Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
Baranyai képzőművészek galériája Cseh László: Virág csendélet gyümölccsel M Cseh László; Pécsi táj Horváth Olivér; Pihenő kovácsok Horváth Olivér: Tavas*------m i fORUM A gazdasági mechanizmusról A szocialista országok gazdasági életének legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye a népgazdasági mechanizmus megváltoztatásának előkészítése. Csehszlovákiában megkezdődött a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának a népgazdasági irányítási rendszerről hozott határozatának végrehajtása. A Szovjetunióban, az NDK-ban. Lengyelországban. Bulgáriában a népgazdaság irányításának egyes területein folyó kísérletekkel készítik elő a változást. Magyarországon ugyancsak kísérletek folynak, és az egyes részterületekre vonatkozó javaslatokat szakbizottságok készítik elő. Nálunk is, de a többi szocialista, országban is tart a vita. Mi a gazdasági mechanizmus ? Ha megváltoztatni, továbbfejleszteni akarunk valamit, akkor elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy mi is az, ami változtatásra szorul. A gazdasági mechanizmus tartalmát illetően nincs egységes vé_ lemény. bár egyre tisztulóbb vita folyik arról, hogy mit értsünk e fogalom alatt. Legelfo- gadhatóbbnak az a meghatározás látszik, amely a gazdasági mechanizmus tartalmának a társadalmi gazdasági élet törvényszerűségei konkrét érvényesítési módját. a gazdasági folyamatok összefüggései tartalmi oldalának formai meg jelenését tekinti. Természetesen a gazdasági törvényeknek a gazdasági élet felszínén váló megjelenése elválaszthatatlan azon szervezetek és intézmények rendszerétől, amelyeknek a tevékenységében, illetve tevékenységük eredményeként a gazdasági törvények megvalósulnák. Ezen szervezetek és intézmények tevékenységét a gazdasági törvényeken alapuló gazdaságpolitika határozza meg. A gazdasági mechanizmus tehát, ha nem is foglalja magába a gazdaságpolitikát, azzal egy tőről fakad, vele azonos összhangban létezik és funkcionál. Például a szocializmus legátfogóbb gazdasági törvénye a tervszerű arányos fejlődés törvénye. Ez a törvény a gazdasági élet felszínén a tervgazdaság konkrét réndszerében, a tervező szervek tevékenységében jelenik még. meghatározva a párt gaz döságpolitikája által. A gazdasági mechanizmus tehát felöleli az egész gazdaság-irányítási rendszert. Miért hell megváltoztatni ? Mi teszi szükségessé ennek a rendszernek a megváltoztatását": A vita során erre a kérdésre is sokféle válasz hangzik el. Két szélsőséges véleményt vetnék fel ezek közül. A nézeteket élesen fogalmazom meg, úgy. ahogy erről nyíltan nem beszélnek, legfeljebb burkoltan utalnak rá. Az egyik nézet azt állítja, hogy azért van baj. azóta van probléma a gazdaság irányításában, amiért az ország vezetésében nagy szerepet kaptak a párton kívül5 szakemberek. Másik nézet szerint a bajok oka az, hogy a munkásosztály nem ért. és nem is érthet a társadalmi gazdaság irányításához, hogy a párt túlságosan beavatkozik a gazdaság irányításába. Az egyik nézet „balról”, a másik „jobbról” bírálja a gazdaság irányítását és a gazdasági mechanizmust balra vagy jobbra szeretné eltorzítani. De a gazdaság Irányítási rendszerének megváltoztatását nem az teszi szükségessé, hogy az, az eddigiék során jobbra vagy balra torzult volna, még az a nézet sem helytálló, amely a változás szökségessé- gét abban látja, hogy az irányítás rendszere eddig is rossz volt, csak hibái nem kerültek felszínre. Ahhoz, hogy a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatásának. továbbfejlesztésének szükségességét általában megindokolhassuk, meg keli határoznunk helyét a társadalmi gazdasági rendszerben. A gazdaság-irányítás a termelési viszonyok eleme, része. A társadalmi gazdasági alapnak azon részéhez tartozik, amely a legközelebb esik a felépítményhez, sok tekintetben azzal összefonódva, vele szoros kölcsönhatásban funkcionál. A gazdaság-irányítás, mint anyagi viszony tudati akarati viszonyaként is megjelenik, legnagyobb részt részletes jogi szabályozást kap. így az irányítási viszonyokat is — mint termelési viszonyokat — egyrészt a termelők jellege, fejlettsége határozza meg. Másrészt függnek az irányítási viszonyok a termelési viszonyok tartalmi oldalad elsősorban meghatározó tulaidonviszonyoktól. — Ugyancsak meghatározza az irányítási viszonyokat — ha nem is elsődlegesen — ezen viszonyok jogi rögzítése is. Léuést tartani