Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
r Swfc július s. _ _ —-----------------------------------napló 5 A lkoholizmus és bűnözés Aki „úrrá tette“ apját — A féldeci mint bemutatkozás Fogadásból fürdés a Balokány tóban ÉNEKLŐ FIATALOK 1. ) Mit énekelnek legszívesebben ? 2. ) Mit javasolnak a Szabadtéri Színpadra? 3. ) Mi a véleményük a könnyűzenéről ? P. I: pécsi lakos június 7- én 600 forinttal a zsebében a pécsi nagypiacra ment és unaloműzőként inni kezdett. Az ittas ember könnyen talál ismerősöket, nemcsak régebbieket, hanem alkalmiakat is.‘ilyen alkalmi ismerősre akadt Lakatos Árpád személyében, akihez később Kulcsár Károly is csatlakozott. Megegyeztek, hogy most már közösen folytatják a szórakozást és következő „táborhelyül” egy éttermet választottak. Még egy rundot! P l. észre sem vette, hogy a háta mögött Lakatos és Kulcsár cinkosan összekacsintott. amikor észrevették nála a piros százasokat. „Még egy rundot, még egy rundot” — biztatták a már eléggé kapatos P. I.-t. Az ittas ember oedig rendelt mindaddig, amíg a oincér figyelmeztette: több italt már nem hoz és mutatott a falon lévő „Ittas embert nem szolgálunk ki” feliratú táblára.. Igen ám, de Kulcsár és Lakatos ötletes emberek, most már ők rendeltek, mondván, hogy ők nem részegek. Rendeltek és tovább itatták P. I.-t, aki annyira berúgott, hogy pénztárcáját az asztalra tette, aztán az asztalra borulva elaludt. Erre várt a két alkalmi ismerős és miután 400 forintot kivettek a pénztárcából. sietve elhagyták a helyiséget. P. I. amikor kijózanodott és megnézte pénztárcáját — sza’adt a rendőrségre. Kihallgatása alkalmával azonban csak homályosan emlékezett a történtekre. A rendőrség mégis megtalálta Lakatost és Kulcsárt - s tanúk vallomása alapján bizonyította bűnösségüket. Egy vidékről bejáró munkás a kézhez kapott fizetéssel a Csendes étterembe ment, ahol a szomszéd aszta1 nál ülő nővel szemezni kezdett és ..bemutatkozásul” egy féldeci konyakot küldött a pincérrel. Az ismeretség gyorsan létrejött és a szállásra már együtt mentek. Reggel, amikor felébredt, nem találta egynapos ismerősét, de a fizetését sem... „Ismeretlen tettes” ellen ment feljelentést tenni a rendőrségre, mert még a nevét sem tudta megmondani alkalmi nőismerősének. A nyomozás során kiderült: a tettes H. Istvánná volt, aki éppen azért tásérzet, én ezzel nem rendelkezem, mondja végül. — Ha teljesülne három kívánsága? — Vegyenek fel az egyetemre, fejezzem is be az egyetemet, s egy jó házasság. — Ha ezek sikerülnek, boldog lenne? — Pillanatnyilag így gondolom ... * H. JANOS. Jóképű fiú, a fiatalok magabiztos, állandó mosolyával az arcán, azt mondja: a nagy célok általában nem válnak be. Nyugtalan típus, de nem meggondolatlan. nem túl közlékeny, a válaszait a műszaki érdeklődésű emberek derűs biztonságával s finom fölényével gondolja át. Meglepően kiterjedt s életszerű elképzelései vannak a világról. Biztos, ami biztos, még egyszer megkérdezem: hány éves, huszonegy. Gépészember vagyok, mondja, ami körű'bel ül azt jelenti, hogy az életében s a felfogásában a rend s a logikus összefüggések uralkodnak. — A nevemet ne! — Miért? — Az iskolában is elkövettem a baklövést, elmondtam, hogy milyen ambícióim vannak, s elég sokat gúnyolódtak velem. Az ember általában nem ” kapkodni, rendszeüldögélt a Csendesben, hogy ismeretséget kössön. Hasonlóan járt egy másik munkás is, aki fizetéssel a zsebében Pécsbányán keresett és talált alkalmi nőismerőst. A baj ott kezdődött, hogy később a fizetését nem találta. A tettes kézrekerült, aki fiatal kora ellenere, nem először járt már a rendőrségen. A nős