Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

VUag proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 29.. KEDD II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1965. június 25-i Illése A 90. NAPON: Tovább apad a Duna Mohácsnál Minden elismerés a vízügyi dolgozóknak - Hat buzgár „jelentkezett“ hétfő reggelre - Tízezer tonna terméskövet építettek be A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága június 25-én ülést tartott. Az ülésen résztvettek a Központi Revíziós Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nökei is. A Központi Bizott­ság munkája megkezdése előtt kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Prie- szol József, Kossá István, Sza- kasits Árpád elvtársakról, a Központi Bizottság tagjairól es Bakos István elvtársról, a Központi Bizottság Póttagjá­ról, a forradalmi munkásmoz­galom sok évtizedes harcaiban szerzett elévülhetetlen érde­meikről. Az ülés napirendjén elsőnek Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentése szerepelt. „A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának vég­rehajtásáról” címmel. A Központi Bizottság a be­számolót egyhangúlag tudo­másul vette és megállapította: A Központi Bizottság de­cemberi határozatát a dol­gozók messzemenő egyetér­tésben fogadták. A határo­zatot kővető kormányintéz­kedések a kommunisták, a szakemberek, a dolgozók mindennapi erőfeszítése kezdik meghozni gyümöl­csüket. A határozat végre­hajtásában komoly kezdeti eredmények vannak. Az eves tervcélok további erő­feszítéssel elérhetők, a ja­vasolt és elhatározott mód­szerek célravezetők. A munkaerő mozgása job­ban megfelel a népgazdasági érdekeknek, mint korábban. A mezőgazdaságon kívüli ága­zatokban foglalkoztatottak szamának növekedése az 1964. evinek csupán egyötöde volt. A munkafegyelem számos te­rületen megszilárdult, a „ka­pun belüli munkanélküliség” azonban még korántsem szűnt meg mindenütt, ugyanakkor neiiany szakmában növekszik a munkaerőhiány. Jelentős eredmény, hogy az állami iparban az év első öt hónapjában a termelés emel­kedésének 80 százaléka szár­mazott a termelékenység nö­veléséből. A vállalatok ez évre át­gondoltabb, reálisabb műsza­ki fejlesztési és költségcsök­kentési terveket készítettek, de helyenként a tervek meg­valósításában nem elég kö­vetkezetesek. A gazdaságos­ság, a jövedelmezőség legyen a íó gondja a jövőben is min­őén gazdasági vezetőnek, min­őén dolgozónak és kommunis­tának. A külkereskedelmi forgalom ez évben tovább bővült. Az export nagyobb a tavalyinál, de fokozni kell minden exportra szállító vállalatnál az erőfeszítéseket a tervezett ütem betartásáért. A belke­reskedelmi forgalom és a la­kosság fogyasztása tervszerűen növekszik. A közellátás szint­je általában biztosított, egyrs húsárukból azonban az ellátás nem kielégítő. A mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátását javítot­tuk: több műtrágyát, nö­vényvédőszert kapott a ta­valyinál, az import gépek, traktorok, kombájnok za­vartalanul és időben érkez­nek külföldről, az importált alkatrészekből 70—80 szá­zalékkal nagyobb készlet Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács új elnöke van a tavalyinál. A hazai gyártású alkatrészekből az ellátás javult, de még nem kielégítő. A Központi Bi­zottság felhívja a figyelmet arra, hogy a tavaszi mun­kák eltolódása miatt az ara­tási időszakban nagy mun­katorlódás várható. A ter­melőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól külön­leges erőfeszítést, az álla­mi és tanácsi szervektől pe­dig nagyfokú segítséget igé­nyel a betakarítási munka jó végrehajtása. A decemberi határozatban helyet kaptak egy évre szóló intézkedések, meg több évre szóló, hosszú lejáratú felada­tok. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a párt­tagság és a közvélemény vi­lágosan megkülönböztesse a rövid időre szóló feladatokat a hosszútávú feladatoktól. A szocialista gazdálkodásnak nem egy évre szóló, hanem állandó feladata a termelés minden ágában a minőségi követelmények és a takarékos gazdálkodás elvének érvénye­sítése. Jelentős károkat okoztak és növelték feladatainkat az idén az állatállományt érintő sú­lyos száj- és körömfájás, a nagyarányú, tartós esőzések és a folyók áradása. A száj- és körömfájást megfelelő állat­egészségügyi rendszabályok­kal leküzdöttük, a tavaszi me­zőgazdasági munkát akadá­lyozó nehézségeket dolgozó parasztságunk