Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

1965. MÁJUS 27. napló 5 Műtrágya-hegyek A bogádmindszenti tsz- ben a kőművesek egy öreg épületet kezdtek bontani. Az elhagyott és düledező épület belsejében nagy ha­lom műtrágyára akadtak. Az esetet azonnal jelentet­ték. A műtrágya útjukban volt, ha ottmarad, a törme­lékkel összekeveredik és tönkremegy, ök úgy gon­dolták, a műtrágyának a földben van a helye, hisz valamikor biztosan azért vásárolták, hogy kiszórják. Tévedtek. A bogádmind- szentiek korántsem azért vették a műtrágyát drága pénzen, hogy növényeik több termést adjanak, hisz akkor, amikor ez az eset történt, már minden nö­vény a földben volt, sőt ki is kelt anélkül, hogy mű­trágyát látott volna. Egy­szerűen azért vették, mert benne volt a tervben, s mert kiutalták nekik. Hasonló eset történt Vajsz- lón is, ahova pár héttel ez­előtt új elnök érkezett. Az új elnök, miközben a gaz­dasággal ismerkedett, nem kis meglepetéssel akadt rá a műtr4gyára, mely való­ságos hegyekben állt. Ér­deklődésére a tagok el­mondták, hogy ez a mű­trágya négy-öt év alatt hal­mozódott így fel. Brachman János a példátlan eset lát- íán szóhoz sem jutott a cso­dálkozástól. „Jobb későn, mint soha” élv alapján azonnal kiszóratta a műtrá­gyát, amely olyan hallatla­nul sok volt, hogy a vajsz- lói tsz minden holdjára öt mázsa jutott belőle. Ekkor a siklósi járásban megindult a nyomozás a műtrágya után. Mattyon egy istálló mögött leltek rá, Tu- ronyban és Zalátán négy éve felgyűlt készleteket ta­láltak, Marócsán sem szór­tak ki tavaly egyetlen de­kát sem. Rendben van. Ha nem kell a műtrágya, hát ne kelljen. Csak azért, mert kiutalásuk van rá, nem kell megvenni. Kapásból felso­rolhatnánk akár ötven tsz-t, amelyek szívesen átvették volna helyettük. De ha már megvették, földben a helye. Bogádmindszenten tavaly 350 000 forintot fizettek ki műtrágyáért s ha azt ki is szórják, a többtermésben busásan megtérül. így azon­ban 1200—1400 forinttal csökkentette ez a kiadás egy tag évi jövedelmét. Mit szól­nak éhhez a bogádmind- szenti tsz-tagok? A megye műtrágyakeretei korlátozottak. Az elosztásnál ezekután könyörtelenül ki­pipálják az említett tsz-ek nevét. Nem kapnak műtrá­gyát, mert olyan jól nem állunk, hogy a pénzünket a kanálisba szórjuk. A műtrá­gya ezekután oda kerül, ahol érték lesz belőle, több ke­nyér, krumpli, kukorica. Ez a dolgok rendje. — Rné — Ötezer forintért — itthon maradtak „Feledékeny** utasok — A „40 tagú család(e Az első hazai kikötőben Sz. János és felesége — pé­csi lakosok — a külföldre uta zás kellemes izgalmával éb­redtek május 5-én. Ausztriába indultak rokonlátogatóba. De nemcsak az utazás' izgatta őket... Amikor Hegyeshalomhoz ér­tek, megjelentek a vámellen­őrök.. — Milyen összegű forintot és valutát visznek magukkal? • kérdezték a házaspártól. — Ah kérem, csak a meg­engedettet — válaszolták. Útlevelük nem volt egészen rendben, leszállították őket. Talán gyorsan el lehet intéz­ni... — Tessék a csomagokat is hozni — mondta a vámos. A házaspár fogta a bőröndöket. — És ez a kis táska kié? — mutat az ellenőr a kupéban maradt holmira. Rokonoknál A férj halkan válaszol: „Az is a miénk”. „Feledékenynek tetszenek lenni” — mondta a vámos és. udvariasan utánuk vitte a táskát. „A feledékeny- ségnek” megvolt az oka. Az ellenőrzíés 100 forintos címle­tekben 2000 forintot, ezen kí­vül négy 10-es és egy 2-es címletű dollárt, valamint je­lentős mennyiségű márkát is találtak a táskában.. Sz.