Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 21., SZERDA Helsinki tanulsága Tizenöt mázsás őszisrpa-áüag a baranyai állami gazdaságokban Jó ütemben halad a szalmalehűzás, a farlóhóntás és a mélyszántás Gyűjtik a lucernaszénát a Pécsi Állami Gazdaságban — Szokolai felv. — ean Paul Sartre, korunk egyik legnevesebb és legvitatottabb írója néhány hete lemondta . az amerikai előadókörútra invitáló' meghívást. Nem idő hiánya, vagy egészségi okok miatt, hanem nyíltan kimondta: a washingtoni kormány politikája elleni tiltakozásul. S ugyanez a Sartre most elutazott a békevilágkongresszusra. A helsinki szószéken ő olvasta fel azt a határozattervezetet, amely a v'etnami kérdéssel foglalkozott ... Egyetlen példa csupáfr — valóban csak cseppben a tenger — de megmutatja, milyen hatással van a békemozgalom a mind szélesebb tömegekre, társadalmi rétegekre. Hat napon át, néha az éjszakai órákba nyúlóan, tanácskozott a helsinki kongresszus. Már a tényszerű adatok is sokat mondanak: 98 ország másfélezer küldötte gyűlt egybe, negyvennyolc nemzetközi szervezet megfi- gvelői, képviselői voltak jelen. Egyaránt sor került teljes plenáris ülésekre, valamint bizottsági tanácskozásokra, hogy még elmélyültebben tárgyalhassák meg az egyes témákat. Mintegy hétszázan szóltak hozzá a különböző fórumokon a vitatott kérdésekhez, vagyis lényegében minden második küldött aktívan is részt vett a megbeszéléseken. ^»rmészetes, hogy egy ilyen óriást kórus — mégha mindenki a béke védelmének jegyében utazott is Helsinkibe — okvetlenül többszólamú. Azzá teszi a nézetek, felfogások sokasága — ezért a helsinki tanácskozással is óhatatlanul együttjártak a viták. Több nyugati delegáció tagjai között, a kétségtelen jó- szándék mellett, tapasztalható volt bizonyos naivitás, talán nem volt még mindegyikük mentes olyan illúzióktól sem, amelyeket különben már régen. áthúztak a világpolitika realitásai. Igaz, a vita-kezdeményezések nem voltak mindig maradéktalanul hasznosak. Különösen egyes kínai, albán, indonéz és japán küldöttek részéről voltak jelei annak, hogy terméketlen zsócsatába akariák fullasztani a megbeszéléseket, s éppen a legfontosabb témáktól kívánják elvonni a figyelmet. A kongresszus — a világbékemozga- lom demokratizmusának jegyében külön „vitaéjszakát” tartott, amelyen az egyes küldöttségek külön is kifejthették álláspontjukat, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a valóban legfontosabb ügyek megvitatását ne zavarják okve* tlenkedések. A napirenden egyébként tíz fő téma szerepelt. 1. V'-inam; 2. a népek szabadsávéért és nemzeti függetlenségéért vívott küzdelem; 3. az atomfegyverek eltiltása; 4. atommentes övezetek létesí- téc°, s a külföldi támaszpontok megszüntetése; 5. a második világháború maradványainak felszámolása, valamint Európa biztonsága; 6. az államok gazdasági függetlenségének védelme; 7. a fegyverkezési verseny gazdasági és társadalmi következményei; 8. az emberi jogok; 9. az ENSZj 10. a béke számára kedvező légkör kialakítása. Vagyis voltak olyan témák, amelyek már többízben szerepeltek korábbi tanácskozásokon is, más pontok beiktatására viszont a fejlődés, a helyzet változása adott okot. Az Egyesült Államok által mesterségesen kirobbantott ENSZ válság például indokolttá tette, hogy külön foglalkozzanak a világ- szervezet jövőjével. Vagy: miután a gyarmati reodsze* már végóráit éli, s mind több ország nyeri el politikai függetlenségét, a következő láncszem ezek megvédése a neo- kolonializmus ellen, s gazdasági függetlenségük biztosítása. Azt pedig aligha kell különösképpen magyarázni, hogy jóllehet a vietnami nép harcával vállalt szolidaritásról nem először tanácskoznak nemzetközi békefórumokon, ezúttal a kérdés, minden mást megelőzve, a háború első helyre került. Hiszen, ha a békés egymás mellett élésről, a háború és a béke erőinek öszecsapásáról szólunk, az napjainkban mindenekelőtt Vietnamra kell, hogy vonatkozzék. A helsinki kongresszusnak pedig éppen az volt a legjelentősebb eredménye, hogy a vietnami kérdésben — túlnyomó többséggel — határozott és világos álláspontot fogalmazott meg. Elítélte az Egyesült Államok bűnös és agresszív politikáját, teljes, cselekvő együttérzéséről biztosította a vietnami népet, úgy a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, mint a Dél-Vietnamban harcolókat. A már ismert követelések — amelyek teljesítésével lehet csak elképzelni a vietnami probléma rendezését — most a kongresszus határozatának rangjára emelkedtek. Tehát: be kell szüntetni az amerikai agressziót, fel kell hagyni a VDK ellenes kaiózakciókkal és bombázással, meg kell szüntetni Dél-Vietnamban az amerikai támaszpontokat s ki kell vonni onnan az Egyesült Államok, valamint szövetségesei — Ausztrália, Dél-Korea, Uj- Zéland — csapatait. Uelsinki figyelmeztetett: “ azok a nyugati körök, amelyek ebben a kritikus helyzetben a békemozgalom megosztottságával számoltak — tévedtek. Le kell vonniok a tanulságot, látniok kell, hogy egységes, világméretű tiltakozással kerültek szembe. Ez a helsinki tanulság egyben azoknak is szól, akik megpróbáltak belülről zavart kelteni: ma a legfontosabb az akcióegység a béke védelmében, minden más részvita csak ezután következhet. Aki felelősséget érez magában a béke és a szocializmus ügye iránt, csakis ebből az alapból indulhat ki. Nehéz egy cikk keretében felsorolni, hogy Vietnam mellett, azzal párhuzamosan mi mindennel foglalkozott még a kongresszus. Javasolta többek között egy konferencia összehívását az európai biztonság ügyében; indítványt fogadott el „atom-csúcsra”, a kormány- és államfők atom- leszerelési értekezletére; elítélte a multilaterális atomterveket, állást foglalt Angola, Rhodesia s más harcoló területek függetlensége mellett. Ezek a határozatok bizonnyal tovább gyűrűznek majd, százmilliókat mozgósítva. Mindehhez, a kongresszus termékeny munkájához mi is hozzájárultunk. A magyar küldöttek gyakran hallatták hangjukat a bizottságokban, államvezetőink közül Dobi István és Kállai Gyula táviratban köszöntötte a tanácskozást. A helsinki béke-világ- kongresszus jelvénye — amely a finn főváros címerét és a békemozgalom gondolatát ötvözte egybe — földgömböt ábrázolt zöld ággal, tengeren haladó csónakon. Átérezzük és értjük ezt a jelképet mi is. Mert akárhogyan is hánykolódik a hajó a viharos tengeren — a nemzetközi feszültség hullámain — megvédj ük a süllyedéstől, megvédjük a békét, a jövőt, az életet. Már tizenkettedik napja teljes erővel folyik az aratás a Baranya megyei állami gazdaságok gabonaföldjein. Valamennyi kombájn és aratógép üzemel, hogy minél gyorsabban, és a lehető legkevesebb szemveszteséggel takarítsák be a termést. Az állami gazdaságokban aratásra vár 24 000 hold gabona, melyet a tervek szerint — az időjárás okozta nehézségeket is figyelembe véve — 38 nap alatt aratnak le. Zsákokban az őszi árpa — Valamennyi állami gazdaságban nagy körültekintéssel és alapossággal készültek fél az idei várható nehéz aratásra — tájékoztat K u t i Ernő, az állami gazdaságok igazgatóhelyettese. — A kombájnokat mindenütt időben kijavították, így aratáskor a szokásos „sima” meghibásodásokon kívül — ami szinte elkerülhetetlen —, nagyobb baj egyetlen gazdaságban sem akadt, a gépek üzemképessége elérte a 85 százalékot, ami igen jónak mondható. Az őszi árpa aratása idején ál- katrészprobléma jóformán egyáltalán nem merült fel. Minden állami gazdaságban rendszeres ügyeletet tartanak, hogy a meghibásodott gépeket azonnal kijavítsák. A mai napig az aratásra váró területnek 28,4 százalékát végezték el. Az őszi árpa aratása teljesen befejeződött, a szem már tisztítva és szárítva zsákokban várja az elszállítást. Jelenleg a takarmány- gabonát és a búzát aratják a kombájnok és aratógépek. Bár az aratás menetét illetően nincsenek problémák, mégis hátráltatta a gazdaságokat az a körülmény, hogy a tavasz- szal megígért 25 kombájn nem érkezett meg. Hogy egyáltalán nem is jönnek meg, azt csak az aratás előtti néhány napban közölték az állami gazdaságok igazgatóságával. Emiatt átcsoportosításokat kellett végrehajtani a gazdaságok között, hogy idejében megkezdődjék az aratás. A Villány—Siklpsi Állami Gazdaság két kombájnja Zengőalján arat, a görösgali gazdaság pedig Szentegátnak, a pécsi szintén Zengőaljának segít. Ugyancsak segítséget kap az aratáshoz a Bólyi Állami Gazdaság is. — Ami az aratás minőségét illeti — mondja Kuti elvtárs —, meg lehetünk elégedve, szinte száz százalékra géppel arattunk, mindössze fél százalékon kellett igénybe vennj a kézi aratást, elsősorban a vizes, süppedékes területeken, így a Szentegáti, a Villányi és a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban. A kon> bájnosok lelkiismeretesen dolTegnap délután a MÁV Pécsi Igazgatóságának nagytanácstermében műszaki konferenciát tartottak. A műszaki konferencián — amelyen részt vettek a nagyobb szolgálati helyek párt-, szakszervezeti és szakvonali vezetői is — dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes értékelte az első félévi munkát, majd részletes tájékoztatást adott a feladatokról, melyeket a harmadik negyedévben kell végrehajtaniuk a vasutas dolgozóknak. A népgazdaság különböző ágazatait ért természeti csapások visszahatottak a vasút munkájára is. A dunai árvíz jelentős kiesést okozott a Pécsi Vasútigazgatóség áruszállítási tervének teljesítésében. Az első negyedévben még 127 ezer tonna túlteljesítés volt, június végén már 118 ezer tonna adóssággal zárták a xnásogoztak, a szemveszteség gyakorlatilag a nullával egyenlő. Előtérben a tarlóvetések A gabona aratása után azonnal megkezdik a tarló- szántást, valamint a másodvetéseket. A mai napig 33Ó0 holdon szórtak szét műtrágyát és leszántották a tarlót. Azokon a földeken, ahova őszi búza kerül, 2400 holdat szántottak alá, ugyanakkor az őszi mélyszántást már több mint 500 katasztrális holdon végezték el. Nagy gondot fordít valamennyi állami gazdaság a tarlóvetésre, ugyanis ez hozzásegít a szarvasmarhaállomány olcsó, zöldtakarmánnyal való ellátásához. dik félévet. A hátralék ma már meghaladja a 220 ezer tonnát. A mennyiségi lemaradás ellenére a műszaki-gazdasági mutatók a teljesítmények minőségének javulására utalnak. A tehervonatok átlagos terhelése például 19 tonnával jobb volt a tervezettnél és 4 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményt. A cél továbbra is az, hogy ne néhány ésszerűtlenül túlterhelt, s ezért nehézkesen továbbítható, hanem minél több gazdaságosan kiterhelt tehervonatokat Ezért 1800 holdon végezték el a másodvetést. Az állami gazdaságok gépei nagy segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek. Különösen a Görösgali, a Pécsi és a Bogádmindszenti Állami Gazdaság segített a környező termelőszövetkezeteknek azzal, hogy kombájnokat küldtek a földekre. így gépálio- mási kombájn aratott a bak- sai, szigetvári, mozsgói és nagykozári termelőszövetkezetekben. Jé eredmények'születtek Mivel az őszi árpa aratása teljes mértékben befejeződött, meg tudják állapítani a termésátlagokat. A gazdaságok megyei átlaga őszi árpából 15 mázsa, ami igen jó eredménynek számít. A legjobb eredményeket a Szentlőrinci és a Pécsi Állami Gazdaság érte el, ahol 19 mázsa termést takarítottak be egy-egy holdról. Ugyancsak jó eredményt ért el a Zengőaljai Állami Gazdaság, ahol az átlag 18 mázsa, a bogádmindszenti gazdaságban pedig 14 mázsás eredményt értek el. Gyengébbek a termésátlagok a Villányi, Szentegáti és a Bükköséi Állami Gazdaságban, ahol a termésátlag mindössze 11 mázsa. Ezek a gazdaságok azonban sokat küszködtek a vízzel, ami kihatással volt a terméseredményekre. , Az elvetett búzaterületnek eddig több mint a felét — körülbelül nyolc és fél ezer holdat — aratták le, az eddigi aratás alapján a megyei termésátlag 16 mázsa. A legjobb eredményt a Bólyi Állami Gazdaság érte el 21 mázsás átlagával. Szorosan felzárkózik mögéje a szentlőrinci és a szentegáti gazdaság, ahol 17 mázsát adott egy-egy hold. A gyengébb területtel kezdő Zengóaljai és Görösgali Állami Gazdaságban az eddigi aratás alapján a termésátlag 11 mázsára tehető. közlekedtessenek. A tehervo- natók utazási átlagsebessége — bár nem érte el a tervezett szintet — 7,1 százalékkal volt jobb, mint a múlt évben. Ez az eredmény a vonatközlekedés tervszerűségének növekedésére vezethető vissza. Továbbra is az a feladat — hang súlyozta az előadó —, hogy a vonatközlekedési tervek a forgalmat lebonyolító vasutas dolgozók figyelmének középpontjában álljanak, hiszen az azokban előírtak teljesítése e sikeres munka alapja. A szocialista brigádok kezdeményezése A vasutas dolgozók vállalták, hogy az árvíz és a belvizek által a vasúti létesítményekben okozott károkat a népgazdaság további megterhelése nélkül, önerejükből fejszámolják. Különösen jelentős kezdeményezések indultak e! a vasutas szocialista brigádoktól, melyek jobb munkaszervezéssel, takarékos gazdálkodással törekszenek éves tervük mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielégítő teljesítései. Műszaki konferencia a MÁV Pécsi Igazgatóságán Önerőből kijavítják az ár- és belvízkárokat >
