már régen és gyökeresen, vlscz. szav on hatatlan ul magunk mögött hagytuk valamennyi tókés, kizsákmányoló országot, beleértve az Egyesült Államokat is. Ezen az alapon mondhatjuk azt, hogy a Magyar Népköztársaságnak akár a legszegényebb, vagy legutolsó állampolgára is különb, mint azokban az országokban a legnagyobb tekintélynek és legnagyobb anyagi, politikai, társadalmi hatalomnak örvendő. Különb, mert megszabadult a kizsákmányolástól és a szolgaságtól. Különb, mert megszabadult a jogtalanságtól. attól, hogy különbséget tegyenek közte és a másik ember között a származás szerint, aszerint, hogy milyen nagy anyagi erővel, vagyonnal rendelkezik. A mi társadalmunkban csalt a munkának és a munkásnak van értéke. A mi társadalmunkban vannak természetesen rangok, de mindenki egyenrangú dolgozó, munkás, paraszt és értelmiségi. Alkotmányunk azt fejezi ki, hogy itt minden hatalom, az (Folytatás as 5. oldalon) alkotmányunk ünnepén írta: IVovies János, as MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára A ugusztus 20-a, a magyar ” nép életében döntő jelentőségű dátum: 16 évvel ezelőtt iktatták törvénybe az első alkotmányunkat, mely valóban a népé, érdekeit védi és kezébe adja a hatalmat. Alkotmányunk dokumentálja a hazánkban végbemenő társadalmi-, gazdasági és kulturális változásokat. Szocializmust építő társadalmi rendünk alaptörvénye. Alkotmányunk kimondja: „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Társadalmi fejlődésünk egyik legnagyobb vívmánya, hogy tartósan most van először olyan államunk, amely valóban a népé. Ennek megvalósulásában történelmi érdemei vannak a Szovjetunió felszabadító és segítő szerepének, pártunknak, mely sok dicső harcon keresztül vezette el ide népünket. Az ország gazdasági erőforrásai többé nem a tőkések és a földesurak kezében vannak, hanem a nép és az állam birtokában. Hazánkban megszűnt a volt uralkodó rétegek műveltségi monopóliuma, megvalósult a kulturális forradalom, mely a művelődés számtalan lehetőségét biztosítja a nép számára. Megvalósult a nép általános egyenlő, közvetlen titkos választójoga és a legszélesebb demokratizmus' a közéletben. A népi hatalom fontos helyi szervei, — a tanácsok, — a nép képviselői, a nép szolgálatában valósítják meg az államhatalmat, intézik az állami ügyeket. Meggyőzően vallanak eredményeink, sikereink arról, hogy helyesen döntött dolgozó népünk, amikor a felszabadulást követően a szocialista fejlődés útját választotta, a munkásosztály és a kommunista párt politikáját követte. Hazánk, így megyénk arculata is alapvetően megváltozott. A nagyarányú építkezések következtében egyes vidékekre alig lehet ráismerni néhány év távlatából. Megyénk fokozatosan alakult át ipari megyévé és ma az ország egyik legjelentősebb vidéki ipari bázisa. f*sak az utóbbi hat év alatt 13 milliárd forintot ruháztunk be ipari, kulturális és kommunális létesítmények megépítésére. Ezek közül a legjelentősebbek: a komlói szénosztályozó, a mohácsi farostlemezgyár, a hidasi brikettgyár, a pécsi hőerőműi Zobák-akna. a mecseki tbc- kórház, a pécsi egyetemi város, Pécs déli városrész fel- éoítése. Az összes ipari termelés 1950-hez viszónvítva mintegy 350 százalékkal nőtt. Ezen belül a feketeszén termelés 287 százalékkal, a villamosenergia 634 százalékkal, a bőrkesztyű 925 százalékkal, a bőrcipő 384 százalékkal, a sail; 537 százalékkal, a sör 79f! százalékkal, a nyérshűs 364 százalékkal, a gyümölcs, konzerv 754 százalékkal. A lakásépítés évi átlaga 1930 és 1938 között éves átlagban 630 darab volt, míg 1960 és 1964 között 2120 darab volt, ami azt jelenti, hogy évente több mint háromszor annyi lakás épül, mint a fel- szabadulás előtt; Megyénk mezőgazdaságában alapvető változások következtek be az elmúlt években. A többségében rosszul felszerelt, alacsony színvonalon termelő és kevés árut adó kisparaszti gazdaságok helyén a parasztság önkéntes társulása alapján létrejöttek a szövetkezett szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és ezek mellett kialakítottuk az állami mezőgazdasági üzemeket. A szocialista mezőgazdasá" gi üzemek kialakulása alig néhány éve, ment végbe és máris jelentős sikereket értek el. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a legnehezebb fizikai munkától megszabadultak az emberek; Helyettük, irányításukkal a gépek dolgoznak. Valamikor — nem Is olyan régen — az aratás volt az egyik legnehezebb munka. Ma a 90 százalékát gépek végzik el, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak: A mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása, a mezőgazdaság gépesítése, a kemizálás és az új termelési módszerek elterjesztése az emberek jobb, fegyelmezettebb munkája hozzájárult a mezőgazdasági termelés és árutermelés jelentős növeléséhez. Me-' zőgazdaságunk fejlődésének legjobb mércéje, hogy mennyi árut ad a népgazdaságnak, hogyan biztosítja az ország lakosságának élelmiszerellátását. Ha 1950-hez viszonyítjuk a mezőgazdasági cikkek felvásárlását, akkor ez év várható tervteljesítését figyelerri- bevéve 190 százalékos növekedést érünk el. (Folytatás a 3. oldalon) A mohácsi nagygyűlés résztvevői Komócsin elvtársat hallgatják. t_.. — Szokolai íeív. t 4 fi *
