Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
Hinr ‘1á rA ÍmI w H ■ ■ ■ ' wSkot 1 Ír Sí Kjg pü: M i p? IgS FSa ■RßcSw •fiáitok :'f : ■ WmM L1 üi-í,V-’LöäSw; Beszélgetés, tervekről Bihari Sándor: Az Idei nyár a végletek nyara. Bűvös záporok és fnllasztó hőhullámok váltakoznak. Egyesek a Balatonban für- denek, mások a kombájnon veritékeznek, A munka folyamatos minden területen. A Pécsett élő művészek közül három költő és két író műhelyébe látogattam el, s megkérdeztem: min dolgozik, és milyen gondolatok, tervek foglalkoztatják ? @M%*ba Qjt/8e& József Attila-díjas HÍM és műfordító: — Több mint tíz éve rendszeresen fordítottam. Ez idő alatt verset nagyon nehezen írtam, mert a műfordítás rend kívül igénybe vette időmet és energiámat. Ezért már régebben elhatároztam, hogy a műfordítást ilyen formában elhagyom. Idői tavasszal adtam le az utolsó fordításokat: egy modem német antológiában megjelenő Ivan Gall nevű költőtől fordítottam tízegynéhány verset Ezenkívül a Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban megjelenő Olasz költők antológiájába fordítottam Guido Cavalcanti és Manzoni verseket Ezzel egyelőre abbahagytam a fordítást, és most verseket írok. Szeretném, ha a következő kötetem nem váratna magára hat évet, mint a Séta és Meditáció. rßdkfilitz Plútón József Attila-díjas költő és műfordító: — Hajnal Gábor szerkeszti a mai német költők antológiáját, ebbe négy fiatal német költő verseit fordítottam. Ezek közül néhányat a Jelencdtatfl Diáiéit/ költő: —• Második verses kötetemen dolgozom, őszre készen lesz, már több. mint háromnegyed része összeállt. Tanár vagyok, nyári szabadságomat töltöm, van időm dolgozni. Ezt a kötetet szeretném ugyancsak a Magvető kiadóhoz adni, mint az elsőt. Címe egyelőre: Madarak az esőben — ez persze lehet, hogy megváltozik. Ez a kötet, gondolom, mintegy összegezése lesz eddigi munkámnak — első kötetem inkább az önálló hang kialakítását szolgálta. Ezek a versek komolyabb Kelta sírok, urnatemetők A Magyar Régészeti Kutatóintézet munkatársai több érdekes munkát folytatnak. Jó ütemben halad Magyarország régészeti topográfiájának elkészítése. Ebben földrajzi rendszerbe foglalják a hazánkban eddig kiásott régészeti leleteket, a paleolittól kezdve a XVI. századig. Közreműködnek az öt kötetre tervezett Magyar Régészeti Kézikönyv munkálataiban is, melynek első kötete pár héten beiül a könyvesboltokba kerül. A régészeik idei legjelentősebb vállalkozása a Duma-kari y ári ásatások. Ezt a munkát rövid idő alatt kell elvégez- ndök, mivel a Duna medrében 1967-ben megkezdődnek a közös magyar—csehszlovák vízi erőmű föddmiuinlkálatai, a az elöntést zónában igen sok fontos lelőhely még nincs feltárva. — Az egyik ilyen Jelentői helv az Ipoly partjánál fekvő Letkés község — mondta cir. Erdélyi István, a Magyar Tudományos Akadiémia Régészeti Kutató Csoportjának tudományos munkatársa. — Lét- késén késői bronzkori temető x került elő, amely egy eddig ismeretlen, Nyugat felől jövő néphez tartozott. Erről a halomsíros bronzkori kultúráról keveset tudunk s ez p.dia- meg az ásatások jelentőségét. Itt egyébként nemcsak urnatemetőket tárunk fel, hanem egy középkori települést s. Igaz, egy részüket elmosta az Ipoly, de mindenképpen számítunk eredményre. Pilis- maróton római kori kelta településre bukkantak munkatársaink, amely még az _ időszámításunk előtti I. századból származik. Ebben a kelta temetőben több száz csontvázas és hamvasztásos sir található. Igen gazdag az embertani anyag. Az antropológusoknak a csontokon végzett vércsoport-vizsgálat segítségévéi talán sikerül családokra, illetve nemzetségekre bontani a hatalmas csontvázanya- got — A Szob melletti kiserdőben még a II világháború előtt felfedezték az őskők or- szakbeli települést, mely az i. e. XIII—X. évezredből való. Ennek az az egyik érdekessége — vette át a szót dr. Párducz Mihály a Duna-ka- nyari régészeti munkák vezetője —, hogy az eddig túlnyomórészt barlangban talált őskőkori településekkel szemben nyűtszíni telep volt. Itt találták meg egyébként a környék