Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
1965. JŰNTUS 27. napló 3 A szocialista munkaerkölcs kialakulásáról Minden társadalom létalap ja a munka. Ez régi igazság. Hogy aiz emberi létezés e gazdasági formája mit J képes adni a társadalom számára, az attól függ, hogy a társadalmi termelőszervezet milyen fokon áll, a munkavégzés milyen tényezőkön nyugszik. Kényszer és tudatosság Az emberi, társadalom fejlődéstörténetének tudományos vizsgálata a munka embertől történő elidegenedésének szakadatlan folyamatát mutatja, amely a tőkés társadalomban érte el legmagasabb fokát, ahol a végletekig kiéleződött az ember lényegét adó munka és az azt kifejtő ember Szembenállása. E társadalom azáltal, hogy a munka gyümölcsét az ingyenélőknek juttatta, s nyomorúságos tenigő- désre kárhoztatta minden anyagi javak létrehozóit, végső soron megfosztotta azokat az alkotás örömétől. A megbecsülés mércéje elsősorban az egyéni gazdaság volt. Csodálható-e, hogy ilyen körülmények között a lét- fenntartási kényszer nyomta rá a bélyegét a munkavégzésre és gyötrelmesnek érezték a munkások. Ezt örökölte a mi társadalmi rendünk, amelynek kezdete egyben a munka teljes és végleges felszabadításának kéz dete is. A tőke rabszolgái tulajdonukba vették a termelési eszközöket, hogy megteremtsék a legigazságosabb társadalom anyagi alapját, amely egyben a szocialista munka- érkölcs- kialakulásának legfőbb forrásává válik Az évezredes lerakodások feloldásához azonban egy történelmi korszak szükséges, amely alatt új módon azonosul az ember és az őt teremtő murika. Hol tartunk ma, a gazdasági kényszer és az erkölcsi tudatosság milyen aránya jellemzi a mai munkát? Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy ma még a társadalom kisebb részének életszükséglet a munka, a többség inkább a létfenntartás eszközének tekinti, mint ahogy valójában az is, ezért az anyagi ösztönzők gyakorolják a nagyobb hatást a végzendő munka mennyiségére és minőségére. Bizonyos fokig ezt fejezi ki az a közkeletű mondás is, hogy „csak öntudatból nem lehet megélni”, s ez éppen abból az időből származik, amikor az erkölcsi kötelességtudatnak sokkal nagyobb sze- reoet tulajdonítottunk, mint amilyen válójában volt és lehetett. Ú|, friss áramlatok Napjainkban viszont jelentkeznek a szocialista tudatosság erősödését tagadó, vagy ezt lebecsülő nézetek, amelyek az anyagi ösztönzést abszolutizálják s a gazdasági problémáik forrását annak rossz funkcionálásában látják. Abban még egyet lehet érteni, hogy reformra szorul az anyagi ösztönzés rendszere is, amely alapját képezi az erkölcsi megbecsülésnek, de abban már nem, hogy az utóbbi években végbement gazdasági fejlődésben lényegtelen szereoe volt az erkölcsi _ tényezőknek. Hiszen az utóbbi években született meg társadalmi életünk legnagyszerűbb mozgalma, a szocialista brigád-mozgalom, amely mintegy százezres létszámával már ma is jelentős befolyást gyaikonol a dolgozók tömegeire. A szocialista brigádok olyan közösségek, amelyek nem egyszerűen az emberi kapcsolatokra épülnek, hanem a leg- fontosabbra: a munkára-, tartalmukat tehát az alkotó munka forrasztja egységbe. Ilyenformán mércéjüket is a közösség javára végzett cselekvés képezi: ehhez igazítható a többi „norma” is. E mozgalom képviselői sem váltak még teljes valójukban szocialistává, de törekvéseikben, szemléletükben kiemelkednek, jellemző vonásuk az önzetlen segítés, a célratörő emberség, a művelődés tiszta öröme, a munkaszeretet, de itt is hibákkal, problémákkal küzdő emberekről van szó. Természetesein ez is, mint valamennyi társadalmi jelenség,^ az állandó változás állapotában van s a kezdeti negatív vonások elhalványulnak, új, _ friss áramlatok lendítik tovább, de mégis olyan jelzője ez a jövőnek, ami csak szocialista rendszerben keletkezhet. Persze a fentiekből következik az is, hogy az átlag- munkás felfogása elmarad ettől a magasabb szinttől, s számára akkor van komoly nyo- matéka az erkölcsi megbecsülésnek, ha anyagiakkal is kellően alátámasztják a kitüntetés bármely formáját. Nem arról van szó, hogy nem örül a jó munkáját elismerő oklevélnek, éremnek, hanem arról, hogy igazi elismerésnek elsősorban az anyagi jellegű jutalmat tartja, s ha választási lehetősége van, azt választja. Ez nem jelenti az erkölcsi elismerés lebecsülését, hiszen tapasztalati tény, hogy különböző alkalmakkor büszkén viseli kitüntetését s hivatkozik rá, ha munkájáról számot kell adni. Ez a felfogás a társadalmi átlag tükrözője s egyben azt is jelzi, hogy a szocialista em- berré-válás folyamatának gyor sitása rengeteg tennivalót szab meg számunkra ebben a vonatkozásban is. Aktív bekapcsolódás Jelenleg még nem tisztázott az állami szektorban dolgozó munkásoknak, mint tulajdonosoknak a viszonya. Ez a körülmény is erősíti azt a látszatot. mintha pusztán alkalmazottai lennének egy-egy vállalatnak. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy nincs még kidolgozva a munkások alulról jövő ellenőrzésének hatékony formája. A korábban kialakultak sokszor döcögve, akadozva funkcionálnak, amiben közrejátszik a vezetők egy részének ferde szemlélete is, amely főként abban jut kifejezésre, hogy nem igényli és ösztönzi a segítő szándékú dolgozók javaslatait, kezdeményezését, kritikai észrevételeit s ezzel elzárják a termelés gondjaiba történő aktív bekapcsolódás útját E felfogásból ered az is, hogy a gazdasági vezietök egy része nem ad megfelelő tájékoztatást s ennek hiányában az emberek nem tudnak érdembe-’ hozzászólni az egyes problémák megoldásához. Az ilyen magatartás mögött önteltség, a tömegek lebecsülése húzódik meg, e van benne bizonyos félelem a demokratikus módszerek tényleges alkalmazásától. Egyoldalú lenne a helyzetkép, ha nem szólnánk a gazdasági irányítás rendszerének fogyatékosságaiból eredő korlátozó tényezőikről. A tervezés konkrét rendszere kevés önálló cselekvési lehetőséget ad a vállalatvezetés és ezen keresztül a termelői kollektívák számára. A tervmutatők sokaságának központi előírása kihúzza a talajt a helyi kezdeményezés elől. S számos esetben joggal hivatkozhat a gazdasági vezetés arra, hogy „ilyen tervet kaptunk, ezt kell teljesíteni”, s ez már eleve formálissá teszi a dolgozók vállalásait és sablonossá változtatja az üzemi tanácsok és más munkásfórumok tevékenységét is. Az állami vállalatoknál alkalmazott bérrendszer bizonyos egyenlősítő vonásokat mutat. Szűk a bérskála egy- egy szakmán béliül s emiatt gyér lehetősége van az egyéni érvényesülésnek. Megítélésünk szerint ez is egyik okozója a munkásvándorlásnak, amely jelentős károkat okoz a népgazdaságnak. A szükséges változások végrehajtása közvetve feltétlenül előmozdítaná a szocialista munkaerkölcs erősödését. Teljesebb demokrácia, hatékonyabb irányítás Amikor a teljesebb demokrácia kibontakozásáról szólunk, nem a liberalizmustértjük alatta,, ellenkezőleg, az utóbbi éppen olyan tényező, amely akadályozza a szocialista demokrácia terebéLyese- dését, tehát határozott harcot kell folytatni e káros gyakorlat ellen. Nem szabad elnéző magatartást tanúsítani azokkal szemben, akik kárt okoznak társadalmunknak. Végeredményben a teljesebb demokrácia igényét csakis a nagyobb, szigorúbb szervezettség, a hatékonyabb központi irányítás igényével párosítva tekinthetjük jogosnak. Rapi János Ekekapázzák a kukoricát Lánycsók határában Megmozdult a megye lakossága Különműszakok, pénzfelajánlások, helyszíni munkák az árvízkárosultak megsegítésére Tovább szélesedik az árvízkárok helyreállításáért, a kárvallottak megsegítéséért indult mozgalom. A Baranya megyei KISZÖV vezetősége felhívással fordult a szövetkezetek dolgozóihoz. Kéri őket, hogy csatlakozzanak az árvízkárok hedyreállí- I tására indult mozgalomhoz és Törpejéggyár Nagyharsányban Évről évre korszerűbb hűtési lehetőség segíti a jobb áruellátást és vendéglátást Baranya földművesszövetkezeti létesítményeiben. Az idén összesen mintegy 300 ezer forintos költséggel hűtőszobát alakítanak ki a szentlőrinci, mágocsi és beremendi kisvendéglőben. A hűtőszobák száma ezzel 7-re növekszik. A közelmúltban törpejéggyár próbaüzemelését kezdte meg a villányi földművesszövetkezet a nagyharsányi kisvendéglőben. A mintegy 35— 40 ezer forintos berendezéssel naponta 7,5—8 mázsa jég készíthető. A kezdeti eredmények azt mutatják, különösen olyan községekben kifizetődő a törpejéggyár üzemeltetése, ahol élelmiszerbolt, cukrászda, vendéglő is van. Villány után máris rendeltek törpejéggyárat a sásdiak, és a tervek szerint a vémén- di és á siklósi földművesszövetkezet is vásárol. munkával, anyagi támogatással siessenek a bajbajutottak segítségére. A KIOSZ Baranya megyei vezetősége a kisiparosokhoz fordult és kéri munkájukat, anyagi segítségüket a károk helyreállításához. A Mohácsi Selyemszövőgyár udvarán víz áll, de a termelő üzemrészek dolgoznak, hogy behozzák azt a néhány napos lemaradást, melyet az árvíz okozott. A gyár harminc férfi dolgozója ma, vasárnap reggel 6 órától délután 2 óráig a gátakon dolgozik. A Baranya megyei Építőipari Vállalat több építésvezetőségén vasárnapi, illetve szombati műszakot szerveztek és ezek munkabérét ajánlották fel. Az V/2-es építés- vezetőség dolgozói pedig úgy határoztak, hogy az árhullám levonulása után négy család megrongálódott lakóházát társadalmi munkában felújítják, tatarozzák. A tmk-részieg dolgozói egy nagy teljesítményű légkompresszort, két áram- fejlesztő gépet, hat 600 literes Jól haladnak a mezőgazdasági munkák Aratják az őszi árpát — Meggyorsítják a rétek kaszálását A sok eső és az érést késleltető időjárás legalább két héttel eltolta a növények fejlődését, különösen a kapásnövényekét. A termelőszövetkezeteknek egyaránt gondoskodnak kell a kukorica kapálásáról, a rétek kaszálásáról és ugyanakkor a szőkülő árpatáblák azt jelzik, hogy már küszöbön van az aratás. Megkérdeztünk három járást, hogy állnak az aktuális mezőgazda- sági munkákkal, melyek a leg fontosabb teendők, SASDI JÁRÁS A járásban a legfontosabb munkák közé tartozik a réti széna kaszálása és begyűjtése, mert a járás eléggé elmaradt ezzel a munkával. Az utóbbi napok meleg, napsütéses időjárása lehetővé tette, hogy minden erővel dolgozzanak. Egyes termelőszövetkezetekben, mint Nagyhajmás és Má- gocs, jó ütemben halad a mun ka, teljes egészében befejezték a rétek kaszálását, a szálastakarmány már biztos helyen, kazlakban van. Ugyanilyen fontos a növény- ápolás. elsősorban a kukorica gyomtalanítása. Folytatják a vegyszeres gyomirtást, a 6600 holdból négy és fél ezer holdra került Dikonirt. Emellett azokon a kukoricatáblákon, amelyeket nem vegyszereztek, szorgalmasan kapálnak a termelőszövetkezetek tagjai. A járásban tegnap megkezdődött az aratás, elsőnek a kaposszekcsői termelőszövetkezet őszi árpáját vágja két rendrearató gép. A többi termelőszövetkezetben is érőben van az árpa, a jövő héten mintegy 32 kombájn dolgozik majd a földeken, 6400 ka- tasztrális holdról takarítják be a termést. SZIGETVÁRI JÄRÄS Pénteken megkezdődött az aratás a szigetvári járásban is, elsőnek a patapoklosi termelőszövetkezetben. A jövő hét keddjén azonban már az egész járásban aratnak, 39 kombájn és 8 rendrearatógép áll majd rajthoz. A kombájnvezetők most vannak tanfolyamon a szigetvári gépállomáson. Bár a gépszemlék ellenőrizték a gépeket, ettől füg getlenül, minden kombájnnal próbaaratást végeznek, hogy az esetleges hibákat gyorsan kijavíthassák. A rétiszéna betakarításával elég jól állnak, a réteknek kö rülbelül a feléről kazlakba került a szálastakarmány. Sok tsz befejezi begyűjtését aratásig, így a somogyapáti, a patapoklosi és a teklafalusi termelőszövetkezet. Egyes helyeken komoly lemaradás tapasztalható, ennek oka, hogy még mindig magas víz borítja a réteket, ezért belenyúlik az aratásba a rétkaszálás. Jól halad a növényápolás. A cukorrépa egyelését valamennyi termelőszövetkezet befejezte, és a burgonya töltögetése is megtörtént. Külön gondot okoz a jégvert területek sorsa, mert körülbelül 19 000 holdat ért a jégverés. Ebből 2500 holdat már ki is szántottak, kivéve, ahol a víz miatt nem lehet rámenni a földre. Szántás után azonnal vetőágyat készítenek, több helyen már folyik a vetés, főleg rövid tenyészidejű kukoricát és egyéb zöldtakarmá- nyokat vetnek. pécsvAradi järäs A jövő hét első felében kéz dődik az aratás a járásban. Legelőször a szederkényi termelőszövetkezet kezd hozzá ehhez a nagy munkához, az árpájuk nagyon szép és egyen letes. A járás területén 2400 holdról már betakarították a szénát. Aratásig az egész járás területén befejezik a széna begyűjtését, ezért vasárnap valamennyi tsz-ben teljes műszakot tartanak, kaszálják a réteket, s kazalozzák a szénát. Emellett megkezdődött a lucerna második kaszálása is. A kukorica nagy részét vegy- szerezték, azokon a területeken, ahol ez nem történt meg, kapával irtják a gyamot, a járás területén nincs olyan kukoricaföld, amit vagy vegyszerrel vagy kézikapálással ne gyomtalanítottak volna. A cu- korépa első kapálása és egye- lése megtörtént, most hozzákezdtek a saraboláshoz. amit a járás területén 500 holdon végeznek el. kontínert, tíz nagy teljesítményű szivattyút bocsátottak az árvízvédelmi munkák rendelkezésére; négy dolgozó pedig a helyszínen részt vett a gépek gyorsjavításában. Ezenkívül gyűjtést szerveztek, s több mint 3 és fél ezer forintot ajánlottak fel az árvíz- károsultak megsegítésére. A Pécsi Soptana Gépgyár dolgozói elhatározták, hogy külön-műszakot tartanak, s a műszak munkabérét felajánlják az árvízkárosultak megsegítésére. A gépgyár dolgozói felvették a kapcsolatot a Vízügyi Igazgatósággal, s péntek éjszaka már pótalkatrészeket készítettek a meghibásodott gépekhez. Sí A Pécsi Porcelángyár dolgozói, mivel a kemencék meghatározott kapacitása miatt külön-műszakot nem tudtak vállalni, fél, illetve egy napi munkabérüknek megfelelő összeget ajánlanak fel a károk helyreállításához. A Baranya megyei MÉSZÖV dolgozói is e°v napi fizetésüket ajánlották fel. — A szentlőrinci fmsz dolgozóinak anyagi támogatásából faanyagot vásárolnak, amelyből a földműviesszövetkezet vállfaüzemének szocialista brigádja társadalmi munkában készíti el egy családi ház ajtóit, ablakait. — Szentlőrinc község MSZMP-alapszervezete felhívással fordult a helyi tanácshoz. a tömegszervezetekhez es javasolta, hogy a községi ej- lesztési alapból húszezer forintot juttasson az árvízkárokat szenvedett községek megsegítésére, valamint azt, hogy a fenti pénzsegélyen kívül újabb húszezer forint értékben társadalmi munkával segítsék az újjáépítést. A Megyei Könyvtár dolgozói havi keresetük két százalékát ajánlották fel. A Megyei Könyvtár Mozgó Művelődési Háza két nagyobb rendezvény tiszta jövedelmét adja, és kétszáz óra társadalmi munkával segíti a megrongálódott lakóházak felépítését, A Pécsi Szikra Nyomda dolgozói elhatározták. hogy külön-műszakot szerveznek. A Szigetvári Konzervgyár dolgozói egy napi keresetüknek megfelelő bérüket ajánlották fel az árvízkárosultak javára. Ez mintegy 30 ezer forint. Kis Gyula, a Mecseki Szénbányászati Tröszt komlói vájára felkereste a komlói városi tanács v. b. igazgatási osztályát. Kérte, intézzék el hogy esv árvízkárosult család gyermekét vendégül láthassa egész júliusban. Tegnap, szombaton éjszaka a Pécsi Kenderfonógvár dolgozói — körülbelül 130 ember ■—* éjszakai műszakn* futott. A másik két műszak dolgozói a jövő és azt követő szombaton dolgoznak majd. Külön keresetükkel körülbelül 30 ezer forinttal segítik az árvízkárosultakat.
