Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Ha az ember sok éve él Borsodban, s valamelyest ismeri változásait, gondjait és örömeit, rájön arra. hogy ennek a megyének valósága es a róla kialakult kép nem fedi mindenben egymást: Még- s: hol mutatkoznak eltérések? Hadd ragadjunk ki közülük néhányat! Ki ne tudná például, hogy Borsod megye jelentős szerepet játszik népgazdaságunkban. Bányái adjálk széntermelésünk egyötödét, Diósgyőr és Ózd íz acél 63 százalékát. Innen kerül ki a hengereltacél "1 százaléka és a villamosenergia egyharmada. Az elmúlt esztendőkben épült fel a Borsodi Hőerőmű és a Ti- szooalkonyai Erőmű. Kevésbé él azonban a köz- tucatban. hogy amikor a korszerű magyar vegyipar kialakításáról és fejlesztéséről szólunk. Borsod megye az elsők között áll. Kazincbarcikán és Tiszaszederkényben a magyar vegyipar bázisai épültek Az első régebbi, az utóbbi második ötéves tervünk 2.7 milliárd forintos beruházása. 1964. augusztus 20-án indította el a gyár az első vagon nitrogén műtrágyát. A Tiszai Vegyikombinát a szocialista gyárépítés történetében két okiból is különleges helyet foglal el. Az egyik: a legkorszerűbb termelési folyamatokat biztosító berendezései mel latit szépsége, gyárépületeknél sajnos vajmi ritkán élvezhető esztétikuma miatt is csodájára járnak az emberek. A másik;: példamutató beruházásként taníthatják történetét a Közgazdaságtudományi Egye temen. A felépítésére és berendezésére megszabott óriási összeget egyetlen fillér: e! se lépték túl, s a munkái: kai határidőre készültek ed. Mindkét helyen. Barcikán és Szederkényben élő. termelő üzemek fogadják a látogatót, de korántsem befejezett alkotások. Még több műtrágyára, PVC-porra, lakkfestékre, kaproüaktánra, műanyagra, a kémiai „boszorkány- konyhák” ezernyi csodájára, termékére van szükségünk. — Éppen ezért újabb milliárdo kat fordít népgazdaságunk a borsodi vegyipar fejlesztésére. Az országos köztudatban a megye a szocialista ipar fellegváraként él. Ez igaz. de A miskolciak egyik büszkesége: a SZOT székháza tiz esztendeje kitűnően felké szült bánya-, kohó- és gépész- mérnököket képez az országijaik. Amit egykor Móricz telepei, barakklakásai, felháborítóan elhanyagolt utcái, kerületei, amelyeknek összevisz- »zaságából, rendezetlenségéből. központja. Miskolc, immár db ban az értelemben js „ipari fellegvár”, hogy több mint A Tiszai Vegvikombinát nemcsak berendezéseinek korszerű- gégével, hanem a gyárépületek szépségével is kitűnik. Zsigmond a levantei elmara- dottségú és szellemű Miskolcon mint lehetőséget éles szemmel észrevett és megálmodott, — az egyetem immár élő valóság. íme erről néhány beszédes számadat: A nappali tagozaton több mint 2 ezer; az esti és levelező tagozaton 900 hallgató tanul. A 300 oktató között nyolc Kossuth-dí- jas egyetemi tanár van, tizenöt professzor' a műszaki tudományok doktora, huszonkilenc kandidátus, négy tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A központi könyvtárban 240 ezer könyv és mintegy 1300 féle hazai és külföldi folyóirat áll a hallgatók rendelkezésére. — Afrikától Dél-Amerikáig 42 ország 239 intézményével folytatnak nemzetközi kiadványcserét. A város művelődési élete igen sokat fejlődött, és a miskolciak szeretnék, ha ezt az eddiginél országosan is jobban számba vennék. Jogos ez az igény, márcsak azért is, mivel a felszabaduláskor, a Horthy-rendszetr csődtömegéből kibontakozva nehéz volt az elindulás. Nem volt a varosnak se könyvtára, se valamirevaló művelődési háza. Voltaik szép számban nyomcxrnyomorúságo® konglomerátumából rajzolódhatott ki tetszetős városikép. Ma a városi könyvtár 27 fiókkal működik, az önálló szimfonikus