első emberét, amely már fejlettebb volt a neandervölgyinél, azaz nyugodtan nevezhetjük homo sapiensnek. Mindent egybevetve munkájuk tehát van bőven régészeinknek, pedig csupán az idei munkaprogramnak egy töredékét soroltuk fel. Kovái Iván hangon, felelősségteljesebben szólnak, mint az Utcai közjáték versei. Olyan ez, mint a felnőttéérés folyamata: a kamasz elveszti gyermekességét és egyszer csak megfontol minden mozdulatot. (Balka (Bitiét ti író: — Ha süt a nap, nem tudok- dolgozni. Akaratlanul is kék vizekre gondolok, csattogó fehér vitorlákra, mahagóni hajókra, homokba állított csíkos nyugágyakra, guruló, pirospettyes labdákra, s a képek között nincsen semmi kapcsolat, ellentmondás vagy feszültség, egyszerűen csak vannak, nosztalgikus rendetlenségben ... Szeretnék egy mai tárgyú novellát úgy megírni, hogy közben egyetlen percig sem gondolok arra, hogy a szerkesztők, irodalompolitikusok, kritikusok mit várnak az írótól... A Szép- irodalmi Könyvkiadó néhány hete nyomdába adta Füstkutyák című regényemet, így újra hangulataimnak, és az élet apró-cseprő eseményeinek megfelelően választhatom meg témáimat, hetekig, hónapokig tűnődhetek egy-egy novella fordulatain, hősein, jelzőrendszerén. \ 'Dkie.it/ cÁtpád író: — Három évi munka után, néhány novella és rádiójáték mellett az ősz elejére körülbelül befejezem új könyvemet. A három év, mint időmeghatározás önmagában természetesen nem tükrözheti mindazt, amit ez a könyv tartalomban, ideológiában, s viszonylatokban összefoglal: viszonyomat a világihoz, s a világ viszonyát hozzám, alapvetően marxista álláspontomat, filozófiámat, az életem jelentősebb mozzanatait, s a törekvést, hogy leszámoljak az írás közben elkövethető, s az író számára mindig veszélyes és tilos taktikai hazugságokkal. Nem hiszek az írás közben elkövethető taktikai hazugságok létjogosultságában, ez csaik a problémák és az alapvető igazságok megkerüléséhez vezethet, akkor pedig milyen művészet az? Az utóbbi időben meglehetősei? bőséges és alapos jegyzeteket készítettem egy új regényhez, a regény lényegében a most készült könyvemre épül: egy fiatal kommunista életéről, életének döntő mozzanatairól, az utóbbi húsz évről szól. Kampis Kenyér az asztalomon. Félkiló. Már ismerem ízeit, akkor is, ha a boltból való, a kit tudja, honnan a liszt, — otthoni szerint szeretem, aként ahogy anyám, nagyanyám szitálta és dagasztotta még a lisztjét s fűtött alá, sütötte a kemencében, s aként ahogy apám, nagyapám elvetette s learatta még a búzát s Lator alá, a vízmalomba vitte őrleni; — aként szeretem, eszem, ahogy a futkosás rétjei éhséget adtak nekem; pedig, anyám, nagyanyám, hol van a dagasztó kéz? Föld alatt. Es, apám, nagyapám, hol van a kaszáló kéz? Föld alatt. De a fiatok ittmaradt, Eszi most a bolti kenyeret, mit hat napon át meg rímei révén maga keresett; s miről csak egy címke mondhatja meg, hogy ki — melyik névtelen üzem és brigád sütötte meg mindennapi kenyerem, s hogy ki vetette el, aratta le s őrölte meg, — névszerlnt, szeméi yszerint nem tudom sose, — egy tudott ország kering köröttem földjével, gépeivel s karjaival, hogy ide. mint kit családtagnak fogad e! a kenyerem letegye, s én vágyamig érzem is őt, kenyér íze, ereje teremt országot bennem s föld tenyerén egy emberi végtelent, VC. ...-< , .i ^ ‘Jt ■ . '.v;-' ■ . ; W.:M Néhány pécsi utcanévről A könyvolvasási statisztika szerint még mindig Jókai műveit olvassák legtöbben. Talán Jókai hatásának köszönhető, hogy néhány helyen még ma is a műveltség fokmérője az, hogy ki beszél Jókai-stílus- ban, vagyis ki elegyít beszédébe minél több fdegen kifejezést. Ezért bocsátjuk meg, ha valaki a fejünk fölött lebegő veszedelem jelzésére Damoklész kardja helyett De- mokles kardjá-ról beszél, avagy a kölcsönösség, a megfordított viszony kifejezésére „vica verzá”-1 mond „vice verza” helyett. Ilyenkor legfeljebb elmosolyodunk arra gondolva, hogy az illető rosszul forgatta az idegen szavak kéziszótárát. De mit csináljunk, ha az idegen szavak írásában nem egyes személyek, hanem közület, városi hatóság