Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

1965. JÚNIUS 20. *' *1 " 3 ______. A Szék és Kárpitosipari Vállalat siklósi üzemében tízezer négyzetméter parkettát és 1360 darab „Balassagyarmat” kombinált szekrényt gyártanak ebben a félévben, a szekré­nyekből már 1260 elkészült. Képünk: Nádasi Mihály asztalos a szekrény kombinált vv^rv* * részét illeszti össze. _ Foto: Czakó Félidő előtt Kedvező exportkilátások a pécsi üzemekben Az 1965-ös aratás Az aratás és betakarítás mindig a legnehezebb, legna­gyobb mezőgazdasági munkák közé tartozott és hajdan a legfáradságosabb gyalogmun­ka volt. A nagy munkák kora. a kézi aratás ma már nagyrészt a múlté, mert hi­szen a gabonabetakarítást mo­dern, nagy teljesítményű gé­pek serege segíti. A megye tanácsi szektorá­ban Pécs város területét is ideszámítva közel 129 000 ka­taszteri hold kalászos terület betakarítását kell biztosítani az 1965-ös évben. A rendel­kezésre álló betakarító erő a i következő: Két hét választja el üze­meinket az első félév befe­jezésétől. Ezek a napok kü­lönösen izgalmasak azokban a gyárakban, amelyek év ele­jén elhatározták, hogy ex­portfeladataiknak határidő előtt eleget tesznek, javítják áruik minőségét, hogy olyan eredményeket érjenek el, mi­lyeneket joggal elvár tőlük a népgazdaság. A Pécsi KeszlyOgyériian az első félév során 810 000 pár kesztyűt készítenek kül­földi megrendelésre. Az im­port bőr és egyéb kellék­anyagok késedelmes érkezése már az első negyedév során lemaradást okozott. Ennek behozására megtették a kellő intézkedéseket és így a ter­melési tervet teljesíteni is tudják. Az exportra készülő kesztyűk számát növeli az is, hogy a biztonsági tartalékot a második és a következő negyedévek során 1 százalék­kal csökkentik. Ezt elsősor­I ban a gondosabb munkával, 1 a minőség javításával tud­ják elérni. A Sopiana Gépgyár dolgozói nehéz napok előtt állnak. A második negyedévi tervükben szerepelt többek között az üvegmosó és szárító berendezés gyártása is, mely­nek prototípusát időben elké­szítették, de a berendezés kipróbálásának ideje elhúzó­dott. Ezért ennek a berende­zésnek gyártását csak a har­madik negyedévben tudják megkezdeni. Módosítani kel­lett tehát a félévi tervet és előbbre hozni olyan gépek ké­szítését, melyek a terv ké­sőbbi időszakában kerültek volna sorra. A hátralévő két hétben nagy erőfeszítéseket igénylő munka vár a gyár dolgo­zóira ahhoz, hogy az 58 da­rab gyűjtőasztalt, a 13 darab fedélszámozót, a 9 meggy- osztályozót, a 10 hattyúnyak elevátort is elkészítsék a hozzájuk zükséges pótalkatré­szekkel együtt. Ennek érde­kében megtették a különböző műszaki és szervezési intéz­kedéseket, s a szerelési mun­kák állása arra enged kö­vetkeztetni, hogy exportter­vüket sikerül teljesíteniük. A Pécsi Fémipari Vállalat jó munkájához idén párosult a szerencse is. Sikerült be­szerezni ök a láncgyártáshoz szükséges alapanyagot, az 1 170 000 forintos termelési tervüket már eddig 1 640 000 forint értékben teljesítették. A tervezett 92 tonna lánccal szemben 122 tonnát szállítot­tak el. A láncok főként az NDK részére készültek, de szállítottak láncot Afrikába is. Ezeknek a láncoknak a csomagolása okozott különö­sebb gondot, hogy olyan lég­mentes burkolattal zárják el, amely a tengeri szállítás so­rán is megóvja a rozsdásodás- tóL Gépállomás túl. Tsz.-tulajdon összesen: Ha SZK-kombájnonként 360 kataszteri holdat, ÁC-ként és kévekötőnként 150—150 ka­taszteri hold aratást számí­tunk, a megyében az aratás 92 százaléka gépesített. A be­takarításból a kombájnoknak nagy szerep jut, az aratás kombájnosítása 67 százalékos. Sajnos az aratásban több olyan tényező közrejátszik, ami a gépesítettségi százalé­kot növelheti, vagy csökkent- heti. Nézzük először a csök­kentő tényezőket. Ezek: 1. Az időjárási távelőrejelző naptár szerint az egész nyár, különösen az aratás ideje, jú nius 28 és augusztus 10 kö­zött az évszakhoz viszonyítva hűvös lesz és csapadékos. Jú­lius második felét kivéve. Minden hétre eső várható. Ez azt jelenti, hogy az aratás idő­járási szempontból igen ne’ héz lesz, mert a gabonák va­lószínűleg megdőlnek, gyormo­sodnak, a talaj sáros lesz, a szem pedig magas abszolút nedvességtartalmú. 2. Az eddigi kedvezőtlen időjárás miatt a gabonaaratás kezdete valószínű, hogy egy­másfél héttel kitolódik. 3. A borsó érése az eddigi kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan a gabona aratásba fut. A borsók betakarítását az idén csak gumírozott és átalakított kombájnokkal le­het végezni, a törési veszte­ség minimálisra csökkentése okából (a borsó exportcikk!). Az azt jelenti, hogy az aratás gépesítettsége és a kombáj- nosítási százalék csökken. A kombájnkihasználást és az aratás gépesítettségét nö­velő tényezők: 1. A kombájnokon túlnyo­mó többségben (mintegy 85 százalékban) több éves gya­% o £1 fi N* ta £5 T3 Is N O 45 KV V u Ss &> ai U® « in 2 m t* D £ a K > íö M _ 1 81 181 43 16 10 52 62 16 205 10 233 243 59 221 A szeszélyes időjárás ellenére Is dolgoznak a földeken Készülődés az aratásra — Vetőmag Fejér megyéből — Gyomirtás repülőgépről A nyári munkák megszer­vezésére az idei esztendőben nagyobb gondot kell fordíta­nunk, mint más években. — Ezért megkérdeztük a járá­sok mezőgazdasági osztályait, hogyan készülnek az ara­tásra, melyek a legfontosabb teendők? pécsvAradi JÄRÄS A járás aránylag „szeren­csés” helyzetben van, hiszen nem küszködik a vízzel. Most minden erőt az aratás előké­szítésére fordítanak, mert n pk kérdése és vágni kell a gabonát. A termelőszövetke- -•elek nagy részében megtör- ’ ntek az előírásos gépszem- !ék. Ezen a héten és a jövő hét elején a tsz-ekben vezetőségi és közgyűléseket tartanak, ahol részletesen megbeszélik az aratás tervét a közös gaz­daságok dolgozóival. Erre azárt is szükség van, mert a dombosabb részeken kézzel kell elvégezni az aratást. Mi­vel a járás területén a rét­kaszálás igen gyengén áll, és 3000 holdból mindössze 500 holdat tudtak eddig levágni, vasárnap valamennyi terme­lőszövetkezet teljes műszakot tart, hogy a terményt mi­előbb betakaríthassák, SZIGETVÁRI JArAS — A járásban a jégverés után elég nehéz helyzet van — mondotta K o z á r i Jó­zsef, a mezőgazdasági osztály vezetője. — 500 hold őszi árpánkat, 400 hold búzánkat teljesen elverte a jég, amelye­ket ki kell szántani. A helyé­be még ezen "'a héten és a jövő hét elején aprómagvak kerülnek, vagy pedig rövid tenyészidejű kukoricát ve­tünk. A rétek kaszálása alig- alig folyik a járásban, majd­nem mindenütt víz alatt áll­nak a rétek, ahol kevés a víz, ott rögtön kaszálnak, a növényápolás azonban rend­ben folyik, a répaegyelés tel­jesen befejeződött és folyik a kukorica kapálása is. MOHÁCSI JÄRÄS A járás egész területén küszködnek a vízzel, nemcsak a Duna áradása, hanem a fel­tört belvizek is nagy káro­kat okoznak. A járás terüle­tén mintegy 4000 holdat tel­jesen elöntött a víz, ezekkel semmit nem tudnak kezdeni. A növényápolást akadályozza az állandó eső éc tx munka­erőhiány is, hiszen a termelő­szövetkezetek férfi tagjai egész napjukat a gátakon töltik. A földeken főleg az asszo­nyok dolgoznak, párhuzamo­san folyik a kapálás és a di- konirtozás. A szigeten, ahon­nan a kiköltöztetés már meg­történt, és így nincs mun­káskéz, a jövő héttől kezdve a kukorica vegyszerezését re­pülőgépről végzik. SASDI JÄRÄS — A járásban nagytömegű eső hullott az elmúlt napok­ban — tájékoztat Danes Er­nő, járási főagronómus, — így egyáltalán nem lehetett rámenni a földekre. A nö­vényápolással nagyon el va­gyunk maradva, s a réteknek is mintegy 15 százalékát ka­szálták le a termelőszövetke­zetek, a lucernaszénát bizton­ságba helyeztük. A szántó­földi munkát és a rétek ka­szálását azonban a földeken foltokban található talajvíz erősen hátráltatja. SIKLÓSI JÄRÄS A siklósi járásban egy­részt küszködnek a Dráva mentén feltörő vizekkel, más­részt pedig pótolják a jégve­rés okozta károkat. Hatezer hóid kukoricát vegyszerei tek, és a tervek szerint mind a 16 ezer holdra Dikonirt ke­rül még a következő hetekben. A jégverés okozta kiesés pót­lására részben kölest és mu­hart, részben pedig rövid te­nyészidejű kukoricát vetnek, amely a napokban érkezik meg Fejér megyéből. A szé­na betakarítása nagy ütem­ben folyik, bár a járásban 2000 hold lucernás maradt mindössze, a többit ki kellett szántani. PÉCSI JÄRÄS — Bőven van mit csinálni ezekben a napokban —mond­ja Sas László járási főagro­nómus. — Aratásig szeret­nénk elvégezni a legfonto­sabb növényápolási munká­kat, és biztos helyre szállí­tani a szénát. A gyomosodás ellen a járás egész területén dikonirozsnak. A pécsi járás­ban is gondot okoz a víz, hi­szen a járás nyugati részén — Bicsérdtől egészen Bük­köséig — víz alatt állnak a rétek. Amíg a víz nem hú­zódik vissza, nem tudnak mit csinálni. Addig is folynak az aratási előkészületek, a járás egész területén megtörténtek a termelőszövetkezeti gép­óZeítiIélcj j korlattal rendelkező, alaposan kioktatott vezetők ülnek. 2. A megye kombájnparkja 10 darabot kivéve nagy telje sítményű 1—5 éves korú SZK- kombájn. 3. Javul a tsz-eknél a kom­bájnok kiszolgálása. 4. A kombájnosokat a KISZ, a MEDOSZ, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a gép­állomások és állami gazdasá­gok igazgatósága 500 katasz­teri hold, vagy ennél több ga­bona betakarítására hívta fel. Június 15-ig 47 kombájnos 500 kataszteri hold gabona beta­karítását vállalta. Hárman 3600 kataszteri holdon felüli aratást vállaltak. 5. A kombájnokat a tipizált javítóállomásoík minőségileg jól kijavították. Mindezek az aratás gépesí­tettségi százalékát növelik. Az 1965-ös aratásban min­denekelőtt az időjárás okozta nehézségekkel kell mezőgaz­dasági üzemeinknek megküz­deniük. A kombájnok felké­szítésével kapcsolatosan feltét­lenül figyelemre és elterjesz­tésre méltó a kozármislenyi gépállomás dolgozóinak újí­tása. Eszerint régi, leszerelt G—35-ös gumikereket szerel­nek a kombájn-meghajtó nagy kereke mellé mind a kiét olda­lon. Ezáltal a járókerék (ka­paszkodó) felülete a duplájá­ra szélesül, s a kombájn még sáros, nedves talajon járva sem süllyed. így elképzelhető, hogy eső után a kalászok meg­száradtával — függetlenül a talaj nedvesség! állapotától — az aratást folytatni lehet. És még egy-két gyakorlati fogás: A lippói Béke őre Tsz-nek időjárási szempontból az el­múlt években soha nem ked­vezett a szerencse. Ebtől füg­getlenül az aratást mindig időben és kis szemvesztaséggel befejezték. Hogyan? A tsz-nél 1959 óta a bólyl gépállomás ugyanaz a két kombájnosa Teppert Mihály és Flőgl Béla arat SZK— kombájnjaival. A kormbájno- sok minden táblát ismernek. Mindezektől függetlenül a kombájnnal aratandó terüle­teket kijelölik. Eltávolítják a táblákról az aratást akadályo­zó jelzőköveket és karókat, illetőleg megjelölik jól lát­hatóan azokat, nehogy vala­melyik kombájn aratás köz­ben azokba fusson. (Közbeve- tőleg: 1963-ban a pellérdi tsz- nél egy jelzőkaróba futott egy új SZK-kombájn. A vágó­szerkezete teljesen összetört és a javítás miatt a munká­ból több napra kiesett. Ter­mészetesen ez idő alatt az aratással a tsz elmaradt.) A két kombájn kiszolgálásá­ra Ldppón 8—10 szállító jár­művet mozgósítanak. Ezzel kapcsolatban itt az a helyes és másutt is követendő irány­elv, hogy inkább a szállítást végző traktorok várjanak a kombájnra. mint fordítva. — Minden pótkocsi sarkait üres zsákokkal takarják, hogy a pót­kocsik falai közti repedésen ne hulljon el a mag szállítás közben. Itt csinálták meg a megyében először azt, hogy a kombájnok aratás közben, jár­va ürítették a magot. Erre a célra egy MTZ-traktort állí­tottak a szállítók közé, ami­nek 5, illetőleg 7 sebessége a kombájn 2, illetve 3 sebes­ségével megegyező gyorsaságú, így a traktor a kombájn mel­lett azonos sebességgel ha­lad, ezért lehetővé válik a menet közbeni ürítés. — Ez a traktor csak a tábla szélé­ig húzza a pótkocsit, ott le­akaszt, a másik üres kocsival megy vissza a kombájn mellé. A maggal teli kocsit másik szállító traktor húzza a szé­rűre. így a kombájn lehet­séges munkaidejét ilyen szem­pontból is maximálisan ki­használják Harmatmentes bo­rult éjszakákon a kombájnt szinte éjjel-nappal üzemel­tetik Voltak olyan napok, amikor csak a karbantartás pár órájára állt le a két kom­bájn A kicsépelt gabonát megfelelő teljesítményű gépe­sített kombájnszérűn tisztítot­ták Ilyen szervezéssel érték el azt. hogy a kombájnok „gyakran” napi 30—40 kh-t 16 —17 q átlagtermésű terület) is learattak darabonként. Nem tettek tehát a lippóiak nagy és új dolgokat, csuván jó munkaszervezéssel maximé lisan kihasználták a kombáj­nokat Ebben a tsz-ben már évekkel ezelőtt elfelejtették a kézi aratást Az idei aratásban nagy sze­repet kapnak a kombájnszé­rűk. A várhatólag nedves ga­bona tisztítása, szárítása nagy gondot jelent majd az üze­mek vezetőinek, külön fel­adatot pedig a Terményfor­galmi Vállalat dolgozóinak. A cél a gabona azonnali leszál­lítása a terményforgalmiba. De emellett a gabona meg­óvása érdekében jó előre szabaddá kellene tenni min­den csűrt, padlást, színt és pajtát, ami a gabona ideig­lenes szárítására és tárolásá­ra alkalmas. Az elmúlt évben Mágocson több fajta szérűberendezést mutattak be a megye veze­tőinek és mezőgazdasági szak­emberednek a betakarítási be­mutatón. Az ezekből alkalma­zandó típust mindenütt az üzem helyi adottságai hatá­rozzák meg. Kérje minden termelőszövetkezet, ahol még nincs szérű, a körzete gép-, illetve gépjavító állomását a berendezések legyártására és felszerelésére, most még nem késő! Az idei aratásban a vesz­teségmentes betakarításnak minden üzemi érdeket alá kell rendelni. Oda kell a gépeket összpontosítani, ahol az ara­tás lehetséges. Az árpa-aratás kezdetén munkába kell állí­tani minden kombájnt, kéve­kötőt és rendrevágó berende­zést, azért, hogy az esetleges rejtett hibák kijavítása, mely a szemközök figyelmét elke­rülte, megtörténhessen a ke­nyérgabona-aratás megkezdé­se előtt. Az aratással kapcsolatban javasolni lehet, hogy minden alacsony szárú, erősen pergő búzafajtát, pl. a San Pastore csak egy menetben kombájn­nal takarítsuk be. a szem­veszteség elkerülése miatt. Osztottan. két menetben csak a szovjet fajtákat (Be- zosztája, Szkoroszpelka). illet­ve az „F” 293-as fajtát aras­suk, valamint a gyomos ga­bonákat. ha elég magas szá­nlak azok, ügyelve arra, hogy legalább 20 cm-es tarlóra kell a rendet fektetni, könnyű fel- szedhetősége miatt. Kévekö­tővel csak azokat a táblákat arassuk, amelyek kombájn- aratásra domborzati vagy egyéb okokból kifolyóan nem alkalmasak. Ilyen gépesítettségi fok mel­lett is szükség lesz az idén is bizonyos mennyiségű kézi ara­tásra. Kézzel lehetőleg ma.id azokat a dombos, gyomos stb. és kisterületű (pl. szőlők kö­zei) gabona parcellákat aras­suk, ahol a gépesítés nem le­hetséges., Az aratáson túl fel­tétlenül gondoljunk olyan kérdések megoldására is, mini pl. a kévekötővel aratott gabona párhuzamos keresztek­be rakása (a könnyű tarló­művelés miatt) vagy a szal­ma azonnali összehúzása «s kazalozása. illetőleg ha erre erő nincs, prizmázása. Ezek az idei aratással kap­csolatos gondjaink és prob­lémáink. És ezek sikeres meg­oldása esetén tudjuk sikeresen befejezni az aratást. Álló Miklós, a gépállomás-k megyei főmezőgazdásza i

Next

/
Thumbnails
Contents