Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

1965. JULIUS 25.

2

TlCtplÖ

Szabó Pál Zoltán

1901-1965

Szabó Pál Zoltán nemcsak felfedett és kifejtett ^gazságokat, hanem látta azt is, hogy a tudós feladata nálunk, a mi társadalmunkban sokszor a felismerés megváló-, sitása is. A költő nem lehet Magyarországon csak költő, a tudós csak tudós, hanem emellett ültetővé, plántáiévá. az új igazságok gyakorlati megvalósítójává is kell válnia. Nemcsak intézete lét- reiöttéért küzdött, hanem a felszabadulás után kétkezi munkájával könyvtárak és levéltárak anyagát mentette meg, aztán közreműködött a pécsi egyetem bölcsészeti karának ideiglenes visszaállításában, majd pedig megszervezte a Pécsi Tanárképző Főiskolát. Ezzel a tevékenységével mindenütt, ahol csak tehette és módja volt rá, erejét nem kímélve szolgálja. serkentette szocialista fejlődésünket. Publikációinak, amelyeknek száma megközelíti a kettőszázat, egy része éppen ezért szakvélemény és javaslat a gyakorlati élet szolgálatában. A tudós így vált politikussá, számos társadalmi, társadalmitudományos szervezet, bizottság tevékeny tagjává, irányítójává, a Hazafias Népfront helyi szervezete elnökévé, majd országgyűlési kép- ■ viselővé.

Szabó Pál Zoltán ugyan fizikai környezetünket vizsgálta, de nem önmagáért, hanem az emberért, annak érdekében és javára. A gimnáziumi tanár egykori kis, ma már felnőtt és öreg diákjai, a tudós tanítványai, a különféle ügyeikkel bajló- dók, s őt bizalommal felkeresők, a város lakóinak egész sora tanúja közvetlenségének, megértésének, áldozat- ős segítőkészségének. Dolgozó-szobájában egy asztalon helyezte el kőzeteit, amelyeket munkájához maga gyűjtött, egy másikon cserépben növények sorakoznak, amelyeket ápolt, gondozott. Gondolatvilágában így ölelte fel az élettelent és az élőt, a környezetet és az embert, a természetet és a társadalmat, amelyekért egyre nagyobb, egyre növekvő, táguló körben mindig bizakodóan és mindig fáradhatatlanul élt és dolgozott;

Á magyar tudományos életnek. új magyar 'társadalmunknak nagy halottja van: Sylius 24-én távozott közü- lü tk Szabó Pál Zoltán.

É 'gtútjára e városból indult t'l. Az itteni di^k, majd egyeten.Ni tanulmányi éveit befejezve.1!, látókörét kitágító külföldi tanulmányutak után tudósi pálcáját a pécsi egyetemen ' kezdte meg. Itt tanított. Amikor' az egyetem bölcsészeti karát elvesztette, annak pótlására 1943-ban segített kiharcolni, majd egyedül szervezte, aztán» fejlesztette azt az intézetet; amely 1955 óta a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézeteként működik. Ennek volit az igazgatója.

Tudósi gondolatvilága kialakulására, kutatásainak irányára meghatározó volt az a gondolat, hogy az ember természeti környezete állandóan alakul, változik. A föld- ’•aíztudomány kutatójának a földrajzi környezetet kell tehát keletkezése és alakulása alapján vizsgálni. Figyelme így irányult a természeti földrajz, különösen a morfológia, a hidrológia és a karsztkutatás felé. Vizsgálatai, amelyek a Mecsekből indultak ki, felölelték az európai karszt problémáit a Balkánhegységtől az ír tengerparti Aidákig. Széles perspektíváié kutatásai és munkássága e1 ismeréseként nemcsak a Magyar Földrajzi Társaság választotta országos elnökévé, hanem neve ismertté vált szakmájának nemzetközi társulatai előtt és azok kongresszusain is.

Augusztus elsején nyílik meg a görcsünyi általános szociális itthin

Megnyitják a gödreszenimárioni szociális otthont is

Parkerdő zöldje veszi, körül a kastélyt. Azt a kastélyt, amely valamikor gróf Be- nyovszky Rezsőé volt és feles- ge kívánságára angol mintára készíttette.

Most mérnökök, műszaki technikusok, építészek ülik körül az asztalt és fehér festék szaga árad be a terembe. Ezt a ragyogó kastélyt a Baranya megyei Tanács 5 millió forintos költséggel alakíttatta át. És augusztus elsején már azoké lesz, akik arra legjobban rászorulnak: a szociális gondozottaké.

A görcsönyi kastély általános szociális otthon lesz, ahöl a nyugdíjasok részére is biztosítanak helyet. A befogadó képessége 100—120 személy. És ahogyan Nagy János, a Baranya megyei Tanács szociálpolitikai osztályának vezetője tájékoztatott bennünket, mindenkivel elbeszélgetnek, mielőtt kinyitják előtte a szociális otthon kapuját.

— Megmutatjuk mindenkinek — mondotta Nagy János —, hogy mit tudunk nyújtani az embereknek. Nehogy utána csalódás érje őket. Azok a gondozottak, akik a szociális otthon érdekében dolgozni kívánnak:, kiveszik részüket a munkából, azok külön jutalomban, illetve munkabérben részesülnek majd.

— Kihez kell majd benyújtani. a beutalási kérvényt?

— Az illetékes kerületi, illetve járási tanács szociálpolitikai csoportjához. Aki nyugdíjas, az nyugdíjának 80 százalékát köteles lefizetni. Ezért lakást, teljes ellátást, ruhát és gondozást adunk neki ellen- szólgálta tásként.

A görcsönyi szociális otthonnal egyidőben nyílik a gödreszentmártoni kastélyban egy újabb szociális otthon is. Ez 60 ágyas lesz. A Baranya megyei Tanács tervei szerint a kastélyban Komló szocialista város gondozottjai nyernek majd elhelyezést.

Tanári pályára jelentkezett a legtöbb érettségizett diák

A tanév végén 490 diák kapott érettségi bizonyítványt Baranya megye középiskolában — a pécsi iskolákat nem számítva. A végzett tanulók hatvan százaléka kívánja felsőfokú oktatási intézményben folytani tanulmányait. Melyek a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák?

A középiskolákból beérkezett jelentések alapján a pedagógus-pálya változatlanul első helyen szerepel. A továbbtanulásra jelentkező 288 diák közül százhuszán Választották a nevelői hivatást. Sajnos, a tanító- és óvónőképző intézetekbe mindössze 26-an kérték felvételüket, az egyetemre készülők közül pedig idén is rendkívül kevesen választanak természettudományos szakot

Emelkedett az érdeklődés a mezőgazdasági szakképzés iránt. Nyolcvankettem pályáztak különböző meződazdasági felsőoktatási intézménybe. Különösen a felsőfokú technikumok népszerűsége nőtt. Kecskemét, Kaposvár, Pécel, Sellye technikumaiba negyvenötén kérték felvételüket s ez a szám több mint duplája a tavalyi jelentéseknek.

Kedvezőtlenebb a kép a műszaki pályák területén. A múlt évi hét százalékos arány 5,9 százalékra csökkent. Elgon1=1

dolkodéató például, hogy a megye ipari centrumában-, Komlón hatvankilenc továbbtanuló közül csupán öten jelentkeztek műszaki egyetemre, s hárman ipari jellegű felsőfokú technikumba. Kicsi a jelentkezések aránya az orvosi, jogi, közgazdasági egyetemekre is. Ezeket a pályákat összesen huszonhármán választották.

Az itt ismertetett adatok

között nem szerepel Pécs város 1276 érettségizett tanulójának továbbtanulási igénye. Erről ugyanis adatok nem állnak rendelkezésre.

HÍBEK

JULIUS

Jakab napja.

25

A Nap kél: 4.12, nyugszik: 19.28 órakor. A Hold kél: 0.34,

VASÁRNAP

nyugszik: 16.56 órakor.

sítszáz éve, 1465-ben Mátyás király legkedvesebb embe* ** reinek egyikét, Csezmicei János pécsi püspököt r ma- gyarországi latinnyelvű irodalom legkiválóbb művelőjét, költői nevén Janus Pannoniust Velencébe és Rómába küldte követségbe, hogy a török elleni harchoz segítség ügyébetárgyaljon. Küldetésén túl, Itáliában híres humanistákat látogatott meg, a pápával jóváhagyatta a pozsonyi egyetem tervezetét, könyveket, kéziratokat vásárolt Mátyás könyvtára és sajátmaga számára. Követjárása mégis fordulópontot jelentett, az akkor mindössze 31 éves költő és államférfi életében. U*ía addig zökkenőmentesen felfelé ívelő volt, s ekkor pályája hanyatlásnak indult. Elvesztette Mátyás szeretetét. Az elhide- gülés okát ugyan nem ismerjük, de a költő keserűen panaszkodott, hogy a pápa budai követe feketíti be a király előtt. Nehezen tűrte háttérbe szorítását. Idővel belesodródott a Mátyás elleni összeesküvésbe, menekülnie kellett, s száműzetésében elhatalmasodott tüdőbaja siettette korai halálát.

Köszönet a segítségért!

A dunai árvízveszély idején nagyon sokan részt vettek Mohács város és környéke megmentésén és még ma is rengeteg társadalmi felajánlás érkezik a városi tanács végrehajtó bizottságához. Ezúton is kifejezzük hálánkat és köszőnetünket mindazon üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek, katonáknak, kiszeseknek és magánszemélyeknek, akik részt vettek az árvízvédelemben, a város megmentésében és felajánlották segítségüket a helyreállítási munkálatokhoz.

A MOHÁCSI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA

— A falvak zöldség- és gyü- mölcsellátásának megjavítása érdekében a jövőben a földművesszövetkezeti kezelésben lévő zöldség- és zöldségárusításra kijelölt élelmiszerboltok közvetlenül a ’ termelőktől is vásárolhatnak friss zöldárut.

A televízió műsora

1965. július 25-én, vasárnap 9.58: Hétmérföldes kamera. Urrötőhíradó. 10.15: A fáraók országában. Kairói séta. 10.30: A kék öböl rejtelmei. Magyarul beszélő szovjet ifjúsági film. 11.45: A ló. Kanadai kisjátékfilm. 14.58: Uttörőolim- pia 1965. Megnyitóünnepség és döntők. Közvetítés az Uttö- rőstadionból. 17.00: Ifjúsági kisfilmek. 1. Dick és macskája. (Lengyel bábfilm). 2. Peti és kutyája. (Magyar rajzfilm). 17.20: A Magyar Hirdető mű■ ==1

sora. 17.30: Mezőgazdasági filmműsor. 1. A gyümölcsfák betegségei. 2. Hol rontottam én el? 18.10: Kisfilmek és alkotóik. Beszélgetés Tímár István dokumentumfilm-rende- zővel. 19.10: Megemlékezés Schőnherz Zoltán születésének 60. évfordulójáról. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-Híradó. 19.50: Sporthírek. 20.00: Másfél millió. Magyar film. 21.15: Az érem harmadik oldala. Kom- lós János műsora. 21.25: Költészet. Péchy Blanka-album. 22.05: Tv-Híradó — 2. kiadás.

— Több mint ezer falusi boltot, italboltot, felvásárl óhelyet csinosítottak az idén a földművesszövetkezetek. Év végéig még 100 egységet csino sitanak, és tatarozásra összesen 5 millió forintot fordítanak.

— A Pécsi Dózsa Labdarúgó

Szakosztálya értesíti úttörő játékosait, hogy az edzés július

27- én megkezdődik. Az edzések továbbra is kedd, csütörtök, pénteki napokon 14 órai kezdettel lesznek. Egyben értesíti a PVSK úttörő játékosait, hogy augusztus elsején délután 15 órakor mérkőzés végett a pályán jelenjenek meg.

— Pécs város I. kér. Tanácsa

értesíti a kerület lakosságát« hogy Bencze József vb-elnöte legközelebbi fogadónapját augusztus 26-án (csütörtökön) tartja meg.

— A Megyei KSayvtár értesít!

olvasélt, hogy 1965. augusztus S» tói 23-ig nyári szünetet tart. ElsS kölcsönzési nap augusztus 24-én»

kedden.