szorgalmas munkával győzte le. Az árvíz ellen hősies küzdelem folyik. Még így is több mint 150 000 hold került víz alá. Számot­tevő nehézséget okoz az or­szágnak a közutak és vizi- utak, valamint néhány üzem termelésének átmeneti kiesé­se, a közvagyonban és a la­kosság személyi tulajdonában bekövetkezett kár is. Az elemi csapások által okozott veszélyek, károk el­leni harcban a dolgozó em­berek szervezett, példás helytállása megmutatke "i a gyárakban, a földe'— a hadseregben, a vízügyi ha­tóságok szervezetében, a köz vétlenül veszélyeztetett la­kosság körében egyaránt. A Központi Bi ttság el­ismerését fejezi ki és kö­szönetét mond mindazok­nak, akik éjt nappallá téve dolgoznak, harcolnak az ár­víz ellen, védik az emberi életet és az ország anyagi értékeit. A bekövetkezett károk hely­reállítását és a termelésben jelentkező lemaradás pótlását, az önkéntes felajánlásokon túlmenőleg mindenekelőtt az 1965. évi népgazdasági terv­ben meghatározott termelési, szállítási és áruforgalmi mun­ka fokozott és jó elvégzésé­vel, a hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulójára indított termelési verseny lendületé­nek fokozásával segíthetjük elő. * Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja időszerű nemzetközi kérdések­ről és a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta folytatott kétoldalú párt- és kormány­közi tárgyalásokról tájékoz­tatta az ülés részvevőit. Beszámolt a vietnami elv­társakkal folytatott tárgyalá­sokról, a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának delegációi kö­zött létrejött segélynyújtási megállapodásról. A Magyar Népköztársaság sokoldalú se­gítségnyújtását az amerikai agresszorok ellen harcoló test­véri Vietnamnak a Központi Bizottság helyesléssel vette tudomásul. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar nép el­ítéli az amerikai imperia­listák Vietnamban folyta­tott kalózháborúját. Az ame­rikai imperialisták a terv­szerű tömeggyilkosság és országpusztítás eszközeivel támadtak a vietnami nép szabadságára, nemzeti füg- getlcnségére. Az amerikai imperialisták a XX. század második felében szé^ventel- jes gyarmati háborúkat folytatnak, amivel szemben fel kell lépnie a népek, a nemzetek egyenjogúsága, az emberek szabadsága, a bé­ke minden hívének, az egész haladó emberiségnek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága biztosítja Vietnam hős népét, hogy a jövőben is minden té­ren támogatja az amerikai ag­resszorok elleni harcában. * A Központi Bizottság egyet­értőén tudomásul vette a Ká­dár János elvtárs által veze­tett pártküldöttségnek Moszk­vában, ez év május 23—29 között a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága, Brezsnyev és Koszi­gin elvtársak vezette küldött­ségével folytatott tanácskozá­sairól adott tájékoztatót. A tanácskozások során érté­kelték a nemzetközi helyzetet, érintették a nemzetközi mun­kásmozgalom problémáit, tár­gyaltak a két ország párt-, ál­lami, gazdasági kapcsolatairól. A tárgyalások során megegye­zésre került sor több, szá­munkra nagy jelentőségű gaz­dasági kérdésben. A megálla­podás értelmében a magyar— szovjet külkereskedelmi for­galom a harmadik ötéves terv alatt 1965-höz viszonyítva mintegy 65 százalékkal emel­kedik. A Központi Bizottság öröm­mel állapítja meg, hogy párt­jaink között teljes az elvi, po­litikai egyetértés, a két nép közötti viszony testvéri, fel­hőtlen, a szovjet—magyar ba­rátság szilárd és megbontha­tatlan. (Folytatás a 4. oldalon.) A gátőrnek most sok segí­tőtársa van. Egy karhatalmis- ta, aztán szakaszonként egy rádiós katona, akik mind segí­tenek jelenteni a veszélyt. A gátőr — az egyes gátőrjárás- bam — Virágost Simon — éj­jel-nappal szolgálatot teljesít. Ezt szó szerint kell érteni. A mohácsi Eötvös utcai vízügyi irodában az egész szakaszt kézbentartják. De az egyes folyóméterekért a gátőr fele­lős, Ezért ritkán alszik igazán mélyen, jóízűen már 90. nap­ja. Tegnap is arra ébredtek a gátőrök, hogy a Duna jobb partján símét hat buzgár tört fel a gátak mögött. A többi már jelentés dolga: rádiókapcsolat az Eötvös utcá­val, értesítés a honvédségnek, a szakaszmémöknek és meg­kezdődik az utóbbi napokban annyiszor emlegetett „buzgár­elfogás”. És ezt is úgy emlegetik a Mohács alatt dolgozó vízügyi szakemberek, hogy „a nap egyetlen eseménye”. Bár meg­nyugvásra egyáltalán nincs okunk. A Duna vize 983 cen­timéterrel tetőzött a 