-ék. tudták, hogy magyar állam­polgár külföldre legfeljebb 200 forintot vihet magával értékben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletű bankje­gyekben a devizahatáság en­gedélye nélkül. Valutát pedig annyit, amennyire engedélye van. Sz.-ék devizabűntettet követtek el. Aki pedig a de­vizagazdálkodásról szóló jog­szabályokat megszegi, az 3 évig terjedő szabadságvesztés­sel büntethető. Ha üzletsze­rűen és visszaesőként jelentős értékű devizával kereskedik — 6 hónaptól 5 évig terjed a büntetés időtartama. Há ki­sebb jelentőségű, illetve érté­kű a cselekmény, akkor 3000 forintig terjedő pénzbüntetést róhatnak ki szabálysértésért. Sz.-ék a kivivésre szánt kö­zel 5000 forint értékű pénz „befizetése” mellett az Auszt­riába menő vonatat csak — nézhették.., K. István is rokonok látoga­tására indult. Alaposan „fel­tankolt”. Tíz üveg pálinka, 100 csomag cigaretta és hosszú sor lenne mind leírni, mi volt az „ajándéktáskában”. Nem vihette ki, mert „a pontosan meghatározott útiholmin felül 400 forint belföldi fogyasztói árat meghaladó értékben aján déktárgyaikat,- külön engedély nélkül nem vihet magával a kiutazó” — ezt írja élő a sza­bály. Negyven orkán a pótkerékben N. István pécsi lakos gép­kocsival járt Ausztriában. Amikor a vámellenőrzés ala­posan megnézte az autót — két pótkereket talált. — Ilyen messzi útra fő a biztonság — mondta moso­lyogva N. István. A vámtiszt először csak szemlélgette a pótkereket, az­tán fejcsóválva mondta: — Igaz... igaz... fő a biz­tonság .. de nem lehet vala­mi biztonságos az utazás, ha a pótkerékből egy orkán széle látszik ki. ... Alapos vizsgálat után a két pótkérékben szépen összehaj­togatva 40 orkánkabátot talál­tak. — Kérem, nagy a család ... ajándék... — dadogta N. Ist- ván. Vannak népes családoiíc — de 40 tagú? Sz. Istvánná M. Erzsébet meghívására Csehszlovákiába utazott. Amikor megérkezett, megkérdezte meghívójától: nem tudna-e 850 cseh koronát kölcsön adni. M. Erzsébet oda adta a kért összeget azzal, hogy annak fejében .a Magyar- országon eltemetett bátyja sír­ját Sz. Istvánná rendbehozat­ja. A kölcsönzött 850 koronát Sz. Istvánné elvásárolta, s ha­zaérkezése után kisebb gondja is nagyobb volt ígéretét telje­sítem, a kért pénzt sem fizet­te vissza. Az 1950. évi 30. tvr. II.' fej. 16. §-a kimondja, hogy tilos minden jogügylet, fizetés vagy egyéb pénzügyi művelet, amely arra irányul, hogy bel­földi fizetőeszköznek vagy egyéb vagyontárgynak külföl­di, vagy külföldi megbízásból belföldi rendelkezése alá bo­csátása ellenében, pénz vagy egyéb vagyontárgy külföldön, akár belföldi, akár külföldi rendelkezése alá jusson. Hit hoz a hajó? Megyénkben különösen Mo­hácson történik sok vámbűn­tett. Több országot megjárt hajók első hazai kikötőjében szinte dívik a vámkezelés meg kerülésével behozott áruk (ma gyárul: csempészáruk) eladása. A' csempészárukat legtöbbször orgazdáknak adják el, akik jelentős