férfiak ellen elkövetett hasonló bűncselekmények felderítése eléggé ne héz, mert a nős férfi kevésbé mer feljelentést tenni. Otthon inkább hazudik a feleségének, vagy másoktól kér kölcsönt a hiányzó összeg pótlására, vagy „egyéb” úton igyekszik megszerezni a pénzt és ebben az esetben az egyik bűncselekmény a másiknak okozója* Kapókig tarló áldomás Széles az ittas ember terhére elkövetett bűncselekmények skálája. K. J. az ittasságból eredő virtuskodásának lett az áldozata. A „Jóbarát” italboltban megismerkedett L. Józseffel, akivel arra fogadott, hogy beugrik a Balokány tóba. A naptár decembert mutatott. K. J. levetette kabátját és „ismerősének” adta, aki 1000 forintot kiemelt belőle és míg K. J, fürdött — elszaladt* G. J.-t az ittassággal járó nemtörődömség miatt érte jelentős anyagi kár. Egy házhelyet adott el s „áldomásként” napokig nem józano- dott ki. Lakásának ajtaját rendszeresen nyitva hagyta — 10 ezer forintja eltűnt. P. Gy.-t 16 éves fia lopta meg. A fiú hazalátogatott, apja borral vendégelte meg. Amikor a bor. elfogyott, az italboltba küldte, hozzon még. A fiú meglátta, hogy apja honnan veszi elő a pénzt. Ez a bor is elfogyott, s immár a fiú küldte el apját újabb üvegért az italboltba. Amikor visszaért, udvariasan lesegítette kabátját, mondva: „úrra teszlek”; Az udvariaskodás közben 3800 forintot emelt ki apja zsebéből, aztán taxival Vókányba vitette magát, ahol „semmi sem volt drága”. „Józanul nem tettem volna” — mondta B. M., amikor június 22-én egyhetes kezelés után elhagyhatta az idegklinikát. Elmondotta, hogy 4—5 liter sört ivott meg, aztán egy kezeügyébe kerülő motorkerékpárra ült, amivel burint felteszi valamire az életét, vagy ez lesz, vagy az. Engem a járműtechnika érdekel, mondja H. János, s alig tudom követni a szakmai kifejezések magyarázatát: forgódugattyús motorok, fokozat nélküli hajtómű, rádiusz-késköszörülő készülék..; Nyugtalan s állhatatos, együtt nagyon szerencsés tulajdonságok. Egyszer csinált egy kísérletet, papíron mindent kidolgozott, a feltaláló érezheti magát így, azután bement Pesten a műszaki könyvtárba, s legnagyobb meglepetésére a saját elképzeléseit megtalálta az egyik szakleírásban, de ez egy cseppet sem keserítette el. Egy időben felvették volna a Járműfejlesztési Intézetbe, de a lakásügyet nem tudta megoldani, különböző cégekkel áll szaklevelezésben, három év alatt tizenöt kisebb-nagyobb újítást dolgozott ki, közöttük az egyik legjelentősebb a rádiusz-késköszörülő készülék. A rádiuszkéseiket eddig kézzel köszörülték, s a munka minősége kizárólag a szakmunkás kézügyességétől függött. Az iskola utáni első nagy csalódás akkor érte, amikor az egyik újításának kivitelezéséhez gépekre lett volna szüksége. Bemegyek az iskola műhelyébe, gondolta, azt mondkott és agyrázkódást szenvedett. Balesetet szenvedett, s még eljárás is indult ellene jogosítvány nélküli ittas vezetés, valamint gépjármű jogtalan használatának bűntette miatt. Érvényt a rendelkezéseknek! Az alkohol okozta bűncselekmények megelőzése és az okozott jelentős anyagi, erkölcsi kár néhány sürgető probléma mielőbbi megoldását követeli. „Érdekes” és szinte már refrénként visszatérő vitalehetőség az alkoholizmus elleni küzdelem és a vendéglátó vállalatok bevétel-teljesítése körül kialakult kettősség. Nem egy esetben a rosszul értelmezett gazdaságosság az oka annak, hogy ittas embert, fiatalkorút is kiszolgálnak, a tiltó rendelkezéseket megszegik. Határozat van a kijózanító szoba létrehozására, a határozatot érdemi intézkedés azonban mindeddig nem követte. A tiltó rendszabályok alkalmazása és ezeknek fokozottabb ellenőrzése, valamint a határozatok végrehajtása jelentős segítséget nyújthat az alkoholizmus elleni küzdelemben, az alkoholizmussal sokszor összefüggő bűncselekmények megelőzésében. A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. július 8-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Népszerű dalok, népszerű énekesek. 