7. ár­hullámnál, és tegnap 964 cen­tit mutatott a mohácsi víz­mérce. Azonban még ez is 40 centiméterrel magasabb az 1954-es zöldárnál. Gombás Lukács, a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezetője az Eötvös utcában magyarázta: — Ezen a grafikonon jól láthatók az egyes árhullámok. Amíg a Duna vize csak a meder ben emelkedett, rohamosan magasodott a vízszínt. Ami­kor kilépett a hullámtérbe, már lassabban áradt a folyó. Ugyanez a helyzet „visszafe­lé” is. Amig túl nem jutunk a kritikus 800—900 centimé­teres vízálláson, az apadás lassú. A grafikonon érdekes jelen­ségeket figyelhettem meg. Az elmúlt hetekben egyenesen felfelé mutatott a vízállást jel­tó grafikon szára, majd négy nappal ezelőtt megtorpant és azóta szinte egyhelyben topog, illetve két nap alatt 19 centi­métert apadt. — Ez annak a következmé­nye, hogy Csehszlovákiában is, Jugoszláviában is több he­lyen átszakította a gátat a Duna. Ezért az előrejelzett 1020 centiméteres magasságot nem értük el. Mi a helyzet jelenleg a gá­takon? Mennyi anyagot hasz­náltak fel, milyen erővel vé­dekeznek már 90. napja? Gombás Lukács a napokban részletes jelentést készített dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek. — A védekezésnél eddig 481 000 homokzsákot használ­tunk fel, és 240 000 szállítás alatt van. Pátria-lemezekből 6047 darab áll rendelkezé­sünkre, amelyből 4913 dara­bot már bedolgoztunk. A szádfallal védett gátszakasz meghaladja már az egy kilo­métert. Terméskőből vagonban 5707, uszályban 5649 tonna érkezett. Jelenleg 940 tonna terméskövet uszályban táro­lunk, hogy szükség esetén azonnal a veszélyeztetett sza­kaszra szállítsuk. Fóliából 1120 négyzetmétert építettünk be, és eddig 10 tekercs agrofóliát használtunk fel. 108 földmun­kagép, 205 dömper és teherko­csi segíti a vízügyi szakem­berek és munkások tevékeny­ségét, 42 mérnök — Miskolc­ról, Szolnokról, Debrecenből és Budapestről — 40 techni­kus, a Vízügyi Igazgatóság többszáz munkása, 1461 hon­védségi erő védekezik a 20 068 méter hosszú védelmi szaka­szon. Ezután egy másik, igen ér­dekes adatot olvas fel a jelen­tésből: április 24. és június 22. között 8 órai munkanap­ra átszámítva összesen 50 805 napot védekeztek a gátakon. A vízügyi dolgozók állnak az élen, a folyamatos, áldozat­kész, naponta 14—16 órát is kitevő munkájukkal. Ök eddig 15 671 munkanapot dolgoztak. A gátépítésről érdeklődtem a vízügyi igazgatónál. A mohácsi lokalizációs töltés határidőre elkészült, bár még apró simításokat most is vé­geznek rajta, hiszen a két kilométer hosszú, 54 000 köb­méter földet magábafoglaló teljes apparátussal a munka. Itt 150 000 köbméter földet mozgatnak meg, hogy a Duna egyik holtágát elrekesszék és ellennyomó medencét építse­nek. Ugyanis a Duna jelenlegi vízszintje és a holtág között több méteres különbség veszé­lyeztetett. Miközben a mostani, az év­század árhullámának nevezett magas víz ellen küzdünk, olyan létesítményeket valósí­tunk meg, amelyek távlatok­ban is még biztonságosabbá, korszerűbbé teszik Mohács és környékének védelmét. Gombás Lukács számokat, adatokat sorolt, de mindig hozzátette: — A homokzsákokat, a ter­mésköveket, a Pátria-lemeze­ket emberek használják fel, vízügyi dolgozók, mint Szilá­gyi Elemér csoportvezető fő­Stelczer Károly, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet igaz­gatója és Gombás Lukács, a Dél-dunántúli Vízügyi lg!'-''"j»ó- ság vezetője térképen szemlélik a helyzetet a helyszín be­járása után. gátnál a „kész” kifejezés ma még csupán azt jelenti, hogy alkalmas az esetleges vízbe- ömlés felfogására. Ugyancsak elkészült a kölkedi északi lo­kalizációs töltés, melyet 40 ezer köbméter földből építet­tek. Most a kölkedi déli töltés épül. Ezek már állandó „léte­sítmények”. Ugyancsak azok lesznek a nagy erővel épülő szorító töltések is, amelyek alkalmasak a felfakadó vizek elfogására. A bédai szivattyú- telepnél is nagy munka folyik. Kedd reggel kezdődött meg mérnök, a szakaszvédelem ve­zetője, Nádasi Ede technikus, aki egy nagy buzgárt fogott el, Szigeti Ede, a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnöke, Virágosi Simon gátőr, Jávor Antal gépkocsi- vezető. vagy említhetem a debreceni árvédelmi osztagot, amelyik naponta 240 Pátria­lemezt ver le. Sok száz ember, vízügyi dol­gozó, aki 90 napja védekezik, hogy milliós értékeiket ment­senek meg. Gáidonyi Béla 1

Next

/
Thumbnails
Contents