haszonnal adják to­vább. A vám-orgazdaságot a törvény 3 évig terjedhető sza­badságvesztéssel büntetheti — a visszaesőket pedig 5 évre is elítélheti. A turistaszezon sok örömöt kínál, de csak azoknak, akik a törvényes rendelkezéseket nem akarják kijátszani. Az egyik legfontosabb, amire az egyéni útlevéllel utazó turis­ták legyenek figyelemmel az, hogy visszatéréskor — ameny nyiben az összes árucikk ér­téke személyenként a 4000 fo­rintot meghaladja — a vám­hivataltól kapott jegyzéket pontosan, a behozott árukat tételesen felsorolva töltsék ki. A külföldről behozott áruk fajtánkénti mennyisége akkor sem haladhatja meg az en­gedélyezettet, ha az összérték az engedélyezett keretérték alatt van. Például 12 pár ha­risnyánál többet akkor sem hozhat magával, ha semmi más árucikket nem hoz és így a belföldi fogyasztói ár még a 4000 forintos vámmentességi határt sem éri el. Utazás előtt ajánlatos az IBUSZ irodákban alaposan tájékozódni, a mit szabad ki­vinni és mit behozni — felől. így lesz nyugodt, izgalom­mentes az utazás. Megéri. (—ray) A nagy alföldi festő Nagy lstván-kiállítás Pécsett Az alföldi festészet egyik legnagyobb és alkotói formái­ban a mai emberhez talán a legközelebb álló művésze mu­tatkozott be vasárnap délben a pécsi közönségnek. Sólymos Ede, a Bajai Türr István Mú­zeum igazgatója nyitotta meg Nagy István kiállítását a Ja­nus Pannonius Múzeum Káp­talan utcai képtárában. Azóta tömegek csodálják a Pécsett eddig csak egyetlen alkotásá­val képviselt festő művésze­tét. Ki volt Nagy István? Életútja Erdélyben kezdő­dött, Csíkmindszenten szüle­tett 1873-ban, és Bácskában ért véget, 1937-ben halt meg Baján. Pesten, Párizsban és Rómában tanult. Szenvedélye­sen szerette, kutatta a ma­gyar tájat, a magyar parasz­tot. A • kedvükért egyszerű ka­nászokkal barátkozott, falusi viskókban aludt, életét végig­barangolta a pusztákon, fal­vakban. Mit adott Nagy István ez alatt a hatvannégy végig ba­rangolt év alatt a magyar, sőt európai festészetnek? A legillendőbb dolog, ha Nagy István portréját az ecset magyar óriásának, Munkácsy- nak nevével kezdjük. Persze Nagy István vonatkozásában is áll, amit Pogány Ödön Gá­bor írt Munkácsyról, akinek „áldani kell örökségét, mert úgy hatott a XX. századi ma­gyar festőkre, hogy közben az uniformizálás legkisebb veszé­lyétől is megkímélte utóko­rát”. Nagy István vitathatat­lanul egyedül álló művész­egyéniség, az óriás előd hatá­sa — persze egy nemzedék közvetítésével — mégis kita­pintható nála, mert álló hely­zetek helyett jellemek, sorsok mozgását látja, érzi. Ha pasz- telljéről néha hiányzik is az ember figurája, a táj maga is Dél-Baranya kályhája Elkészült Baranya megye lejtoszög- és napfény tartam-térképe A Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézetében többirányú ter­mészetföldrajzi kutatómunka folyik. Ezek célja Dél-Dunán- túl természeti viszonyainak feltárása .olyan módszerrel, hogy annak eredményei aköz- vetlén termelési gyakorlatban is használhatóak legyenek. Dr. Lovász György, az Intézet- munkatársa például Délkelet- Dunántúl felszíni vizeinek ta­nulmányozását éá azok víz­készletének meghatározását kapta feladatul. Közismert, hogy a kisvizek, mint például a Karasica, Pé­csi víz. Fekete víz, Rinya stb. vízkészletéről nem sokát tu­dunk. Ezt inkább különféle Kezdődik a strandidény Kinyitott a Balokány — Meleg ételek a Hullámban Akiknek a Balakány-liget előtt visz el az útjuk, néhány napja észrevehették, hogy a medencében már fűidének. »- Május 22-én nyitottunk ki, s azóta csaknem ötszázan fordultak meg nálunk — mondja Kiss Ákos úszómes­ter. — Nagy örömünkre elké­szült a meleg víz visszaesővé is, így állandóan 26—27 fokos vízzel várjuk vendégeinket. A medencékből a melegvíz állandóan ki- és befolyik, te­hát jóval tisztább, mint ta­valy, amikor csak csere ide­jén volt friss. Szerdán reggel a KÖJÁLL is látogatást tett a strand területén és mindent rendben talált. Az öltözősor tíz új kabinnal gyarapodott. Ezek a kabinok többségükben vállalatok tu­lajdonai lesznek. Csúcsforga­lomban ötezer embernek tud­nak' vállfát, szekrényt és ka­bint adni. . ■ ........ .......: Fe lkészült a nyárra a kis­vendéglő is. A kismedence fe­lőli tetőterasz ezen a nyáron — hat év után — újra a ven­dégek szolgálatára áll. Lehet majd meleg ételt is kapni. A balokányi medencéket már egy héttel a nyitás élőit felkeresték a sportolók: a Dó­zsa és Ércbányász úszói, az öttusázók és a könnyűbúvá- • rok, hogy felkészülhessenek a versenyekre. — Június 15-ig délelőtt 16- íől este 6-ig, utána pedig reg­gel 7-től este 8-ig tartunk nyitva, hogy a munkából jö­vők is élvezhessék a meleg vizet *— újságolja a fürdő­mester. A Hullámfürdőben elkészül­tek a hullámiverőgép felújítá­sával és már csak az időtől függ, hogy mikor nyitnak. Megvárják, amíg a napi leg­magasabb hőmérséklet eléri a 25 fokot és akkor feükéíW®­ten várják a napozni, fürdeni óhajtókat. — Nálunk is lesz büfé, meg a teraszon ebédlő, ahol meleg ételeket szolgálnak fel olcsón. Kaphatók majd cukrászkészít­mények és hűsítő italok. Ezen a héten jönnek a kertészek, s szeretnénk június 2rán, ■ úgy, mint tavaly, kinyitni — fogad Perecz János úszómester. A padok frissen mázolva, megjavítva. A medencében már elvégezték a kőművesek a munkát, s csak a klórozás van hátra. Látogatásiunkkor mosták fel az öltözőiket, tet­ték helyükre a vállfákat. Egy­szerre . 1300 férfinak tudnak vállfát adni és 360 szekrény­be tehetik ruháikat a nők. Felszerelték mar a szemét- gyűjtőket is, s remélhetőleg, az idén többen megtalálják azokat,, mint tavaly. b. ­hidrológiai számítások segít­ségével becsüljük. Ezért szük­ségesnek látszott olyan mód­szerek kidolgozása, amelyek­kel egy kis vízfolyás — mint például a Karasica — termé­szeti földrajzi viszonyai kü­lönös tekintettel a vízjárásra rövid időn belül jobban meg­ismerhetők. Hogy a lehullott csapadék­ból mennyi folyik le, az töb­bek között a felszín lejtésvi­szonyaitól is függ. A lejtés- viszonyok illusztrálására dr. Lovász György úgynevezett lejtőszög-térképet szerkesztett, amelyről valamennyi terület lejtőszögei könnyen megálla­píthatók. A felszín lejtésviszonyait tekintve legkedvezőtlenebb a sásdi járás, ahol az összterü­let csaknem teljes egészében lejtős. Valamivel jobb a hely­zet a pécsváradi járásban. Itt a mély és keskeny völgyek között széles, lapos tetejű há­tak terülnek el, melyek mező- gazdasági szempontból kedve­zőek. A szigetvári járásban csak a déli részek domborzata kedvező, míg az északi rész nagyban hasonlít a sásdi já­rás erős lejtőkkel szabdalt felszínére. Dombságra terjesz­kedő járásaink közül arány­lag a legjobb viszonyok a pé­csi járásban vannak. E domb­vidéki területeken nem ritka a 25—30, sőt a 35 százalékos lejtő sem, amely sok helyen csaknem teljesen lehetetlen­né teszi a szántóföldi terme­lést. Hogy a lejtőknek milyen nagy szerepük lehet a mező- gazdasági termelésben, arra elegendő megyénk klasszikus területére, Nagyharsány és tágabb környékére utalni. Itt a primőrök számára olyan fontos korai meleg klímát nagy részben Szársomlyó me­redek déli lejtője is okozza. A 45 százalékot megközelítő, de sok helyen ezt túl is ha­ladó csupasz mészkőlejtőre a kora tavaszi napsugár nagy szögben esik és a lejtőt erő­teljesen felmelegíti. Ez a fel­melegedett felszín, mint ha­talmas kályha, hőkisugárzá­sával hozzájárul tágabb kör­nyezete hőmérsékletének eme­léséhez is. A kisvizek jelentős része ta­vasszal hóolvadásből szárma­zik. Fontos tehát tudni, hogy egy vízgyűjtőn belül, hol van­nak olyan részek, ahol csök­kent napsugárzás miatt a hó tovább megmarad, mint má­sutt. A napsugárzás-szegény területrészeken a hó gyakran 8—10 nappal tovább megtalál­ható, mint a napos felszíne­ken. Ezek a hőmennyiségek sokszor jelentős vízkészlet­tartalékot is jelenthetnek. En­nek felderítésére dr. Lovász György most elkészítette a napfénytartam-térképet. Ezen kirajzolódnak azok a terüle­tek, ahol a közeli dombok nagy magassága miatt, a napi lehetséges napfénytartamnak 20—25 százaléka elvész. A napfénytartam nemcsak a hidrológiát érdekli, hanem ez a meteorológiai elem igen fontos a növények szempont­jából is. Figyelembe véve a lejtők égtáji kitettségét, pon­tosan meghatározhatók a dóm bős felszínű határ legmele­gebb részei. így ezeken a te­rületeken nyilván legérdeme­sebb melegre érzékeny, töb­bek között konyhakerti növé­nyeket termelni. A térkép alapján kijelölhetők a leendő gyümölcsösök, szőlők terüle­tei, meghatározhatók a me­legágyak legkedvezőbb telepí­tési helyei is. A napfénytartam-térkép jól kiegészíti egy másik kutató, Szentiványi Miklós munkáját is. Ö Délkelet-Dunántúlon vé­gez terepklíma-vizsgálatokat a mezőgazdasági termelés fokoz- hatósága érdekében. így ez a két nagyszabású munka, aviz- földrajzi és a klimatológiai, párhuzamosan folyik. mozdulni látszik (ősz a Ba­konyban) és néha félelmetes méreteivel tiszteletet paran­csol (Dombos út). A szabad levegő fényének varázslója Csodálatos példája ennek a Balaton című képe, leheletnyi fényháromszög-vi- torláival. A fény Nagy Ist­vánnál mégis más szerepet tölt be, mint Egry Józsefnél, akihez hasonlítani szeretik. Egry vásznán uralkodik a mindent elözönlő fény, és a képen álló ember fe1"—?lt karral, a megtisztulás után sóvárogva fordul feléje. Naev István piktúráján a fénv csak jelen van, és az emberfia’rík lehajtják a fejüket (Hazafelé, Dunaparton). Itt jelentkezik nála az alföldi festők forra­dalmi társadalomszemlél ete. az emberi sorsok, szenvedések hirdetése. Portréi modern egyszerűségükben is monu­mentálisak, súlyosak, valóban ősereiűek, szinte kinőnek a képből. Ezért méltán tartotta őt Lyka Károly „nagyerejű néptípus- és tájfestőnek, aki­nek pasztelljei legszebb érté­keink közé tartoznak”. A ma­gyar parasztot és tájat szoros egységben ábrázolta és min­dig a közös lényegre töreke­dett bennük (Erdélyi házak. Félegyházi tanyák). Tájai ugyanakkor lebilincselek (Gyilkos tó, Hartai part. Lo­vak a Balaton partján, Csíki falu). Az európai értékű művész bemutatása dicséretes kezde­ményezés. Hiszen a festő öz­vegye azzal hagyta a mint­egy félszáz — itt Pécsett be­mutatott — képet a Bajai Türr István Múzeumra, hogy azokból állandó kiállítást ren­dezzen be. Ehhez azonban a bajai múzeumépület kicsiny­nek bizonyult. A pécsi és a bajai múzeum között most kezdődő cseresorozat elősegí­tette Nagy István megismeré­sét. Ezentúl ugyanis rendsze­resen cserélik anyagukat a vi-1 déki múzeumok. Így a Zsol- l nay-anyag nemsokára Bajára látogat el. Földessy Dénes MŰSOR - SZÍNHA7 - MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1965. máj. 27-i, csütörtöki műsora a 823,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádióhíradó. Válogatás hanglemeztárunkban. 18.00: Német nyelvű műsor: Tudósítások a Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt üzemeiből. Klvánsághangverseny. A szocialista országokból. — Hans Well Írása. A Cardarelll-trió énekel. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére ... Közben a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Közegészségen! Intézetének előadása és a Tör­ténelmi Társulat sorozata. 19.15: Dél-dunántüll híradó. 19.30: Zenélő levelezőlap. 19.45: így végezte munkáját a fa­lu. — László Lajos riportja. II. rész. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Csókos asszony (este 7 órakor). 15 százalékos Szel­vények és szelvéhybérletek. Tájszínház: Márta (este 8 óra­kor). Baja. MOZI Park: Riói kaland (szv„ szi.. fél 4, háromnegyed 6, 8). Jő idő ese­tén az utolsó előadás a kertben, Petőfi: Egy krumpli, két krump­li (szv„ fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Aranykezű Márta (szi., 3, 5). Riói kaland (szv., szí., 7). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Pilipko, És így tovább. 65/10, sz. világhíradó, Peti és a labdája, Egy készülék nem mű­ködik. (Előadások 11 órától 3 órá­ig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Magánélet (síi.. 5, 7). Pécsszabolcs: Hurrá nyara­lunk (5, 7). Mecsekalja: Kár a benzinért (szv., 7). Vasas II.: Jog és ököl (7). Istenkút: Két emelet boldogság (7). Mohács: A tizedes, meg a többiek (szv., 6, 8). Sziget­vár: Mi olaszok és a nők (szv., S). Siklós: Gyávák bandája (szv., 8). Harkány: Rigoletto (7). Bólv: Morál 1963. (szv,, 8). Csak 18 éven felülieknek! * A Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a műsorplakát­tól eltérően a Kossuth mozi mű­sora az alábbiak szerint módosul: 27., 28. és 29-én, 3 és 5 órakor: Aranykezű Mária, 7 órakor: Riót kaland. 30-án fél 5 órakor: Arany­kezű Mária, fél 7 órakor: Bűn, fél 9 órakor: Riói kaland. 3i-én. fél 5 és fél 7 órakor: Bűn. fél 9 óra­kor: Riói kaland. Június 1-én és 2-án fél 5 és fél 7 órakor: A ha­lálhajó, fél S órakor: Klói kaland.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents