Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
19(55. JÚLIUS 21. napló 3 Több gondot a termelőszövetkezetek egészségvédelmére! Sok a hanyagság — Anyagi károkat okoz a könnyelműség Baranya és Pécs mintegy 130 ezer főnyi kereső lakosságának fele ma is a mező- gazdaságban, többségükben a termelőszövetkezetekben dolgozik. Bár a falvak egészségügyi helyzete a felszabadulás óta nagyon sokat javult, a nagy, több községet magában foglaló tsz-ek egészségügyi ellátása még nem érte el a hasonló méretű ipari üzemek színvonalát. Ebből, továbbá a falusi lakosság sajátos szemléletéből eredően 'sok olyan higiéniai probléma vár megoldásra, amely nemcsak a falu egészségvédelme, hanem a közös vagyon megóvása szempontjából is fontos és sürgető. A fenti problémákról tájékoztatta lapunk munkatársát, dr. Szalontay István és dr. Hargitai András, a Megyei KÖJÁLL közegészségügyi felügyelője Szennyezett kutak Az egyéni gazdálkodás korában az Istálló rendszerint a lakóépület közvetlen folytatása volt. Az állati eredetű szerves trágyát többnyire az istálló közelében halmozták fel, igen gyakran a kút közelében. Abban az időben ez volt az általános szokás, s csak kevesen gondoltak arra, hogy ebből baj is származhat Az orvosi statisztikák azonban jelezték — 1930—1940 között évente 30—37 ezer ember betegedett meg tífuszban az országban —, hogy a trágyakezelés előbbi módja nem megfelelő. A régi szokások a megváltozott körülmények között is megmaradtak. Azokban a falvakban ugyanis, ahol a tsz még nem rendelkezik megfelelő számú majorral, az állatokat ma is a falvak belterületén levő nagyobb istállókban tartják. Noha a trágyamennyiség tízszer, hússzor vagy még többször nagyobb, mint korábban volt, a trágyát sok helyen ma is az istálló mellett, a lakóépületek közelében tárolják. Ami az egyéni gazdálkodás korában még tűrhető volt, ma már megengedhetetlenné vált. Panaszok sokasága bizonyítja ezt. Az abaligeti tsz például olyan nagy trágyahegyet halmazott fel Bandi Pé- temé háza szomszédságában, hogy a trágyalé kikezdte és összedőléssel fenyegette _ az idős asszony otthonát. Kétúj- falun a MÁV állomásfőnöke azért tett feljelentést a Kö- JÁLL-hoz, mert a tsz rossz helyen tárolt trágyájának leve beszivárgott a vasútállomás kútjába, s minden utazót veszélyeztetett, áld abból a kútból ivott. A somberekl tsz vízvezeték- csöve még ma is egy, nagy trágyadomb alatt húzódik el. Diósviszlón nem fedték be a trágyáié gyűjtőaknát. A tsz- elnök kisfia beleesett és megbetegedett Tartsuk be az előírásokat! A megyei tanács a megfelelő szakemberek bevonásával ún. majortelepítési terveket dolgoz ki a tsz-ek számára. A tervek kidolgozásában a KÖJÁLL is résztvesz, s gondoskodik arról, hogy a kutak, trágyalé gyűjtőaknák, trágyadombok elhelyezése megfeleljen az egészségügyi követelményeknek. A terveket a tsz- ek megkapják, ám nem mindegyik tartja be az előírásokat. Nagydobszán például, a telepítési tervtől eltérően, a trágyadombtól és sertésóltól 4 méterre ástak kutat. Sokan hajlamosak arra, hogy csak legyintsenek az ilyen megjegyzésekre. Az élet azőhban nem őket, hanem az elővigyázatos embereket igazolja. Megyénkben például még ma sem sikerült teljesen kiirtani a tífuszt — néhány megbetegedés még minden évben előfordul — s ennek többnyire a sok, szennyezett kút az oka. Néhány évvel ezelőtt például a trágyalével szennyezett kút miatt tífusz és vérhas megbetegedéseket észleltek a Bükkösdi Állami Gazdaság Margitmajori Üzemegységében. A megbetegedések miatt 3 hétig zárolni kellett a tej és tejtermékek kivitelét az üzemegységből. E három hét alatt komoly anyagi károk érték a gazdaságot, amely a saját hibáján okulva, sürgősen ásott egy új kutat Ugyancsak^, néhány évvel ezelőtt több mint száz sertés pusztult el a szentlőrinci tsz- ben. A vizsgálat bebizonyította, hogy a vésznek a szennyezett víz volt az oka. Foglalkozási ártalmak Az iparban sokféle foglalkozási ártalmat ismernek. Terjedelmes szakirodalom foglalkozik velük, az orvosok a megelőző és óvó rendszabályok egész seregét dolgozták ki, hogy a dolgozókat minél jobban megvédhessek az ilyen ártalmak ellen. A foglalkozási ártalmak a mezőgazdaságból sem hiányoznak. Különböző foglalkozási ártalmak érhetik például az állattenyésztési dolgozókat is. Az egyik ilyen „foglalkozási ártalom” a tbc. Mint ismert, az egyéni parasztság szarvas- marha állományának jelentős része güműkóros volt. A termelőszövetkezetekben, hosszú évek óta tervszerűen kiselejtezik az ilyen állatokat. A kiselejtezés azonban időt vesz igénybe, hiszen nem lehet egy- csapásra leöldösni a tehén- állomány tekintélyes hányadát Ezért — dr. Láng Miklós megyei főállatorvos adatai szerint — a tsz-ek szarvas- marha állományának 13 százaléka még tbo fertőzöttnek tekinthető. A tbc-s szarvasmarháktól az állatgondozók is megfertó- ződhetnek, s a megbetegedett gondozó megfertőzheti a családját is. Dr. Kancsár László, a Megyei Tüdőgondozó szakfőorvosa elmondotta, hogy vidéki munkája alkalmával maga is tapasztalt ilyen jelenségeket. Hozzátette: statisztikai adatok bizonyítják, hogy azokon a vidékeken, ahol gü- mőkóros tehenek találhatók, a lakosság között is nagyobb a tbc fertőzések aránya. Ebben jelentős mértékben közrejátszanak az állatgondozás közben szerzett fertőzések. Zuhanyozót a majorodba! Az ipari foglalkozási ártalmak többnyire csak a dolgozót veszélyeztetik. Csak az élelmiszer- és gyógyszeriparban és néhány más iparágban állhat elő az a helyzet, hogy a beteg dolgozó a gyár által előállított fogyasztási cikket is megfertőzheti. Ebben az esetben azonban már nem foglalkozási ártalomról szokás beszélni; A mezőgazdaságban, illetve az állattenyésztésben a vi- szontfertőzések veszélye igen nagy. Nemcsak a gondozó kaphat tbc-t a tehenektől, hanem előfordulhat fordítva is. Mint dr. Láng Miklós elmondotta, Mágocson négy évvel ezelőtt 18—20 szarvasmarha kapott gümőkórt a beteg dolgozótól Hasonló volt a helyzet Rózsafán és Gerdén is. Ugyanilyen viszontfertőzé- sekre ad alkalmat a tarlósö- mömek nevezet gombás betegség is, mely piros, pattanásos göbök alakjában jelentkezik az arcon és más fedetlen testrészeken, gyakran kiújul, s kínzó, viszkető, égető fájdalmat okoz. Ez a betegség jelenleg terjedőben van, tarlósömört észleltek például a felsőmindszenti, teklafalusi tsz és a Görösgali Állami Gazdaság szarvasmarhaállományában. Bolyban az elmúlt évben 26-an jelentkeztek ezzel a betegséggel a körzeti orvosnál. Amint a statisztikai ösz- szegezésből kiderült, a 26 beteg közül csak 13-an foglalkoztak állatokkal, a többiek a gondozóktól fertőződtek meg. A tbc-t, a tarlósömört, s más hasonló betegségeket megelőzhetnénk, legalábbis minimálisra csökkenthetnénk, ha a gondozók rendszeres orvosi vizsgálaton vennének részt, betartanák az ismert egészségügyi szabályokat, s ha megfelelően tisztálkodnának. Az ipari üzemekben mindennapossá vált, hogy a dolgozók utcai ruhában mennek a munkahelyre, ott munkaruhát váltanak, s műszak végén megfürödve, a fehér öltözőből kilépve ismét utcai ruhájukban hagyják el az üzemet. Az állattenyésztési dolgozók többségének munkaruhája még nincs, s a tsz-fürdők száma is igen csekély. Ilymódon nem csodálható, hogy az állatgondozótól tbc-t, tarlósömört és más betegséget kapnak a családtagok is. Mindez arra figyelmeztet, hogy az állattenyésztők között is be kellene vezetni az „ipari módszert”, tehát a fekete-fehér öltözőt, munkaruhát és zuhanyozót Bár ez némi beruházással jár, a költségek megtérülnek, hiszen nemcsak az emberek, hanem az állatok egészségét is védnénk az ilyen rendszabályokkal. Higiéniltos konyhákat! A tsz-tagok mind gyakrabban kérik a vezetőiktől, hogy — különösen a nyári időszakokban — létesítsenek közös konyhákat Kívánságuk