— A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a eannesban nagydíjat nyert Nyitány című színes magyar rövidfilm és a Moszkvában nagydíjat nyert Húsz óra című szélesvá-znú magyar film július 26—27. és

28- án a Petőfi filmszínház fél 9 órás előadásán ismételten be mutatásra kerül.

— Értesítés! A pécsi augusztus havi megyei jellegű vásár augusztus 1-én, vasárnap lesz megtartva a Megyeri úti piactéren.

— Áramszünet lesz július 26—

31-ig 7—16 óráig hálózátátépítés miatt a Nagy- és Kis-Szkókó területén. — 26-án 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Szigeti tanya környékén» — 27-én 7—16 óráig a Somogyi B. u., Rózsa F. u., Batthyány u» Liszt F. u.. Regős u.. Zólyom u,( Légszeszgyár u. környékén.

Láttam egy „skiccet” és ai rajz alatt, amely egy kesztyűt ábrázol, ezt olvastam: „he- lanca-betétes, nátli nélkül, Fl-szegés, pánt ringlizve, rebra 13'4 zoll...” A modellőrSkut- nik Ferenc, aki jelenleg valahol külföldön tartózkodik, de munkatársai megmutatták a vaskos dossziét, amelyben félbevágott rajzlapok őrzik a tervező elgondolásait. Biskup Gyula főmérnök asztalán teregetjük szét a rajzokat. Köztudomású már, de azért megemlítendő még egyszer: a Pécsi Kesztyűgyár termékei — nincs ebben semmi túlzás — Európa-hírű, a világpiacon rangos helyet élvez. Legnagyobb versenytársunk a francia és az olasz kesztyűipar. Körű1 belül ismert már a kesz- tvflgyártás folyamata is, csupán a modellőrök, technikusok tevékenysége szorult hát- ' érbe. Azaz hogyan születik meg az X fazonú kesztyű? Lesz-e sikere? Van-e benne ..üzlet”? (Ez utóbbi egyébként elsődleges feltétel manapság.) Talán ezért is jegyezte meg a főmérnök:

— Mi mindent vállalunk.

Vagyis ha a hónap elsején Londonban, a Dent cég egyik üzletében ilyen meg olyan fazonú kesztyűt keres a vásárló, *• hónap végére PéOSvől megérkezik a szállítmány. Először kis tételről van szó, esetleg húsz-harminc vagy csupán tizenkét párról, amelyet követ aztán a nagy szállítmány több ezres tételben.

— Ki szüli a modelleket?

— Három forrás van: 1; TANNIMPEX saját tervezői,

2. A külföldi cég kívánalmai,

3. A Pécsi Kesztyűgyár tervezője, Skutnik Ferenc.

— Kötöttségekről is szó lehet, gondolom.

Lengvári József technológiai csoportvezető:

— Természetesen. A tervező először is tisztában van azzal, hogy milyen anyag áll rendelkezésére. Más fazonú kesztyűt tervez sertésbőrre és mást mondjuk nappára. A nappa finom, puha, jobban kidolgozható. Figyelembe kell venni azt is, hogy mennyi bért fordíthat a gyár a kesztyű előállítására, milyen a gépi kapacitás és ami döntő szempont: megfeleljen a pillanatnyi divatnak, különben nem tudjuk eladni.

Divat;.. Az angolok a sertésbőrből készült, kézzel varrott, díszítéssel ellátott sport- kesztyűket Vásárolják többnyire. A svédek hosszított szárral, sima, enyhe díszítéssel, inkább világos színekben; A nyugatnémetek hosszított szárú, könnyű bőrből készült

VILAQHÍRNÉV

nappá! De a divat változik és ezt a változást figyelemmel kell kísérni. Van-c erre lehetőség? Budapesten székel az Öltözködési Tanács, amelynek ülésein részt vesz a Pécsi Kesztyűgyár képviselője is. A kesztyű fazonja mindig szinkronban áll a pillanatnyi női ruha-, .cipő-, táska- vagy kalapdivattál. Skutnik tervein például látható egy azsúrozott blúz, a másikon ugyancsak blúz, zsabóval. A hozzá tervezett kesztyűk is azsúrozott díszítést kapnak.

