Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
SMS. JÚLIUS 25. napló 3 Negyvenezer tonna szén nyomában: (1.) zobák-aknán Válaszol: Kollár Dénes vájár A Mecseki Szénbányászati Tröszt az elmúlt évben jelentősen túlteljesítette tervét. Több üzem ezért jutalmat, sőt élüzem címet kapott. Az 1965-ös terv valamivel magasabb volt a tavalyinál. A bányaüzemek és a tröszt vezetői azonban úgy nyilatkoztak az induláskor, hogy tervük reális, képesek teljesíteni, sőt . vasárnapi műszakokra sem lesz szükség. Nem így történt: a tervet a legtöbb bányaüzem nem tudta teljesíteni. A féléves elmaradás körülbelül 40 ezer tonna. Vajon mi az oka a gyenge teljesítésnek? Ez iránt érdeklődtünk több bányaüzemnél különböző beosztásokban dolgozó emberektől. Mi függ egyáltalán egy fejtési csapat teljesítésétől? Sok vagy kevés? Egyértelműen nem lehet válaszolni a kérdésre. Vannak kis csapatok és vannak nagyok. A Kossuth- bányán dolgozó Nagy Dezső csapata például többet termel egymaga, mint a vasasi Petőfi-bánya összesen, s üzemének tervteljesítését jó vagy rossz munkájúk döntően meghatározza. A Z ob áik-aknán deflgozó Kollár Dénes esetében más a helyzet, bár elég nagy létszámú csapatról van szó. Kollár Dénes 23 esztendeje bányász. A Kossuth-bányán kereken 22 évig dolgozott, brigádja kitűnően helytállt, szocialista címet nyert. Amikor a zobáki bányában megkezdődött a termelés, húsz fős csapatával együtt átment az új bányaüzembe és a szakmai berkekben jólismert Tilmann, Kövesdi és Halla vájárokkal szerveztek egy 100 fős csapatot. A vezető Kollár Dénes lett. 4 A szocialista címet az új helyen is elnyerte a brigád. Kollárról még annyit, hogy a szenes körlet pártalapszerve- zelének a titkára, — Hogyan teljesítették féü- ves tervüket? — Csapatom 116.4 százalékot ért el az első hat hónap átlagban. Ezért jutalomban is részesültünk. — Reálisnak tartja-e a tervüket? — Annak. Eddig a munkahelyek kialakításával küzköd- tiink, most van rendesen üzemelő fejtés, sőt, egy tartalék fejtéssel is rendelkezünk. A front homlokhossza 280 méter. — Brigádjának szervezése megfelel-e a kivánalmaknak? — Mindig lehet valamit csiszolni a szervezésen, de általában a csapatom szervezése jó és a hangulat is kitűnő. De mondok egy példát: nagyon sok bajunk volt a gépészeti berendezésekkel, s ha meghibásodott valami, akkor időbe telt, míg szakembert kerítettünk és kijavította a hibát. Közben a brigádnak volt egy ügyeletese, akinek csak az volt a feladata, hogy figyelje a gépeket. Most elsejétől változtattunk ezen a szervezésen. Egy szakembert kaptunk a brigádba, aki állandóan velünk van, a csapat átlagkesefetét kapja, s ha hiba adódik, akkor rendbehozza a dogokat. — Minek köszönhető a brigád eredménye? — Annak, hogy rendesen dolgozik mindenki a csapaton. Mi itt jól kereső emberek vagyunk, a vájár átlagkeresete négyezer körül van, de a hatvan vagon helyett hetvenet is kinyomunk. Egyet mondhatok: minden időt kihasznáKétezer férfiinget javítanak évente ötödik éve javítja, a pécsi kosság fehérneműjét a Pécsi :mpó Ksz fehérnemű javító ,'szlege. Aránylag kis össze- - kért varázsolják újjá a korit nyakú ingeket, blúzokat s megfolitozzák az elszakadt ••neműt. Évente mintegy 2000 bűi inget és ugyanennyi egyéb úhaneműt javítanak. A rész- "eg a közelmúltban bővült, s új anyagokból is készít felsőruhát, vállal ruhaigazítást, kabátigazítást. Több mint száz olyan üzletfelük van, akik rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásaikat. Zunk. Ebben pedig sok tonna szén és sok forint rejlik! — Hogyan? — A munkahelyen váltunk, tehát időt nem lehet elszalasztani egy percet sem. Ha az ablézom jelentését megkapom, hogy például a paszta ki van jövesztve, lehet omlasz- tani, akkor már nem megyünk végig a fejtésig üres kézzel és aztán vissza a szükséges anyagokért, hanem menetközben megszerezzük az anyagot: a pászmát, a botfüggönyt, a dróthálót és amire szükség van. Tehát ha odaérünk a fejtésünkbe, azonnal lehet kezdeni. Tudja mit jelent ez? Legalább ötszáz forintot havonta és persze, a terv túlteljesítését. De kifelé is ki lehet használni az időt, mi akkor is hozunk valamit elhasznált, de még értékes anyagokat. A brigád eddig 8—9 csille anyagot mentett meg az aknának. — Mivel elégedett a csapatánál? — Kérem, én nem tudok olyan feladatot adni a csapatnak, amelyet ne teljesítenének. Nemrégiben zajlott le a termelési tanácskozás, ahol a csapatok részére felbontották a tervet. Nekünk a fejteljesítmény 6 tonna műszakonként. Ezt mi is megvitattuk és arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy nem olyan feszített, lehet teljesíteni. Az akna veze-' tői céljutalmat tűztek ki a legjobban teljesítő csapatok számára; az első helyezett 40 000 forintot, a második 20 000 forintot kap. Egyik helyezés a miénk lesz. — S mivel nem elégedett? — Először is nem lehetünk elégedettek a műszaki berendezésekkel, s aggályaink nem légből kapottak. Az elmúlt három hónap alatt 12.5 nap mi akkor is hozunk valamit gépészeti hiba történt. Ez rengeteg szenet jelent, tessék kiszámítani: napi 150 vagon az akna termelése. Ezenkíiriil én nem vagyok elégedett a csapatok és a körletek közötti kooperációval sem. Mind kizárólag a maga érdekeit követi, ez ugyan rendben is volna, hisz a részekből keletkezik az egész, de nem mindenesetben zökkenőmentes ez a keletkezés, s esetleg zavaró is lehet. A szállítás, az anyagbiztosítás és a gépészeti vonalon kellene javítani a munkát és a munka koordinációját. — Pótolni tudják-e az eddigi elmaradást? Nem a brigád tervére gondolok, hanem egész Zobák-aknáéra. — Sokat be lehet hozni a lemaradásból, de hogy mind lehet-e pótolni, arra nehéz lenne válaszolni. A januári tűz által okozott kiesést alighanem nem lehet behozni. Talán a létszámot is növelni kellene, hogy a tűzveszély miatt gyorsabban haladjunk a fejtésekkel. — Milyen beleszólása van önnek az üzem irányításába? Él-e a lehetőséggel és a vezetők igénylik-e azt? — A beleszólás dolga nagyon egyéni. Mind a két részről. Az emberek javarésze nem is él a lehetőséggel, amit a termelési tanácskozások nyújtanak. Akik hallatják a szavukat és mernek is beszélni, azok véleményét később már nemcsak elfogadják, hanem egyenesen kikérik. De sok a közömbös ember, különösen a faluról bejárók közömbösek. — Elégedett a beosztásával? — Igen, A legnehezebb helyzetben levő aknán ugyan kevés biztató dolgot mondott Kollár Dénes, pedig a tröszt adósságát éppen itt „termelték”. De egyetlen példájából közel 2000 vagon kiesésének okát ismerhettük meg: a gépek állását. S ha megszűnne az a sok ok, amelyek elégedetlenségét táplálják, talán kevesebb hiánnyal küszködnének. Űttörőolimpia Ma, vasárnap a csillebérci táborban megnyílik az úttörő olimpia. Mivel a pécs- gyárvárosi általános Iskola úttörőzanékara a táborban sorozatosan. nagy sikert aratott, meghívták őket az olimpia megnyitására. A megnyitót a Televízió ma délután 3 órakor közvetíti. De még egy öröm érte a gyárvárosiakat. Meglátogatta őket Artanov elvtárs, szovjet veterán, és Lenin elvtárssal kapcsolatos személyes élményeiről beszólt nekik. A XVI rL században az újkori egyetemek három típusa alakult ki: az angol nevelő, a francia szakoktató és a német ideális, a tudományokat öncélúan művelő egyetem. Az első világháborúig a harmadik fajta, a porosz típus bizonyult a legéletképesebbnek. A technika fejlődése azonban elekor fordított a keréken és lassan világszerte a francia, a gyakorlatiasan oktató egyetemi típus veszi át az egyeduralmat. Az angol—amerikai „vonalat” képviselő oxfordi és cambridge-i egyetemet is magába szívja ez az irányzat. És 1962-ben Magyarországon is megtört a porosz típus egyeduralma. Ugyanolyan szeptember volt, mint máskor, elsőéves „gólyák” Anatómiá-t vettek a könyvesboltban, a kollégium alsó és sarokágyaiért lezárult a „staféta”. Néhány hét múlva azonban zsebre vágták a jegyzetelő ceruzát és hátatforditottak a katedrának. Nem órákra, mint eddig, hanem hetekre. — Régi tapasztalat — mondja dr. Hajnal József, a rektori hivatal vezetője, — hogy a klinikai gyakorló órákból sokat elvesz az átöltözés, bemosakodás, az út a klinikáig meg vissza. A hallgatók ténylegesen csak húsz-huszonöt percig gyakorolhattak. Ezért A művesével megmentették Ötgyermefees családanya. Amikor a hatodikkal is terhes lett, kétségbeesett. Elment azokhoz az asszonyokhoz, akik elképzelése szerint „mindent tudtak” a faluban és meghallgatta „jótanácsaikat”. Utána „cselekedett”. Az orvostudomány évezredek alatt alakította ki azoíkat a műszeréket, amelyeket a műtétekhez használnak, ő úgy gondolta, elegendő lesz egy petreszelyemgyökér is. Az orvosok százszor, százféleképpen fertőtlenítenek minden csipeszt és szikét, amivel a beteg testéhez nyúlnak, ő úgy képzelte, elegendő lesz az is, ha leforrázza a gyökeret. Abban reménykedett, hogy sikerül a terve. Nem sikerült. Június 21-én délelőtt zajlott le a „műtét”, s éjjel két órakor már kirázta a hideg. Hajnalban még felkelt, bedagasztott négy kenyeret. Utána kiállt az ajtóba, férje után nézett, aki a tsz juhait hajtotta a mezőn. Ekkor megint elfogta a rosszullét, lefeküdt, s többet nem tudott magáról. Nem tudta, hogyan került be a Szülészeti, majd az Urológiai Klinikára, nem tudta, nai történt vele a következő tíz napon át. Ha mindez a múlt év októberében történik, ma már nincs az élők között. Néha ilyen időeltolódáson múlik az ember élete. A szülészeten elvették magzatát, amely akkor már — természetesen — nem élt. Úgy látszott, az anyát sem sikerül megmenteni. A fertőzött gyökér egész szervezetét megmérgezte. Láza 39—40 fokra szökött fel, félrebeszélt, veseműködése megállt. Meddig élhet egy beteg, ha a vese felmondja a szolgálatot? Dr. Balogh Ferenc, az Urológiai Klinika professzora szerint legfeljebb öt-nyolc napig. L. M.-né tehát már nem lenne közöttünk, ha a művese a múlt év novemberében nem kerül Pécsre. Hatszázezer forintos drága gép, kezelése annyi embert kíván, mint egy 25 ágyas kórterem szükséglete, de megérte. L. M.-né már rég túljutott az életveszélyen. A klinika egyik ágyán fekszik, arcán nagy piros foltok, amit a költők — erős szépítéssel — lázrózsáknak neveztek el. Már csak emlékek. Mint ahogy emlék a halálfélelem is, amely akkor fogta el, amikor megtudta, hogy min esett át. Értelmes asszony. Ismeri a terhességet megelőző óvószereket. Tudja, hogy öt gyerek után a hatodikat szó nélkül elvették volna, csak ... Sajnálta azt a háromszázhuszonöt forintot, amibe a műtét kerül. Azt akarta megtakarítani a gyerekeknek. Abban a házban, ahol négy kenyeret sütnek egyszerre, a háromszázhuszonöt forintnak nagyon sok helye van. Mégsem érte meg. Nemcsak a kockázat miatt, hanem anyagiakban sem. Bűnbánóan mondja az asszony, hogy amióta itt van, szinte minden nap bejön hozzá a férje, s a vonat, meg az ajándékkoszt már jóval többe került. Szeretne hazamenni, aggódik a gyermekeiért. Kéri a professzort, de még nem engedi. Pihenteti. Azt akarja, hogy L. M.-né jó erőben lépje át a klinika kapuját. Két emléket visz majd magával, két forradást a karján meg a lábán, azon a helyen, ahol a művese műanyagcsövét be-, meg kivezették. Az a két forradás élete végéig megma- marad, és mindig eszébe juttatja, hogy mi történt vele. Ezzel köszön el dr. Balogh professzortól. * (Magyar} megszüntettük azt a hagyományos rendszert, hogy az elméleti és gyakorlati órák egyetlen napon belül is váltogatták egymást. Helyette előbb végigoktattuk az előírt elméletet, és a tisztán elméleti hetek végeztével gyakorlati hetek következtek. A 15 hétből álló félévben belgyó« gyászati gyakorlat például egy összefüggő hétig voltí A siker nem maradt el. A 20—25 percek 45—60 percre nőttek. Ezzel azonban csak a meghatározott kereteket használták ki maradéktalanul a gyakorlati oktatás javára. Az elmélet és gyakorlat között előírt arány megmaradt, így is jelentkeztek ellenvetések: — Egészségtelenül növekszik a hallgatói csoportok lét— kétségtelen — ismeri el dr. Hajnal —, ezt az egész megoldást csak úgy alkalmazhattuk, ha az eddig átlag 20 főnyi csoportok létszáma 30—32-re növekedett. De utána a csoportokon belül létrehoztuk a 6—« fős úgynevezett kiscsoportokat, mégpedig külön csoportvezetővel. Az újabb ellenvetés: — Ehhez háromszor annyi oktató kell! Ezután következett a „huszárvágás”. __ Az egyetemi oktatók elfoglaltsága valóban háromszorosára nőtt. Mivel számukat nem növelhetjük, egyetlen megoldás kínálkozott: bevonni az oktató munkába a kórházakat. Ezt az újszerű formát először Pécsett alkalmaztuk. A hallgatók tehát megjelentek a pécsi kórházak műtőiben és kórtermeiben. A kettős haszon azonnal jelentkezett: először is egyetlen fillérrel sem növekedett a bérköltség, mégis megoldódott az oktatókérdés. Aztán a kórházak orvosait ambicionálták vele, szakmai igényük egyre növekedett. Van az orvosképzésben egy alaposan kiszámított igény: az orvostanhallgatók gyakorlata során legalább 20 betegágynak kell jutnia minden hallgatóra. Ugyanis csak ennyi ágyon fekhet akkora „beteganyag”, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató minél többféle orvosi esetet lásson: A valóság: Magyarországon egy gyakorló orvosnövendékre csak 2,1 betegágy jut. Ezt az arányt pedig Pécsett még a kórházak és a klinikák ösz- szefogásával sem lehet lényegesen növelni. — Nekünk olyan kórházra volt szükségünk; ahol a hallgatók gyakoroltatásában meglátják a fantáziát. Emellett persze megvan hozzá a kellő ágylétszámuk és vállalják a velejáró többletmunkát is. Szombathelyre mentünk, mert ott 1136 ágy van, annyi, mint az egész pécsi egyetemen, Az idén tavasszal huszonöt ötödéves medikus és medika szállt fel a szombathelyi se- besvonatra. Velük útnak indult a forradalmi újításnak nevezett kezdeményezés. A pécsi egyetemi vezetők véleménye szerint ugyanis az orvosképzésben a gyakorlat és az elmélet arányának 2:1 re kellene állnia a gyakorlat !avá- ra. De még az oktatási reform után sem érte ei a gva- korlati, más néven „ágv melletti” orvosképzés az 50 százalékot sem. Most a 13 hetes félévet merészen és másként osztották be: a 25 növendék 8 hétig Pécsett előadást hallgatott és 7 hétig Szombathelyen kórházban dolgozott, részt vett a betegfelvételnél, a diagnózis megállapításában, műtéteknél segédkezett, besegített a mindennapos beteggondozásbaj Sokan mégis azt mondják: — Hogy lehet kivenni az oktatást az egyetemi tanári kar kezéből? Csakhogy: •— Az egyetemi klinikákon is a tanársegédek oktatnak, akik később kórházi főorvosok lesznek. Tehát a kórházakban ugyanazzal az oktatói gárdával találkoznak a növendékek, csakhogy később, mikor a volt tanársegédeknek már igen nagy gyógyító gyakorlatuk van. — Mit szól mindehhez a minisztérium? — kérdem dr. Hajnal Józsefet: — Első évben szemet hunyt felette. Aztán a mi kezdeményezésünk után egy év múlva már a pesti egyetem is hasonló kísérletekhez kezdett. Akkor már hivatalosan is támogatták a betegágy melletti oktatás idejének jobb kihasználására tett intézkedésünket. A legutóbbi tanévben pedig kötelezően elrendelték valamennyi magyar orvost ári-.mányi egyetem számára, hogy megkezdje azt a kísérletet, amit mi lényegében be is fejeztünk. Jólesik leírni, hogy a magyar orvosképzésnek ezt az úttörő munkáját éppen a pécsi egyetem vitte először végig. Munkájuk lelkesítő: a Baranya megyei tanácson mar tervezgetik, hogy a leendő megyei kórház lesz p-' v’szág első egyenesen oktat- ’’áznak épült egészségüg méz- ménye. Földess nes Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: főként nappali íelhősö- dés, elsősorban ma szórványosan előforduló záporokkal, zivatarokkal. Ma északnyugati, holnap változó irányú mérsékelt szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 18, legmagasabb napoali hőmérséklet 25—30 fok között. é Új rendszerű orvosképzés Sikerek és ellenvetések a Pécsi Orvostudományi Egyetem kezdeményezése körül Osztályozzák a zsákmányt a mohácsi halászszövetkezet bárkáján.
