Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
-&\At6\Aő\hV\(MK^ Fla ROZSDATEMETŐ Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Jelenet a „Rozsdatemető' «I ső felvonásából. A képen: Horváth Sári (Giziké) és Polonyi Gyöngyi (Reich Kató). Amikor több, mint egy évtizeddel ezelőtt a Művelt Nép hasábjain megjelent Fejes Eridre „Hazudós” című tárcanovellája, a fiatal írót szinte az egész magyar olvasótábor megszerette. Fejes Endre érkezésében nem volt semmi fokozatosság, semmi bizonytalanság, a tehetség teljes fegyverzetében érkezett, és azonnal megkapta az összes irodalmi polgárjogokat. Novellái azóta állandóan szerepelnek a magyar sikerlistán, Fejes Endrét mindenki szereti. A „Rozsdatemető” vázlatosságából eredően nem éri él a szép, mélyjáratú Fejes-novellák színvonalát, de a vállalkozás mindenképpen érdekes, s az a magabiztosság és keménység, ahogyan a legbonyolultabb történelmi időkről ési szereplőiről beszél, imponáló. A regény dramatizálása Fejes Endrének optimálisan sikerült, de így is csak illusztrációról beszélhetünk, méghozzá egy rendkívül bonyolult regény illusztrációjáról, ami a negyven képváltozással, narrátorral olyan hibalehetőségeket hordoz magában. A „Rozsdatemető” Pécsre bizony elég későn jutott el, a viták országszerte véget értek, a kulturális közvéleményt már újabb, mai eseményeik foglalkoztatják. A Pécsi Nemzeti Színház az után játszással is nagy művészi felalatat vállalt, hiszen a több, mint negyven képből álló darab színpadraállitása technikailag i s megterhelő, nem beszélve a darab belső légkörének, egyensúlyának kialakitásáróL A pécsi „Rozsdatemető” eseményeit csak az tudta követni i, aki a regényt is olvasta, aki nem olvasta, az egyes részeknél csak annyit látott, hogy óriási jövés menes van a színpadon. s a Hevesi Sándor által már régen megfogalmazott probléma újra felmerült: .. mindennél erősebb és parancsoló érzés merül fel mindenkiben, amely azután egy kérdés alakjában válik tudatossá. Minden ember azt kérdi magában: máért, jönnekmennek. miért járnak-kelnek a színpadon?” A Hábetler csa Iád egyes tagjai bizony csali felbukkantak, és alámerültek a színpadi zűrzavarban, s aliig- alig tudtunk meg róluk valamit.. A nézőnek nincs, ideje megismerni a színpadi hősöket, még mielőbb bármi is rögződne, bevésődnek a figura jelleme a szituáció v i iá gossá válna, a hős már eltűnik, s a helyét egy újabb ember foglaltja el, akiről a narrátor igyekszik ezt-azt elmondani. A narrátor összekötőszövege többnyire szürkén elúszik, mivel a néző a vizuális színpadi élményre koncentrál, s nincs ideje átállni, s ha átáll, nincs ideje egyetlen képpé rendezni a színpadon látottakat és a narrátor szövegét. Mindezt a vontatott képváltások, a pontatlanul beadott fények csak bonyolították. Kínosan hatott a narráció rossz belépése is. Karikás Péter egyik szövegrészét nem a jelenet előtt mondta él, hanem képváltás után, így a színpadon látottakat, szavakban újra megismételte. Az előadásnak drámai légköre nem volt, a dráma valahol a képváltások kapkodó zörg'ölődése, motozása és a szürke, egyhangú narráció között elkallódott. A „Rozsdatemető” pécsi bemutatóját néhány sikeres alakítás mégis érdekessé és figyelemre méltóvá teszi. Meglepetést keltett Pécsi Ildikó tökéletes, érett játéka. Kitűnő Csele Julit állított színpadra, méghozzá úgy, hogy egyetlen gesztusa sem emlékeztetett ko rábbi alakításaira. Pécsi Ildikó játékában Csele Juli a darab legszínesebb, legsokrétűbben ábrázolt figurája volt. Jó volt Labancz Borbála játéka, aki ugyancsak kitűnően azonosult a regényhőssel Pék Mária uralkodott á színpadon. Labancz Borbála a kép váltások zűrzavarán is sikeresen átmentette hősnőjét. Érdekes volt Várady Szabolcs Zentay KALDI JÁNOS: Gafujai téc Itt ülnek előttem — egy tanfolyam után — e fényt-énekiö, kis klubszobában. szívükben a szellemi sóvárgás friss-fiatal • virágmozdulásaival. Nemrég még a nevüket is alig tudták leírni, pár héttel ezelőtt még nem tudták, mi a hidrogén, s bőgj annak lángja égkéí tikom, s átsüt a vastag vasfa ten: nem tudták merre van a