— A díszítés foka meghatározza a kesztyű termelési költségét is, igaz?

— Igen — mondja Wahl Károly technológus. — Díszítést végezhetünk géppel is, például a perforálást. De a fűzött díszítés már nagyon gondos, finom kézmunkát igényel, érthető, hogy drágább, mert több a ráfordított munka.

— Ezek szerint az üzem jobban jár, ha minél több megrendelés érkezik kézi díszítésű kesztyűre?

— Nem éppen.

Ugyanis lehet agyondíszített kesztyűt is tervezni —

ennek végül is semmi akadálya —, az üzem le is gyártaná, de nem biztos, hogy a vásárló igényének megfelel akár Svédországban, akár Hollandiában, akár a Szovjetunióban. A kesztyű mégiscsak használati cikk elsősorban, csak utána divatcikk, kivéve a luxuskivitelű áruknál. Ha a kesztyű egy elfogadható árszintnél drágább, már csökken a kereslet iránta, még ha még oly szép és ízléses is. Ezért a tervezőnek fontos feladata, hogy a divat és a célszerűség összhangját megteremtse.

A lényeg mégiscsak az tehát, hogy a tervező a különböző feltételeket közös nevezőre hozva „álmodja” meg minden évben a maga nyolcvan, száz, százhúsz új modelljét. Nem könnyű dolog.

— Nem ám, mert hátra van még a neheze: el kell adni.

— Ezzel nem önök foglalkoznak — jegyzem meg.

— Az lehet, de a nyereségünkre elsősorban a kereslet hat ki.

Elmondják, hogy eléggé gyakori á kistételes rendelés. Egy-egy modellből mondjuk

X cég rendel csak ötszáz párat. Az üzemnek viszont akkor van csak haszna a termelésből, ha nagy szériában gyártja le modelljeit. A modellek megtervezése után a modellőr, Skutnik Ferenc például — benyújtja elgondolásait a gyár vezetőségének. A negyven vagy ötven modellből a vezetőség elfogad mondjuk húszat, ezt felküldik a külkereskedelmi szerveknek, ahol elfogadnak mondjuk tíz modellt. Ezután minden egyes modellnek el kell készíteni a műszaki leírását, a gépeket fel kell szerszámozmi (ezt a gyár tmk-részlegének szerszámlakatosai végzik a technológusok utasításai alapján). Következik a bér- és anyagkalkuláció, ezután legyártanak egy-egy modellből negyven párat és visszaküldik a TANNIMPEX-nek. Minden üzletkötő kap néhány minta- példányt és „kilincselnek” különböző országokban, kínálják a portékát. Egy-egy modellre aztán nemcsak Angliában, hanem Svédországban, Belgiumban vagy bárhol másutt is kötnek megrendelést és az 500 kistétel így bővül esetleg ötven- vagy nyolcvanezres nagytétellé.

Közbevetem:

— Előfordulhat esetleg, hogy a londoni Dent cég által meghatározott modell elkerül a

svéd Widboom céghez is. Ez esetben nem következik-e jogi vita?

— Nem.

A kesztyű ugyanis nem márkázott árucikk, részben a divat állandóan változó ie1,oae miatt sem. És különben s számtalan lehetőség nyílik arra, hogy egy bizonyos modell — díszítésének, fazonénak meghagyása mellett — más színvariációkban vagy némi módosításokkal a másik ország piacára kerüljön.

Ezzel különben tisztában vannak a külföldi cégek képviselői is, akik gyakran ellátogatnak •— magyarországi utazásaik során — Pécsre is. Courson úr — a londoni Dent cég képviselője évente legalább két alkalommal megjelenik a Pécsi Kesztyűgyárban, tárgyal az üzem vezetőivel, beszélget a szabászokkal, megnézi az anyagot, gépeket, termelést, szállítmányt. A svéd Pele Widboom űr például családjával együtt érkezik és minden alkalommal nagyszerűen érzi magát városunkban;

Ez tehát egy kialakulófélben lévő egészséges üzleti kapcsolat, amely valahol ott kezdődik Skutnik Ferenc — volt szabász — modellőr rajzokkal zsúfolt asztalánál;

Rab Ferent

4

k