18.00: Német nyelvű műsor: Aktuális témák: A jól végzett munka feletti öröm. Vonószenekarok műsorából. A technika és a tudomány világából. Szórakoztató muzsika. Közben: Portré. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 19.05: Takarékos takarmánygazdál- kodlást! — Kommentár. 19.10: Bárdos Anna és Wágner József énekel, a Pécsi Nemzeti Színház zenekara játszik. Vezényel: Paulusz Elemér. 19.30: Dél-dunántúli híradó. 19.45: Szalai Ferenc népi zenekara ■ játszik. Közvetítés a Borostyán étteremből . hangfelvételről. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. ták: bármikor, ha segítségre lesz szükségünk, számíthatunk az iskolára. Az igazgató segített volna, érezte, hogy valami veszélyben forog, de a műhelyfőnök félt valami ellenőrzéstől, s ez a félelem erősebbnek bizonyult. — Mi a legszebb a világon? — kérdezem tőle ravaszul, s szinte teljesen biztos vagyok a válaszban: azt fogja mondani, hogy a gépek meg a műszaki rajzok. ö csak mosolyog, kissé titokzatosan, mint aki pillanatnyilag többet tud a másiknál. — A zene. — A zene? — Csak érezni lehet. Amikor az ember zenét hallgat, megszűnnek a gátlások, az ember egy akadály nélküli világba kerül. Az első nagy filmélménye a Háború és béke, a Nyomorultak meg egy izgalmas kalandfilm volt, a könyvek közül a kőbaltás ember, a légcsavar felfedezése s a fizikai törvények felfedezéséről írt könyvek tetszettek neki a legjobban. Zene, kaland, romantika, plusz technikai megoldások, a műszaki rajzok fölött átgondolt éjszakák, a fokozat nélküli hajtómű; különös vegyesség, Egy kórus értékét nemcsak a tagok száma, a megszólaltatott művek színvonala, nyilvános szerepléseinek gyakorisága határozza meg, hanem többek között a kórus tagjai között uralkodó közösségi szellem is. A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusa e tekintetben is élenjár. Három kórustaggal beszélgettünk az együttesről, a társas éneklésről, a könnyű zenéről, terveikről. — Zamosiny Ágnes joghallgató vagyok. Jelenleg nyári gyakorlaton a városi tanács vb-titkárságán. — Czopf János a nevem. Amikor a kórusba beléptem, elektromos orvosiműszeré sztanuló voltam. Jelenleg a főiskolán tanulok a matematika—fizika—műszaki ismeretek szakon. — Surján Miklós, a megyei könyvtár könyvtárosa. Mindhármuk foglalkozása meglehetősen távol áll a zenétől. Mégis, hogyan jutottak közel a zenéhez és miért választották épp a kóruséneklést? Zamostny: A zenéhez, az aktív muzsikáláshoz először a zohgorán keresztül próbáltam közeledni, de nem sikerült. Viszont általános iskolás koromtól kezdve énekelek kórusban. Az Egyetem utcában Bokrétásnénál próba után mindig volt zenehallgatás. A Janus Gimnáziumban Ivasiv- ka tanár úrnál még több. Ez vitt közel a zenéhez, aminélZENE: Szabadtéri Színpad: Zeng a gitár. A varsói Kék-Fekete Együttes vendégszereplése, (este 8 órakor). Rossz idő esetén július 14-én. MOZI Park: Vörös és fekete I—II. (szí., fél 5, fél 9, dupla hely árral). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: Egy szobalány naplója (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Csak 18 éven felülieknek! Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, 65/13. 5Z. világhíradó, Első szocialista karnevál, A film hangja, Gusztáv gz állatbarát. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Séta a nárciszok körül (5, 7). Pécsszabolcs: Egy fiatal tiszt naplója (5, 7). Mecsek- alja: Egy nyáron át táncolt (7). Vasas II.: Homeros földjén (szv., szí., 7). Istenkút: Pillantás a hídról (7). Mohács: Nem (szv., 6, 8). Szigetvár: Az ötödik lovas a félelem (szv., fél 9). Siklós: Anna Frank naplója (szv., 8). Harkány: Cherbourg! esernyők (szv., szi., 7). — Nekem nem az Ötlet jut először az eszembe, hanem a probléma. Napokig, hetekig szoktam tűnődni, az elképzelések tömege fordul meg a fejemben, az egész tulajdonképpen a romantika oldaláról indul el, azután jön egy pillanat és megvan. — Naponta hány órát szokott műszaki problémákkal foglalkozni? — Állandóan zsibong az ember feje, volt, hogy' álmomból ébredtem fel, leírtam s jó lett. Azelőtt naponta legalább egy órát műszaki könyveket olvastam, s amikor lehet, most is, — Szeret tanulni? — Ha olyant kell tanulni, ami engem érdekel, ha nem érdekel, akkor úgy érzem, hogy fölösleges, de ez beigazolódott már előttem, hogy nem igaz. Inkább tudni szeretek. — Ezek után azt hiszem: meg se kell kérdezni, hogy mi az életcélja. — Az életcél változik. Ha az ember eléri az egyiket, akkor jön a másik. Azt már eddig is tapasztaltam, hogy az iskolában kissé lágyadban rajzolják meg az életet, kint az életben meg az ember észreveszi, hogy egészen másképp van. Például: addig azt hitte, hogy a tanárja a legrosszabb ember a világon, az életben kül ma már elképzelhetetlen az életem. Czopf: Harmadik általános iskolás koromban szülői irányítással harmonikázni tanultam, majd hét évig hegedülni. De az első zenei élményt a társas zenélés Jelentette, amikor a Nagy Lajos és Janus Pannonius Gimnázium egyesített vonószenekarában játszhattam. Érettségi után Ivasiv- ka tanár úrtól felsorolást kaptunk, hogy Pécsett hány öntevékeny kórusban folytathatjuk az éneklést. Így kerültem a Kamarakórusba, melyben mindjárt az első szereplések után otthonosan éreztem magam. Itt vált bennem tudatossá, hogy a társas zenélés megszelídíti az embert. Gyógyszernek tudnám ajánlani ... Surján: Zenei környezetben nőttem fel. Apám csellózott, fuvolázott, kamarazenekarban jászott, kórust vezetett, komponált. Én is végigjártam a zenei tanulás keserves útját: a hangszerek közül a zongorát és a fagottot említem. — A Kamarakórus repertoárja igen gazdag és változatos. Mit énekelnek mégis a legszívesebben? Zamostny: Bachot, Schützöt, Palestrinát. Czopf: Mostanában barokk mesterek műveivel ismerkedtünk, tehát ezeket, valamint Kodály új, talán legmerészebb hangzású, angol nyelvű: Óda a muzsikához című művét, melyet az oxfordi doktorrá avatásra komponált. Surján: Mindent szívesen énekelek a romantikusok ki- vételéveL — Milyen nyári terveik vannak? Zamostny: Minden nyáron igyekszem bepótolni az év többi részében elmulasztottakat: ilyenkor végigjárom újból a múzeumokat, a modem képtárat és olvasok. Ezenkívül az idei nyár programjához tartozik, hogy augusztusban férjhez megyek. -.. Czopf: Idegenvezető Teszek nyáron. Olvasmányaim főleg ezzel kapcsolatosak: várostör- téneti művek, különösen érdekelnek az építőművészettel foglalkozó könyvek, továbbá a szakmámba vágóak, így elsősorban a kibernetikáról szólók. Surján: Egyetlen nyári programom egy jugoszláviai utameg kiderül, hogy a tanár tulajdonképpen jó ember volt, a környezetünkben legalább húsz, a tanárnál sokkál rosszabb ember van . *. Az én életcélom az, hogy olyan munkám legyen, amiben a legtöbbet tudom nyújtani magamból, legyen értelme annak, hogy élek, tudjak alkotni. Legyen egy műhelyem, ahol az elképzeléseimet meg tudom valósítani. Megint a kis jellegzetes, magabiztos