több helyen teljesül, mint például Baksán is, Sajnos, a tsz-ek vezetői megfeledkeznek arról, hogy közös konyhákat csak a járási egészségügyi szervek tudtával és beleegyezésével lehet létrehozni. Kellő szaktanácsok híján drága beruházásokba fognak, amelyek minden költséges voltuk ellenére sem felelnek meg az előírásoknak. A baksai tsz konyháján például komoly higiéniai mulasztásokat tárt fel az elelnőrzés: nyilvános telefont tartottak a főzőhelyiségben; az edényeket csak egy vízben mosták el és így tovább. Az egészségügyi hatóság kötelezte a tsz vezetőit, hogy az említett hibákat javítsák ki. Beérett a levendula. A Bólyl Állami Gazdaság bácsfai kerületében hetvennégy asszony szedi az illatos növényt, ahon nan a lepárlóba szállítják. Kilencszáz táncos a pécsi országos fesztiválon Amerikai koreográfus, olasz, bolgár ás jugoszláv együttesek érkeznek Rendezőirodává alakult át ezekben a napokban a Pécs- Baranyai Művelődési Tanácsadó. A feladat: megszervezni a felszabadulás huszadik évfordulójának jegyében rendezendő országos táncfesztivált. — Az idei fesztiválnak több sajátossága van — mondja Tímár Irma, a tanácsadó vezetője. — Egyrészt a felszabadulás évfordulójának apropójával szemléltetni kívánjuk a táncmozgalom húszéves fejlődését. Ezért a műsort ilyen reprezentatív szándékkal állítottuk össze. Másrészt a bemutatókon kívül ugyancsak országos jellegű szakmai vitákat is rendezünk, s ezeken választ kívánunk adni arra a kérdésre, hogy merre haladjon a népitáncos-mozgalom. — Miért éppen Pécsett rendezik meg a fesztivált? — Talán nem szerénytelenség, ha azt válaszolom, hogy erre a megye gazdag tánckultúrája adott alapot. Huszonnyolc hazai együttes jelentette be részvételét, de ezenkívül olasz, jugoszláv és bolgár táncegyüttes is jön a fesztiválra. Sőt, most érkezett egy telefon, hogy foglaljunk szobát egy New Yorkból jövő koreográfusnő számára is. A hazai együtteseket egyébként a Népművelési Intézet válogatta ki az ország legjobb tánccsoport j aiból. Augusztus harmincadikén, pénteken délután fél hatkor tehát megkezdődik Pécsett az országos felszabadulási táncfesztivál. Az együttesek az Irányi Dániel térről színpompás felvonulást rendeznek a Széchenyi térre, ahol három vadászkürtből megszólal a fesztivál szignálja. Ezt egyébként Várnai Ferenc szerzetté, baranyai népdalmotívumok felhasználásával. Este nyolckor pedig a szabadtéri színpadon megkezdődik az első műsor: „Húsz év legszebb táncai” címmel. A jegyeket ma, szerdán kezdik árusítani a Nemzeti Színház pénztáránál. 21618 kötvényre 652000 forint Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókjánál befejeződött a III. és IV. békekölcsön nyereményei nagy zömének a kifizetése. A kifizetéseket július 6-án kezdték meg, azóta 21618 kötvényre 652 000 forintot vettek fel a nyertesek; Új vegyianyagok a boltokban A harmadik negyedévben új cikkekkel bővül a vegyianyag és háztartási boltok áruválasztéka. A közeljövőben kerül az üzletekbe az „Extra” elnevezésű súrolószer. amely, több jó tulajdonsággal rendelkezik a VIM-mel szemben. Sokan megszerették a német Bölovit elnevezésű olcsó és jó padlólakkot. A magyar ipar most Florovit néven hoz forgalomba lakkot, amely a hírek szerint jobb lesz mint német testvére. Uj — egyelőre még ismeretlen nevű — ragasztóanyagot is várnak a harmadik negyedévre. A ragasztó felülmúlja az eddig használatos és forgalomban lévő raga*~**1f'it. // Nagyon nehéz bánni a fiatalokkal..." Komló, vasárnap, 11 óra. Reménytelenül meleg van, vágyakozva nézek a strand zöld- vizű medencéjére, amely mellett elhaladok, s amelyben elé gedetten úszkálnak ifjú emberek. Már nincs messze a Zrínyi Művelődési Ház, oda igyekszem. Találomra benyitok az egyik lépcsőháziba. A falon plakátok, képek, heti műsor. Felballagok a lépcsőn: üres minden, kihalt folyosók, kongó termek, úgy látszik, rossz időpontot választottam. Lemegyek a másik lépcsőn, s beleütközöm a takarítónőbe. — Ilyenkor senki sincs itt? — kérdezem. — Dehogy nincs — mondja, — a könyvkötők dolgoznak. * Foto-szakkör, ez a helyiség neve, ahol a könyvkötő szakkör is dolgozik. Az asztalon fűzőállvány, három-négy könyv préselődik a fakeretek között, s két ember dolgozik elmélyül ten a szobában: Drescher Géza szakkörvezető tanár és egy tizenhárom éves forma, szemüveges, tudományoskülsejű férfiú, a kis Radó. A könyvtárat segítjük munkánkkal — mondja Drescher Géza, — főleg az ifjúsági könyveket olvassák salátára: Vernét, Coopert, nézze, most is a Tizenöt éves kapitány, és a Vadölő példányai vannak a fűzőbe». Elém rak néhány vadonatúj köntösű könyvet: Dumas Monte Christo grófját, a Doktor senkit, és valami gyengeáramú szakkönyvet. — Csinálunk mást is — mutat a szakkörvezető egy csomó kartont, ízléses, sárgaszélű kis táblákat — a fali leltáraknak, hogy ne legyenek olyan csupaszok, kis zöld zsinóron fognak lógni a helyiségek falán. A gondnoknő, Popi Reinold- né, pontban háromkor érkezett. — Nyáron, természetesen csökken az iram nálunk, mert sokan nyaralnak, külföldre utaznak, vagy a diákok közül munkát vállalnak. Ennek ellenére azért vannak működő szakkörök, s az ifjúsági klub nagyon szépen dolgozik ... Kár, hogy nem találkozhat a klubvezetővel, ő nagyon sok mindent mesélhetne a klub életéről. Soroljam? Szép létszámmal folyik a tánciskola, minden vasárnap, ma is, össztánc. Bábszakkörünk munkája folyamatos: jelenleg ugyan az előadások szünetelnek, ezt az időt viszont új darabok betanulására, és a bábok felújítási munkájára használják... Az ifjúsági klubban szellemi vetélkedőket, zeneesteket, színházi szerzők estjeit rendeznek, ennek kapcsán a klubtagok írtéit, vagy képeit kiállítják. Van, aki versét mondja el, novelláját olvassa fel. Játéknapok is vannak, klubdélutánok, ezeken a gimnázium zenekara játszik, tegnap is ilyen klubest volt, nyolcvan-kilencven fiatal szórakozott nálunk, meg kell jegyeznem, hogy igen szépen, kultúráltan viselkedtek ... Játék? Bridzs, romi, ping-pong, sakk, rex, ezekből háziversenyek verbuválódnak, szóval nagyon jól észik magukat nálunk a fiatalok. — Hallottam, hogy az ifjúsági Színjátszók... — Színjátszóink állandóan dolgoznak, és kitűnően produkálnak. Hogy egynéhányat említsek a sok közül: Fejes Endre Hazudósát, a Nő a barakkban c. darabot, legutóbb Plautus Hetvenkedő katonáját és egy Tenessee Williams jelenetet mutattak be. A pécsbánya- telepi kulturális seregszemlén az Emberke tragédiájával szerepeltek, szép sikerrel. Jelenleg Dimitrij Ugrjumov A világjáró bőrönd című darabjának próbái folynak és próbálják a Kékszakállú herceg várát is. De nemcsak színjátszóink, hanem könyvtárunk is van ... Látta már a könyvtárat? Az ifjúsági kölcsönzőbe megyünk be. Könyv könyv hátán, a kölcsönzőpolcon egy kis rendetlenség is van, nyilván nem számítottak a vasárnapi látogatóra ... innen megyünk át a városi könyvtár kölcsönzőjébe és olvasótermébe. Káprázatos. Vadonatúj polcok, szép glédában állnak rajta a könyvek, természetesen minden megtalálható, sőt, a napi- és hetilapok, s valamennyi számottevő folyóirat... ízléses, modern az egész helyiség, valódi élvezetet nyújt az itt tartózkodás. * Már búcsúzkodni akarok a gondnoki irodában, amikor megérkezik két fiatal lány. Valósággal berobbannak a kis helyiségbe, a szoba valahogy megtelik élettel... — Jó, hogy jössz, — mondja a gondnoknő, — mesélj valamit a klubról... Kiderül, hogy a türlöszkék- ruhás fiatal lány az ifjúsági klub vezetője, Laszkovszky Anikó. Akit tehát a klub vezetőjének képzeltem, egy szálas, tekintélyt parancsoló fiatal bányászt, itt mosolyog előttem és kicsit zavartan mondja: — Meséljek? ... Nem sokat tudok én mesélni. Inkább csak annyit, hogy nagyon nehéz bánni a fiatalokkal... Anikó a legidősebb, már huszonkét éves ... (Kampis)