követ el hibát? Nem fogja-e rontani Pécs városa műveltségének jó hírnevét az a jelenség, hogy a belváros területén helytelen helyesírásé utoanévtáblák díszelegnek? Városunk központi teréről, a Széchenyi térről északra a Leonardo da Vinci utca, nyugatra pedig a Janus Pannonius utca nyílik. Aki felnéz a táblára, láthatja, hogy az első utca nevében a Leonar- do-t hosszú o-val Leonardó- nak, a másik utcanévben pedig a Pannonius szót írták Pannóniusnak. Ez a magyar ejtés szerint történt írásmód ellenkezik A magyar helyesírás szabályai c. kézikönyv 282. pontjával. E szerint ugyanis a latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot, s ezért a Leonardo szót nem írjuk fonetikusan, ejtés szerinti hosz- szú o-val, hanem az olasz írásmód szerint rövid o-val. Az előbb idézett szabályzat szótári részében egyébként szerepel ez a szó, célszerű lett volna zománcoztatás előtt megnézni. A Janus Pannonius utcanév írása azért helytelen, mert a latin nyelvben nem jelölik a hosszú o-t. E név írására is az előbbi szabály vonatkozik. E helyütt kell szólnunk arról is. hogy Pécs nagy humanista költőjének a nevét gyakran ejtik helytelenül. A Pannonius név hosszú n-jének hatására ugyanis sokan a Janus nevet is hosszú n-nel ejtik ekként: Jannusz, holott e szónak magyar ejtése: Já- nusz. Az előbb említett tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos zavart talán az okozhatta, hogy az ógörög - szavakban és tulajdonnevekben a görög betűket az ógörög hang- értéküknek megfelelő magyar betűkkel, vagyis fonetikusan írjuk át. Ezért kell Aiszkhü- loszt, Aiszóposzt, Damoklészt írnunk. Közismert viszont, hogy sem Janus Pannonius, sem Leonardo da Vinci nem az ókorban éltek, és nem görögök voltak. Szembeszökő helyesírási hi. bával került falra a Kisfaludy utca névtáblája is. Hs már nem jelöljük meg, hogy a két Kisfaludy közül melyikei tiszteljük meg utcanévvel, legalább a nevüket írjuk helyesen: nem i-vel, hanem v-nal! Még egy utcanévről’ A TII. kerület egyik összekötő utcája a Batsányi utca. Az utcai névtáblán nagy költőnk neve ts-sel szerepel. A már többször idézett akadémiai kiadvány szótári része a cs-s alak alkalmazását írja elő: Bacsá- nyi János. Az akadémiai ne- lyesírással szemben viszonT a Batsányú-névirás vált elter- jedtté. Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Magyar irodalmi lexikon, nemkülönben a nemrég kiadott A magyar irodalom története c. akadémiai kiadvány is mindenütt Batsányit említ. Mivel itt az akadémiai kiad ínyok kerülnek ellentétbe az akadémiai helyesírással, felvethető a kérdés, melyil- helyesírási formát kövessük Javaslatunk e név helyesírására vonatkozóan ugyanaz, ami a Balassi Bálint névvel Kapcsolatos. Közismert, hogy lugv reneszánsz költőnk a Balnrsa és a Balassi nevet egyaránt használta. Amíg az akadémiai helyesírás nála mindkét forma használatát megengedi, addig Batsányival szemben kérlelhetetlen: csak a cs-s alakot engedélyezi Legalábbis addig, amíg ezt a torz dönlesüket meg nem változtatják. Tollseprü A német munkásmozgalom története nyolc kötetben TAKÁCS DEZSŐ ÚTTÖRŐTÁBOR A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának 10. plénuma határozata alapján a jövő év folyamán nyolc kötetben, mintegy 500C yomtatott oldalon megjele- ’k A német munkásmozga- iii története című mű. A művet dr. Lothar Bert- Marxizmus—Leninizmus Tnté. hóinak, a KB mellett működő zet igazgatójának a vez*'-'«4- vel négy munkacsoportb-- n történész írta. de több mint 200 történész ér más szakértő működött közre * ( / kor legközelebbi számában is bemutatunk. Egyelőre tanulmányaimat végzem, év végi vizsgáim nyújtják a kö- zieli problémákat. Nemrég mondta valaki, hogy miért nem írok. ahelyett, hogy a klasszikusokat böngészném és nyelvészkedném. Ez elgondolkoztatott, hiszen a régiektől annyi mindent tanulhatunk, de főképp a fölös beszéd kiküszöbölését. Munkám folyamatos, viszont éppen ezér lassú, a legszigorúbb önkontroll jegyében folyik. Tervezek egyébként egy félkész állapotban lévő mondataid olgo- zást, Igazságos Mátyás címmel. 'Kjmtféh
