Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 21., SZERDA Helsinki tanulsága Tizenöt mázsás őszisrpa-áüag a baranyai állami gazdaságokban Jó ütemben halad a szalmalehűzás, a farlóhóntás és a mélyszántás Gyűjtik a lucernaszénát a Pécsi Állami Gazdaságban — Szokolai felv. — ean Paul Sartre, korunk egyik legnevesebb és legvitatottabb írója néhány hete lemondta . az amerikai előadókörútra invitáló' meghí­vást. Nem idő hiánya, vagy egészségi okok miatt, hanem nyíltan kimondta: a washing­toni kormány politikája elleni tiltakozásul. S ugyanez a Sartre most elutazott a béke­világkongresszusra. A helsinki szószéken ő olvasta fel azt a határozattervezetet, amely a v'etnami kérdéssel foglalko­zott ... Egyetlen példa csupáfr — valóban csak cseppben a tenger — de megmutatja, mi­lyen hatással van a békemoz­galom a mind szélesebb tö­megekre, társadalmi rétegekre. Hat napon át, néha az éj­szakai órákba nyúlóan, ta­nácskozott a helsinki kong­resszus. Már a tényszerű ada­tok is sokat mondanak: 98 ország másfélezer küldötte gyűlt egybe, negyvennyolc nemzetközi szervezet megfi- gvelői, képviselői voltak jelen. Egyaránt sor került teljes plenáris ülésekre, valamint bizottsági tanácskozásokra, hogy még elmélyültebben tár­gyalhassák meg az egyes té­mákat. Mintegy hétszázan szóltak hozzá a különböző fó­rumokon a vitatott kérdések­hez, vagyis lényegében min­den második küldött aktívan is részt vett a megbeszélése­ken. ^»rmészetes, hogy egy ilyen óriást kórus — mégha min­denki a béke védelmének je­gyében utazott is Helsinkibe — okvetlenül többszólamú. Azzá teszi a nézetek, felfogá­sok sokasága — ezért a hel­sinki tanácskozással is óhatat­lanul együttjártak a viták. Több nyugati delegáció tag­jai között, a kétségtelen jó- szándék mellett, tapasztalható volt bizonyos naivitás, talán nem volt még mindegyikük mentes olyan illúzióktól sem, amelyeket különben már ré­gen. áthúztak a világpolitika realitásai. Igaz, a vita-kezde­ményezések nem voltak min­dig maradéktalanul hasznosak. Különösen egyes kínai, albán, indonéz és japán küldöttek részéről voltak jelei annak, hogy terméketlen zsócsatába akariák fullasztani a megbe­széléseket, s éppen a legfon­tosabb témáktól kívánják elvonni a figyelmet. A kong­resszus — a világbékemozga- lom demokratizmusának je­gyében külön „vitaéjszakát” tartott, amelyen az egyes kül­döttségek külön is kifejthet­ték álláspontjukat, viszont ra­gaszkodott ahhoz, hogy a va­lóban legfontosabb ügyek megvitatását ne zavarják ok­ve* tlenkedések. A napirenden egyébként tíz fő téma szerepelt. 1. V'-inam; 2. a népek szabad­sávéért és nemzeti független­ségéért vívott küzdelem; 3. az atomfegyverek eltiltása; 4. atommentes övezetek létesí- téc°, s a külföldi támaszpon­tok megszüntetése; 5. a máso­dik világháború maradványai­nak felszámolása, valamint Európa biztonsága; 6. az ál­lamok gazdasági függetlensé­gének védelme; 7. a fegyver­kezési verseny gazdasági és társadalmi következményei; 8. az emberi jogok; 9. az ENSZj 10. a béke számára kedvező légkör kialakítása. Vagyis vol­tak olyan témák, amelyek már többízben szerepeltek korábbi tanácskozásokon is, más pon­tok beiktatására viszont a fej­lődés, a helyzet változása adott okot. Az Egyesült Álla­mok által mesterségesen ki­robbantott ENSZ válság pél­dául indokolttá tette, hogy