Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
Naponta 2,5 millió köbméter öntözővíz Hajdú-Bihctr újjászületése Ej'zerkilencazáznegyvennégy október eUo napjaiban a szovjet hadsereg első alakulatai elérték Iiajdú- Bihar megye legdélibb csücskét, a, Sebes-Körös partján fekvő Dohai pusztát. Ezzel megkezdődött a harc megyénk felszabadításáért. Az évforduló alkalmából szeretnénk néhány képes riportban —- csak felvillantás- szerűen — számot adni az elmúlt húsz év alatt elért néhány fontosabb eredményről, amelyekkel a megye méltpn büszkélkedhet. Mint ismeretes, a megye székhelyének, a 130 ezer lakosú Debrecennek jutott az a megtiszteltetés (száz esztendő alatt immár másodszor), hogy ideiglenesen betöltse a főváros szerepét és bölcsője legyen a magyar szabadságnak. 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban hirdette ki Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztáséi, ami. egyben az ország függetlenségének kikiáltását is jelentette. 1944. november 30-án pedig a Debreceni Néplap, a Magyar Kommunista Pártnak a demokratikus újjáépítés programját tartalmazó felhívását közölte. A program fö jelszava volt: Lesz magyar újjászületés! És álig egy hónap múlva, 1944. december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány névsorát ismertette már a Néplap. Karácsonyi számában pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatát a magyar néphez. így kezdődtek meg Debrecenben Magyarország demokratikus újjáépítésének első lépései. Ä f ég egy történelmi jelentőségű vívmányt kell meg- említeni, amely 1945. Március 15-én, szintén a Debreceni Néplapban látott napvilágot: a nagybirtok- rendszer megszüntetéséről, a földosztásról szóló rendelet. E nagyjelentőségű törvénnyel végleg eldőlt a nagy per: a föld ásóké lett, akik megművelik. S ha most húsz ' év távlatából visszatekintünk a■ megtett útra, bizony kevésnek bizonyul egy újságoldal, hogy csak megközelítően is hű. képet adhassunk Kajdú-Bihar megye, s benne Debrecen fejlődéséről. Sem a. város, sem a megye nem rendelkezett iparral. Debrecen volt talán a világ legnagyobb területű városa, hiszen a Hortobágy is ide tartozott akkor, annak a széle pedig a várostól 80 kilométerre van. De egy vasúti javítóműhelyen kívül — amit némi túlzással vágó agyárnak neveztek — semmilyen lényeges ipari üzem nem. volt. Most pedig úgy emlegetik, mint a magyar yördiilöcsapágy- és gyógyszergyártás fellegvárát: a könyvnyomtatás jelentős bázisát. A megyének a Hortobágy folyócskát nem számítva, nem volt folyója. Tíz év óta húzódik hazánk térképén a Keleti Főcsatorna, melynek 100 Idlométeree hosszából 80 kilométer a megyét szeli át. De nemsokára szintén új folyót jelez majd a térkép, mert hamarosan elkészül az épülő Nyugati Főcsatorna is. Hogy mit jelent ezen a vidéken a víz, azt talán azok el sem tudják képzelni, akik még nem látták a Hortobágyot, a darvast és zsákai határt, kiszáradva, esőre áhítozva. A felszabadulás előtt itt ismeretlen volt az öntözés. Most pedig 80 ezer holdat öntözünk évente. A nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezet öntözött területén 350 mázsa terem cukorrépából holdanként. A debreceni régi két egyetemhez még egy új létesült, az Agrártudományi Főiskola. Alig egy évtizedes „múltja" van ennek a fiatal elsöoktatási intézménynek, de már országos hírű. i 3 elmúlt húsz esztendő eredményei bizonyítják, ' * * * hogy az egykor innen meghirdetett program: Lesz magyar