Hortobágy, miért vetette magát vonat elé József Attila egy decemberi estén. Mintha nem Is ék lennének a közelmúlt sziintelen-köbügöi. a szomorúak. akik úgy tünedeztek föl a tájban, mint fázós bokor, ténetlen. alkonyat-vörösen lobogva, az őszl-rög kezdek. a mindig gyalogjárók, akiknek nem jutott soha autóbuszra vagy vonatra. Itt ülnek előttem és nézik Shaw Szent Johannáját, tanulják belőle a világot, figyelik a királyt és az érseket, de főleg a legjözhetetlen-szivű. diadalmas Leányt, akinek igaza az ő igazuk! SÍK MIHÁLY: (Jtuuuiság A vonat ormánsági dombok hullámain futott veled, kattogtak a vaskerékek, s a mozdony aprókat sikongott. Előtted villogott, az ablak négyszögében, a téli táj hűvös ragyogása, akár folyton változó kirakatban. Mint szívhez szoktatott alázat, kis falucskák jöttek. S feléd- integetkk kéken szelíd füstjeikkel a bakterházak. Hóval borított répaföldek, tar ágú árokparti fák fogadtak, s az ablakon át jóismerősként üdvözöltek. Messziről ezer antennáját fölvillantotta a Mecsek, dérrel fényesítette meg tűlevelű fagykoronáját. S te akkor megláttad az Ént bér arcát a táj arcában. A gazdát, a legnagyobb csoda örökösét; ki értelemmel. létezésének melegével teljesítheti ki e szép !4,i változatlan keretét immáron számlálatlan éve, aki nem halhat meg, mert rávall ez a föld: őrzik tetteit a táj konok törvényei... Szárnyas öröm ragadt magával, s már egy megszállott, ünnepélyes vasmarkolásű pillanat karjaiban tudtad magad, ■nelyeí az ember egyszer érez létén eszmélő állapotban: mikor az élet végtelen csodáját a sejtjeiben megérzi, s tudatába dobban a boldogság, hogy léte csendes perceit élet tölti meg... S mint pontos óraszerkezet, igazodhat a Végtelenhez. 75 mű jelenik meg az idei könyvhétre A hagyományos ünnepi könyvhét ebben az esztendőben május 29. és június 6-a között kerül megrendezésre. Az idei könyvhét is az olvasók, s a mai irodalom ünnepi találkozása lesz, amelyen számos élő író művével ismerkedhetnek meg irodalmunk barátai: az ünnepi alkalomra 75 mű jelenik meg, összesen 1,1 millió példányban. Az idei könyvhétnek különös jelentőséget adnak a felszabadulásunk '20. évfordulójára megjelent reprezentatív irodai md antológiák: „A megnőtt Élet”, „Tavasz Magyarországon” c. kötetek. A kortárs írók műved között Megmondom mindenkinek Egri Viktor, az ismert csehszlovákiai magyar író legújabb regényében a második világháború és asz azt követő forradalmi átalakulás jellemző epizódjait örökíti meg. A re- génv hőse — Takács Ferenc — egy termelőszövetkezet paraszti sorból származó, de városban nevelkedett elnöke, aki nek viszontagságos, harcos élete érzékletesen példázza azt a rendkívüli erőfeszítést, amely a magyarok és szlovákok lakta területen, az elmúlt évtizedek alatt békét, biztonságot és emberséges életet teremtett. Az alig iskolázott, de nyílt eszű és szívű fiatalember idejében felismeri a Hit- ler-bérenc Tiso-kormány „ha- zafiságámak” mindkét nemzetiség életét és jövőjét fenyegető veszélyt, s az éliső adódó alkalommal átáll a partizánokhoz, hogy elősegítse az ország felszabadulását. Fél karját és fél lábát áldozza fel a győzelemért. Már-mér közel az összeroppanáshoz. Jó emberek és igaz barátok támogatásával azonban rokkantán is talpra áll, hogy visszanyert erejével és életkedvével részt vehessen Szlovákia új társadalmi életének megszervezésében. Tovább harcol, de most már nem fegyverrel a kezében, hanem szóval és cselekedettel, a neofasiszta reakciós és restaurációé törekvések, valamint a nemzetiségek békéjét megbontó nacionalista túlkapások élten, mindaddig, amíg a know mumisita párt veheti kezébe a hatalmat, és biztosíthatja a vegyes lakosságú országrészen egyformán otthonos két nép békés együttmunikálikodását. Takács Ferenc szülőfalujában is megteremti a békét. Virágzó termelőszövetkezetben egyesíti a két népet, és oly sak megérdemelt kitüntetés után itt éri a legszebb jutalom: egy derék, megértő asszonynak, első házassága sikertelenségéért bőséges kárpótlást nyújtó, igaz szerelme. Egy da rab történelem ez a regény: dióhéjba foglalt, hitéles képe Csehszlovákia újjászületésének, a kitűnő író élvezetes, könnyed előadásban feltalál érett alkotása. (Kossuth Könyvkiadó.) megtaláljuk az idei Kossuth- és József Attila-díjas íróink alkotásait: megjelenik többek között Garai Gábor: „Nyárvég”, Váci Mihály: „Kelet felől” c. verses könyve, Cseres Tibor: „Hideg napok” c. kisregénye, Kassák bajos: „Egy lélek keresi magát” c. regénye, Húbay Miklós: „Hősökkel és hősök nélkül” cúnű, hét drámát tartalmazó, második kiadású kötet. A kortársi irodalom reprezentatív alkotásai mellett klasszikusok, mai külföldi írók művei. ifjúsági könyv, politikai és ismeretterjesztő munkáik, lexikonok jelénnek meg az ünnepi könyvhétre, A Kossuth Könyvkiadó Tájak, gondok, emberek címmel szociográfiai kötetet állított össze. A magyar irodalmi élet vitáiról Utak és elvek címmel a Magvető Kiadónál tanulmánykötet jelenik meg. A nemrég elhunyt világhírű marxista közgazdász Varga Jenő: Tanulmányok a k*-italizmus politikai gazdaságtanának problémáiról c. műve a közgazdászok, gazdasági funkcionáriusok körében hiányolt mű. Kállai Gyula átdolgozta eddig négy kiadást megért forrásértékű „A magyar függetlenségi, mozgalom 1936—1945” c. művét. Lexikonkiadásunk a Zenei lexikon első kötetének (Zeneműkiadó) és a hat kötetes Művészeti lexücon első kötetének kiadásával készül a könyv hétre. Az ünnepi könyvhét alatt számos irodalmi műsort és Ünnepséget rendeznek Budapesten és vidéken: A Magvető Könyvkiadó az Egyetemi Színpadon a kiadó könyveiből szerzői estet rendez, a Könyv rabban a könyvhétre megjelent műveiket kiállítá.1:,... mutatják be. Az elm"’ évekhez hasonlóan az írók vidékre 's elmennék, hogy olvasóikkal ta lálkozzanak, bemutassák legújabb műveiket., elbeszélgessenek irodalmi problémákról s az emberekkel, olvasóik' al folytatott beszélgetésekből ösztönzést kapjanak úiabb műv-k alkotáséra, s dedikálják műveiket. Az idei könyvhét egyik eseménye lesz az idén először, június elsején megrendezendő gyermekkönyvek napja. A gyermekkönyvnap megrendezésében nagy segítséget adnak a pedagógusok, és a könyvtárak. Budapesten a Szabó Ervin könyvtár, vidéken a megyei és járási könyvtárak a gyermekkönyvnap alkalmából számos fővárosi gyermekkönyvtárban kiállítási rendeznek az elmúlt évek legnagyobb sikert aratott gyermek- könyveiből. A fiatal olvasók külön a gyermekkönvvr- 'elent prefektusból választhatják ki kedves olvasmányaikat. A pros vektus a könyvhétre megtol eht könyveken kívül az elmük év könyvtermésének lessik^ 'eltebb műveit is tartalmazza. A könyvhétre jelenik meg nyolc klasszikus magyar író arcképét tartalmazó Ma.gyar írók arcképcsarnoka c. kiadvány, amellyel a könyvterjesztő vállalatok a fiatal könyvba- rátoknak és a gyermek1''o^'m- na.p szervezésében 'ri4 ~nt rőtnek a Magyar írók arckép- csamoka c. képsorozattal kedveskedik. Györgye és Polonyi Gyöngyi Reich Katója. Iványi József megszokott gesztusai id. Hábetler János felett is eluralkodtak. hangszínben, egyéniségben nem tudott egészen Hábetlerré válni. Játéka ezzel együtt is rutinos volt. Különösen az öreg Hábetler volt sikeres. Ugyancsak rutinos, meg nyugtató színvonalon játszott Szalma Lajos, Győry Emil, Fülöp Mihály. Baranyi László, Szivler József, Papp István, Galambos György, Péter Gizi. Sikeres volt Mendelényi Vilmos Hábetler Jani szerepében. Néhány kitűnő epizódot is lát tunk: Árnyalt, szép alakítás volt Faludi László Reich bácsija, s színes, érdekes Ber- czeli Tibor Szörmje. A Hábet- ler-lányok regényben jól körülhatárolt egyénisége a sok színpadi szaladgálásban meglehetősen elszürkült, jellegtelenné vált. Vári Éva, Horváth Sári és a vendég Kun Magda rövid jeleneteikben igyekeztek jól, egyénien ábrázolni a Há- betler-lányokat, ez azonban nem mindig sikerült. Szuha Miklós szerepébe az utolsó pillanatban Mester István ugrott be. Vada Emil díszleteit nehéz volt megszokni, mivel a vas- telepi, rideg hangulat mindvégig , uralkodott, solks7x>r teljesen ' feleslegesen. A „Rozsdatemető” pécsi előadását Szilágyi Sándor rendezte. Rendezői munkája főleg a jó színészi alakításokban realizálódott. Bertha Bulcsu
