Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

SWR. MÁJUS n. napló 5 Pénteken nyílik az Orvos-Egészségügyi Dolgozók VII. országos fényképkiállítása Zsűrizés után, a kiállítás nyitása előtt áll az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete VII. országos fény­képkiállítása és filmbemuta­tója. Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy első ízben kerül Pécsett megrendezésre ez a kiállítás, a felszabadu­lásunk 20. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek sorában. Az elfogadott 220 művészi fénykép, gazdag dia- és film­anyag, illetve a bíráló bizott­ság véleménye alapján ennek a bemutatónak a színvonala nem marad el a szokásos or­szágos művészi fényképkiállí- tásoké mögött A zsűri össze­tétele — Alapfy Attila, Kof- fán Károly és Tillai Ernő sze­mélyében, valamint a beérke­zett művek nagy száma, amely az elfogadott négyszerese volt, — is biztosítéknak látszik arra, hogy a nagyközönség számára nagy érdeklődésre tarthat számot a kiállítás. A május 14-i, pénteki ün­nepélyes megnyitó és tárlat- vezetés egyben egy fotós an­két programsorozatainak is a kezdetét képezi. A következő, szombati napon az Asculap Fotoklub programjából vett előadás, az OFOTÉRT Válla- alt ismertetője, műemléki vá­rosséta és közös ebéd, — dél­után pedig a dia-, majd a filmpályázat bemutatója, s a Forte Gyár részéről előadás szerepel a programban. Va­sárnap délelőtt kerekasztal beszélgetés keretében talál­koznak a szerzők, s szemé­lyesen hallhatjuk a díjnyer­tes képekről: „Hogyan ké­szült”. A szokásos vasárnap fél 11 órai pécsi program: a kiállításon tárlatvezetés a vá­rosi közönség számára. Utána A Mecsek keleti felében — Erdősmecske közelében — el­terülő erdőségnek már-már titokzatos jelleget ad a benne látott, fogott vagy lőtt álla­tok fehér színe. A környék­ben úgy is emlegetik, mint a „fehér állatok erdejé”-t. Elő­ször 1952-ben lőttek itt fehér­szőrű őzet, úgynevezett albí­nót. Ez a Pécsi Janus Panno­nius Múzeum Természettudo­mányi osztályán látható ki­tömve. Az albínóknál — mint autóbuszkirándulás a Mecsek­re, s ebéd a Fenyves Szálló teraszán, majd délután a dia- és filmprogram ismétlése, amely Halász Rezső műsorá­val, a Beszélő kiállítással bő­vül. Elsősorban városunk és megyénk, de az egész ország foto iránt érdeklődő közön­ségének, s ezek sorában a fényképezést kedvelő orvosai­nak és egészségügyi dolgozói­nak is, — ad találkozót a VII. fényképkiállítás és film- bemutató. Varga Gy. ismeretes — hiányzik a bőr- sejtek természetes festékanya­ga és ezért a szőrzet fehér marad. Az elmúlt tíz év alatt aztán további három fehér­szőrű őz került terítékre és most újabb albínó gidát fi­gyeltek meg a vadászok. Ugyanitt egy nyugatnémet va­dász fehér rókát lőtt. A kü­lönleges állat szőre teljesen hófehér volt, szeme piros, orra rózsaszínű és a körme világos. Körkérdést intéztünk váro­sunk néhány művészéhez leg­közelebbi feladatukról, mun­kájukról. A következő vála­szokat kaptuk: TILLAI AURÉL: — Hétfőin este érkeztünk vissza Lipcséből. Tíz, nagyon szép napot töltött a Pécsi Ta­nárképző Főiskola vegyeskara Bach városában, ahol egy ön­álló koncertet adtunk, egyszer pedig közösen szerepeltünk a vendéglátó lipcsei énekkarral. Énekeltünk a lipcsei építő­munkások előtt és igen nagy élmény volt részt vennünk május 8-án, az NDK felszaba­dulásának napján az utcai színpadokon rendezett műsor­ban. Vendégekből azonban máris vendéglátók lettünk, mert csütörtökön reggeltől kezdve mi látjuk vendégül Pécsett a lipcsei Tanárképző énekkarát. A pécsi közönség május 17-én, hétfőn este is­merheti meg a jóképességű kórust, mely itt-tartózkodása alatt, a város nevezetességei­nek megtekintése mellett a Sörgyárban és Boly községiben is fölép. PAULUSZ ELEMÉR: Színházunk opera társulata ez évi utolsó bemutatójának, Weber: A bűvös vadász című operájának rendelkező próbái folynak jelenleg. Az operát én vezénylőm, így Horváth Zol­tán rendezővel arra törek­szünk, hogy ezt a nagyon ér­dekes, melodikus művet mél­tó előadásban vigyük a kö­zönség elé. A címszerepet Csongor József énekli, rajta kívül többek között Bárdos Annát, Ágoston Editet, Tréfás Istvánt, Bolla Tibort, Marczis Demetert, Fodor Pált láthatja maid a közönség. A zenekan próbák irányítása mellett már készülök a jövő évad opera- műsorttervének összeállításá­ra. Sokféle elgondolásunk van, ezek közül bizonyosnak lát­szik a Lammermoori Lucia bemutatása és szó van egy Händel-opera előadásáról is, ' ami Pécsett nyilván ősbemu­tató lesz, de országos érdek­lődésre is számíthat. IVASIVKA MÁTYÁS: Az Éneklő ifjúság hangver­senye után most a keszthelyi helikoni ünnepségetore készü­lünk. Három aranyérmes énekkarommal, a Janus Pan­nonius és Nagy Lajos Gim­názium, illetve a Radnóti I Közgazdasági Szakközépiskola ■ „(B&iíiőka“ bt mulatója Uj színfolttal gazdagodott a minden évben megismétlődő Éneklő Ifjúság napja. A Leö- wey Klára Gimnázium leánykarának 74 tagja fehér-fekete baranyai himzéses blúzban jelent meg az ünnepségen, s az eddigi egyenruhák­tól szolidságukban is elütő blúzok osztatlan sikert arattak a közönség körében. A Keszthelyi Helikan-unm épségekre készü­lődő lányok meglepetésnek szánták a nagy­részt sajátkezüleg készített blúzokat, s amint a fentebbi példa is mutatja, teljes sikerrel. Rufka Éva, a leánykar egyik tagja „szakma­gyarázatot” is adott az érdeklődőiknek — Nem tudom, hogy magyarázzam el. A lényege az, hogy eredeti baranyai minták nyomán készült, keresztszemes hímzéssel, át­töréssel, s úgy hívják, hogy borsóka ... Nem is a fentiek miatt érdekes ez, hanem felvet egy érdekes és mindig visszatérő prob­lémát. Az eredeti népművészet hovatovább múzeumok kincsévé válik. Kissé szomorú, de nehezen megállítható folyamat ez. A lányok ruhája mégis bizonyíték arra, hogy ezt a fo­lyamatot, ha megállítani bajosan is lehet, de ami belőle a mára alkalmazható és érdekes, azt kár veszendőbe hagyni. Egy-egy motívum, egy-egy hímzés, forma, átmenthető a mai divatba is és ezáltal a divat egyénibbé, szí­nesebbé válik, s egyúttal magánhordja a nép munkájának művészetét, régi jegyét is. Ezért volt érdekes és követésre méltó a leöweys kislányok kezdeményezése. Bizo­nyíték arra, hogy nem árt az ifjúsággal meg­szerettetni a szép, és már veszendőbe induló népi hagyományainkat. És ez valóban az ilyenfajta szakközépiskolák feladata is kell, hogy legyein. „Fehér állatok erdeje66 az iparban dolgozik — mond­ja a párttitkár. — Van, aki azt sem tudja, mit vállal, mi­kor felvételét kéri. Valahol hallotta, hogy' itt felvétel van, s munkásszállást is biztosí­tunk. hát vonatra ül. Dolgozik egy hónapig, s aztán tovább­áll. Azt mondja, azt a pénzt másutt könnyebben megke­resi A lengyár sok mindenben ” különbözik más üzemek­től. Itt a munkák jelentős ré­szét szabad ég alatt végzik. Ha esik, áznak, ha fúj, fáz­nak. — A változás az idei évben is jelentéktelen — mondja az üzemvezető. — Január 1-től április 30-ig 158 új belépőt vettünk fel. s ugyanebben az időben 123-at töröltünk ... A lenszálgyártás üteme vi­lágméretekben is elmaradt az igények növekedése mögött. A világpiaci ár rövid idő alatt megduplázódott. A szak­ma tehát a gyors fejlődés idő­szakában van. Évről évre^ új géoek érkeznek, korszerűsö­dik a technológia. A gyár éves tervét általában maradékta­lanul teljesíti, egy másik te­rületen azonban, mely éppen ilyen fontos, évről évre adós marad. — A párt- és tömegszerve- zeti murika alig tud felmutat­ni eredményeket — mondja a párttitkár. — A hatalmas fluktuáló ’-Uiotefoniné tesz1 az emberekkel való elmélyült fog lalkozást. Szocialista brigád például egyetlen egy sincs... Az elmúlt években, első­sorban a szaktudást igénylő munkakörökben, történt vál­tozás. Itt már megállapodtak az emberek. Az a mag tehát, mely köré a törzsgárda ki­kristályosodhat, — most már megvan. Aki végigmegy a fa­lu főutcáján, dél felé haladva feltétlenül észreveszi azt az új házsort, mely a gyár felé hú­zódik. Többségüket lengyári dolgozók építették. A munka- körülmények állandó javítása és a bérek rendezése mellett tehát a lakásépítés látszik a legbiztosabb eszköznek, mely- lyel a gyárhoz lehet kötni az embereket. A telkek viszony­lag olcsók. A gyár a tömeges építkezés költségeit ma még semmiképpen sem tudja ma­gára vállalni, de néhány tel­ket bizonyára meg tudna vá­sárolni. A lakáshiány egyébként az egész községre jellemző. Az orvos jelenleg Harkányból jár ki a betegekhez, egyszerűen azért, mert Drávaszabolcson nem tudtak számára lakást biztosítani. Ugyanez vonatko­zik a pedagógusokra. A kö­zelmúltban körzetesítették az iskolát. A termelőszövetkezet is több falut érint. Beszélik az emberek, hogy a tanács is körzeti tanáccsá lép elő. A Népfront helyi titkársága már hosszabb idő óta öt falut fog össze. Kamaszkorát éli a köz­ség. Szerepe évről évre nő, „ruhája” azonban alig válto­zik. Kilóg belőle keze. lába. A termelőszövetkezetben gyakran panaszkodnak, hogy kevés a munkáskéz. Ugyan­akkor az asszonyok többsége kénytelen otthon maradni, mert nincs bölcsőde, nincs hová tenni a gyerekeket. A Dózsa 1964-ben 23 forintos munkaegységgel zárta azévet. Megyei viszonylatban tehát közepes tsz-nek mondható, a jövedelmek és termelési ered­mények alakulása mellett azon ban olyan eredményei is van­nak, amelyekkel csak kevés termelőszövetkezet dicseked­het. Az elmúlt három év alatt 121 felnőtt végezte el a köz­ségben az általános iskola VII.. illetve VIII. osztályát. Az 1964—65-ös tanévre tizen­hármán iratkoztak be a he­tedik osztályba, heten mező- gazdasági technikumba, töb­ben egyetemre, illetve főisko­lára. Á fiatalok tanulási lehe­tőségeinek biztosítása, s egy­ben a termelőszövetkezetek­hez való fűzése érdekében mezőgazdasági gópésztanuló- oktatást szerveztek. Ebben a tanévben hat nyolcadik osz­tályt végzett fiú kezdte meg szakmai tanulmányait a tsz gépműhelyében. Drávaszabolcson az általá­nos iskolában végzők kilenc­ven százaléka tovább tanul. — Több minit százhúsz felnőtt végezte el esti tanfolyamokon a nyolcadik osztályt. E két dolgot nem llehet egymástól el­választani. Nyirati János ta­nító. a kultúrház igazgatója azt mondja, a gyerekek viszik magukkal a szülőket A ta­nácselnök szerint fordítva van. A könyvtáriban pár évvel ko­rábban alig volt olvasó. Most százhúszan jönnek hétről hétre... A húsz évvel ezelőtt porig romboüit falu, ahogy mondani szokták: szebb, mint valaha. A gondosan karbantartott há­zak némelyikén felirat olvas­ható: „Építették a Pécsi Bőr­gyár dolgozói”. Ezzel kezdő­dött Drávaszabolcs új élete. A harcok befejezése után kü­lönböző üzemekből, köztük a Bőrgyárból is, munkások jöt­tek segíteni az újjáépítést. Az 6 emléküket őrzik a feliratok. A romok eltűntek. Egyedül a régi templom üszkös, golyó­szaggatta falai idézik a hábo­rút. A tépett téglafal szélén gólya vert tanyát Az utcá­kon a délelőtti órákban alig jár ember. Ki a gyáriban van, ki a mezőn. A házak előtt gyerekek rúgják a bőrt, az út­testen libák próbálják szár­nyukat. A hatszázéves faluban mos " tanában kellene ünne­pelni az újjáépítés huszadik évfordulóját, de hivatalos ren­dezvényekre ebben az eset­ben semmi szükség. Dráva- szaboliCs új tartalmú gondjai- val és megérdemelt örömeivel ünnepel. Békés Sándor kórusával, valamint a Janus és Nagy Lajos Gimnázium ze­nekarával már az utolsó pró­báknál tartunk. Szeretnénk ez évben ia eredményesén szere­pelni, de talán ennél is na­gyobb feladatot ró ránk egy megtisztelő megbízatás. Ko­dály Zoltán ugyanis ez év márciusában vegyeskari művet komponált Kisfaludy Károly: Mohács című versére. Az ere­deti költeménynek mintegy a kétharmadát zenésítette meg, de terjedelmét tekintve így Is a nagylélegzetű Kodály-kair- művék közé tartozik, ami meg­lepő, hiszen a mester az 1961- b©n bemutatott C-dúr szim­fónia óta általában epigram­ma-terjedelmű karmfiveket al­kotott. Különösen szép az a capella karmű záró része, ahol a múlt csapásain kesergő han­got felváltja a bizakodás, az előretekintés szava. — Szinte himnikus, optimista hang ez. amikor a Budavári Te Deurn fuffa-témáját idézi e szavak­nál: „Él magyar, áll Buda még...” A befejezés — ha­sonlóan a Psalmushoz és a Te Deumhoz — csendes, meg­nyugtató, összegező —, egyszó­val hamisítatlanul kodályi. Az új karmű bemutatásával a mester két pécsi középis­kola, a Janus Pannonius ég a Nagy Lajos Gimnázium egye­sített vegyeskarát bízta meg, a következő ajánlást írva a partitúrára: „Várakozással « récsi ifjúsági karoknak. Ko­dály Zoltán”, A mű bemuta­tója május 28-án, a keszthe­lyi helikoni ünnepségek dísz- hangversenyén lesz a szerző jelenlétében. Ezenkívül egyéb feladataim is vannak, így a Décsbányatelepd bányász férfi­karral készfilünk a június kö­zepén Egerben megrendezés­re kerülő országos dalostalál- kozóra, a Janus Pannonius női kama.rakőrussai a lövő évi kamarakórus fesztiválra. a Janus Gimnázium leánykóru- sának taeiaivai pedig a nyári kőszegi táborozásira. BÁNKY JÓZSEF: Szerdán este én 1* részt vet­tem a Korunk kamarazenéje sorozat második koncertjén. Bartók Béla öttételes Szabad- ban-sorozatát játszottam, ami technikai!®« éa szellemileg Is igen nagy feladat elé állított. A .JSippal-dobbal"-tételben a zongorának ütőhangszerként való alkalmazása dominál, a „Barcarolá”-n állandó nyolcad mozgás vonul végig, változó ütemnemben, mintha a víz ál­landóan ismétlődő, de soha nem azonos mozgását akarná a szerző érzékeltetni. A „Mu­settes" régi dudamuzsikát ele­venít fel, míg a Igepoétiku- sabb tétel, „Az éjszaka zené­je” természeti élményt sejtet. E tételről írta Téth Aladár, hogy .......valami sírást és tá­vo li kósza muzsikát, r. adár- zenét, csillagzenét, majd az éjszaka fennséges himnuszá­nak nyugalmasan megcsendü­lő transzcendentális melódiá­ját, mindent, amit csak el tudtok képzelni, kileshettek ezekből a hangokból...” A zárótétel, a „Hajsza” vad ostó- nato motívum felett a Csodá­latos mandarin témájára em­lékeztető, egyre lihegőbb, haj- szoltabb dallamot szólaltát meg. Ezt a művet jövő hétfőn, május 17-én a budapesti rá­dióban is eljátszom. 17 óra 40 perckor kezdődik a stúdióban az élő, ún. egyenes adású hangverseny. DÖRÖMBÓZÓ GÉZA: Féléves szerződést írtunk alá, melynek értelmében má­jus végén Drezdába utazom öt ta~é zenekarommal. Rajtam kívül még a segédprfmás, a brácsás, cimbalmos és nagy­bőgős lesz a zenekar tagja. A Szeged Étteremben fogunk muzsikálni. Érteseülésünk sze­rint elsősorban szórakoztató zenét várnak tőlünk a drez- daiak, ezért repertoárunkat ki kell bővítenünk operett-me­lódiákkal. Bizonyára szívesen hallgatják majd a drezdaiak a Csándásklrálynőt és a töb­bi népszerű operettet, de nem le® hiány magyar-nótákban, csárdásokban, verbunkosakban sem. Nagy örömmel készülünk az útra, hiszen ezzel is a mi városunk hírnevét öregbítjük, de azért bavallom, egy kicsit márts félünk, hogy nem lesz könnyű távol élni az ottho­nunktól, családunktól, fél évig.., — ni — t4tóker\ SZÍNHÁZ I Jína A MAGTAB KA DIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. május 13-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. A Kvamer-duó műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben. Szórakoztató muzsika mindenki kedvére. Közben: Hans Weil könyvismertetője. — Hírek a mohácsi járásból. Kíván sághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. •8.50: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Pécs hangversenytermeiből: Bolla Tibor énekel, Bánki Jó- zsef zongorázik. 19.25: Szerep éa színész. Koós Ol­ga beszél Mártáról. Közreműkö­dik: Iványi József, Karikás Pé­ter, Koppány Miklós és Paál László. 19.50: Hangszerszólók. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Csókos asszony (este 7 órakor). 15 százalékos szel­vényeik és szelvén ybérletelc. mozi: Park: A játszma véget ér (Szv., 4, 6, 8). Petőfi: Nem (szv., 4, 8, 8). Kossuth: A mi világunk vége (szv., 4, 7). Híradó Mozi: Magyar híradó, A gólya és a béka, A közlekedés románca. Barna legényke, Láto­gatás Picassonál, Peti vidám űr- utazása, 65/9. sz. világhiradó. (Elő­adások 11 órától 3 óráig folytató- tagosán), Zsolnay: Minden megtörténhet (szí., 5, 7). Pécsszabolcs: Egy olasz Varsóban (szv., 8, 7). Mecsekalja: S+2 (szv., szí., 7). Vasas II.: A tárgyalás (szv., 7). Istenkút: Hu­szárkisasszony (szí., 7). Mohács: Éjszakára hajnal (6, 8). Szigetvár: 101 kiskutya (szí., 8). Siklós: Bá­tor emberek (8). Harkány: Kalló­dó emberek (szv., 7). Bóly: Kár a benzinért (szv., 8). DUNÁNTÚLI NAPID A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megye» Bizottsága és a megye» tanács lapla Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út II. TeL: 15-32. 15-33. 21-80. »8-22 80-11, Belpolitikai rovat: Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi ói tL TeL: 19-3*. 19-3$. M-80. 28-22 «"-»li PÉCSI SZIKRA NYOMDc Péc* Vunkársv Mihály u Hl sz. Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helvi postahtvn'»lók­nál és kézbesítőknél Előfizetési d»1 1 hónapra I*.- Ft Indexszám- 28 094 Ha felmegy a vásárra,; ne> fetefise macával vinni,,. ♦ i 4

Next

/
Thumbnails
Contents