újjászületés! ■— valóravált. A megye és benne Debrecen nemcsak újjászületett, hanem új megye, új város is született és benne új emberek, akik a szocializmus útját járják PÁLLÁS IMRE Éppen 100 esztendeje, hogy! a hónapokig tartó aszály miatt ezrével pusztultak el a jó- J sízágok az Alföldön, sínylő-! dött a növény s ezrek marad- j tak kenyér nélkül. Ekkor ve- j tődött fel annak a gondolata,! hogy Tiszalöktől kiinduló nagy [ vízvezető csatornát kellene ás- - ni Orosháza felé, amely el- j hozná erre a tájra a Tisza vá- j zét. Messzemenő jóindulatot j és segítséget ígértek. A tervből 10 esztendővel ezelőtt lett valóság. Akkor adott először öntözővizet az ország csapadékban legszegényebb vidékének a csaknem 100 kilo- J méter hosszú Keleti Főcsa-; torna. Tiszalöknél indul ki, s j Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Földes határát érintve Baikonszeg- nél torkollik a Berettyóba. Két oldalt öntöző rendszerek kísérik a víz útját. Űj életet hozott az ország legnagyobb mesterséges folyója. A nagy íoróságban naponta több mint 2,5 millió köbméter vizet öntöznek ki. Ennek javarésze a hajdúsági tsz-etk és állami gazdaságok területén emeli a terméseredményeket. A Keleti Főcsatorna szállít vizet Szolnok és Békés megyei telepeknek is. Ebben az esztendőben 110 000 hold öntözését biztosították a Főcsatornából. 50 000 hold tartozik a Hajdú- Bihar megyei tsz-ekhez. Valamikor biztatni kellett az embereket öntözésre — ma már elengedhetetlen része a nagyüzemnek. A terméseredmények és sikerek még inkább emellett szólnak. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben például esztendőnkint 4000 holdra jut mesterséges eső. A 308 mázsás cukorrépa termésátlag háromszorosa a felszabadulás előttinek. Balmazújvároson az öntözés eredményeképpen 45 mázsa lucernát takarítottak be, a hajdúszo- boszlói határban 200 mázsát adott a silókukorica. S biztonságosabb a termelés, hiszen akkor kap a növény ,,esőt”, amikor a legnagyobb szüksége van rá. S a több termés nyomán jobban élnek az emberek, a szövetkezeti gazdák. Ott, ahol régebben a nyár forróságától kiszikkadt füvet is alig talált a birkanyáj, most tornyok emelkednek: a Hortobágy szélén, Nagyhegyesen, gázfeldolgozó üzem épül. A gazdag lelőhelyek lehetővé teszik, hogy az üzem működése után napi három és fél— négymillió köbméter gáz jusson el a fogyás/ lókhoz. Mbakerinek nevezték Debrecennek azt a részét, ahol ma az új lakótelep épiil. Néhány esztendeje itt még zöldséges kertek sora húzódott, gémeskntak bólogattak, és elavult, csaknem egy évszázada szolgáló kis házacskák. Az építők először a munkásszálló falait húzták fel. A gémeskutak mellé és helyébe toronydaruk magasodtak, aztán felkerült a munkásszálló tetejére a televíziós antenna is. Az • le'no:- totósok egyike olyan felvételt készített, ahol a gémes- kút fölött már a tv-antenna csillogó fémteste emelkedett, mintegy jelképezve a múltát és * jelent, De ma már eltűnt a/ utolsó gémeskút k*. A libaúsztatók, a zöldségeskertek helyén eddig 1561 lakás épült. Gyönyörű sugárút fut át a lakótelepen, modern bérházak húzódnak egészen a Kossuth Lajos Tudományegyetemig. Itt készült el Debrecen első magasépülete, egy kilenc- emeletes lakóház. Pontházak magasodnak a kertek helyén, de elkészült már az első nagyblokkos bérház is. Még 552 lakást készítenek ezen a helyen az ÉM Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Mind nagy’ ■<>' kokból, gázfűtéssel. Az új lakótelep több mini nyal-eze;- n* hernek biztosít korszerű, modern lakást. Méltán kapta a nagy város lakótelepe az Üj KI t nevek J skölaiuu'o* O egot a így emlegetik, az ősi kollégium “*■ alapozta meg a város tudós hírét. Debrecen ma valóban az iskolák városa. Jelenleg itt öt felsőfokú oktatási intézmény működik. A Kossuth Lajos Tudományegyetem — bölcsészeti és természettudományi karral —, az Orvostudományi Egyetem. a.z Agrártudományi Főiskola, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, valamint a Tanítóképző Intézet, ahol könyvtárosok és népművelők képzése is folyik. Különösen, sokat fejlődött az utóbbi években az Agrártudományi Főiskola, amelyet 1956-ban emeltek egyetemi rangra. Fejlődésére jellemző, hogy az 1964—65-ös tanévtől kezdődően négy új tanszékkel bővült. A Debrecenben tanuló egyetemisták száma az elmúlt tanévben négyszerese volt az 1937—38-ban itt tanult fiataloknak. 1963— 64-ben több mint három és félezer hallgató tanult az öt felsőoktatási intézményben. Az elmúlt tanévben az összes hallgatók 54,8 százaléka lakott diákotthonban, ez a szám ez évben sokkal nagyobb, mert az Agrártudományi Főiskolán és az Orvosit tudományi Egyetemen is új diákotthon I kezdte meg munkáját a közelmúltban. Vegyipari kombinát a tutóhomokon Tizenhárom éve, 1952-ben új üzem kezdte meg a termelési a debreceni nagyerdő homokján: a penicilingyár. Sokan kételkedtek az új üzem jövőjében. mert ..nincs, aki a bonyolult gépekhez értene, s nem lesz elég vize". Valóban nem kezdték nagy gyakorlattal rendelkező gárdával. Munkásait jórészt a környék kis községei adták. De a kollektíva nagyon jól tudta, mire vállalkozott. Valaki azt mondotta: „a modern kor boszorkánykonyhája”. A háromemeletnyi magas fermentorokban szünet nélkül zúg, zuhog a tápanyag, sűrű csőhálózat fonja be a munkatermek falait, a laboratóriumokban állandóan új kísérletek folynak. 13 év alatt sokat fejlődött, a mai BIO- GAL Gyógyszergyár már ex- -ortra is dolgozik és most 400 nilliós beruházással bővítik, 'eszprém mellett ez lesz az ■~zág egyik legnagyobb ve- -yikombinátja. . A csapágy ipar fellegvára Ha 1*44 őszén a debreceni, romos, volt huszárlaktanyára valaki azt mondja, hogy ott csapágyat fognak gyártani — kinevetik. Ez az öreg épület volt a kiindulópont! Szovjet segítséggel, szovjet dokumentációk alapján felépült a gyár. Kezdetben bizony elég szűkös létszámmal dolgozott, sokáig tartott a kísérletezés időszaka. Több mint tíz esztendeje indult a so-ozatgyár- tás. Azóta új, korszerű nagyüzem épült a város keleti rész ii, ahol milliós tételek készt»’nek több száz fajta csapágyból Ks egy esztendő óta Magyar Gör- dülőcsapágy Művek néven Debrecen lett a csapágygyúrtás központja. Széles skálájú a termékek sora. A motorkerékpárba való csapágyaktól egészen a nagy strumig. a vasúti teher vr.i: készített ágytokcsapágvig. <--V *<• • változat hagyja el a .nagWi'-' i automata és félautomata sr'n rait. Az MGM termékei szé-- s:- kert arattak belföldön, de — * szocialista országok iel lett — a nagyfontosságú csapágyak e-’ '**- fjtték már a nyugatiak é-v-k- lodését is. A csapág virul vek ma mar tíz tőkés államba exportál. Bemutatóit szép siker kísérte a legutóbbi bécsi vásáron is. Tíz év nagyon komoly fejlődést hozott a gyár életében. \z első évi százezer forintnyi termelési rték már nagyon is \ múltté. *\nnek igazolására elég annyi; a •y*r jelenleg 2 millió 700 ezer forint értékíí kész csapágyat ad naponta ...