mosoly. — .Aztán mondhatok persze sablonokat: hitvestárs, család, meg ilyen .:. Mondom neki: szokatlanul bölcs megállapításai vannak, azt mondja: a természet a legbölcsebb; mondom neäci, az életcélnál kifelejtette a saját ars poeticáját, az ember morális öntörvényét. Bólint, érti, nem felejtette el. — A tanoncoknak azt szoktam mondani: ha szakember akarsz lenni, akkor tanuld el az öregektől a fogásokat; ha jó szakember akarsz lenni, akkor pedig csinálj valami újat. s. Kezet rázunk. Férfiasán, mintha megpecsételtünk volna valamit. T hl cry Árpád zás. Ennek során szeretném megtekinteni Splitben Mestro- vic világhírű szobrászművész gyűjteményét. — Általános probléma, hogy a Pécsi Szabadtéri Színpad nincs kihasználva. Ha önökön múlna, milyen műsort javasolnának? Zamostny: Érdeklődési körömön kívül esik a szabadtéri színpad problémája. Talán épp azért, mert eddig nemigen volt ott olyan produkció, ami figyelmemet felkeltette volna Czopf: Legszívesebben egy nemzetközi balett-találkozót látnék a szabadtéri színpadon. Surján: Nyáron sem kellene az igényességet levetni csupán azért, mert — meleg van. A szabadtéri színpadon szívesen látnám pl. Honegger: Jeanne d’Arc-ját vagy Sztravinszkij: Sacre du printemps- ját. — Valamennyien fiatalok. Mi a véleményük a köny- nyü zenéről, a dzsesszről, a táncról? Zamostny: A könnyűzenét is kedvelem. Főleg azokat a számokat, melyekre jól lehet táncolni. Táncolni ugyanis nagyon szeretek. A dzsessz kicsit még idegen tőlem, bár megpróbáltam már közeledni hozzá. Czopf: örömmel hallgattam Pécsett Pegéék hangversenyét. Legutóbb Armstrong művészete foglalkoztatott. Ez a fajta zene is sokszor felüdít. Az énekes számoknál jobban szeretem a zenekari produkciókat, bár a Beatlesek zenéjét is jól táncolhatónak tartom. Surján: A tánczenét nem kedvelem. Az igazi dzsesszt viszont egyre inkább kezdenr^ megszeretni és szívesen hallgatom az olyan jellegű zenét, mint amilyen a Bóbita-együttes műsorán szereplő Bach- átirat — A Nevelők Háza Ka- marakórusa abban is eltér a többitől, hogy mellette Baráti Kör működik. Miben látják ennek jelentőségét? Zamostny: A kórus köré tömörült „drukker-gárda” alkotja a Baráti Kört, a törzs- közönséget, mely eleinte a kórustagok közeli hozzátartozóiból toborzódott, majd számuk egyre gyarapodott és nemegyszer elkísérik a kórust szerepléseire. Czopf: Én abban látom a Baráti Kör jelentőségét, hogy belső közönséget biztosít olyan produkciókhoz is, melyek nem nagyközönség elé valók. Gondolok itt arra, hogy az ilyen összejöveteleken mindenki kiél heti szólisztikus vágyait. Surján: Én a Baráti Kör ) összejövetelein elhangzó elŐ- i adásokat említeném meg. Az (idén hallottuk Bárdos tanár í urat, Bartha Dénest, Makiári f karnagyot, áld az európai kó- i rus hangzáskultúráról tartott i szemléltetéssel illusztrált igen í tanulságos előadást. ( — Miben látják a Kaí marakórus jövő évi munká- S jának lényegét, mik a ter- i vek vagy vágyak? Zamostny: Szeretném, ha a ! kórussal külföldre utazhatnék. A legutóbbi minősítésünkön elértük azt a színvo- í nalat, melynek birtokában ! úgy érzem méltón képviselnénk külföldön is a magyar, illetve a pécsi kóruskultúrát. Czopf: A jövő évad kiemelkedő eseményének ígérkezik közös hangversenyünk a Szilágyi Erzsébet női ka- | marakórussal. Úgy gondolom | hogy velük együtt énekelni ! komoly élményt és rangot je- : lent. ! Surján: 1966 tavaszán a ! Nevelők Háza Kamarakóru- ; sára vár ismét az a megtisz- ; telő feladat, hogy megrendezze a II. Országos Ka*" '>•:!kórus Fesztivált. Célunk, hogy ez az elsőnél szélesebb körű legyen. nt -» G. F. I SZÍNHÁZ I Mm t