külön foglalkozzanak a világ- szervezet jövőjével. Vagy: miután a gyarmati reodsze* már végóráit éli, s mind több ország nyeri el politikai füg­getlenségét, a következő lánc­szem ezek megvédése a neo- kolonializmus ellen, s gazda­sági függetlenségük biztosítá­sa. Azt pedig aligha kell kü­lönösképpen magyarázni, hogy jóllehet a vietnami nép harcával vállalt szolidaritás­ról nem először tanácskoznak nemzetközi békefórumokon, ezúttal a kérdés, minden mást megelőzve, a háború első helyre került. Hiszen, ha a békés egymás mellett élésről, a háború és a béke erőinek öszecsapásáról szólunk, az napjainkban min­denekelőtt Vietnamra kell, hogy vonatkozzék. A helsinki kongresszusnak pedig éppen az volt a legje­lentősebb eredménye, hogy a vietnami kérdésben — túlnyo­mó többséggel — határozott és világos álláspontot fogalma­zott meg. Elítélte az Egyesült Államok bűnös és agresszív politikáját, teljes, cselekvő együttérzéséről biztosította a vietnami népet, úgy a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságot, mint a Dél-Vietnamban harcolókat. A már ismert kö­vetelések — amelyek teljesí­tésével lehet csak elképzelni a vietnami probléma rendezé­sét — most a kongresszus ha­tározatának rangjára emel­kedtek. Tehát: be kell szün­tetni az amerikai agressziót, fel kell hagyni a VDK elle­nes kaiózakciókkal és bombá­zással, meg kell szüntetni Dél-Vietnamban az amerikai támaszpontokat s ki kell von­ni onnan az Egyesült Álla­mok, valamint szövetségesei — Ausztrália, Dél-Korea, Uj- Zéland — csapatait. Uelsinki figyelmeztetett: “ azok a nyugati körök, amelyek ebben a kritikus helyzetben a békemozgalom megosztottságával számoltak — tévedtek. Le kell vonniok a tanulságot, látniok kell, hogy egységes, világméretű tiltakozással kerültek szembe. Ez a helsinki tanulság egy­ben azoknak is szól, akik megpróbáltak belülről zavart kelteni: ma a legfontosabb az akcióegység a béke védel­mében, minden más részvita csak ezután következhet. Aki felelősséget érez magában a béke és a szocializmus ügye iránt, csakis ebből az alapból indulhat ki. Nehéz egy cikk keretében felsorolni, hogy Vietnam mellett, azzal párhuzamosan mi mindennel foglalkozott még a kongresszus. Javasolta többek között egy konferen­cia összehívását az európai biztonság ügyében; indítványt fogadott el „atom-csúcsra”, a kormány- és államfők atom- leszerelési értekezletére; elítél­te a multilaterális atomterve­ket, állást foglalt Angola, Rhodesia s más harcoló terü­letek függetlensége mellett. Ezek a határozatok bizonnyal tovább gyűrűznek majd, száz­milliókat mozgósítva. Mindehhez, a kongresszus termékeny munkájához mi is hozzájárultunk. A magyar küldöttek gyakran hallatták hangjukat a bizottságokban, államvezetőink közül Dobi Ist­ván és Kállai Gyula távirat­ban köszöntötte a tanácsko­zást. A helsinki béke-világ- kongresszus jelvénye — amely a finn főváros címerét és a békemozgalom gondolatát ötvözte egybe — földgömböt ábrázolt zöld ággal, tengeren haladó csónakon. Átérezzük és értjük ezt a jelképet mi is. Mert akárhogyan is hányko­lódik a hajó a viharos tenge­ren — a nemzetközi feszült­ség hullámain — megvédj ük a süllyedéstől, megvédjük a békét, a jövőt, az életet. Már tizenkettedik napja teljes erővel folyik az aratás a Baranya megyei állami gaz­daságok gabonaföldjein. Vala­mennyi kombájn és aratógép üzemel, hogy minél gyorsab­ban, és a lehető legkevesebb szemveszteséggel takarítsák be a termést. Az állami gazdasá­gokban aratásra vár 24 000 hold gabona, melyet a tervek szerint — az időjárás okozta nehézségeket is figyelembe vé­ve — 38 nap alatt aratnak le. Zsákokban az őszi árpa — Valamennyi állami gaz­daságban nagy körültekintés­sel és alapossággal készültek fél az idei várható nehéz ara­tásra — tájékoztat K u t i Er­nő, az állami gazdaságok igaz­gatóhelyettese. — A kombáj­nokat mindenütt időben ki­javították, így aratáskor a szokásos „sima” meghibásodá­sokon kívül — ami szinte el­kerülhetetlen —, nagyobb baj egyetlen gazdaságban sem akadt, a gépek üzemképessé­ge elérte a 85 százalékot, ami igen jónak mondható. Az őszi árpa aratása idején ál- katrészprobléma jóformán egyáltalán nem merült fel. Minden állami gazdaságban rendszeres ügyeletet tartanak, hogy a meghibásodott gépe­ket azonnal kijavítsák. A mai napig az aratásra vá­ró területnek 28,4 százalékát végezték el. Az őszi árpa ara­tása teljesen befejeződött, a szem már tisztítva és szárít­va zsákokban várja az elszál­lítást. Jelenleg a takarmány- gabonát és a búzát aratják a kombájnok és aratógépek. Bár az aratás menetét illetően nincsenek problémák, mégis hátráltatta a gazdaságokat az a körülmény, hogy a tavasz- szal megígért 25 kombájn nem érkezett meg. Hogy egy­általán nem is jönnek meg, azt csak az aratás előtti né­hány napban közölték az ál­lami gazdaságok igazgatósá­gával. Emiatt átcsoportosítá­sokat kellett végrehajtani a gazdaságok között, hogy ide­jében megkezdődjék az ara­tás. A Villány—Siklpsi Álla­mi Gazdaság két kombájnja Zengőalján arat, a görösgali gazdaság pedig Szentegátnak, a pécsi szintén Zengőaljának segít. Ugyancsak segítséget kap az aratáshoz a Bólyi Ál­lami Gazdaság is. — Ami az aratás minősé­gét illeti — mondja Kuti elv­társ —, meg lehetünk elé­gedve, szinte száz százalékra géppel arattunk, mindössze fél százalékon kellett igénybe vennj a kézi aratást, elsősor­ban a vizes, süppedékes te­rületeken, így a Szentegáti, a Villányi és a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban. A kon> bájnosok lelkiismeretesen dol­Tegnap délután a MÁV Pécsi Igazgatóságának nagy­tanácstermében műszaki kon­ferenciát tartottak. A műszaki konferencián — amelyen részt vettek a nagyobb szolgálati helyek párt-, szakszervezeti és szakvonali vezetői is — dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes értékelte az első félévi mun­kát, majd részletes tájékozta­tást adott a feladatokról, me­lyeket a harmadik negyedév­ben kell végrehajtaniuk a vas­utas dolgozóknak. A népgazdaság különböző ágazatait ért természeti csa­pások visszahatottak a vasút munkájára is. A dunai árvíz jelentős kiesést okozott a Pécsi Vasútigazgatóség áruszállítási tervének teljesítésében. Az el­ső negyedévben még 127 ezer tonna túlteljesítés volt, jú­nius végén már 118 ezer ton­na adóssággal zárták a xnáso­goztak, a szemveszteség gya­korlatilag a nullával egyenlő. Előtérben a tarlóvetések A gabona aratása után azonnal megkezdik a tarló- szántást, valamint a másod­vetéseket. A mai napig 33Ó0 holdon szórtak szét műtrágyát és leszántották a tarlót. Azo­kon a földeken, ahova őszi búza kerül, 2400 holdat szán­tottak alá, ugyanakkor az őszi mélyszántást már több mint 500 katasztrális holdon végezték el. Nagy gondot for­dít valamennyi állami gaz­daság a tarlóvetésre, ugyanis ez hozzásegít a szarvasmarha­állomány olcsó, zöldtakar­mánnyal való ellátásához. dik félévet. A hátralék ma már meghaladja a 220 ezer tonnát. A mennyiségi lemara­dás ellenére a műszaki-gazda­sági mutatók a teljesítmények minőségének javulására utal­nak. A tehervonatok átlagos terhelése például 19 tonnával jobb volt a tervezettnél és 4 százalékkal haladta meg a ta­valyi eredményt. A cél to­vábbra is az, hogy ne néhány ésszerűtlenül túlterhelt, s ezért nehézkesen továbbítható, hanem minél több gazdaságo­san kiterhelt tehervonatokat Ezért 1800 holdon végezték el a másodvetést. Az állami gazdaságok gépei nagy segítséget adnak a ter­melőszövetkezeteknek. Külö­nösen a Görösgali, a Pécsi és a Bogádmindszenti Állami Gazdaság segített a környező termelőszövetkezeteknek az­zal, hogy kombájnokat küld­tek a földekre. így gépálio- mási kombájn aratott a bak- sai, szigetvári, mozsgói és nagykozári termelőszövetke­zetekben. Jé eredmények'születtek Mivel az őszi árpa aratása teljes mértékben befejeződött, meg tudják állapítani a ter­mésátlagokat. A gazdaságok megyei átlaga őszi árpából 15 mázsa, ami igen jó eredmény­nek számít. A legjobb ered­ményeket a Szentlőrinci és a Pécsi Állami Gazdaság érte el, ahol 19 mázsa termést ta­karítottak be egy-egy holdról. Ugyancsak jó eredményt ért el a Zengőaljai Állami Gaz­daság, ahol az átlag 18 má­zsa, a bogádmindszenti gaz­daságban pedig 14 mázsás eredményt értek el. Gyengéb­bek a termésátlagok a Villá­nyi, Szentegáti és a Bükköséi Állami Gazdaságban, ahol a termésátlag mindössze 11 má­zsa. Ezek a gazdaságok azon­ban sokat küszködtek a víz­zel, ami kihatással volt a ter­méseredményekre. , Az elvetett búzaterületnek eddig több mint a felét — körülbelül nyolc és fél ezer holdat — aratták le, az eddi­gi aratás alapján a megyei termésátlag 16 mázsa. A leg­jobb eredményt a Bólyi Ál­lami Gazdaság érte el 21 má­zsás átlagával. Szorosan fel­zárkózik mögéje a szentlőrin­ci és a szentegáti gazdaság, ahol 17 mázsát adott egy-egy hold. A gyengébb területtel kezdő Zengóaljai és Görös­gali Állami Gazdaságban az eddigi aratás alapján a ter­mésátlag 11 mázsára tehető. közlekedtessenek. A tehervo- natók utazási átlagsebessége — bár nem érte el a tervezett szintet — 7,1 százalékkal volt jobb, mint a múlt évben. Ez az eredmény a vonatközleke­dés tervszerűségének növeke­désére vezethető vissza. To­vábbra is az a feladat — hang súlyozta az előadó —, hogy a vonatközlekedési tervek a for­galmat lebonyolító vasutas dolgozók figyelmének közép­pontjában álljanak, hiszen az azokban előírtak teljesítése e sikeres munka alapja. A szocialista brigádok kezdeményezése A vasutas dolgozók vállalták, hogy az árvíz és a bel­vizek által a vasúti létesítményekben okozott károkat a népgazdaság további megterhelése nélkül, önerejükből fej­számolják. Különösen jelentős kezdeményezések indultak e! a vasutas szocialista brigádoktól, melyek jobb munkaszerve­zéssel, takarékos gazdálkodással törekszenek éves tervük mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielégítő tel­jesítései. Műszaki konferencia a MÁV Pécsi Igazgatóságán Önerőből kijavítják az ár- és belvízkárokat >

Next

/
Thumbnails
Contents