Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

im JtTNTOS 10.

napló

5

Menyétvadászat — füttyszóval

Nyár eleji képeslap Siófokról

Á Siklós környéki falvak határában nagyon elszaporodtak a menyetek. Vakmerőségükben már arra vetemedtek, hogy világos nappal rabolnak az udvarokban. Elkapdossák a csibéket és rejtekhelyükön kiszívják a vérüket. Nagy pusztítást tesznek a madarak között is: feltörik a tojásaikat és elragadják a fiókákat, sőt a szelíd vadakat — nyu- lakat, őzgidákat — is megtámadják. A csapdákat rendszerint ügyesen kikerülik, az ellenük való védekezésnek Szinte egyetlen módszere tehát a vadászat.

Vörös Mihály egyházasha- raszti vadőr érdekes módon — füttyszóval — csalja lépre a ragadozókat. A menyétnek kedvenc tápláléka a mezei pocok és ennek hangjára minek s? előbújik a rejtekhelyéről. A vadőr hosszú megfigyelés és gyakorlás után halk, szaggatott fütyülésével olyan megtévesztő pontossággal utánozza a pocok hangját, hogy erre azonnal előjön a menyét. S mialatt a hátsó két lábára állva kíváncsian körülnéz, hogy merre van a pocok, Vörös Mihály zsákmánya lesz. Az élesszemű, pontosan célzó vadászember évente ötvenhatvan menyétet szokott lőni, s az idén már eddig mintegy harmincat kapott puskavégre.

A balatoni előszezon hivatalosan május közepétől júliusig, a gyakorlatban június 20- ig tart. A magyar tenger azonban már most is eleven. Hol csillog, kacag és kelleti magát, hol meg hirtelen záport fúj hódolói szeme közé..; Szeszélyes, mégis vonzó.

vadtAborozOk

ALKONYA * II. * II.

Naponta újabb és újabb campingezők ütik fel sátrukat: NDK, osztrák, szovjet zászlókat cihái a szél a leilei meg a földvári nemzetközi táborhelyen. A 7-es úttól balra többhelyütt serény kezek új tábort építenek. Nem vitás, a somogyi part slágere az idén is a táborozás lesz: 1985-ben 57 millió forintos beruházással hét új campinget építenek, hármat pedig bővítenék. így befogadóképességük ötezerről huszonhétezerre gyarapszik ezen a nyáron. Örömére a campingezőknek, és bánatára a vadtáborozók- nak, akiknek remélhetőleg be- alkonyodik az idén. Ezt erősítette meg Siófokon az Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Fodor János is:

— Nemrégen megállapodást kötöttünk csehszlovák idegen- forgalmi szervekkel ideérkező turistáik elhelyezésére szállodákban, campingekben és a

A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. jún, 10-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon:

17,30: Szerb-horvát nyelvű . műsor: Rádió híradó, énekegyüttesek műsorából.

18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: P.üspöklak.

Ismerik, kedvelik. — Szórakoztató zene.

Olvastuk, elmondjuk.

A tudomány ás technika világából.

Kíván s ághan gver sen y.

1Ö.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére.

Közben: A Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének előadása. Dr. Somfai Jenő: A víz, mint nélkülözhetetlen anyag.

19.15: Dél-dunántúli híradó.

19.35: Zenélő levelezőlap. .

19.58: Műsorismertetés.

20.00: Műsorzárás.

SZÍNHÁZ:

Nemzeti Színház: Nincs előadás. Tájszínház: Nyár és füst (este 7 órákor, Budapest Nemzeti Színház). Csókos asszony (este fél 8 órakor). Mágocs.

ZENE:

Liszt-terem: A Zeneművészeti

Szakiskola tanárainak és növendékeinek Laky György emlékhangversenye (fél 8 órakor).

MOZI

Park: A Tenkes kapitánya I.,

II. szv., 5, dupla helyárral). Hajrá franciák (szv., szi., 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben.

Petőfi: Hajrá franciák (szv., szi., fél 5, fél 7, fél 9).

Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó. A festő és a költő, 20 év a nép szolgálatában, A Jóka ördöge, 65/11. sz. világhíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan).

