Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! Dunántúli napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. JŰLIUS 6 HD Felavatták a Dunai Vasmű hideghengerművé! Kádár János beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen Vasárnap jelentős esemény zajlott le a Dunai Vasműben: egyhónapi próbaüzemeltetés után átadták a termelésnek kohászati kombinátunk új részlegét, a mintegy 1,7 milliárd forintos beruházással épült hideghengerművet. Az ünnepi esemény alkalmából Dunaújvárosba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. — Részt vett az avató ünnepségen dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Trautmamn Rezső építésügyi miniszter. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió, Frantisek Pisek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kádár Jánost Dunaújvárosban a városi pártbizottság székházénál a megye és a város vezetői fogadták. A párt- bizottságon Kádár János rövid beszélgetést folytatott a helyi vezetőkkel, majd a vendégek felkerestek a Dunai Vasmű új egységét. A mintegy háromnegyed órás látogatás után a vasmű bejárata előtti téren ünnepi nagygyűlést rendeztek. Takács Imre mondott megnyitót, majd d-r. Horgos Gyula szólt a részvevőkhöz. Egyebek közt elmondta, hogy a hideghengermű építéséhez a magyar és a szovjet tervező- intézetek készítették a terveket. A miniszter végül köszönetét mondott a tervezőknek, mérnököknek, technikusoknak. szerelőknek és sikeres munkát kívánt a ' hideg- hengermű dolgozóinak. Ezután zúgó taps közben Kádár János emelkedett szólásra. Erősödött szocialista iparunk Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnök! Szívesen jöttem ide, örülök. hogy találkozhatom a vasmű és Dunaújváros dolgozóival. Köszönöm a szíves fogadtatást és szívből üdvözlöm a nagygyűlés minden résztvevőjét. (Taps.) E mai találkozónk nagyszerű alkalomból jött létre. Próbaüzemeltetés után a mai napon átadtuk a termelésnek a Dunai Vasmű hideghengerművét. A hengermű hatalmas alkotás, fontos része az egész műnek. Mintegy egymilliárd-hétszázmillió forintos beruházásból valósult meg. Az üzem a tervek szerint évenként mintegy 2,50 ezer tonna finomlemez-szalagot fog termelni. Ezzel az üzemrésszel teljessé vált a Dunai Vasmű alaprendszere, hatalmas mértékben erősödött a vasmű, Dunaújváros, a magyar népgazdaság, egész országunk, annak szocialista ipara, egész népe. Maga Dunaújváros történetesen éppen rr t 15 esztendős. Úgy mondjuk, szocialista város. Ez a szó sokoldalú megvilágítást igényel. 15 esztendővel ezelőtt itt egy kis magyar falu és szántóföldek voltak, és most egy magyar viszonylatban jelentősnek nevezhető, igen komoly ipari város emelkedik. A hatalmas vasmű mellett létesült sok más kiegészítő üzem is, és ennek telepítésénél nem utolsó indok volt az, hogy Dunaújváros női társadalma is munkaalkalomhoz és foglalkoztatáshoz, keresethez jusson. A vasműn kívül jelentős é-ítőipar van. nagy épületelemgyár, cellulóz papírgyár, fehérneműgyár, ruhagyár és még egyéb kisebb intézmények. Ez mind egiiütt a szocializmus szülötte. Várospolitikai tekintetben is hatalmas fejlődés van, mert nagyarányú és szükséges lakásépítési programot hajtottunk végre, jó iskolarendszer épült _ ki, kulturális intézmények létesültek és sok minden más, ami egy város életéhez szükséges. Használják mindezt egészséggel, annál is inkább, mert a döntő állami beruházások mellett a város lakossága példamutató társadalmi munkával is hozzájárult az intézmények létrehozásához. Van sajátos vonása is a városnak: többek között ez, hogy a lakosság átlagkora 28 esztendő, a gyermekáldás, * természetes szaporulat pedig az ország összes helységei közül az élen jár.. Ez is hozzátartozik az új alapítású város szocialista jellegéhez. Ahhoz azonban, hogy egy város kiérdemelhesse a szocialista elnevezést, az is szükséges, hogy aZ itt élő és dolgozó ember szocialista legyen. Ehhez kötelességtudás, politikai öntudat, kulturáltság, műveltség és sok minden más kell. Merem állítani, hogy Dunaújváros és a vasmű dolgozó népe, a helyi társadalom nagy léptekkel halad azon az úton, hogy ebben az értelemben is szocialistának legyen nevezhető. Ezt bizonyítja az itt élő kommunistáknak, az ifjúsági szövetség, a hazafias népfront aktivistáinak, a tanács dolgozóinak “magatartása és munkája, ügyszeretete és szorgalma. Döntő módon bizonyítja az a most több mint 500 brigád, amely a szocialista címért küzd, az a több mint 100 ifjúsági brigád, amely szintén úgy dolgozik, hogy az egész ifjúságnak utat és példát mutathat. Ennek a szocialista öntudatnak a kifejezője az is, hogy ezt a hatalmas, majdnem kétmilliárd forintos beruházást határidő előtt, a tervezett költségnél valamivel olcsóbban valósították meg, úgy, hogy közben — bár maga a gyár is el volt foglalva a hideghengermű építésével — pótolták a meleghengermű időszaki hátrányát és félévi tervüket minden jel szerint teljesíteni fogják. Ez a forradalmi, kommunista, szocialista szellem és öntudat kell még ahhoz, hogy külön magyarázat nélkül is szocialista városnak nevezhessük Dunaújvárost. (Taps.) Gratulálok a magyar dolgozóknak Lehetetlen itt, a gyűlés keretében felsorolni mindazokat az intézményeket és üzemeket, amlyek munkája szükséges volt ahhoz, hogy ezt a hideghengerműt ma átadhassuk a termelésnek. Engedjék meg, hogy nem udvariasságból, hanem szívből és nem is csak a magam nevében, hanem pártunk Központi Bizottsága nevében gratuláljak a magyar dolgozóknak ehhez a nagyszerű munkához. (Taps.) Mai találkozónkon részt vesz a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igen tisztelt képviselője, nagykövete is. (Taps.) Jelen vannak és részt vesznek ünnepségünkön azoknak a szovjet tervező mérnököknek a képviselői és azoknak a szovjet gyáraknak a képviselői, akik munkájukkal lehetővé tették, hogy ez a hideghengermű létrejöjjön. (Taps.) A lengyel és a csehszlovák elvtársak szintén nagyon sokat segítettek a hideghengermű üzembe helyezésében, mert a tapasztalatcsere révén időt, energiát és kiadásokat takarítottak meg nekünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és a rnagyar dolgozók nevében őszinte köszönetét mondok szovjet, lengyel és csehszlovák barátainknak munkájukért, azért az internacionalista segítségért, amely- lyel lehetővé tették, hogy ezt a hideghengerművet a mai napon készen átadjuk a magyar népgazdaságnak. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy ezek után néhány szót szóljak a Magyar Népköztársaság általános helyzetéről. Június 25-én ülést tartott pártunk Központi Bizottsága. Áttekintette az időszerű nemzetközi és belső kérdéseket, jóváhagyta az eddigi intézkedéseket és a további tennivalókra megfelelő határaiatokat hozott. A hazai dolgok közül mindenekelőtt a termelés kérdéseiről esett szó. Az 1965-ös év népgazdasági terve első öt hónapjának eredményei biztatók. Mind az ipari termelésben, mind a mezőgazdaságban, mind az alkotó munka egyéb területén a tervek szerint folyik a munka. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés területén a dolgozók létszámának növekedése az év első négy hónapjában terveinknek megfelelően egyötöde volt a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva. A termelés növekedésének 80 százaléka nem új létszámból, hanem a fegyelmezettebb, jobb munkából, a munka termelékenységének emeléséből származott. Ez az első félév döntő eredménye. A termelő munka nehéz alcadályok között és azok leküzdése közepette folyt. A múlt évben mezei-egér invázió lepett el bennünket. Hadjáratot kellett ellenük indítani. Majd u száj- és körömfájás leküzdése is szervezést, munkát, költséget igényelt. Később olyan hosszantartó és példátlan esőzés, olyan hűvös tavasz következett, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Ez megnehezítette a mezőgazdasági munkát. Állami gazdaságaink dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztságunk hallatlan erőfeszítéssel, öntudattal és fegyelemmel minden lehetséges órát példásan kihasznált és ha ilyen időjárás után most azt mondhatjuk, hogy a