a termelőerők fejlődésével A termelőerők a szocializmus építése során sokat fejlődtek és fejlődésük az eddigi extenzív szakaszból intenzívebb szakaszba lépett, ösz- szetettebb, bonyolultabb lett a termelési szerkezet. E szerkezetnek nem felelnek ma már meg a régi irányítási formák és módszerek. Másként kell irányítani egy modern technikán alapuló, az ország gazdasági életéhez, sőt a nemzetközi munkamegosztás hoz ezer szállal kapcsolódó nagyüzemet, mint egy — részben kézimunkán alapuló, helyi szükségletre termelő kis vállalatot. A bekövetkezett technikai fejlődés tehát objektiv szükségszerűségként írja elő annak a gazdasági irányítási rendszernek a megváltozását, ami évekkel ezelőtt megfelelő volt, de amit az idő, vagyis a termelőerők fejlődése elavulttá tett. Ebből viszont ai is következik, hogy a most kialakítandó irányítási módszerek nem fogják örök időrr- megoldani a problémát, a fejlődéssel továbbra is lépést k?V tartaniok. Az irányítási rendszer továbbfejlesztése annál is in kább szükséges, mivel az irányítás nem passzívan tükröz a termelőerők fejlettségi színvonalát. Ha összhangban van a termelőerőkkel, segíti ha lemarad tőlük, gátolja fejlődésüket. Tapasztalhatjuk, hogy az irányítási formák, módszerek nálunk sem mindig a tán- sadalmi gazdaság fejlesztését segítik elő. A gazdaság irányítási rendszere — természeténél fogva — hajlamos a konzervatívizmusra. Ezt a természetét főleg jogi szabályozása adja meg. A jog ez esetben is egy meglévő helyzetet, állapotot rögzít és nem vészi figyelembe. hogy itt folyamatról van szó. A jogot megszokják, begyökereznek és ellenállni igyekeznek a szükséges változtatásoknak, amelyek így csak nehezen, harcban tudnak utal tömi. Ebben a vonatkozásban csak a tervszerződések jogi szabályozásának napirendre tű zésére utalnék. Többféle lehetosés a konkrét forma megválasztásában A megfelelő irányítási módszerek és formák nem jönnek létre ön maguktól, azokat meg kell alkotni. Bár a gazdaság irányítását objektíve meghatározzák a tulajdonviszonyok mégis létrejöhetnek vagy létezhetnek nem megfelelő irányítási formák is. A dogma- tizmus uralmának időszakában ilyenek létre is jöttek, maradványaik még ma is megtalálhatók. Például a társadalmi tulajdonnak a tervgazdálkodási forma féléi meg. De a tervgazdálkodás többféle formában is történhet. A konkrét forma megválasztásában a társadalom szerveinek — a szocialista államnak — több lehetősége van. Nagyobb szerepet játszik a szubjektív oldal. A konkrét forma ez esetben á tervgazdaságnak éz vagy az a változata akkor lesz a legmegfelelőbb, ha az eddigi tapasztalatokat figyelembe- vévé elméletileg is tisztázzuk a jelenségéket. Ez a munka akkor lesz eredményes, ha alkotó vitában széles tömegek — szakemberek és nem szakemberek — vitatják meg ezeket a kérdéseket. Ehhez a feltétel ma már megvan, megteremtette a dogmatizmus felszámolása. A gazdasági irányítás továbbfejlesztésének másik elmé leti feltétele is adva van. Ez a szocializmus politikai gazdaságtanának eddigi eredményei és megalapozottsága. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyozni, mivel újból fel- melegítésre került az a nézet. mely szerint valójában nincs is szocialista politikai gazdaságtan, azt még meg kell alkotni és ehhez várni kell egy új Marxra vagy Leninre. Célja ennek a nézetnek világos nvnden kendőzés ellenére is. Megingatni a hitet a marx’zmusban. fokozni azt a bizonytalanságot az emberekben. emj minden változásnak kísérő jelensége, végső soron megingatni a hit^t a szocializmusban. Ez a törekvés ma már aligha vezet eredmtnv e, de azért átmeneti zave^'rat. megtorpanást okozhat t>grt kell felvenni e nézetei: ellen a harcot; nyílt vitában megcáfolni őket. A szocia : 'mas politikai gazdaságtana P: ' 1 létezik és nemcsak, hogy létező. hanem gyorsan fejlődő tudomány is. A változtatás állandó folyamat A gazdasági irányítási rendszerünket tehát az idő, a termelőerők fejlődése túlhalad!a, ez az objektív óik, amely napirendire tűzte e rendszer továbbfejlesztését. De ha gazdasági életünknek csak ezt az oldalát hangsúlyozom ki, úgy tűnhet, hogyha összhangba hozzuk az irányítási rendszert a termelőerők színvonalával, akkor egy csapásra minden gazdasági problémánkat megoldjuk. Ezt vánnd vagy hirdetni a sorrakerülő intézkedésekről •— azokat mindent gyógyító csodaszernek feltüntetni. — a legkárosabb illúzióikéi tés, és újabb csalódások magja lenne. Egyrészt az egyensúly csak időleges lehet, hiszen a technika fejlődése nem áU meg, és ez újból és újból napirendre tűzi az irányítási rendszer továbbfejlesztését. Másrészt a gazdaság- politika által meghatározott irányítási rendszer a legjobb, a leghelyesebb gazdaságpolitika esetében is működhet rósz szül, ha az irányítást hozzá nem értő. közömbös vagy eset leg ellenséges egyének háit- ják végre. Elég tapasztalatunk van azon a téren, hogy a legjobb, leghelyesebb intézkedést is el lehet torzítani a végrehajtás során. De a hoz zá nem értés, a közömbösségből fakadó hibák nem Írhatók a gazdasági mechanizmus számlájára. Ezeknek a megszüntetésére más iránybán kell erőfeszítéseket tenni Ez a feladat sem mellékes. A mechanizmus megváltoztatását a munkásosztály, a szocializmus építése érdekeinek megfelelően kell végrehajtani, de a változtatások csak akkor lesznek eredményesek, ha a végrehajtás és ennék ellenőrzése is a munkásosztály pártjának irányításával valósul meg. DR. BÁLI JÓZSEF Bratislava vagy Pozsony? Az utolsó Toliseprű szövege mellé kis cikk szorult ezzel a címmel: Üj egyetemi város épül Bratislavában. Olvasóink közül többen felvetették a kérdést. hogyan írjuk azokat a városneveket, amelyeknek idegen nevükön kívül magyar nevük is van. Időszerűvé teszi a kérdést az idézett cikken kívül az is. hogy a nyár közeledtével sokan gondolnak az IBUSZ nyári külföldi társas- utazásaira, s a kiadott útmutatókban gyakran csak a külföldön használt városnév szerepel. De a közbeszédben is gyakran emlegetik a Novi Sad; Rádiót, a Bratislava^ Televíziót stb. A zavar okát abban találjuk, hogy sokan sovinizmusnak tartják, ha a határainkon túleső helységneveket magyar néven emlegetjük. A Magyar Tudományos Akadémiának e kérdésiben hozott helyesírási döntése a következő: „A főként külföldi országokat, tartományokat, városokat, hegyeket, folyókat jelölő idegen eredetű földrajzi nevek egy része magyaros formában honosodott meg nyelvünkben. Az ilyen megállapodott magyar kiejtésű földrajzi nevekét a magyar helyesírás szabályai szerint írjuk: Itália, Pannónia, Boroszló, Bukarest, Krakkó, Ná poly, Párizs, Rajna, Elba stb." Értékes nyelvművelő folyóiratunk, a Magyar Nyelvőr állásfoglalása szerint tó nem sovinizmus az, ha az egyes népek a saját nyelvükön nevezik az őket körülvevő világ jelenségeit, használati tárgyait, a velük kapcsolatban volt vagy levő területek földrajzi alakulatait. Eleképpen természetes, hogy ugyanannak a fo- lyónak, hegynek, városnak nyelvenként más és más neve alakulhat ki, A német Wient magyarul Bécsnek, olaszul Vienna-nak, oroszul Vjena- nak mondják. Természetes tehát, hogy azokat a földrajzi neveket, amelyek az idők során magyar nevet kaptak, magvarul kell írni. Történetileg kialakult földrajzi neveink használatában tehát nincs sovinizmus, mint ahogy nem sovinizmus az, hogy mi magyarul, mások oroszul, németül, mongolul beszélnek. Képzeljük él, mi lenne, ha a földrajzi neveket mindig csak az államhatárok szerint kellene használni! Ebben az esetben román szomszédaink 1920 előtt nem írhattak volna Cluj-t vagy Oradeá-1, a ju- goszlávok pedig Növi Sad-ot. Ma pedig ml lennénk kénytelenek így fogalmazni: Mátyás király meg a cluji bíró. Nem lehetne enni sem pozsonyi kiflit, sem kolozsvári káposztát, de még rajnai riz- lihget sem lehetne inni. A középiskolák számára kiadott földrajzi atlasz, nagyon helyesen, vastag szedéssel először a magyar elnevezést, zárójelben pedig az illető országban használt nevet tünteti fel térképein: Fiunie (Rijeka), Eszék (Ósijék). Belgrad (Beograd), Gyulafa.:.in-ár (Álba Júlia). Bécs (Wien), Pozsony (Bratiszlava). Párizs (Paris). Ezért volna helyes, ha a különféle társasutazása útmutatók is közölnék az idegen városnéven kívül a magyar megfelelőt is. Abban az esetben, ha valamelyik földrajzi névmek nincsen magyar megfelelője, az illető államban használatos névadáshoz kell alkalmazkodnunk. Így például a Volga melletti Tver városnak 1931- től Kalinyin a neve, Königs- bergnek pedig 1946-tól Kali- nyingrád a neve. Mivel é városoknak nyelvünkben más elnevezése nincs, a jelenlegi névhasználat a kötelező. A szocialista országúkban az a gyakorlat alakult lei, hogy minden nép a maga nyelvének földrajzi neveit használja szóban és írásban egyaránt. És ha városunk szépségét, gazdagságát egykor ez a régi közmondás értékelté: Magyarnak Pécs, németnek Bécsi, nil elégedjünk meg ennyivel: Magyarnak Bécs, németnek Wién! Toliseprű