Zsolnay K. O.: Folytassa nővér (5, 7). Pécsszabolcs: Minden megtörténhet (szv., szi., 5, 7). Mecsek- alja: Chebourgi esernyők (szv., szi., 7). Vasas II.: Különös hajótöröttek (szd., 7). Mohács: Kőszívű ember fiai I., II. (szv., szi., 5, fél 9. dupla helyárral). Szigetvár: Egy olasz Varsóban (szv., 8). Siklós: Néma brigád (8). Harkány: harc a banditákkal (szv., 7). I

fizetővendéglátó szolgálatban. Ez mintegy ötvenezer vendégnapot jelent a nyáron.

— Milyen a forgalom az első két-három hétben?

— Mind a nyugati, mind a keleti forgalom megindult. A szállodák, a szórakozóhelyek megteltek, tizediké után már nagyobb „hullámokra” is számítunk. A mi szálláshelyeink mintegy húszezerrel bővültek az idén. Persze sokan a saját sátrukkal érkeznek, de őket is várják campingjeink ..:

MINDEN RENDBEN,

CSAK ...

Nyaralók ődöngenek mindenütt a kora délelőtti órákban. Optimisták is, pesszimisták is: — némelyik fürdőköpenyben, mások esőkabátban...

Az üzletekben, bazárokban, bisztrókban mindenütt vendégek. Sétálóktól népes a móló, a hajóállomás környéke, a rózsakert: s a sétányon szokott standján ott a karikaturista is. Itt-ott német, itt- ott lengyel szó hangzik. A parkolóhelyre most futott be öt-hat CSAD jelzésű túraautóbusz. Csehszlovák diáklányok viháncoLn-ak a parton; a vízen ePv-két csónak, az égen soksok felhő, de egyébként kellemes, enyhe most a vízparti levegő. S minden rendben volna, ha az időjárásjelző mutatói a „tartós meleget” és nem ezt mutatnák: „Csak átmenetileg várható száraz idő”...,

A LIDŰ TETEJÉN

Kisütött a nap, s a Lidó szálló hatodik emeletéről teljes pompájában tündököl a tó és a part. A víz nyugodt, tükörsima. Alattunk napozók sütkéreznek a zöld pázsiton. Jobbára külföldiek. Úgy látszik, bátrabbak nálunk: vidáman lubickolnak a meglehetősen hűvös vízben. Kísérőm, a szálloda liftkezelője elismerően nyilatkozik róluk:

— Finnek meg németek ... Hidegebbhez szoktak otthon, így nagyon kellemesnek találják a Balaton 17—18 fokos vizét is. Még az ötven-hatvan éves hölgyek is leússzék a maguk ötszáz-hatszáz méterét;..

NÖVEKVŐ FORGALOM

Hosszan gyönyörködöm a parti szállodasor — a Balaton, a Lidó, a Hungária és az épülő tizenkétemeletes Európa Szálló — látványában. Előttük parkoló olasz, osztrák, német, francia, szovjet gépkocsik hosszú sora. Amint hallom, vasárnap ennél sokkal több volt: mozogni is alig lehetett itt: a siófoki autóstalálkozó mintegy hatszáz vendéget vonzott.- Egy motel és öt szálloda működik a környéken. s most az előszezonban még — az ötödik, hatodik emeleten — kapni helyet. Egy hét múlva már nyilván nehezebb lesz ez, jóllehet sokat javultak a szállodai elhelyezés lehetőségei is: jelenleg több, mint 2600 szállodai hely áll rendelkezésre a déli parton.

„HERR PROFESSOR”

Másodikén Siófok mellett megnyílt a somogysárdi ménes lovaglóiskolája. Az istálló ragyog a tisztaságtól, a jászol mellett a külföldi vendégek kedvencei — Fejes, Fúria, Sig- lavi-Bagdadi és Betörő —, ropogtatják a szénát. Három lovászfiú foglalatoskodik körülöttük. Urbán András lóápoló és sportlovas a nyitott verandára invitál. Tőle érdeklődöm a „keresletről”.

— Az első vendégünk most ment ki Bikficen meg a Csillagon a Náci bácsival. A nevét sajnos nem tudom.

— Na, és csinos ez az első „fecske”?

— Igen, nagyon csinos: húsz-huszonkét éves forma, magas, karcsú, barna, fiatal hölgy. Angol.

—1 Hogy volt megelégedve a tavalyi vendégekkel?

— Nagyon rendesek általában; fegyelmezettek, betartják az utasításainkat. Gyakran mi is. kimegyünk velük. Most még csak hat, a hónap közepétől már tizenkét ló áll rendelkezésre is.

Beszélgetésünkbe egy kis szürke bele-belehorkant.

— A „Professzor”.;: ■. Türelmetlenkedik.

— Miért pont „Professzor”?-r- „ö” a liebling. Minden

kezdő ezen tanul, mert ez mindent eltűr: akár fát is vághatnának a hátán.

*

A délutáni órákban ismét kisüt a nap. Siófok a legtarkább ruháját ölti magára. Tömegével sétálnak az utcákon, parkban, a sétányokon a shortos, haláSznadrágos fiatalok. Megtelik vendéggel a frissen elsőosztályba sorolt Balaton cukrászda terasza; s mire a zene is megszólal, már tökéletes nyári hangulat uralja a szórakozóhelyeket.

Miért csökkent a tej zsírszázaléka?

Az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a felvásárolt tej zsírtartalma. E megállapítást töméntelen adattal szemlélteti Rasztik József, a Baranya megyei Tejipari Vállalat felvásárlási csoportvezetője.

A Baranya megyei Tejipari Vállalat nyolc üzemében naponta 160 ezer liter tejet dolgoznak fel. A múlt év telén-tavaszán a tejüzembe beérkező tej átlagos zsírszázaléka 3,80 volt, míg ez évben 3,74 százalékra csökkent.

Amíg az állami gazdaságoknál 0,05 százalékos emelkedés mutatható ki, addig a termelőszövetkezeteknél 0,06 százalékos a csökkenés. A kár elsősorban a termelő- szövetkezeteket éri, mert a vállalat az átadott tejet zsír- tartalma alapján fizeti. De komoly veszteséget jelent népgazdasági szinten is. 1965 első negyedévében Baranyában a zsírszázalék csökkenése miatt száz mázsa vajat „dobtunk” ki az ablakon. Ez 100 000 darab vaj — tehát ennyivel kevesebb került az üzletekbe.

Az okok többfélék. A legnagyobb baj az, hogy nem fejik ki teljesen a tehenet. Pedig tudvalevőleg az utolsó fél liter zsírszázaléka a legmagasabb. A gépi fejőseknél rendszerint elmarad az utócsepegtetés, amit már kézzel kellene elvégezni. A bogádi Virágzó Termelőszövetkezetben — amely általában alacsony zsírszázalékú tejet szállít — egy hajnali fejősnél az ellenőrzés nélkül kifejt tej zsírtartalma megegyezett a korábban szállított 3,30 százalékkal, migaz ellenőrzés alkalmával ugyanazon tehenektől ugyanazon napon kifejt tej zsírtartalma hirtelen 3,90 százalékra ugrott föl! És nem ez az egyetlen megtörtént eset.

Nagyon alacsony zsírszázalékú tejet szállít a lippói Béke Őre termelőszövetkezet, februárban a zsírszázalék 3,27, márciusban 3,31, hasonló az áprilisi eredményük is. A szederkényi Ka- rasica Gyöngye Tsz-ben a következőképpen alakul az eredmény; február 3,52, március 3,46, tehát csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a villányi termelőszövetkezet, amely hasonló adottságokkal rendelkezik, sokkal jobb eredményt ért el, a zsírtartalom minden hónapban 3,9 százalék körül van. A drévakeresztúri Űj Élet Tsz-ben pedig egyenesen kimagasló az átlag, 4,20 százalék fölött van!

A gyenge eredménye1- ez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a tej átadásánál a tsz képviselői nem ellenőrzik a százalékolást. A termelőszövetkezetnek mindössze a fele ellenőriz rendszeresen vagy szúrópróbaszerűen. Ezeknél kevesebb a vita és az állattenyésztési szakember is rögtön értesül az eredményről.

A tej zsírszázalékának emelése érdekében a termelőszövetkezetek egy része mindent megtesz. Érdekes példát szolgáltat a berkesdi tsz, ami megint csak azt bizonyítja, hogy mennyire fontos a minőség szempontjából az alapos és gondos fej és. A termelőszövetkezetben tavaly bevezették a fejők zsírszázalék szerinti premizálását, ami 0,3 tizedes emelkedést hozott. Tavaly áprilisban, míg a régi rendszer szerint kapták az egységeket a fejők, az átlag 3,43 százalék — míg májusban, mikor bevezették az új premizálási formát, a zsírszázalék 3,76 százalékra ugrott és most 3,90 százalék körül mozog. Valami hasonló premizálási rendszeren gondolkoznia kéne a többi termelő- szövetkezetnek is, hiszen a zsírszázalék emelkedése elsősorban a közös érdeke!

A tejipar a maga részéről mindent megtesz a tej minőségének javítása éhekében. Nemrég fontos határozat született, amelynek értelmében csak azok a gazdaságok részesülnék takarj mányjuttatásban, amelyek szabványminőségű — legalább 3,50 zsírszázalékú — tejet szálh'tanak. Ebben a hónapban már nem kapnak takarmányt azok a termelő- szövetkezetek, amelyek ezt a szintet nem érik el. A konkrét intézkedés most majd minden bizonnyal hozzájárul a tej zsírtartalmának növeléséhez.

Cs. E.

©OO0©OOOOOOO©OOOGOOCXi>OOGO<DOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOG,OOOOO©OOOOOOO0OOOOOOOOO©OO©OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO üGGGGGGGGGGOGGGGGGGGGGGGGOe'7'^

Meglepődtem, amikor Fischer Ferencné azt mondta, hogy az ő embere amolyan „csavargóféle”, akiről sohasem lehet tudni, mikor megy, mikor érkezik. Persze jóindulattal mondta, amiben több volt a simogatás, mint az ítélkezés. Ez abból derült. ki, amit még hozzá mondott magyarázatnak.

— Na, azért ha nem is tudom, mikor megy, mikor érkezik, azt mindig tudom, hol van, hol időzik.

Megnézi az órát és már számolja is az eshetőségeket.

— Most tizenegy óra van, fél óra múlva átveszi a szemüveget az OFOTÉRT- ban, aztán két óráig, fél háromig megérkezik. Akkor jön meg a fia is a munkáról, együtt szoktak ebédelni.

Kis eltéréssel úgy volt, ahogy kiszámította. Mert három óra előtt tíz perccel nyitottam be újra hozzájuk, és az apa-fiúi szövetség éppen félúton tartott a tyúkpörkölt kanalazgatásá- ban. Érkezésemre Fischer Ferenc félretolta a tányérját és utána hiábavaló volt minden unszolásom, ő konokul csak azt hajtogatta:

— Ráér a pörkölt, úgy jó az, ha többször melegítik, — s már tolta is alám a széket.

Tudta miért keresem, azt is, hogy a felesége miket mondott rá a „háta mögött”, mert ő is azzal kezdte:

— Csavargó vagyok, punktum. Érkezhettem volna órával előbb is, de útközben rettentően megszomjaztam. Hiába, na, ez a nyomorult szilikózis kiszikkasztja az embert.

— De maga nem erre kíváncsi, tudom — dobja át

HÁROM JUBILEUM

a váltót egy másik témára, — hanem arra, hogy lett egy suszterból bányász . .;

Mondaná is a történetet, de megállítom azzal, hogy inkább az avatására, a két év előtti jubilálására lennék kíváncsi, amiatt jöttem. De ha abba belefér a suszterkodás is, hát kezdje azzal.

Belefért. El sem lehetett volna hagyni, olyan pontosan illett hozzá. Abból derült ki, hogy Fischer Ferenc akár „szuszterjubiláns” is lehetett volna, ha nem itt a Kassziánban, hanem valahol a városban kezdi a kenyérkereső életet.

— Itt laktam kínt a bányász sógoromnál, innen jártam be inaskodni a városba. Addig nem is volt semmi baj, amíg a segédlevelet meg nem kaptam. Csak utána, évek múlva, amikor összehasonlítottuk a fizetési borítékunkat.

Azért attól még a kaptafa mellett marad, de az olyan konkurrensek, mint a Markotány, a Páhok, meg a többi nagynevű cipészmesterek, sorra elvették előlük a kuncsaftokat. Könnyű volt nekik: gépekkel, nagyobb anyagutalással persze hogy

elnyomták a kétkezi mesterembereket.

— A sógoromnak nem voltak ilyen gondjai — emlékezik vissza. — A lapátját, kapáját nem irigyelte el tőle semmiféle konkur- rencia. A fix fizetése, a konzum-könyvecskéje és a szolgálati lakása csábított el, na és természetesen a nősülésem is közbeszólt.

Gyűjti, rakosgatja egymásra az érveket, hogy any- nyi idő után se tekintsem hűtlennek a régi mesterségéhez.

— Meg aztán látatlanban is megszerettem a bányát, annyi érdekeset, izgalmasat mondott róla a sógor.

Huszonhét éve ennek. Huszonhét évvel ezelőtt röpítette le a szállítókas a Szé- chenyi-akna harmadik szintjére, s azóta is ugyanennek az aknának járja a labirintjait. Két évvel ezelőtt, a 25 éves évfordulón egyszerre két emlékezetes dátumra emlékezett. Egyikre ünnepi asztal mellett odahaza, a másikra a bánya feldíszített felolvasó termében. Az egyik az ezüstlakodalom ünnepi ebédje volt, a másik a 25 éves munka elismerése, amit az akna szakszervezeti titkára intézett hozzá bányásztársainak színe előtt.

— Jutalmat Is kaptam akkor, tizenhárom hónapban számolták el az évemet. Hát azt soha nem felejtem el. Olyan szép volt az a nap, hogy ahhoz csak egy másikat tudok hasonlítani. Azt a napot, amikor megkaptam a szolgálati lakást.

Ez is huszonöt évvel ezelőtt történt, így hát hármas jubilálásra emlékezhetett vissza.

— Azóta is benne lakom, de most már az enyém véglegesen, mert megvettem.

Fischerné nem állhatja meg, hogy legalább ebbe bele ne szóljon.

— Tied ám. de meddig? Hiszen az első utcasort már bontják, erre is sor kerül...

Aztán közös erővel megmagyarázzák, hogy miért kerül sor a bontásokra. A hosszú évek folyamán aláfejtették a telepet és veszélyben vannak a házak. Süllyednek, roskadoznak. — nincs messze az idő, amikor csak az emléke marad meg a Kasszlánnak. Fischer Ferenc leinti az asszony háborgását.

— Na és, ha lebontják! Újat kapunk helyette, megmondták.

Nem a szíve szerint mondta Fischer Ferenc, amit

mondott. Ez akkor derült ki, amikor kikísért a telepről, és itt is, ott is rákö- szöntött a szomszédokra.

— Azért nem tudom elképzelni sem, hogy elváljunk, szétszóródjunk egymástól. Látja azt, aki ott a fa alatt kártyázik? Annak az abléza vagyok. — Amaz meg a legjobb cimborám. Együtt koptattunk el sok esztendőt vele odalenn... Hát ezért szeretek én csavarogni. Be a városba, fel a Mecsekre, Harkányba, Balatonra, hogy ne legyen furcsa, ha egyszer meg kell válnom innen.

Azért azt hozzáteszi, hogy a feleségét is mindenhova magával viszi, vagy ahogy ő mondja, „szoktatja az új élethez”, mert amit együtt kezdtek, azt együtt is keil folytatniuk, közös megértéssel.

— Tanbánya lesz majd a Kasszián alatt— mondja. — Mi öregek félreállunk, elköl tözünk innen, és csak az fáj, hogy még emlék sem marad utánunk a fiataloknak ..;

Pedig marad. Ha le is bontják a telep régi házait, alattuk még jó ideig megmaradnak a. régi fejtés»1' alagútjai, s velük egvtű1 dolgos kezenvoma Fiseti»’ Ferencnek és bányász tár sainak.

P. Gy.

áGGGGGGGGGGGGGGGGGOGGOGGOGOGO GGGGGGGGGOGOOOOGOGOGGOOOOOGOOGOOOGGOGOGGGGOOOOG© 3OOOOOGGGGGGGGG0GGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGG©