Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
4 naplő MUS. JÜLItJS SS. Jövőre megkezdik a Pécsi Postaigazgatóság bővítését I A posta új épületének makettje ■jóváhagyták a pécsi posta- igazgatóság beruházási programját. amely 196«—1970 kö- "’t 107 millió forintos köit- ' gél lehetővé teszi, hogy P;esett a jelenlegi főépület ; re lett korszerű, hatszintes műszaki szárnyat, ennek szom :• óságában pedig a pécsi fő- részére kétszintes, mo- •'em tömböt emeljenek. Tízezres automata trözpont A program végrehajtása l!|s8 ban azzal kezdődik, hogy '••■’horrtják az Eötvös utca 3. t 5. számú házakat a Jókai ' ca és a múzeum közötti '—bben. A szanálás az Eöt- ' ü--. utca 5. számú lakóház ' '-'lésével máris megkezdő. -v z új műszaki tömb megyésével lehetővé válik a füst távbeszélő-hálózat bő- • ::ése és korszerűsítése, kor- távíróközpont és erősi- "omás létesítése a hely- ' i beszélgetések felerősíté- "■». hangminőségének javítására. Az erősítő a jelenlegi 150 helyett 270 helyközi ösz- ^eköttetés kifogástalanná lé- !elére lesz alkalmas. Ez a szám 1930-ig 750—800-raemel kéglik. Az erősítő áramköreinek ilyen mérvű szaporításá- -;a azért lesz szükség, mert az új központ alkalmas lesz a távválasztás bevezetésére is. A távválasztás a kezdeti időszakban azt fogja jelenteni. hogy a pécsi előfizetők ,:a.iát készülékükön tárcsázhatnak majd budapesti és kaposvári számokat. A postának már most is alkalma van táv- árcsázásra, ami azt jelenti, hogy a pécsi központ kezelő- je tárcsázza fel az előfizetők által kért budapesti számokat. De amíg a távtárcsá-zás- nál a helyi beszélgetések megbontására nincs lehetőség, a távválasztás ezt is biztosítja, elsőbbséget adva a. helyivel szemben' a helyközi beszélgetéseknek. Mégpedig úgy, hogy az erre szolgáló berendezés automatikusan elbontja a hívott fél esetleges helyi beszélgetését. A távtárcsázás azzal jár, hogy a budapesti kezelőnők nem vesznek részt a Pécsről kért budapesti számok kapcsolásában. így az összeköttetés' megteremtése leegyszerűsödik, meggyorsul. A távválasztás, már a pécsi helyközi központ kezelőit is kiiktatja a kapcsolásból, tehát az előfizetők azonnal beszélhetlek a hívott féllel. A táwá- ’asztás bevezetésére az új automata-központ üzembehelyezése után, a program szerint 1969 decemberében kerül sor. Ekkor kezd működni az új távíróközpont és az új helyközi központ is. Közelebb a városhoz Az új távbeszélő központ úgy épül, hogy végső soron 24 ezerre legyen bővíthető. Bekapcsolása után megszűnjek a kézi kezelésű közpon- 'ok Ujmecsekalján, Meszesen ás a város központjában, a további fejlesztés során pedig » pécsi helyi hálózat többközpontos rendszerben fejlődik tovább. E rendszeren belül új automata központot kap Ujmecsekalja és Meszes. Az 1971—75 közötti években a távbeszélő-hálózat kiépítésével közelebb kerül a városhoz Vasas is. ahol 400 előfizető bekapcsolására alkalmas automata központot épít a posta. Az újmecsekaljai és meszesi központok helykijelölése a városrendezési tervben már megtörtént. Ujmecsekalján a bolgárkert nyugati részén, Meszesen a Komjáth Aladár "és a Dobó István utcák sarkán épülnek az automata központok. A pécsi postaigazgatóság most kapta meg az utasítási, hogy - a pécsi járás korszerű helyközi távbeszélő-hálózat távlati fejlesztési tervének elkészítésére tegyen javaslatot Ez a kezdeti lépése a baranyai távbeszélő-hálózat teljes korszerűsítésének, melynek során földalatti kábeleket fektetnek le a jelenlegi légvezetékek helyett és automata központokkal váltják fel a mostani kézikapcsolású központokat. 1966.-ban már kábelek biztosítják, a távbeszélő-- összeköttetést Pécs—Komló és Pécs—Szentlőrinc között, s a későbbiek során fokozatosan sor kerül mindenütt a légvezetékek kicserélésére. Bere- menden kísérletképpen felszerelték a megye első, vidéki kis automata központját, amelyen kersztül automatikusan bonyolódnak le az előfizetők beszélgetései, s csak a helyközi kapcsolásokba kell a járási székhely központját beiktatni. Ez a központ, amelyhez hasonlót kap a következő évtizedekben minden nagyobb baranyai község — biztosítja, hogy az előfizetők a nap bármely órájában, várakozás nélkül, tárcsázással hívhassák egymást. nikai hálózatszerelő osztályt. A három év múlva érettségiző harminc fiú a postai hálózatban kap munkát. Ebben az évben újabb huszonöt fiút iskoláztak be. Évek óta vesznek fel érettségizett fiatalokat a műszerész és a gyengeáramú hálózatszerelői szakmába. Mindkét oktatási formához a postaigazgatóság adja a szakoktatókat. A posta- igazgatóságnak több ösztöndíjasa tanul a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban és a Felsőfokú Távközlési Technikumban is. A technikumokban szaktechnikusi képesítést nyerő fiatalokat üzemmérnöki beosztásban foglalkoztatják. Több évtizedes feladat A posta rohamléptekkel igyekszik behozni technikai elmaradottságát. Ahhoz azonban, hogy korszerűsítsék a távközlési szolgáltatást ég a szolgáltatás minőségét jelentékenyen javítsák, több évtized munkájára, több száz millió forintos anyagi befektetésre lesz szükség. Harsányi Márta Új szakemberek A posta távlati tervei szerint 1975-ig 18 400-ra emelkedhet a távbeszélő-előfizetők száma Pécsett, 1976—1980 között pedig elérheti a negyvenezret. Jelenleg 4,6 távbeszélőkészülék jut Pécsett száz lakosra. Ezzel Budapest után Pécsett érte el a posta a legnagyobb sűrűséget. A tízezres automata központ bekapcsolásával a többi vidéki várossal szemben tovább nő előnyünk, mert minden száz lakos közül hat távbeszélő-előfizető lesz. A távlati tervek szerint a telefonelőfizetők aránya 1980-ig 16,5 százalékra emelkedik, tehát a lakosság számának gyarapodását is figyelembe véve gyakorlatilag minden második pécsi lakásban lesz telefon. A pécsi postaigazgatóság tervszerűen gondoskodik a szakember-utánpótlásról és arról, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb technikai követelményeket kívánó új műszaki tömb elkészülésekor rendelkezésre álljon a szükséges műszálé gárda is. Az 1964—65- ös tanévben a pécsi 500. sz. Ipari tanuló-intézetben megnyitották az első híradástechátadási határidő: december 15. Húsz ház szorul teljes újjáépítésre a mohácsi járásban Anyag- és munkaerőgondok A védekezés napjaiban Du- naszekcső neve mindennapos volt a híradásokban; tudtuk, milyen magas a víz a halász- csárda előtt, láttuk a fényképet, amint a komp az utcán manőverezve kiköt a cukrászdánál, tudtuk, mennyien dolgoznak a védelmi vonalakon, hány Utca áll vízben, s mennyi menekült érkezett a faluba. Mindez ma már a múlté. A víz visszahúzódott, a komp megint rendes helyén köt ki, a házak oldalán már csak egy salétromos fehér csík jelzi, hogy eddig ért a víz, lassan a sebtiben rendbe hozott halászcsárda is kinyit, egyszóval, Dunaszekcső nem jelent többé izgalmat és szenzációt. S ebben a jó mellett, van egy kis rossz is .. s Emlékek és tanulságok Botz Lajos vb-elnök ezekben a napokban állította ösz- sze a tanácsülés elé terjesztendő beszámolóját az árvízzel kapcsolatos eseményekről. A beszámoló rövid számai és megfigyelései azonban nemcsak a nehéz napokról, de a A sörgyár új főzőháza Befejezéshez közeledik a pécsi Pannónia Sörgyár új főzőházának építése. A mintegy tizennégymillió forintos főzőház próba- üzemelését augusztusban kezdik meg. faluban élő emberekről is képet adnak. Nyolcvannégy ház került víz alá. A védekezés során a falu lakói 2000 köbméter földet mozgattak meg, 3000 homokzsákot töltöttek meg és használtak fel. Ebből nyolcszázat a lakosság adott. A védekezésben 551-en vettek részt tanácsi kirendelés alapján, s összesen 1653 munkanapot dolgoztak. — A száznapos árvízveszély nemcsak a gátakat, de az embereket és a tanácsapparátust is próbára tette — mondja Botz Lajos —. A közmunkára való kirendelésnek mindössze hatan nem tettek eleget, ez az arány nagyon jő, de arra volt példa, hogy a veszélyzónán kívül eső házak lakói az ablakból nézték a védekezést..: Vizsga volt ez a három hónap — valameny- nyiünk számára; — S milyen tanulságokkal zárult ez g vizsga? — A tanács öntevékenyebben, bátrabban dolgozott, mint máskor, a lakosság túlnyomó többsége bizalommal, megértéssel fogadta intézkedéseinket, s a felettes szervek gyorsan, bürokrácia-mentesen segítettek. Egy kicsit egyedül vagyunk A veszély elmúlta után a járási tanács építési osztályának műszaki brigádja megkezdte a károk felbecsülését, az épületek állagának értékelését. A kétezer forinton aluli károkat nem számítva Duna- szekcsőn negyvenhat épületet ért árvízkár, s ebből hat teljes újjáépítésre szorul. Szilágyi Tibor, á járási építési osztály vezetője ideiglenesen székhelyét is Szekcsőre tette át, hogy közvetlen-közeiről irányíthassa a helyreállítási munkákat. Dunaszekcsőn, Du- nafalván, Kölkeden és Bár községben összesen húsz ház újjáépítésére lesz szükség. — Az építkezés mielőbbi megkezdésére van szükség — mondja Szilágyi Tibor. — A lakások típustervek alapján készülnek. A papírmunkák gyorsítása érdekében stencile- zett nyomtatványt készítünk, mely ismerteti az építési engedély, QTP-kölcsön és építési anyagok igénylésének, illetve kérésének módját. — Mi jelenti jelenleg a legnagyobb gondot? — A kapacitás. Az idő pedig sürget, a munka nagy, s mi egy kicsit egyedül vagyunk... A kisebb károkat és rongálódásokat Is figyelembe véve a járásban közel száz házon kell javítási műnkét végezni. Az újjáépítés során húsz új házat építenek a négy árvízsújtotta községben. A kivitelezésre a szövetkezeti építőipart kérték fel. A mesve építőipari szövetkezetei már eddig is hatalmas részt vállaltak az újjáépítésből, énnen ezért ezt az újabb megbízatást nem tudják vállalni. Mohácson már egy hete folvik a munka, erőik jelentős részét leköti a Terv utcai építkezés. A szövetkezetek országos központjának engedélyére volna szükség, hogy tervmódosítást hajthassanak végre, de a szükséges munkaerőt így is csak akkor tudják biztosítani, ha lemondanak néhány korábbi megrendelést. Egy szóval egyelőne még minden bizonytalan. A helyreállítást kisiparosokkal végeztetik. Tizenöt kőműves, tizenöt asztalos és három ács áll rendelkezésre. A munkát azonban nehezíti, hogy ie- lenleg nincs homok és sóder. Igaz, a Dunában annyi van, hogy több is a kelleténél de a kitermelés rendkívül körülményes. Először is: igazolás kell a tanácstól, hogy minek a homok. Másodszor; el kell utazni Bajára a vízügyhöz. Csekket kell kérni, s azon befizetni az árát, aztán be kell mutatni a csekkszelvényt ... A szekcsőiek nagy tapasztalattal rendelkeznek a folyami homok kitermelésében, a homok pedig minden építőipari munka nélkülözhetetlen eleme, éppen ezért enyhíteni kellene az ügyintézést. Bízzák meg a helyi tanácsot a csekkek kiadásával, legalább is a helyreállítás befejezéséig ..: Miénk a falu is Egy idős ember, akineü szintén megroggyant á háza, arról panaszkodott, hogy bezzeg, ha mohácsi volna, már itt volnának a kőművesek, ha a városban lakna, már megkapta volna a segélyt. Nagyon elkeseredett volt —, s nagyon komolyan gondolta, amit pion- dott. S ha nincs is igaza mindenben, abban igaza van. hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a falusi károsullak problémáinak, és több segít-, séget kell adni a helyi szerveknek a helyreállításban és segélyezésben. Békés Sándor Ahol a hadiutak találkoztak... A Hosszúhetényről Magyar- egregyre vezető úton a járművek többsége lassabban halad; a táj különleges szépsége a sietős ügyeket is feledteti. Sok gépkocsivezető az első alkalmas tisztásra lekanyarodik és leállítja a motort. Az egregyi út völgyben kanyarog, a völgy fölé erdővel borított hegycsúcsok magasodnak, sziklafalak, az út men tén fürge hegyipatakok csörgedeznek, átszaladnak az út alatt, aztán két-háromszáz méterrel lejjebb újra visszakanyarodnak, s végül eltűnnek két kisebb domb között. Aztán újabb patak következik, és újabb sziklafalak, és újabb tisztások, egészen Ma- gyaregregyig. Egregynél a táj szelídebbre változik, legalább-, is az út bal oldalán. Az erdő alatt kukoricások, gabonaföldek kezdődnek, és enyhe lejtővel leereszkednek egészen az országúiig. Jobbra az egregyi fürdő, melynek a medencéjét a Maré vár környékén eredő patakok töltik fel időről időre. Az erdő alatt most sátrait színesednek, vidám gyerekcsapatok bukkannak elő a fák közül. Az országúiról a fürdőhöz keskeny út vezet, s a fürdőn túl tovább kanyarog a völgyben. A völgyben gyökeret vert félvad gyümölcsösök, kukoricások, s a néhány szelíden őrködő nyárfa birodalmának hamar vége szakad. A vidék egyre vadabb, ősibb, titokzatosabb lesz. A várhoz vezető ösvény mentén már liánok lógnak a fákról, és az érintetlen, örökké nedves avar kesernyés illata figyelmeztetően megérinti az embert. Az út mentén kidőlt óriásfák mohosán, korhadtan várják a teljes megsemmisülést. A Máré vár bástyáiról messzire látni. A fák közül itt-ott még elővillan a völgyben előrekúszó keskeny út, aztán már csak a hegycsúcsok közé ékelődő, szakadékszerű völgy látszik. Erőteljes,, áttekinthetetlen sűrűségű erdő borítja az egész környéket. A hegycsúcsok felett egyetlen sas libeg, kitartó türelemmel. A várból figyelemmel lehet kísérni az egész környéket, a völgyben kanyargó utat, és az egregyi dombokat is. Ha a völgyben valamilyen ellenség mozogna, innen most lőni lehetne rájuk. Igen az idill lassan véget ér. A völgyben kanyargó út, valamikor hadiút volt. Ma- gyaregregy előtt, s talán Pécs- váradnál vagy Mecseknádasd- nál is hadiutak találkoztak.^ Ez a vár a találkozási pontok felett uralkodott. Az ember, amikor megáll a maréi vár fokán, ösztönösen arra gondol, hogy milyen jó lenne itt turistaként lakni, nézni a végtelen erdőket, élvezni a közeli hegycsúcsok fenséges nyugalmát, esetleg valamilyen terasz-félére kiülni, és a napernyős asztalokra könyökölve hűvös pinceborokat szürcsölgetni. Amikor aztán Gerő Győzőné, a feltárási munkák vezetője megmutatta a kibontott farkasvermet, a hajdani gyllok- járó nyomait, a várkútból a kapuhoz veizető titkos alagutat, azonnal éreztem, hogy nem illenek ide a napernyős asztalok, a gondtalan, könnyelmű borozgatás .;. Tűnődni lehetne itt persze bőségesen, de fegyelmezetten, módszeres történelemszemlélettel, és talán kicsit szomorúan. A Máré vár feltárási és helyreállítási munkálatai a megyei tanács kezdeményezésére 1960-ban indultak, s a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség áldozatos tevékenységének eredményeként ma tudják, hogy a hegycsúcs már a rómaiak korában őrhely volt, erre utalnak a helyszínen talált tűzhelyek, edUhymaradványolS; pénzek. A vár eredeti formájában a XIV. században épült, s védelmi, vagy őrhely ielle- gét az átépítések során is megőrizte. A sziklába vájt védelmi árok, a verem rendszer, a monstrum, rideg falak közelről félelmetesek. Kényelmetlen lehetett a várfalak alatt töröknek lenni. Vajon hányán jutottak innen vissza Konstantinápolyba0 A vár persze egy idő után török kézre került, a várudvar még ma is őrzi a török beépítések nyomait, stílusát. A vár feltárási munkálatait a közvélemény érdeklődése kíséri. Sokan a munkálatokban is segítenek. A Komlói Mélyfúró Vállalat dolgozói például társadalmi munkában járhatóvá tették a várhoz vezető ösvényutat, megoldották az építéshez szükséges vízellátást. Ha a vár helyreállítása befejeződik, a lakható szárnyban szolid turistaszállást rendeznek majd be a tervek szerint A magyaregregyi táj az évszázadok során alig változott.., A völgy felett uralkodó ''árat azonban sokszor lerombónák és sokszor újjáépítették. Most újra az építés napjait éljük■ Bertha Bulcsu t