zenekar épp a napokban aratott szép sikert Budapesten is. Évről évre meg rendezik az Országos Képző- művészeti Kiállítást, amely a városban élő. csaiknem harminc, országosan is ismert művész jelentkezése mellett hazáink legkiválóbb festőinek, grafikusainak seregszemléje Egyik legismertebb intézménye a 141 éves Miskolci Nemzeti Színház, az ország egyik legrégibb állandó kőszínháza Ii rendezték meg az idén márciusban a Rövidfilm Fesztivált, amelynek, a tervek sze- . rint, ezután is Miskolc les? a színhelye. Még egy számadat; 1949-től 1963-lg 14 ezer új lakás épült A szép tervek között : repel a Miskolc hosszanti, elnyúló fekvését meghatározó Avas hegy beépítése mintegy 15 ezer lakás ' A további nagyarányú építkezések, az új, tetszető.; városnege kivirágzása, remélhetőleg, mielőbb megszünteti azt a furcsa nézetet, amely a látogatók és bennszülöttek körében egyaránt tapasztalható; ódákat zengenék a Hámori tó panorámájáról, a tapolcai fürdő varázsáról, a Bükk hegység szépségeiről, de elmarasztalják a várost külseje miatt. Mezőgazdasági szakemberein két az általános problémák és feladatok mellett sajátos gond is foglalkoztatja. Ezt az az adottság magyarázza, hogy a megművelhető területeknek csaknem fele lejtős, dombos hegyvidék, ahol elsősorban állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre kell berendezkedniük termelőszövetkezeteinknek. Valóságos természetátalakító munka kezdődött el az ún. Bélus-völgyben, nagyarányú tudományos harc az erózió ellen, a talaj megkötése és megfelelő mezőgazdasági kultúrák megteremtése végett. No, és md vám az arany- nedűvel, amelyről annyi jeles európai között, akiknek fejlett érzékük volt mindenfajta öröm és szépség iránt, Voltaire így írt: „Tokaj tündöklő borostyán nedűje megtáltosít- ja az agyrostokait, s gyúlnak tüzében szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngy e boriul, ha sárga cseppje a pohárba csordul.” Az elragadtatott hangok közül hadd idézzük még IV. Benedek pápát, aki a Mária Teréziától kapott aszú megízlelése után ily szenvedélyes szavakra gyúltJ „Áldott a föld, „ mely téged termett, áldott az a zony, aki téged küldött, és áldott én, aki téged iszlak.” A föld áldott, kétségtelenül,: de áldó erejét fenn is kell tartani, kiváltképp ha évtizedeken át rablógazdálkodr-st folytattak vele. A tokaj hegyaljai rekonstrukció eredményeként évről évre javulnak a szőlők. Az elmúlt két esztendőben volt már ok és kellő mennyiségű bor az elégedettségre. Vidám és ló reményekkel eltelve rendeztek meg a hagyományoknak megfelelően a színpompás Hegyaljai Szüreti Napokat. Mondani se kell, hogy errefelé is szívesen isszák a tokajit/ De a finom aszú megszépítő varázsa nélkül —, a tények józan igazságára támaszkodva — mondjuk: forr, pezseg az élet Borsodban; gon dokkal és feladatokkal birkózva itt is formálódik az új világ. SÁRKÖZI ANDOR A hagyományoknak megfelelően aszúval koccintanak cali szüreti ünnepségen. PUN4NTCL1 N4PB0 az MSZMP Baranya megye) Bizottsága as » meavei tana i hi - Főszerkesztő- Vasvári Ferenc Szerkesztőség Pécs. Hunyadi lános út il. Telefon: i5-32, 15-33. 21-60. 26-22 . 60-11. - Belpolitika! rovat J1-6S Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Telefon 15-33 15-13 ?i-ao vt-TJ «e-n. Pécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkác«: vi na Felelős vezető Mellet n-zsc Terjeszti a Magyai Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és Kézbesítőknél Előfizetési dU 1 hőnapra 15.-- Ft. - Indexszám- 15 05*. ii acél, a vegyipar és a tokaji bor hazája *• A i Szorgalmasan gyakorolnak a hallgatók a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásványés kőzettani tanszékén.