terméskilátások biztatók, ezt kizárólag ennek a példás erőfeszítésnek köszönhetjük. A most — kicsit késve — kezdődő idei aratási munka nagy és nehéz lesz. A gabona sok helyen megdőlt és a föld még mindig annyi vizet tartalmaz, (Folytatás a 4. oldalon) „Nemzetközi fejlesztési évtized" feladatairól beszélt U Ihant Gentben U Thant ENSZ-főtitkár hétfőn Géniben beszédet mondott az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésén abból az al kálómból, hogy második felébe lép a „nemzetközi fejlesztési évtized”. Az ENSZ-főtitkár rámutatott, hogy a Kelet és Nyugat konfliktusa gyengíti a fejlődő országok megsegítésére irányuló erőfeszítéseket. U Thant hangoztatta, hogy az 1961-ben kezdődött fejlesztési évtized első részében továbbra is meg maradt a szakadék az 'párosodott és a fejlődésben lévő országok között. Figyelmeztetett arra, hogy az évtized második felében növekedhet a nyomor ezekben az országokban, de hangoztatta, hogy nincs ok a kétségbeesésre A helyzetet elemezve U Thant rámutatott, hogy a fejlődő országokban továbbra is igen alacsony a gazdasági növekedés üteme, nem nőtt jelentősen a szóbanforgó országoknak nyújtott külföldi segítség egésze, legalábbis a problémák arányait tekintve. 3 aver mekhalandóság továbbra is igen magas ezekben az Tszá- gokban, az iparosodoít országok és a fejlődő országok síkosságának táplálkozása között továbbra is óriási a különbség az előbbiek javára és körülbelül egymillióid ember még mindig kétségbeejtő lakáskörülmények között éi. A főtitkár hangoztatta- rdik ség van a hosszú lejáratú beruházások fokozására, ha el akarják érni a fejlesztési évtized eredetileg kitűzött céljait. Példátlan méretű lakás- építési programot keil megvalósítani, ésszerűen keü gazdálkodni a fejlődő országok természeti kincseivel és emberanyagával, korszerűsíteni kell mezőgazdaságukat é» olyan iparosítási tervekre kell összpontosítani az erőfeszítéseket, amelyek vagy külföldi devizát juttatnak a fejlődésben lévő országoknak, vagy pedig lehetővé teszik a deviza kiadások megtakarítását. Ismét apad a Duna A Duna vize vasárnap reggel nyolc órától hétfőn reggel hat óráig a 930 centiméteren állt. Majd tegnap megindult ismét az apadás. Este nyolc órakor már 926-os vízszintet jelentettek Mohácsról. Azonban ez még mindig két centivel meghaladja az 1954-es zöldár tetőzését. Az előrejelzés szerint hétfőre 925-ös vizet vártak a város alatt. Az apadás lassú, ezért Szek- szárd, Baja és Mohács térségében a védekezés változatlan erővel folyik. Különösen veszélyes a helyzet az 1-es számú gátőrjárásnál, az 1800, a 4900, és a 6200- as szelvényben. A buzgárok és szivárgások köré szorítógátakat építenek a vízügyi szakembereik irányításával az árvédelmi dolgozók, a katonák és a kirendelt közerő tagjai. Hétfőn megalakult Mohácson a helyreállítási bizottság és hozzáfogott a tervek kidolgozásához. Most számbaveszik az árvíz okozta károkat és a műszaki felmérések után hozzáfognak a helyreállításhoz. Az eddigi felmérések szerint csak Mohácson harmincnál több ház összedőlt és 180 annyira megrongálódott, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Ma hajnalban indult útnak a Mohács térségében dolgozó egyik árvízvédelmi osztag, hogy a jugoszláviai Duna-szaka- szon segítséget nyújtson a töltések megerősítésében. Az árvízvédelmi osztag Darázs község környékén kezdi meg a nap folyamán a munkát. Nemzetközi látogatói vo'tak hétfőn a Mohács alatti védelmi szakasznak. Külföldi lapok budapesti tudósítói keresték fel Mohácsot, ahol Palkó Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Novics János, a megyei pártbizottság titkára fogadták a szocialista országok és a nyugati hírügynökségek tudósítóit. Az újságírókat Gombás Lukács, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a védekezés helyzetéről, majd pedig gumicsizmát és esőköpenyt öltöttek és a helyszínen nézték meg a I védekezési munkákat. A Puné szintjének apadása következtében a feleslegessé vált homokzsákok kiürítését és összegyűjtését megkezdték. 1
