Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
■1 J^AfMőiKV\ú^ napló BODÓCZKY ISTVÁN u Unszimpatikus" emberek R3B 1 I I A népszerűt nem lehet szembeállítani a korszerűvel... — A Csókos asszony, s a Rozsdatemető például ilyen szempontból sikeresebb, minit a Cyrano volt, azután a Nyár és füst, s a jelenleg is műsoron lévő A bolond lány. — Milyen lesz a jövő évad mű- sorterve? — Egyelőre elképzeléseikről lehet beszélni. Mindenesetre a népszerű és korszerű együttes igényével szeretnénk fellépni. Többek között folytatjuk a Shakespeare sorozatot, valószínűleg a Lear király bemutatásával. Két modern drámát tervezünk: Egy Sartre, illetve egy Baldwin darabot. Az ú; magyar drámát Vészi Endre: Ember a szék alatt című műve képviseli, tervezünk továbbá egy Goldoni, s valószínűleg sgy újabb Brecht bemutatót Az operaegyüttes többek között a Lammermoori Lucia s Janacsek: Jenufa című operájának bemutatását tervezi. Megemlítem, hogy négy prózai s egy opera-bemutatónk magyarországi, sőt a Baldwin darab európai ősbemutató lesz A könnyűzenei programban Behár Györgynek esv úi írevü- operettje. Kálmán: ördöglovas és ezen kívül még egy operett bemutatása szerepel, ezen kívül műsorra tűzünk két zenés komédiát. A balettegyüttes Bartók produkcióra készül. Azt hiszem: ez a műsorterv korszerű is, népszerű is, iro- ialmi színvonalában előrelépés- nagy művészi próbatételt jelent majd a társulat számára. — Változik-e a társulat összetétele, pontosabban: kik távoznak el a Pécsi Nemzeti Színházból? — Színházunk együttese lényegét tekintve nem változik. Elmegy: Halász Jutka. Polónyi Gyöngyi, Izsói Vilmos, Léner Péter rendező, Náday Pál, Szigeti Géza. — Kikkel erősödik a társulat az új évadban? — Négy főiskolás jön a Pé- ?si Nemzeti Színházhoz, mindnek van már ..színházi múltja”, sőt Bálint András a Sod- •ásban című film főszereplője ■'olt. Rajta kívül az új szezonban Farkas Gabi, Szabó Sva, s Bősze György szerző- ük a társulathoz. Pécsett játszik a jövő évadban Holl István, aki nagy sikert aratott, mint az Eszpresszó Bongó főszereplője. Ugyancsak színházinkhoz szerződik Pásztor Eris! is. Űj díszlettervezőnk a ehetséges Pintye Gusztáv lesz, jj rendező pedig Sik Ferenc — fejezbe be nyilatkozatát 'íógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Thiery Árpád zad bemutatók között kevés volt a derűs darab. A jövő évadban ezen feltétlenül javítani szeretnénk. Az előadásokról is valamit, ez természetesen összefügg a színészek fejlődésével. Nem szeretnék neveket említeni, de előadásainkon le lehetett mérni, hogy a társulat vezető színészeinek nagy része művészileg hiteles és szép alakításokat produkált, az idén a társulat szakmai színvonala kétségtelenül fejlődött. Az előadások általában művészileg egységesebbek, komponáltabbak s koncepciózusaibbak voltak. Akadtak persze egyes produkciók, amelyek megbuktak, s ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a közönség ezeket az előadásokat nem látogatta. — Mi okozta ezeket a bukásokat? — Például a rossz darabválasztás, de hangsúlyozom, hogy a színház éves mérlege művészi szempontból is jól alakult. Az viszont bizonyos, hogy a város színházi közönsége igényeiben nagyon színvonalas. Pécset úgy tartják nyilván az országban, mint érv rendkívül fejtett, önálló kultúrát élő várost, s az it- te.ii közönséget nem elégítené ki az. olyan színház, amelyik állandóan ismétel, utánjátszik. Ezért természetes, hogy a Pécsi Nemzeti Színház műsorpolitikáját úgy kell megfogalmazni, hogy tükrözze ezt az igényességet, ugyanakkor vigyázni kell az egészséges mértékre, hogy a közönségtől sohase szakadjunk el. Vagyis: a korszerűséget s a népszerűséget szembeállítani nem lehet. Gyakran vádolnak bennünket azzal, hogy konzervatívok vagyunk, ugyanakkor ebben a városban mi mutattuk be először például Brecht vagy Tennessee Williams művét. Művészi eredményeinkhez tartozik szerintem az is, hogy társulatunk tagjai közül az idei szezonban Takács Margit Érdemes Művész kitüntetésit, Paulusz Elemér Liszt-díjat, Bánffy György Jászai-díjat, Paál László Jászai-díjat. Mar- czis Demeter Liszt-díjat, s többek között Pataky Ottilia, Mester István Szocialista Kultúráéit kitüntetést kapott, a Művelődésügyi Minisztérium pedig a Brecht produkciónkat nivódíjjal jutalmazta. — Az idei évadban melyek voltak a közönség szempontjából a legsikeresebb bemutatók? Egy színházi évad értékelése rendszerint bonyolult értél- mezeseket követel, megkövetelj a számszerűséget s megköveteli a művészi értékrendet de egy értékelés nem lehet csak számszerű, vagy kizáró lag művészi jellegű. A színházi évadot sok szempontból lehet és sok szempontból kell értékelni, például: milyen arányban változott a látogatottság, a színház mennyire jutott alapvető célkitűzéseiben. hogyan formálódott az együttes, változtak-e a színház technikai körülményei, vagy példáiul hogyan alakult az évadban a Pécsi Nemzeti Színház országos helyzete. Köz vétlenül az évad befejezése előtt megkértük Nógrádi Róbert színházigazgatót, hogy válaszoljon a Dunántúli Napló néhány, az évadra vonatkozó kérdésére. — Elöljáróban talán a látogatottságra, illetve az előadások számára vonatkozó statisztikai adatokról kérünk felvilágosítást. — Az évad 1964. szeptember 24-én, Az ördög cimborájának bemutatójával kezdődött, s június 30-án. illetve július 4-én fejeződik be. A látogatottság adatai nagvon kedvezőek, a színház munkáját ezen á téren is állandó jellegű ÍV dődés jellemzi. Az évadban 17 bemutatót tartottunk, a színház eddigi 484 előadását összesen 210 ezer néző látogatta. ebben a számban ter- r -szelesen nem szerepelnek a balettegyüttes külföldi vendégszerepléseinek közönség adatai. * — Hogyan értékelj a színház művészi munkáját s eredményeit ebben az évadban? — Először talán az évadban követett műsortervi koncepcióról. A színháznak változatlan elve, hogy a népszerű és korszerű színház formáját keressük. Véleményem szerint ezen az alapon belül is van fejlődési lehetőség. Fontosnak tartom, hogy az idei szezonban az előzőhöz képest eredetibb volt a műsortervünk, több produkciót országos érdeklődés követett, mint például a két Brecht-mű, a Nyár és füst. a Sosztakovics opera, vagy a III. Richard bemutatója. Ezekre az előadásokra a szakmai körök is felfigyeltek. Szerintem a színház alapelve az idei szezonban magasabb szinten valósult meg, viszont a műsortervvel kapcsolatban egy lényeges hibát el kell ismernünk: a próNemrégiben olvastam Fehér Klára Apró-cseprő című rovatában arról, hogy néha a szavak nem fedik jelentésüket. „Ha meglátom Forgácsot — írja Fehér Klára —, nem jut eszembe a forgácsfánk, nem jut eszembe a faforgács, hanem az, hogy gyorsan át kéne menni a másik oldalra.” Azt hiszem, az ilyen Forgács-szerű emberekre szokták mondani: — Roppant unszim- patikus alakok! Ha mérkőzésen az ellenfél játékosa „keményen” játszik, hamar megkapja az idézett jelzőt, talán még mást is. Ha egy nőnek nem tetszik a társaságában levő férfi modora vagy fordítva. csakhamar elröppen a furcsa megállapítás: — Kibírhatatlanul unszimpatikus! Valóban sok baj van az „unszimpatikus” emberekkel, de magával a szóval is. Sokan használják ezt a helytelenül képzett szót, anélkül, hogy tudnának bármit is az eredetéről. Nem célunk, hogy e görög eredetű szót tövéig lebontsuk, mégis ná kell mutatnunk arra, hogy a szó elején használt „un” német fosz- tóképzőt helytelenül alkalmazzuk, mert a szimpatikus szónak van görög fosztóképzője is, és azt ragasztva a patikus szóhoz, a szimpatikus ellentéteként az antipatikust kell használnunk szóban és írásban. Az anti- képző ugyanis görög és latin szóösszetételekben valami elleni-t, elle- nes-t jelent. Ezért beszélnek a patikusok antipirinről, antifeb- rinről, a fizikusok antikatód- ról, és ezért nevezték el En- gelsmek Dühring-ellenes könyvét röviden Anti-Dühringnek. Az un német fosztóképző helyesen csatlakozhat a német eredetű szavakhoz, s így beszélhetünk a katonai szolgálatra alkalmatlan „untaug- llch”-őkrél, vagy az „imzsenirf’, a magát nem zavartató, pirulás nélküli hazudozókról, de az unalmas, ún. ..unióm” embereket, az ellenszenves kellemetlenkedőket ne mondjuk unszimpatikus embereknek, hanem — ha már minden áron ragaszkodunk az idegen szóhoz — antipatikus- nak. A gyógyszerészek bizonyára nem fogják szakmájuk elleni támadásnak minősíteni az anti-patikus szót. így vagyunk valahogy az unintelligens szó használatéval is. Az értelmetlen, nehéz felfogású, műveletlen embert értjük e felében német, másik felében pedig latin eredetű szón. Ha nehezünkre esik a szónak megfelelő magyar szó használata, ha csökönyösen ragaszkodunk az idegen kifejezéshez, az átlagon aluli értelmi képességű embert latin szóval szubintelligensnek kell mondanunk. Nem fog érte megsértődni senki, mert magáról senki sem ismeri be ennek voltát, másrészt az ilv?n úgy sem tudja, hogy mit mondtak róla. A magyar helyesírás szabályai c. akadémiai kiadvány szótári részében nem közli egyik kifogásolt szavunkat sem, mivel azok baszn-'1r,a nem kívánatos. A? enü’tett szavak helyesírására nézve a fosztóképző nélküli alak 'ehet csak az irányadó. A szimpatikus és az intelligens «zót mint közkeletű idegen szagunkat magyarosan, a magya- '■>«- lyesírás szabályai szerir' írni, úgy. ahogy i fen' reméljük sajtóhiba nélkül — szövegben szerepelnek. Tollseprű Döntöttem. Átdolgozom Petőfi .,János vitéz” című költeményét, mert úgy érzem, indokolatlan, sőt helytelen, hogy mindent megújító és átalakító századunkban Kukorica Jánost egy gazdag gazda kényére- kedvére kiszolgáltatott szegénylegényeként ismerje meg felnövő ifjúságunk. Elgondolásom szerint Jancsi egy kitűnően megszervezett termelőszövetkezet juhászbrigádjának vezetője lesz. akinek egyetlen hibája az, hogy szerelmes. Ez a szerelem viszont a munkafegyelem meglazulásához vezet Jancsinál. A tsz elnöke ugyanis több alkalommal, nem egyszer a leghevesebb mvnlMidőben is tílinkózáson éri. ahelyett, hogy a, gondjára bízott nyájai terelné. Ezért a lazaságért az elnök többször megbírálja, amire kiderül. Jancsi nemcsak szerelmes, hanem a kritikát sem bírja és javuló szándékának kinyilatkoztatása helyett kilép a tsz-ből és mint maszek vándorlegény elindul világgá. De előbb még elbúcsúzik szerelmétől. Juliskától. a tsz-ben működő gépesített mosoda és vegytisztító üzem dolgozójától. Juliska. a búcsúzásnál megígéri Jancsinak, hogy megvárja őt még ha évekio is kellene várnia rá. Juliskc pfoi.ni- korunk ”nrnleány típusát szeretném megmintázni. vagy ..tizenhatodokra” bontva kurjongat és ami eredetiben — teszem — hegedűre Íratott, azt az új felfogás ban gitár pengeti, vagy harsona harsogja és valószínűleg ettől lesz az eredeti mű még eredetibb. Szakértők szerint ezek a változások az eredeti szerzőtől függetlenül az átdolgozó ihletéből fakadnak é: így igen tiszteletreméltó nagylelkűség az. amellyel az új feldolgozó szerény társszerzőül fogadja „művéhez” annak tényleges alkotóját. Sajnos nem vagyok zeneértő és így nem vállalkozhatom arra. hogy új feldolgozásban adjam néldául a Liszt „Szerelmi álmok” című, művéből készült twist átiratot, vagy a Grál legendából kikerekített medisont, esetleg egy Mozart Csa-csa-csát. te*' meg kell elégednem a jelzett irodalmi felújításokkal. Arra mindenesetre vigyázok majd. hogy csak a jogdíj kötelezettség határán túljutott szerzők művéhez nyúljak, mert ha hajlandó is vagyok megosztani az erkölcsi sikert Petőfivel. Arannyal, Vörösmartyval. ennél tovább nem mehetek. Elvégre örüljenek homi műveiket — a feledés homályából — kiásva népszerűsítem. SZINETÁR GYÖRGY Ez lenne az első fejezet vázlata. Bízom abban, hogy ilyen módon az egész művet közel tudnám hozni napjainkhoz. Tervem, hogy nem állok meg és tovább fejlesztem áldásos átdolgozó tevékenységem és ugyanígy átírom majd a Toldit, a Zalán futását és talán Buda halálát is. Bevallom, az átdolgozás ötlete nem tőlem származik, hanem az úgynevezett „könnyű zene” művelőitől. Pontosabban: a slágerszerzőktől kölcsönöztem azt. Észrei>ettem ugyanis, hogy mostanában mind gyakrabban jelentkeznek a rádión és a különböző tánczenekarok előadásában a 25—30 év előtti népszerű slágerek és úi feldolgozásban válnak dalolni vágyó tömegeink közkincsévé. Az új feldolgozás által a mű olyan átalakuláson megy át, melyet röviden így jellemezhetünk: „A dallam ugyanaz. csak egészen más!" Vagyis: ahol az eredetiben például egy „negyed" hang búsongott, az átdoloozé shan ugyanaz a hang most „nyolcadokra” Nógrádi Róbertnek, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának nyilatkozata a színházi évadról
