Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Á BOLOND LÁNY Harcé! Áchard vigjátéka a Pécsi Nemzeti Színházban Kellemesebben aligha lehet­ne évadot zárni... Marcel Aehard három felvonásos víg­játéka feledteti az utóbbi be­mutatók görcsös, nehézkes hangulatát, a darab jótékony ó műje a szezon sikertelenebb el -íadásait is megszépíti. .. Marcel Aehard vígjátéka könnyedén feloldotta a ko­ri bbi bemutatókon összegyűlt k.: d vétlenséget... Marcel Aehard persze nem i ..modem európai dráma hír- r 'Se, rpelyen irodalmi megfo­galmazásokról, alapvető tár- s- dalmi gondok drámai tálalá­si ról szó sincs! Marcel Aehard eey francia . Molnár Ferenc,, e' sgáns, szellemes, „színpa- d:;J” perfektül beszélő biztos- kezű mesterember. Pontosan ti dja. hogy a néző mit akar a nehezen előguberált belépő­díjáért látni, s azt Marcel Aehard színpadán maradékta­lanul megkapja. Tucatnyi da­rabja szinte kivétel nékül a szerelemről szól, ha nem köz­vetlenül a szerelemről, akkor valamilyen módon a nőkről... Így aztán a bizarr jelenetek, szellemes párbeszédekkel fű­szerezve, kitűnő szervírozás- ban kerülnek a hálás közönség e.é. amely végigtapsolja és gneveti az előadást. A s öveg közérthető, könnyed, s elletni erőfeszítést egy pil­lanatra sem követel a hallga­tótól. a hallgatónak, nézőnek csak jókat kell., nevetni, és k::sz... Nem szabad termé- s itesen azt hinni, hogy Mar- c-l Aehard könnyelműsködik. a néző rovására, hogy „leken”1 miamit: amin úgy többé-ke- v sbé nevetni lehet. Szó sincs róla! Marcel Aehard tudomá­nyos pontossággal választja ki a cselekményt, szerkeszti meg a darabot, a színpad, a színé­szek és a mai európai ember pontos ismeretében. Marcel / chard tudatosan dolgozik és megfontoltan. Párbeszédéit a a darab megírása után való­színűleg sokáig tanulmányoz­za, és minden olyan szót, vagy mondatot kihúz belőle, ami az átlagnézőt esetleg fáraszta- ná. Azt persze nem lehet tud­ni. hogy Marcel Aehard egy komorabb társadalmi drámát hogyan fogalmazna meg, ho­gyan ábrázolna olyan hősöket, akik ne adj isten politikai konfliktusok középpontjában állnak, de annyi biztos, hogy sikeres, a nagyszériákat futó, könnyed, szórakoztató dara­boknak avatott mestere. Ma­gyarországon persze Marcel Achardról beszélni (egyetlen darab kapcsán) szinte igazság­talanság. Bajomi Lázár Endre azt írja, hogy Marcel Aehard nem a Moliere—Feydeau is­kola örököse, hanem inkább a Marivaux—Musset vénát ak­názza ki. Ezt a tételt „A bo­lond lány” bemutatója is iga­zolja. „A bolond lány” pécsi be­mutatója vitathatatlanul sike­res produkció. Marcel Aehard elsődleges célja a könnyed szórakoztatás. A pécsi művé­szek ebben a szellemben ját­szották el a darabot. A be­mutató közönsége egy kelle­mes színházi estet ülhetett vé­gig, s egy könnyed vígjáték esetében ez a legtöbb. A rendezőpáros, Léner Pé­ter és Selymes Judit általá­ban a darabhoz méltó elegán- ciával, és kultúrával oldották meg a feladatukat. Jelen eset­ben persze nehéz eldönteni (legalábbis a nézőnek), hogy konkrétan mi fűződik Léner Péter, és mi Selymes Judit nevéhez. A vígjátéki szituá­ciók frappánsan, szellemesen alakultak és oldódtak meg a pécsi színpadon, a fordulato­kat kellemes, bizsergető fe­szültség előzte meg, és az emberi kíváncsiságot az utolsó jelenetig sikerült fenntartani. Stílustörést csak egyetlen pon­ton a Győri Emil—Vári Éva találkozásoknál éreztünk. A vizsgálóbíró és a feleség talál­kozásai egy kicsit operettesek voltak... Ezen belül persze jól sikerültek, csak érezte az ember, hogy ezeken a pon­tokon a darab nem Marcel Aehard. hanem Abrahám Pál. Mennyivel más Antoniette Sé- vigné és a bolond lány talál­kozása, ami érdekes, franciás volt. Igaz, hogy ebben a jele­netben nem a szubrett talál­kozott a szerelmesével, hanem egy nő találkozott egy másik nővel, és ez lényeges különb­ség! A szereposztás mint a ren­dezés első állomása ugyan­csak jó volt. Természetesen akadtak nagyon szerencsés kézzel kiosztott szerepek és kevésbé szerencsések is. Ba- ranyi László Morestanja pél­dául telitalálat, de Fülöp Mi­hály Cardinalján, vagy Győri Emil Camille Sévignéján már lehetne vitatkozni. Győri Emil bizonytalan vizsgálóbírója első sorban a színész szerepfelfo­gásából eredt. Néhány lénye­ges helyzetben Győri Emil nem tudta mit kezdjen ma­gával, amit a sorozatos, ide­ges bakizás, kapkodás még csak aláhúzott. Az est legjobb alakítása valószínűleg Bara- nyi Lászlóé volt... Azért valószínűleg, mert Pécsi Ildi­kó is nagyon jó volt, és nem szeretne a kritikus igazságta­lannak mutatkozni. Baranyi László mindenesetre ragyogó Morestan volt! A régi panto­mim-művész most brillérozott, végtelen szellemesen, kedve­sen játszotta el Morestan Ír­nokot. Minden mozdulatán, hangsúlyán látszott, hogy so­kat foglalkozott a szereppel, s nem „csinált” valamit, ha­nem megcsinálta a szerepet. Kidolgozott, tiszteletre méltó alakítást láttunk Baranyi Lászlótól. Pécsi Ildikó, aki az évad legegyenletesebb, legmeg­bízhatóbb színésze volt, most is kitűnően játszott. Josefa Lantenay alakját „belülről hozta”. Ismerte, megértette a hősét, gondosan felépítette magában, és ezzel a belső biztonsággal vetítette ki arc­játékban, gesztusokban Josefa világát, lényét, gondolkodás- módját; reagálását. Pécsi Il­dikó és Baranyi László alakí­tása között az alapvető kü­lönbség éppen itt van. Bara- nyinál az ember viszonylag könnyedén követni tudja a já­tékot. Látjuk mit csinál, ho­gyan, milyen funkcionális gesztusokkal éri el a kívánt hatást. Pécsinél eszköztelenebb a játék, a színészt nagyon ne­héz tetten érni, nehéz a ku­lisszák mögé tekinteni. Pécsi Ildikónál az ember legtöbb­ször csak annyit lát. hogy a> hő=ei sikeresek, élnek. Karikás Péter ez alkalom­mal kettős szerepben mutat­kozott be a közönségnek, s mindkét szerepében .ió volt. Mint Benjamin Beaurevers aratta a nagyobb sikert, mi­vel a lány titkos szeretőié­ként a gyilkosság gyanúja má­sodsorban rá terelődik. A fa­kó, kicsit szenilisnek tűnő bankárja kitűnően hatott a vitális, kosztümmel is hang­súlyozott fiatal, szerelemre született szobalány mellett. Mario alakja jól körülhatá­rolt, nem szöveggel, hanem játékkal megfogalmazott epi­zód volt. A szituáció külön szellemessége, hogy a szép Jo- séfát miután, mint bankár elveszíti, visszakapja, mint rendőr, bajuszpödörgető, hun­cut Mario. Koós Olga — mint intrikus szerepelt áltálában — maga­biztosan, rutinosan játszotta el Diminique Beaurevers-t. Rövid, érdekesnek éppen nem mondható szerepét Koppány Miklós hibátlanul oldotta meg. Marcel Aehard Cardinal ügy­véddel is elég mostohán bánt, így Fülöp Mihálynak sem nyílt különösebb játéklehető­sége. Bertha Bulcsu •Jelenet Marcel Aehard vígjátékából. A képen Győri Emil, Pécsi Ildikó és Koós Olga. Á magyar költészet világsikere Pervomajszkij Petőfiről da­lolt, Juan Gelman — Kubá­ban — József Attiláról, Ion Bamuta — Bukarestben — Ady Endréről. A magyar líra átlépi a határokat, a magyar Íröltök szava legyőzi a sokat emlegetett nyelvi elszigeteltsé­get. Amíg a költészet Európa- szerte válságba kerül, a ma­gyar. líra hódító útra indul a világban. Petőfi költemé­nyei már szinte valamennyi európai nyelven megjelentek, sőt, a Szovjetunióban ázsiai nyelveken is. Arany János balladái orosz nyelven jelenteik meg. Ebben az évben jelenük meg a Já­nos Vitéz üzbég kiadása, Pe­tőfi egyik legutóbbi feltűnő sikerének színhelye New York volt. Az Apostol fordításét (Victor Clement munkája, Corvina kiadás, Budapest, 1961.) egy hét alatt elkapkod­ták és közönségsikere a best-sellerekére emlékeztetett. Klasszikus költőink közül mind nagyobb a népszerűsége külföldön Ady Endrének. Olaszországban már a két vi­lágháború között megjelent egy Ady-válogatás, a felsza­badulás óta ezt további há­rom követte. A legutóbbi, rep­Ujabb hetek teltek el, de ügyemben döntés nem szüle­tett. Annyit azonban sikerült elérni, hogy Anna elvitt ma­gával egy üzembe. Mégpedig az ország egyik legkorszerűbb üzemébe, amely kitűnő auto­mata gépsorokkal működött, és amelyet különlegesen képzett szakemberek vezettek. Táv­vezérlésű manzsettagombokat gyártottak itt. olyan gombo­kat, amelyek önműködően ösz- S'.ecsukódíak, ha meghallot­ták. hogy telefonon színház­jegyet rendel az ember. Látogatásunk idején azon­ban egy kis probléma vető­dött fel. Egy szöget kellett volna a falba beverni, ami miatt néhány hete állt a ter­melés. és a vezetőség soroza­tosan ülésezett. A szögűévé rési kongresszus odaérkezésünikkor kezdődött, az iparági vezetők, a szakma legtekintélyesebb dolgozói, va­lamint három külföldi ország­ból meghívott szakemberek részvételével. Három referá­tum hangzott el a szögbeve- rég technológiájáról, biokémiai vonatkozásairól és teáraodimA­Koinlós János: Szögbeverés világszinten mikaí koefficiensének megha­tározhatóságáról. Ezeket tíz korreferátum és számos hoz­zászólás követte. Pillanaton­ként kitűnt, milyen magas elméleti képzettséggel, olva­sottsággal és lenyűgöző előadó" készséggel rendelkeznek az Okosok műszakijai. Kaviár, konyak, kávé a szünetben, díszebéd délben, pompás nap volt. Este a főigazgató zár­szava következett. Vázolta a ragyogó perspektívát, amikor a szögbeverés teljesen gépesítve lesz, és megfogalmazta a kong resszus jelszavát: „Szögbeve­rés világszínvonalon!” Javasolta, hogy alakítsanak al bizottságokat a kérdés továb­bi vizsgálatára külön -fizetés­sel, és küldjenek ki ösztön­díjjal műszakiakat külföldire szögbeverés tanulmányozása végett. Addig a termelés szü­neteljen. — Miért nem verik be ka­lapáccsal? — szaladt ki a szá­mon hirtelen. —Megőrült? — sziszegte An­na, ég számra tapasztotta te­nyerét, de sajnos elkésett. — Vannak még visszahúzó erők! — kiáltotta a főigaz­gató, és rám mutatott. Felbolydult a terem. „Meg­fúrja a bulit!” „Le vele!” „Szögbeverés világszinten!” — kiáltoztak a műszakiak, és fenyegetve közeledtek. — Fussunk! — sikoltott An­na, és kirohant velem. A kórházban közölték, hogy már több felbőszült műszaki keresett, Anna telefonált a felettes szervének, ahol tud­tak a botrányról, mélysége­sen elítélték, és közölték, hogy ilyen körülmények között nem vállalhatják értem a felelős­séget. — Éjszakára elbújtatom — sóhajtott Anna —, aztán majd meglátjuk, mi lesz. A szögbeverés ügyében egyébként ama tíz hónap alatt amit az Okosoknál töltöttem, a következő fejlemények tör­téntek: kiment külföldre tíz műszaki, és hazahozatt har­minc pár cipőt, kétszáz pár harisnyát, huszonöt karórát, négy személyautót. Ezután ki­ment egy magasabb szintű bizottság, amelynek egyik tag­ja éhen halt kint. mert hűtő- szekrényre gyűjtött, és meg­vonta magától az eleségét, a többiek viszont meglepően sok esőköpenyt hoztak magukkal. Részlet a szerző „Csak az első száz év nehéz” című, az Ünnepi Könyv­hétre -megjelent - köte­téből. — (Szépirodalmi Könyv kiadó). dalom különösen gazdag a magyar költői antológiáikban. Az ANTHOLOGIE DE LA POÉSIE HONGROISE, Gara László szerkesztésében és a DUSÉUIL könyvkiadó kiadá­sában, a legkiválóbb francia költők fordításában áttekintést ad az egész magyar költészet­ről az Ómagyar Mária-sira- lomtól kezdve a mai fiatal költőkig. A modern magya- költészetet mutatja be az Euró pe folyóirat (Pierre Abraham szerkesztésében) és a Julliard folyóirata. LES LETTRES NOUVELLES (Maurice Na­deau szerkesztésében) magyar száma. Már említettük az an­golnyelvű THE PLOUGH AND THE PEN című antoló­giát, mely József Attilán kí­vül Juhász Ferenc, Zelk Zol­tán, Benjámin László, Illyés Gyula, Tamási Lajos és ma­sok verseit közli. A legfiata­labb magyar költők — Váczi Mihály, Csőri Sándor, Garat. Gdbor, Soós Zoltán és Mezei András — verseit közli fla- mand nyelven a DE TAFEL- RONDE című antwerpeni fo­lyóirat magyar száma. A magyar líra népszerűsé­gének jele a legújabb jelen­ség: mai, élő költőink, önálló köteteinek kiadása. Illyés Gyula versei két kiadásban is megjelentek franciául. Pá­rizsban; verseinek válogatása készül szerb-horvát, orosz, cseh és lengyel nyelven, va­lamint olasznyelvű Myés-válo- gatást készít a már említett Edit Bruck—Nelo Risi fordító­pár is. Kassák Lajos váloga­tott verseit a brüsszeli Maison du Poete adta ki francia nyelven. Mario de Micheli. a magyar irodalom PEN-érem- mel kitüntetett olasz fordító­ja Benjámin László verseinek olasz fordításán dolgozik. Ju­hász Ferenc verseiből ad ki német nyelvű válogatást a müncheni Suhricamp könyvki­adó, Garai Gábar Medditeran ősz című kötete szlovák nyel­ven jelenik meg Pozsonyban. Somlyó György verseinek fran cia nyelvű válogatását előre­láthatólag ősszel adja kj a párizsi Pierre Seghers könyv- k! 'dó. Végül meg kell említenünk a Romániában élő idős Ma­gyar műfordító és író. Fra­nyó Zoltán nagyszabású mun­káját: németre fordítja ? XX századi magyar lírát. ko'-ert- ve a legmodernebbet is. össze­sen kb. 300 verset. í i I i rezentatív kiállításban, két­nyelvű formában, POESIE Dl ENDRE ADY címen, Paolo Santareageli válogatásában és fordításában jelent meg Milá­nóban, 1964-ben, a Lerici könyvkiadó gondozásában. Az 19110-as- években megjelent két németnyelvű Ady-válogatás óta csak az 1950-es években jelent meg németnyelvű Ady- kötet. Temesvárott Franyó Zoltán fordításában BLUT UND GOLD címen. József Attila lassanként va­lóban világhírűvé válik. Válo­gatott versei eddig két len­gyel, két szerb-horvát, egy orosz, három német (köztük egy svájci), két francia, két olasz, két spanyol (egy kubai és argentínai) és egy görög kiadásban jelentek meg, egyes versei a Londoniban megjelent THE PLOUGH AND THE PEN antológiában (szerkesz­tette Polányi Károly és Du- czynska Ilona, Peter Owen kiadás), a párizsi DUSEUIL könyvkiadó francianyelvű ANTHOLOGIE DE LA PO­ESIE HONGROISE című kiad­ványában és más antológiák­ban. Neve, mint a forradalmi költészet szimbóluma, mind jobban meggyökerezik: Juan Gelman kubai költő Jisri Wol- kenrel együtt versben foglalta nevét, a CASA DE LAS AME­RICAS folyóirat 1964 októberi számában. Petőfi, Ady és József Attila mellé zárkózik fel népszerű­ségben Radnóti Miklós, Olasz­országban 1958-ban és 1964- ben adták ki verseit; ez utób­bi kiadást — a verseket Gi­anni Totó és Marinka Dallos fordította — a római Magyar Akadémián ünnepélyesen mu­tatták be. Egy harmadik olasz Rad­nóti-válogatás is készül, Edit Bruck és Nelo Risi fordításá­ban. Radnóti versei szerb-hor­vát és cseh nyelven is meg­jelentek. A klasszikusok kötetein kí­vül nagy figyelmet érdemel­nek a verses antológiák, me­lyek már mai, modem költé­szetünket is megismertetik. Mindenekelőtt meg kell emlí­teni egy érdekes kiadványt, mely 1962-ben jelent meg Pá­rizsban: Gara László 12 fran­cia költővel lefordíttatta Vö­rösmarty Mihály A VÉN CI­GÁNY című versét és a ti­zenkét fordítást egy kötetben kiadta. A francia WKífordítói iro­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents