Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

í ms. június t. napló A Helikon mérlege Tizenkilenc arany-, huszonnyolc ezüst- és negyvenkilenc bronzéremmel tértek haza a baranyai fiatalok Véget értek a Keszthelyen hetedszer megrendezett heli­koni ünnepségeik és most a ha­zaérkezés után az eredmények kiértékelése folyik minden is­kolában. A szerteágazó vetél­kedő összesített eredménye, a Pécsre és Baranyába haza­hozott 19 arany, 28 ezüst és 49 bronzérem azt bizonyítja, hogy fiataljaink az egyre nö­vekvő követélményeik, emel­kedő színvanailiigények ellenére is derekasan helytálltak. Ha az egyes városok között nem is alakult ki sorrend, kétség­telen, hogy Páca az eüsők kö­zött végzett Várakozáson felül szereseitek a kórusok A legtöbb aranyérmet vert­ét prózamondóink szerezték. A zsűri véleménye is az volt, hogy ebben a művészeti ág­ban mutatkozott meg a két év­vél ezelőttihez képest a leg­jelentősebb fejlődés.. Ez tük­röződött a 135 vers- és próza­mondó közül aranyérmet szerzett Petechnig Mária (Rad­nóti Miklós Közgazd. Szakkö­zéinek.), Kiss Boglárka (Leö- wey Klára Gimn.), Kun László (Nagy Lajos Gimn.), Gábor Klára (Mohács) és Bucsky Csilla (Szigetvár) szereplésé­ben. Két ezüst és 12 bronz­érem bizonyítja még a pécs— baranyai versmondók jó sze­replését. Ehhez kapcsolódik az irodalmi színpadok verse­nyében kimagaslóan jó ered­ményt és természetesen arany érmet nyert Nagy Lajos Gim­názium együttesének (tanár: Bécsy Tamás) sikere. Az Uj- mecsekaljai MUM. 508. sz. Iparitanuló Intézet irodalmi színpadának műsorát a zsűri nem díjazta, viszont az 508. számú Iparitanuló Intézet nö­vendékei az irodalmi vetélke­dőn kiváló felkészültségükkel aranyérmet szereztek. Ide so­rolható a szellemi öttusa­csapatok vetélkedője: a Nagy Lajos Gimnázium csapata a győriekkel való holtverseny eldöntése során csupán egyet­len ponttal szorult a második helyre és volt kénytelen meg­elégedni az ezüstéremmel. Az már hagyományos a Heli­konon, hogy a kórusok közül a legjobb eredményt a pécsiek érik el. Ezúttal sem csalód­tunk bennük. A Nagy Lajos, Janue Pannonius (tanár: Iva­si vita Mátyás) és Leöwey Klá­ra Gimnázium (tanár: Vö- nöczky Endre) kórusa folytat­ta eddigi jó szereplését és megérdemelten kapott a be­nevezett 30 kórus közül arany­érmet. örvendetes módon zár­kózott fel az élvonalba a mohácsi. Kisfaludy Károly Gimnázium énekkara (tanár: Sacs Zsuzsa), akik ugyancsak aranyérmet kaptak szép tel­jesítményükért. A MŰM. 500. számú Iparitanuló Intézet kó­rusa (tanár: Pécsi Géza) első helikoni szerepléséről ezüst­érmet hozott haza. Igen nehéz feladatot vállaltak Szabó Fe­renc: Feltámadott a tenger c. művének bemutatásával, de ezt olyan lelkesen oldották meg, hogy nem lett volna igaz ságtalan az aranyérem sem. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola (tanár: Iva- sivka Mátyás) ezüst, illetve a szigetvári Zrínyi Miklós Gim­názium (tanár: Hergenrőder József) kórusának bronzérme azt bizonyítja, hogy ezek az együttesek is képességeiknek megfelelő fokon álltak helyt. Az énekkarok konzultációján Kodály Zoltán elmondotta, hogy szerinte valamennyi kó­rusnak aranyérmet kellett vol na kapnia, hiszen véres-verej- tékes munka van minden pro­dukció mögött. Mint mondot­ta: nem vérrel, hanem lelke­sedéssel és művészettel kelle­ne az énekeseknek birtokukba venni a kórusműveket, ami a középiskolai ének-zenekokta- tás megjavítását igényli. Két alkalommal is hangsúlyozta Kodály Zoltán, hogy az ifjú­sági énekkarok várakozáson felül jól szerepeltek. Kevés a széfista Az ifjúsági zenekarok zsű­rijének döntése mór Keszthe­lyen is vitákra adott okot Zeneművészeti szakiskolai szín. vonalat állított fel a zsűri, melyet csupán a győri Révai Miklós Gimnázium, lényegé­ben zenegimnázium 29 tagú zenekara ért el. A gimnáziu­mok kategóriájában aranyér­met nem adtak ki. Két pécsi együttes: a Nagy Lajos Gim­názium 21 tagú vonószeneka­ra (tanár: Ivasivka Mátyás) és a Széchenyi Gimnázium 22 ta­gú fúvószenekara (tanár: Dec- leva László) ezüstérmet ka­pott. A Janus Pannonius Gim­názium 15 tagú vonószenekara és kamaraegyüttese bronz­éremmel volt kénytelen meg­elégedni. Az ifjúságii zeneipa­roknál problémaként a ké- p»ességeiknek megfelelő művek kis száma jelentkezik. Sajnálatosan kevés énekes és hangszeres szólista indult Pécsről és Baranyából a He­likonon, így meglehetősen ke­vés éremmel dicsekedhetünk e kategóriákban. Aranyérmet a 65 szólóénekes közül — a Televízió Ki mit tud? dön­tőjébe is bekerült Kovács Ko­los (Széchenyi Gimnázium) mellett a délszláv népdalokat éneklő Mirkovics testvérpár (Leöwey Klára Gimnázium) és az igen szép hangú komlói Juhász Erzsébet kapott. Há­rom ezüst és egy bronzérem az énekszólisták további tel­jesítménye. Hangszeresszólis- táink közül csupán Kovács Jenő (Nagy Lajos Gimn.) zon­gorajátékát értékelte a zsűri aranyéremmel. A további egy ezüst és két bronzérem arra figyelmeztet, hogy erre a mű­vészeti ágra nagyobb gondot kell fordítanunk. lohh eredményt Néptánc-csoportjaink közül a Komlói MŰM. 501. sz. Ipari tanulóintézet együttese (ta­nár: Bogár Gyula hozott haza aranyérmet. A Leöwey Klára, a J. Pannonius Gimn. a Cséti Ottó Bányaipari Techni­kum és a Mü. M. 500. sz. Ipari Tanuló Intézet tánccsoportja ezüstérmet, a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium és a szent­lőrinci Újhelyi Imre Mezőgaz­dasági Technikum tánccsoport ja bronzérmet ért el. Tanul­ságként az együtteseknek le kell vonniok. hogy milyen je­lentős mértékben befolyásol­ja a táncot a kísérő zene. A legtöbb probléma és nehézség épp ezen a téren volt, ami ki­hatott a táncosok téljesitmé- nyére. A társastáncosok ver­senyében a Cséit Ottó Bánya­ipari Technikum párosa (Se­rényi Ildikó—Kaprcmczay Jó­zsef) ezüst, a Zippemovszky Károly Gépipari Technikum párosa (Kovács Erzsébet— Gömzsik Péter) bronzérmet kapott. Jobb eredményt vártunk a különböző pályamunkák so­rán a pécsiektől és a bárá­nyaiktól. Aranyéremmel mind össze a komlói Serestei Mik­lós versét, valamint Zentai Csilla (Janus Pannonius Gim­názium) és Bárdos Gyöngyi (Leöwey Klára Gimn.) hely- történeti munkáját jutalmaz­ták. A Nagy Lajos gimná­ziumbeli Tárkányi Tibor, Kun László és Benkovics László novelláját, valamint Degrell István (Nagy Lajos Gimn.) és Magori Edit (Janus Pannonius Gimn.) irodalmi roportját ezüstéremmel díjazták. Ezen­kívül további 35 pályamunka kapott még díjat Az említett hiányosságok ellenére is elégedettek lehe­tünk fiataljaink helikoni sze­replésével. A tanulságokat mielőbb le kell vonni és azon is érdemes volna már most elgondolkodni, miképp lehetne a két év múlva sorra kerülő helikoni ünnepségekre még szigorúbb mérce alkalmazásá­val a résztvevők létszámát csökkenteni. Ez jótékonyan enyhítené a zsúfoltságot, az elhelyezési problémákat, meg­rövidítené és áttekinthetőbbé tenné az egyes művészeti ágakban folyó nemes vetélke­dést. Szebbé, jobbá tenné a helikoni ünnepségeket. Sztárok és hódolóik Világjelenség a növekvő gyógyszerfogyasztás 3 A Baranya megyei Gyógy­szertári Központ adatai sze­rint 1950-ben 14,5 millió fo­rint értékű gyógyszert fogyasz tott a város és a megye la­kossága. Tíz év múlva, 1960- ban már 56 milliónál tartot­tunk, az idei terv pedig 90 millió forint. Minden jel ar­ra mutat, hogy ez a 90 millió meg is lesz. Házi patika, de milyen? A szédítően gyors növeke­dés nemcsak városunkra és megyénkre jellemző. Hasonló arányokról számolnak be az országos és külföldi adatok is. Világjelenséggel van dol­gunk, amely nem feltétlenül rossz és elítélendő. A lénye­get tekintve természetes fo­lyamat játszódik le a sze­münk előtt. A parasztság ha­talmas tömegei biztosítottá váltak; növekszik az átlagos életkor; mind több lesz a kórházi ágyunk stb., s ez mind a gyógyszerfogyasztás emelkedése irányába hat. Ko­runk embere nemcsak kultu­ráltabb, hanem igényesebb is, mint elődei voltak és lehet­tek, így természetes, hogy mindennapi élete tartozéká­nak tekinti a gyógyszereket is. Ezért nem elvetendők az ún. há zi patikák sem, hiszen mi sem természetesebb, mint hogy az ideges emberek nyugtatót, a rosszul alvók altatót tartanak odahaza, s ha szükségük van rá, akkor bevesznek egy tab­lettát. Azt az embert sem lehet megszólni, aki fájdalom- csillapítót tart a házban, mert egy kínzó fog- vagy fejfájás bárkit meglephet. Nem a há­zipatikával magával, hanem azokkal van baj, akik a házi­patika néhány valóban fontos gyógyszerén túlmenően hör­csögként gyűjtögetik, halmoz­zák a drága kincset, aminek — tekintettel a magyar gyógy­szer világhírére — külföldön is jó keletje van. 1961 és 1964 között a város és megye minden biztosított­ja 827 forint értékű gyógy­szert igényelt a patikákból. Évenként tehát majdnem 207 forint értékű gyógyszert vál­tunk ki a vények után. (Az adatok nem tartalmazzák a kórházakban felhasznált gyógy szerek értékét.) Tekintve, hogy a biztosítottak- között nem­csak betegek vannak, hanem makkegészségesek is, s nem­csak csecsemők, hanem fel­nőttek is, ez a szám magas­nak mondható. Teljes joggal feltételezhető, hogy a 207 fo­rint értékű gyógyszer több­kevesebb része a halmozók feneketlen dobozaiban és szekrényeiben tűnik el. Külö­nösen a városokban, ahol az átlagos gyógyszerfogyasztás jóval magasabb, mint ahogy azt a falu és város kulturá­lis színvonalának eltérései és egyéb okok indokolnák. Divatos gyógyszerek A gyógyszerhalmozás elvá­laszthatatlan a gyógyszerek divatjától. Minden időben vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek a laikus tájéko­zatlanok szinte csodatévő erőt tulajdonítanak, s addig nem nyugszanak, amíg nem pró­bálják ki a hatását A harmincas évek végén az Ultraseptyl volt ez a gyógy­szer, amelyet a hajhullástól a tyúkszemfájásig mindenre al­kalmasnak tartottak. A hábo­rú után a Penicillin lett a „sztár”, aztán megint mások, ideértve az Andaxint, Trioxa- zint és a többieket. A divatos gyógyszerek hírével egyenes arányban emelkedik a fo­gyasztásuk is. A Salvador ne­vű fájdalomcsillapító forgal­Korszerű üzletház Mágocson Már megkezdték a földművesszövetkezeti korszerű üzletház és vendéglátó egység építését Mágocson a főtéren. Az emele­tes épület költsége két és fél millió forint. A gépi berende­zésekre, bútorzatra 300 000 forintot költenek. ma például az utóbbi öt év­ben a négyszeresére nőtt, és hasonló volt a helyzet az An- daxinnal és Trioxazinnáf is. Az emberek később rájön­nek arra. hogy a csodatevő­nek kikiáltott gyógyszerek nagyhatásúak ugyan, arra azonban mégsem alkalmasak, hogy mindenkit minden bújá- tól-baiától meggyógyítsanak. Csalódnak, s a csalódást a drága készítmények pocséko­lása. elkótyavetyélése váltia fel. össztársadalmi méretek­ben milliós értékek kerülnek a szemetes edényekbe. Mindez a dolgok egyik, az anyagi oldalát érinti csupán. A mértéktelen gyógyszerkul­tusznak ugyanis vannak egész «égügyi kihatásai is. Egyelőre felmérhetetlen, hogy milven kárt okoznak ebben a tekin­tetben. Jellemző a probléma súlyára, hogy Amerikában milliókat szavaztak meg e ká­rosodások kutatására. És jel­lemző az is, hogy Pécsről és környékéről minden évben 25—30 gyermeket szállítanak be a mentők valamelyik kli­nikára — gyógyszermérgezés­sel. Van ahol a gyógyszerkul­tusz a gyógyszerek gondatlan tárolásával párosul. Egészségügyi könyvecskét I Magyarországon a beteg csak a gyógyszerérték 15 szá­zalékát fizeti meg. A biztosí­tott gyógyszert irathat fel a körzeti, üzemi, az ügyeletes orvosnál és a szakrendelése­ken. Ilymódon teljesen ellen­őrizhetetlen, hogy ki mennyi gyógyszerhez jut tulajdonkép­pen. A visszaéléseket megakadá­lyozandó. ajz orvosok már rég­óta javasolják, hogy vezessék be az ún. egészségügyi köny­vecske rendszerét. Elképzelé­sük szerint a könyvecskéi, minden biztosítottnak magáig nál kellene hordania. Bár még viták folynak ar­ról, hogy milyen adatokat kell e könyvecskének tartal­maznia, abban mindannyian megegyeznek, hogy a beteg számára kiírt gyógyszerek fel­tétlenül benne legyenek, és hogy ilyen könyvecske nélkül senki se tudjon gyógyszert igényelni. Noha e javaslat bevetése szaporítaná az adminisztrá­ciót, nagyon megfontolandó, nem kellene-e mégis az or­vosok indítványa mellett dön­teni. Egészségünk és a náo- gazdasági érték védelme amel­lett szól, hogy igen. Magyar László [Hőjárásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: felhőátvonulások, többfe­lé, főleg nyugaton és északon eső, zivatar, mérsékelt, időn­ként élénk délnyugati, nyu­gati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 16—19, délkeleten 20—23 fok között. Nem tudtam, merre van a hivatala, csak annyit mondtak: „Van valahol Mo­hácson egy különös agronó- mus, aki a hajókat vizsgál­ja át, meg a kimenő teher­vagonokat, talán egyedüli a megyében ...” A szobájában modem iro­dabútorok, sok könyv a polcokon, szemben a falon vasból készült busó álarc. — Ezt én fabrikáltam, so­kat vagyok a telefon mel­lett, és mindig olvasni sem lehet. Megtudom, hogy másfél óránál hosszabb időre nem hagyja el a várost, csak legfeljebb akkor, ha van helyettese, de ilyenkor is pontosan meghagyja, hova megy. A másfél óra szigo­rúan szabott határidő, ugyan­is ennyi időbe telik, amig egy hajó felér a határtól a kikötőig, nélküle pedig egyetlen hajó sem hagyhat­ja el vagy jöhet be az or­szágba. A „nélkülözhetet­len” embert Ferenci László­nak hívják, a hivatalos ti­tulusa növényvédelmi zár­szolgálati agronómus. Valamilyen különleges ci­garettával kínál felírás nél­küli dobozból: — Nyugodtan szívhatja, a hajósok hozták valahon­nan, mindig ellátnak ciga­A KÜLÖNÖS AQRONÓMUS rettával. Ha hosszú útról jön vissza egy tengerjáró hajó, a matrózok talán velem ta­lálkoznak először hazai ví­zen, ilyenkor aztán vége- hossza nincs a kérdéseknek, mi újság itthon, mi történt a hosszú hónapok alatt, amíg a tengert járták, meg­van-e még ez vagy az az ismerős? Viszonzásul aztán cigarettával kínálnak. A zárszolgálati agronómus érdekes feladatot lát el, ügyel a szállítandó növényeik „egészségére”, azaz meg­vizsgálja, nincs-e rajtuk fer­tőzés, nem került-e véletle­nül a levelek közé kártevő, ami elszaporodva komoly károkat okozhat. A szerszá­ma, amivel dolgozik — na­gyító. — Tüzetes vizsgálatra van szükség, néha elég egyet­len kártevőre bukkanni, az­tán megy vissza az egész szállítmány. Sokszor úgy érzem magam, mintha va­laki egy boglya szénában keresne egy tűt, az áru mázsaszám érkezik a hajó­kon, nehéz a vizsgálat. — Hány hajót vizsgált már át, mióta Mohácson van? — Elég nehéz erre felel­ni, de ha jól számítom, két­ezerötszáz, háromezer kö­rül lehet a számuk. Az rit­kán fordul elő, hogy fel kell tartóztatni egy hajót, de ha szükséges, akkor kérlelhe­tetlen vagyok, kártevőnek nem szabad bejönnie vagy kimennie a kezem alatt. Hiába a rábeszélőképesség, az alkudozás, a rakomány szépen visszafordul. A vasúton szállított, ex­portra induló vagonok is az ő gondjaira vannak bízva. Eddig körülbelül 7000 va­gonnal indított útnak Euró­pa különböző tájai felé. Va­lamennyit kilépő cédulával látja el, ez az áru egyik „útlevele”. A kilépő cédu­lán minden esetben szere­pel a neve, így aztán egyes külföldi kollégák — ahova rendszeresen megy. export Mohácsról —, névről már nagyon jól ismerik Ferenci Lászlót. Ez aztán néha ér­dekes találkozásokra ad al­kalmat. Tavaly kint járt Komáromban, ahol német, magyar és cseh szakembe­rek közösen vettek át szál­lítmányokat. Az egyik kol­léga, aki Bad-Schandauból \ jött Komáromba, Így kiál- 1 tott fel, amikor bemutatták 1 neki Ferenci Lászlót: — ön a mohácsi kollé­ga? De sok kelkáposztát meg salátát küldött nekem Németországba. Mindig örü­lök, ha magyar szállítmány jön, mert tudom, hogy ab­ban nincsen hiba. Aki ennyi idegen ember­rel találkozik, annak nyel­veket is kell tudnia. — Köszönni legalább tíz nyelven tudok. A hajósok mindig nagyon udvariasak, akármilyen nemzetiségű ha­jó fut be a kikötőbe, ami­kor felmegyek a fedélzet­re, mindig magyarul kö­szöntének, nem lehet őket megelőzni. Az udvariassá­got aztán én is viszonzom, válaszul az ő nyelvükön köszönök. Románul, franciául, néme­tül jól beszél, nincs szük­sége tolmácsra. — Melyik nyelven beszél legtöbbet? A válasszal kicsit elgon­dolkodik: — Talán románul. Érde­kes ez a Duna-menti né­peknél. A hajósok általában Duna-környékiek, és meg­tanulják egymás nyelvét, a folyó összeköti őket. A ju­goszláv vagy bolgár hajósok ugyanolyan jól beszélik a románt, mint a saját anya­nyelvűket. Persze ez aztán fordítva is gyakran előfor­dul. — Került már furcsa hely­zetbe? — Néha előfordult. Jöti egy rakomány egyiptomi gyapot, csak az arab nyel­vű bizonyítványt küldték vele. a francia nyelvűt el­felejtették kitölteni. Néze­gettem egv darabig, de hát az arab írásjelekkel nem sokra mentem, csak legfel­jebb következtetni tudtam Beigazolódott a közmondás fordítottja, aki nem tud arabusul, néha mégis kény télén arabusul „beszélni”. Közben felcseng a téle- fon, a vámhivatal bejelenti hogy tengerjáró hajó érke zik, legyen készenlétben, fi sima papírlapra felkerül a* érkezés várható időpontja a hajó nemzetisége, nevt. a várható szállítmány. Va lószínüleg késő éjszakáig dolgozik a zárszolgálati ag ronómus, amíg töviről h- gyire átvizsgálja a hajó’ aztán kiállítja a bizonyít ványt: legjobb tiv**«nm' -7F rint megvizsgálom s« - találtam kártevőt. (Cs. E. Szigorúbb mércéi, kevesebb rszlvevfit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents