Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

A% MSZMP KB ideológiai irányelvei alapján jelentkező eszmei-politikai feladataink Tegnapi számunkban közöltül^. hogy az MSZMP Baranya megyei Bizottsága pén­teken ülést tartott. A pártbizortsági ülés a végrehajtó bizottság referátuma alapján, amelyet Csendes Lajos elvtáns, a pártbizottság titkára terjesztett elő, megtárgyalta és megvitatta a Központi Bizottság ideológiai irányelvei alapján jelentkező eszmei-politika.' feladatainkat. A referátumot vita követte, amelynek során felszólalt Biszku Béla elv­társ, a Politikai Bizottság tagja, és Óvári Miklós elvtárs a K. B. tudományos és köz­oktatási osztályának helyettes vezetője is Az alábbiakban részletesen ismertetjük Csendes Lajos elvtárs előadói beszédét és a vita során elhangzott felszólalásokat. A megyei párt végreha jtó bizottság referátuma Tisztelt Pártbizottság, Kedves Elvtársak! Mai pártbizottsági ülésün­kön a Központi Bizottság ez évi március 11-én jóváhagyott ideológiai irányelvei alapján helyi tapasztalatainkról és azokról a feladatokról tanács­kozunk, amelyek munkánkban érvényesítésre várnak. Központi Bizottságunk doku­mentuma több szempontból is nagyjelentőségű a mi szá­munkra. Arra ösztönzi az ideológia minden munkását és a vezetés minden szintjén dol­gozó elvtársunkat, hogy növel­je elméleti felkészültségét és érdeklődését. Megköveteli az új jelenségek marxista—leni­nista elemzését. Elősegíti esz­méink és politikánk helyes magyarázatát és pozitív ter­jesztését, a mindennapi mun­kánk során tapasztalható ellen scges vagy téves nézetek, ideo­lógiák elleni küzdelmünket. Úgy kell tekintenünk az ideológiai irányelveket, mint a partszervezetek, párttagok, ve­zető pártmunkások, gazdasági állami és tömegszervezeti ve­zetők és a kultúra munkásai kezében lévő fegyvert. Ezért kell megérteni, gondosan tá­ti 'mányozni útmutatásait!' Az elmúlt években sokszor beszéltünk arról, hogy erősíte­nünk kell a marxizmus—le- ,pinizmus offenzíváját az élet minden területén. Kétségtele­nül értünk el eredményeket, de nem tudtuk miniig pon­tosan meghatározni és megol­dani feladatainkat. A párt­dokumentum most segít, hogy ez a harc teljességében ki­bontakozzék és harcosai még konkrétabb szerepet és felada­tokat kapjanak az ideológiai nevelésben. Dolgozó népünk helyesli a párt politikáját Kedves Elvtársak! Számtalan tapasztalat Igazol­ja, hogy lakosságunk gondol­kodása, magatartása, szocia­lista ügyünkhöz való viszonya változott. Az elmúlt évek­ben itt a megyében is eleven Közélet és szellemi élet, széles : ikotó tevékenység bontako­zott ki, amely feladataink •bkeres elvégzését nagyban se­gítette. Szép eredményeket ér­tőik -el a szocializmus építé­se során ránk háruló ipari, mezőgazdasági termelési és más jellegű feladataink tel­jesítésében. Az emberek nagy többségét meg tudtuk nyerni a párt politikájának és ez a tény tettekben jut kifejezésre. Dolgozóink közhangulatára ál­talában az a jellemző, hogy nagy többségük helyesli pár­tunk politikáját és bízik ab­ban. Termelési eredményein­ken túl számtalan személyes beszélgetés, termelési tanács­kozás. politikai gvűlés tapasz­talai bizonyítják ezt. Megyeszerie azt tapasztal­hatjuk. hogy dolgozóink kö- reiben megnőtt az érdeklődés a mindennapi bel- és külpoli­tikái események iránt. Kere­sik. kutatják a választ prob­lémáinkra. érdeklődéssel vesz­nek részt az ismeretterjesztő, politikai előadásokon, a oárt- okiíJtús különböző formáiban, nagy számban olvasnak újsá­got. hallgatnak rádiót, néznek televíziót. Ezt bizonyítják a számok is. A pártoktatásban pl. ez év­ben csaknem 27 ezer főt ok­tattunk. A párt által szerve­zett politikai előadássorozato­kat közel 10 000-en látogatták. A Dunántúli Napló naponként 56 000 példányban jut el az olvasókhoz. Ezen túl nagy pél­dányszámban terjesztjük a köz ponti lapokat is. A Népszabad­ságból pl. csaknem 30 000 fogy el. Baranvában átlagosan min­den családra jut egy újság egv rádió és minden negyedik családra egy tv-készülék. Bátran elmondhatjuk, hogy a VIII. kongresszus óta a dol­gozók egyik legeredményeseb­ben bontakozó mozgalma a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigád címért ver­senyzők száma az 1963-as II. félévi 1367-ről 1682-re. a bri­gádokban részt vevők száma pedig 15 881-ről 21 252-re emel­kedett. Ugyanezen idő alatt a szocialista brigád címet el­nyert kollektívák száma 589- ről 692-re. a brigádtagok szá­ma pedig 6945-ről 9757-re emelkedett. A sok élenjáró brigád tetteinek felsorolása, de még nevének felsorolása sem lehetséges. Megemlítjük közülük a komlói Papp elv­társ bánvászbrigádiát. amelv mint ismeretes, szép példáját adta más emberek szocialista támogatásának, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat Her- genrőder brigádját, amely két­szer is elnyerte a címet és vállalta, hogy új szocialista brigádot patronál, és Lőrincz Tibor ifjúsági festőbrigádiát. amely egy éves garanciát vál­lal munkájára. A ..szocialista módon dol­gozni. tanulni, élni” — jelszó a mindennapok szorgos munkájában valósul meg. A szocialista helytállás számta­lan példáiét találhatjuk meg ezeknek a brigádoknak az éle­tében. Fényesen tanúskodnak erről a szocialista brigádok naplói is. A tapasztalatok ékes bizonvftékai e mozgalom em­ber- és tudatformáló ereiének. A közösségért végzett becsü­letes minka. a társadalmi ösz- szefogás. az önművelés és kultúrálődás emeli- ezeket a brigádokat, a velük együtt dől gőzök fölé és akarva, akarat­lanul követendő példaképp"5 válnak. örömmel állapíthatjuk meg. bogy a szocialista brigádmoz­galom kezdeményezői, legoda- adóbb résztvevői mindenütt maguk a kommunisták, a párt tagok. Személyes példájukkal mozgósítják, nevelik ezáltal dolgozó társaikat. Az évek óta nagyszerű ha­gyományokra visszatekintő szó cialista brigádmozgalom az Ipar után ez évben új hajtá­sokat ereszt a mezőgazdaság­ban is. A szentlőrinci női szo­cialista brigád nagyszerű ered­ményeivel egyre népszerűbb a megyénk termelőszövetkezetei­ben dolgozó lányok és asszo­nyok körében, s egymás után talál kővetőkre. örvendetes, hogy nemzetisé­geink aktív részesei a szocia­lizmus építésének, becsületes követői és megvalósítói pár­tunk politikájának. Megye- szerte ismertek azok az ered­mények, amelyeket például a véméndi, a mohácsi, a bólyi termelőszövetkezetekben dol­gozó több nemzetiségűek kö­zös összefogásával elértek. — Mindez bizonyítja pártunk nemzetiségi politikájának he­lyességét, a nacionalizmus el­leni küzdelmünk eredményes­ségét. Ma már különösen a fiatalok körében egyre isme­retlenebb a nemzetiségi gyűl* ködés és elkülönülés. Amíg megyénk munkásai és termelőszövetkezeti paraszt­jai a termelésben álltak helyt, addig közmegbecsülésben álló értelmiségünk: a pedagógusok, műszakiak, tudósok kutatók egyetemi és főiskolai oktatók és művészeink nagy többsé­ge az elmúlt években elősegí­tette az ifjúság szocialista ne­velését, szakmai műveltségé­nek emelését, dolgozott ipari és mezőgazdasági feladataink végrehajtásáért, alkotásokkal, tudományos munkássággal szol gálta a közügyet. Azokban a napokban, ami­kor hazánk felszabadulása hu­szadik évfordulóját ünnepel­tük, azt tapasztaltuk, hogy az emberek örömmel, őszintén emlékeztek meg az évforduló­ról. Gyűlések, kultúrműsorok, kiállítások idézték fel a húsz év emlékeit, és nem volt me­gyénkben egyetlen olyan hely sem, ahol ne bizonyíthatták volna be a húsz év fejlődésé­nek nagyszerű országos és he­lyi eredményeit. Mindez újó­lag igazolta pártunk politiká­jának helyességét, a marxiz­mus—leninizmus eszméjének nagyszerű erejét, társadalmi rendünk magasabbrendűségét. Az évforduló ünneplése so­rán ismét éreztük, hogy bará­taink velünk ünnepelnek, ve­lünk örülnek a sikernek, az új élet minden eredménye­sebb kibontakozásának Dolgo­zóink azt is érzik, hogy a szocialista világrendszer biz­tos segítője a magyar népnek és ez erőt, biztonságot ad a mindennapos feladatok elvég­zéséhez. Érdeklődnek a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok iránt, örülnek ezek eredményeinek és örülnek az utóbbi időben megkönnyített utazási lehetőségeknek is, szí­vesen fogadják a szocialista országokból hozzánk érkező kedves vendégeket. A nemzetközi munkásmoz­galomban előállott nézetelté­rések sajnos problémákat okoz tak lakosságunk és a kom­munisták körében. Az utóbbi időszak eseményei azonban mindinkább bebizonyítják a kommunistáknak és párton- kívülieknek a Szovjetunió, to­vábbá pártunk és kormányunk állásfoglalásainak és külpoli­tikájának helyességét. Dolgo­zóink általában túljutottak ezeken a problémákon, szám­talan tapasztalat igazolja biz­tonságérzetüket. Aktívan vesznek részt az építőmunkában. Ugyanakkor jogos felháborodást tanúsíta­nak a szocialista világ, a ha­ladás ellenségei ellen, elítélik az agresszorokat bárhol is jelennek meg a világban. Néhány hőnapja megyénk­ben is a jogos felháborodás hangját hallhatjuk az ameri­kaiak vietnami agressziója miatt. Követelik a szocialista Vietnam békéjének, független­ségének biztosítását, az agresz- szió, a bombázások haladékta­lan megszüntetését. De még ennél is többre készek me­gyénk dolgozói. Egymás után érkeznek levelek, amelyekben fiatalok azzal a kéréssel for­dulnak a párthoz és a kor­mányhoz: tegyék lehetővé szá­mukra. hogy mint önkénte­sek, fegyverrel a kezükben siethessenek a vietnami nép segítségére. Nem egyszerű ka­landvágy ez, hanem interna- cionalicta nevelőmunkánk ered ménye. levelükben mélységes fglfcíKr.— •’' -i’król és az im- I pprin’i''1 ten érzett svű- í jólétükről írnak Erdődi Fe­renc. Lőrincz István és Döm- södi Antal, a komlói vájár iskola tanulói, akik most lép­tek a katonakötelesek sorába és készek arra. hogy önkéntes­ként. harcoljanak, Taubert György Szigetvárról pl. így írt: ..Nem lehet nézni tétle­nül. hogyan gyilkolják az im­perialisták a vietnami lakos­ságot.” Társadalmunk mind széle­sebb köreiben tapasztaljuk a pozitív változásokat. Az emberek között erősödik az a meggyőződés, hogy cáriunk politikája helyes, megértik ne­hézségeinket is és örülnek ak­kor. amikor célkitűzéseink a mindennapok eredményeiben realizálódnak. Bátrabbá, gyorsabbá kell tennünk ideológiai munkánkat Az eredmények mellett azon ban sok problémával, gátlő tényezővel és ellenséges erő­vel kell megküzdenünk. Me­gyénk ideológiai életének vizs­gálata során azt tapasztaljuk, hogy azok a problémák, ame­lyek országosan jelentkeznek megtalálhatók nálunk is. bár helyi körülményeinknek meg­felelően gyengébben vagy fo­kozottabban. illetve szűkebb vagy szélesebb körben. A ta­paszai átok és az ideológiai ir"nyelvek arra figyelmeztet­nek. hogy nagyobb gondot fordítsunk ezeknek az elhá­rítására. hogy leplezzük le azokat az ellenséges és téves nézeteket, törekvéseket, ame­lyek fékezik további előre­haladásunkat. Ideológiai-politikai problé­máinkat általában is nehéz lenne csokorba szedni. Hat­nak nálunk a polgári, kispol­gári ideológia, világnézeti ne­velés maradványai. Több he­lyen és több kérdéssel kap­csolatban jelentkezik kétke­dés. cinizmus, pesszimizmus, a cárt politikája iránti bizal­matlanság. tétovázás a nem­zetközi munkásmozgalom vi­táinak értékelésében, bizonyos körökben kétségbevonják a marxizmus—leninizmus tanft.á sainak hitelét és érvényes­ségét — és így tovább. Ha nem nagy számban és elszigetelten, de még nálunk is léteznek és tevékenykednek olyan ellenséges elemek, akik minden gazdasági és társadal­mi változás ellenére rendsze­rünk. pártunk, ideológiánk el­lenségei maradtak. A nyílt színről háttérbe húzódtak és főleg gazdasági-ideológiai és politikai területen igyekez­nek akadályozni fejlődésünket, a marxizmus—leninizmus esz­méinek hatását, s tudatosan félrevezetni dolgozóinkat. Tudiuk. hogy a káros ten­denciák érvényesü'ését, a hely télén szemlélet és gyakorlat erősítését, az imperialisták tu­datosan igyekeznek elősegíte­ni. felélénkíteni. Erre alapoz­zák többek között az európai szocialista országok irányába kialakított úgynevezett ..fella­zítást taktikájukat, amely el­sősorban a különböző lehető­ségek kihasználásával ideoló­giai-politikai és kulturális be­hatással akarja célját elérni. Ez a taktika arra irányul, hogy a szocialista országokat elválassza egymástól és a szo­cialista közösségtől, hogv a szocialista demokráciát ..libe­ralizálja”. hogy elősegítse a tőkés rendszer „békés vissza­állítását”, hogv szembe állít­sa a tömegeket pártunkkal és kormányunkkal. Amikor beszámolhatunk ar­ról. hogy propagandánk az elmúlt évek során fejlődött, új elemekkel gazdagodott, ugyanakkor önkritikusan azt is meg kell állapítanunk, hogy még van benne sok formális elem. amely nem szolgálja a kívánt célt. Még mindig tö­rekednek egyes helyeken a számok hajszolására, egy-egy előadássorozat vagy tanfolyam megszervezésére, csak azért, hogy annak létéről kimuta­tást készíthessenek. Az Ilyen persze hogy nem emeli az ideológiai tevékenység haté­konyságát, Az előadássorozat és tan­folyamok mellett, mhri az utóbbi időben is egy sor me­gyei tapasztalat igazolta, nagy jelentősége van az emberek közötti «zemélves tevékenysé0 nek. a nyílt, őszinte vitáknak az aktív felvilágosít* agitá- ciós munkának. A mohácsi iárás vezetői például az el­múlt hónapokban több köz­vetlen beszélgetést szerveztek különböző rétesek körében számos tapasztalatot gyűjtöt­tek egvbe. eredminve- poli­tikai felvilágosító tevékeny­séget végeztek. Az elmondottak arra hívják fel figyelmünket, hogy ideo­lógiai-politikai munkánkat bát rabbá, gyorsabbá kell tennünk az ellenséges és téves néze­tekkel szemben, s több lendü­letre, kezdeményezésre van szükség. Ez mindenekelőtt a pártszervezetek, a kommunis­ták feladata és ezért nem tűr­hetjük meg sorainkban az ideológiai és politikai munka iránti közömbösséget. Az utóbbi időben azt ta­pasztaljuk. hogy az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás szélesedett. Amíg korábban sok olyan kérdéssel foglalkoz­tunk. amely egy kicsit távol­ért legfontosabb f~ tói. azok megoldásától, addig most azt láthatjuk, hogy párt­munkások és gazdasági veze­tők. pártszervezetek egyre in­kább a fontosabb, a dolgozók szélesebb tömegeinek érdeklő­désére számottartó kérdések felé fordulnak. Ezek közé tar­tozik a gazdaság és az ideoló­gia kapcsolata, amelyre az ideológiai irányelvek felhívják a figyelmet, de ennek fontos­ságát bizonyítják helyi tapasz­talataink ts. Már eddig is igyekeztünk gazdasági vezető­ink. kommunistáink figyelmét erre a kérdésre felhívni, de úgv véljük, hogy még sokat kell tennünk megfelelő meg­értetéséért. Ezért is kell párt­bizottság! ülésünkön néhány vonatkozásával, néhány idevá­gó tapasztalattal részleteseb­ben foglalkozni. Megvalósítjuk a K B december 10-i határozatát Amikor megállapítjuk, hogy dolgozóink örömmel fogadták a Központi Bizottság decem­ber 10-i határozatát és a párt- szervezetek mozgósítanak an­nak végrehajtására, azt is ki­mondhatjuk. hogy a határozat értelmezésében, a megjelölt feladatok végrehajtásában számtalan hibás nézettel gya­korlattal találkoztunk. Ettől nem mentesek sem a gazda­sági vezetők, sem az egyszerű dolgozók. Mindez károsan hat a december 10-i határozat végrehajtására. Amikor mi hangsúlyozzuk a gazdaság és az, ideológia szo­ros összefüggését, gazdasági vezetőink ideológiai felkészült­sége növelésének szükségessé­gét, ezt nem azért tesszük, mintha gazdasági vezetőink nem akarának valamiféle ki­munkált sémákat, sablonokat alkalmazni. Ezt azért tesz- sziik, mert a mai körülmé­nyek között a mi megyénkben is minden gazdasági egység­ben önálló alkotó tevékeny­ségre és Irányításra van szük­ség. Enélkül nem lehet fel­adatainkat megoldani! És ezek után lássunk néhány "roblémát. Napirenden van országunk gazdasági mechanizmusának megváltoztatása, amelyet az élet, a szocializmus építésé­nek eddigi eredményei, a to­vábbi célkitűzések megvaló­sítása követel. E feladaton, mint tudjuk, országos szinten különböző bizottságok dolgoz­nak és a gondos elemzések, viták után nyilvánosságra hoz­zák elképzeléseiket, javaslatai­kat. Ennek a munkának nagy szerepe van. Illetve lesz gaz­dasági problémáink megoldá­sában, az irányítás megjaví­tásában. Helyes érdeklődéssel várni, figyelemmel kísérni e tevékenységet. Azonban mi azt tapasztaljuk, hogy ettől a munkától, ennek eredményei­től valamilyen csodát várnak. Divattá kezd válni annak han­goztatása, hogy ez majd min­den problémát megold gazda­sági életünkben, s ez több ve­szélyt rejt magában. Egyesek pl. számtalan olyan helyi termelési, üzemszerve­zési, áruértékesítési, létszám­gazdálkodási problémát, amely nek kikir "'-ö'ése elsősorban a helyi vezetéstől cs intézke­désektől függ. a gazdasági mechanizmus hibáival igyek­szenek magyarázni. Ez a szem­lélet fékezi a helyi aktivitás fokozását, a helyi lehetőségek kihasználását, erősíti a tétlen­séget. a belenyugvás légkö­rét. Fel kell emelni szavun­kat az olyan törekvések e'h-n is. amelyek a gazdasági me­chanizmus vá' ' ■'' szükségességét valamiféle saíá tos érdek érvényesítésére, a valóság eltorzítására igyekez­nek felhasználni. Egyesek ugyanis azt hangoz­tatják, hogy a gazdasági me­chanizmus átalakítására azért van szükség, mert a szakérte­lem nálunk eddig nem érvé­nyesülhetett eléggé, s szerin­tük ezért vannak hibák, prob­lémák gazdasági életünkben. Ezek ugyanakkor azt is han­goztatják, hogy a jövőben a rártonkívüli szakembereknek nagyobb szerepet kell kapm- ok a gazdasági élet irányi! á- sában, vezetésében. Felhasz­nálják a helyzetet arra. hogy kritika alá vegyék a gazda­sági élet pártirányítását, a gaz dasági munka pártellenőrzésé- nek jelentőségét, fontosságát. Ezek és a hozzá hasonló né­zetek a valóság torz szemlé­letét fejezik ki, s végső fokon a gazdaság pártirányításának szükségességét tagadják. A Pécs Városi Pártbizott­ság több üzemben megvizs­gálta, hogy mit tettek a de­cember 10-i határozat végre­hajtása érdekében. Általában az volt az észrevétel, hogy a helyi vezetők figyelembe vet­ték a felsőbb szervektől ér­kező konkrét utasításokat, mu tatókat, azokat visszaigazolták, de azt már nem tették meg, hogy ezeken túl komolyan számbavegyék lehetőségeiket, amelyek kihasználásával job­ban, olcsóbban, termelakenyeb ben szervezhetnék meg a ter­melést A központilag előirt létszámcsökkentési intézkedé­sek végrehajtásán túl pl. eddig igen kevés, önálló ésszerű in­tézkedés, kezdeményezés szü­letett a december 10-i határo­zat számtalan fontos, más­irányú útmutatásainak meg­valósítására. Igen problematikus szemlé­letet és gyakorlatot tapaszta­lunk a határozat takarékos­ságra vonatkozó megállapítá­sainak érvényesítése terén. — Még nem sikerült felszámolni azt a szemléletet, amely 1965- öt egyszerűen a takarékosság évének kiáltja ki. Egyesek így tompítják a takarékosságnak, í- int népgazdaságunk fontos alapelvének hosszú évekre szó ló érvényességét, ezzel kap­csolatban a távlatokban való gondolkodás szükségességét. Bevezetnek néhány rövidlé­legzetű intézkedést, amelyik inkább kicsinyességre, mint takarékos szemléletre vall és ezzel szinte befejezettnek vé­lik feladataikat Az elmúlt években az or­szágos irányelvek alapján ná­lunk is történtek lépések a termelőeszközök koncentrálása érdekében, a vállalatok ösz- szevonása terén. Már eddig is több pozitív tapasztalat iga­zolta az összevonások szüksé­gességét, létjogosultságát. Még­is találkozunk olyan vélemé­nyekkel, amelyek azt valljáK, hogy az összevonások nem váltották be a hozzá juK fűzött reményeket. Egyesek to- vábbmenve ennek felülvizsgá­lását hangoztatják ah" hogy elősegítenék a' új hely­zet adta valamennyi előny, kedvező körülmény kihaszná­lását Ezzel gyakorlatilag féke­zik az átszervezések előnyé­nek érvényesülését, lényegé­ben magát az elvet tagadják. (Folytatás a 11. oldata.., ♦ í i

Next

/
Thumbnails
Contents