Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
A televízió és a népművelés A közelmúltban labdarúgó * " mérkőzést közvetített a televízió Londonból. A falusi művelődési otthonok százaiban tömegek gyülekeztek a készülékek előtt. Izgatottan várakoztak és figyelték a „Kapcsoljuk Londont” feliratot. Nem mindenütt volt ilyen néma a várakozás. Egy vidér ki tanítónak, népművelőnek eszébe jutott: meg kellene próbálni ezt az alkalmat is .felhasználni az emberek ismereteinek gyarapítására. így a művelődési otthonban a külföldi sportközvetítések előtt tfz-tfzenöt perces ismeretterjesztő előadást tartott arról az országról, ahonnan a közvetítés történt. Bizonyára nemcsak egyetlen ilyen pedagógus van, mert ezt a tapasztalatot — sok más hasonlóval együtt — a Népművelési Intézet egy kis füzetben közzétette. Előzőleg felmérést végeztek tízegynéhány művelődési házban a televízió felhasználásának lehetőségeiről a népművelésben, így kapták a labdarúgást ismeretterjesztéssel összekötő példát. De sok más érdekességet is. Nem kevés művelődési otthon akad, ahol a különböző szakkörök, foglalkozásaikat úgy szervezték meg, hogy egybeessenek a televízió hasonló témakörű adásaival. A képzőművész szakkörök például beépítették programjukba a televízió képzőművészeti jellegű adásait. Az irodalmi jzínoadok, színjátszó körök együtt nézik meg a televízió színházi közvetítéseit, együtt beszélik meg az irodalmi, dramaturgiai és színjátékbeli problémákat. Felsorolni is nehéz, hányféle formája lehetséges a televízió hasznosításának. Mindenekelőtt azt kellett A tisztáznia a televíziónak, hogy a népművelés mely ágához kapcsolódik szervezetten. Kézenfekvő volt, hogy az iskolai oktatással, de mindinkább az iskolán kívüli népműveléssel is szoros kontaktust tartson. (Ennek érdekében az elmúlt év nyarán Salgótarjánban tanácskoztak a népművelők és a televízió vezetői.) Az iskolai népművelés támogatására immár több mint egy esztendeje rendszeresen működik az iskolateleví- z i 6. Hatása és jövője szinte felmérhetetlen. Különösen ■ vidéki pedagógusok emlegetik nagy dicsérettől az általános iskolásoknak szóló adásokat. Mérhetetlenül nagy segítséget jelent számlikra, hogy olyan dolgokat mutathatnak be a gyermekeknek, amelyeket egész életükben sem láthattak volna talán. Még nagyobb jelentősége van a pedagógia módszertani problémáinak megoldásában, a vidéki pedagógusok pedagógiai szakképzésének növelése tekintetében. Ez azonban, ismételnünk kell, a televízió és népművelés kapcsolatának csupán egyik és nagyon körülhatárolt oldala. J elentősebb és fontosabb az a segítség, amit az iskolán kívüli népművelésben tud nyújtani. Szinte alig van olyan adástípus, amelyik közvetve vagy közvetlenül ne segítené ezt a munkát. Vegyük mindjárt a legkedveltebb televíziós műsort, a híradót. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy emberek, akik olvasva talán igazán oda sem figyelnének bizonyos kül- vagy belpolitikai eseményekre, most a látvány erejével a legszorosabb kapcsolatot tartják fenn a világ és az ország változásaival. Érdekes megfigyelés egyébként — Angliában végeztek ilyen irányú kutatást —, hogy a gyerekek és az egyszerűbb nézők a televízió híradójának hatására alyan eseményeket is valóságosnak fogadnak el. amelyeket. ha moziban látnak, csak játéknak, művészetnek, és semmiképpen sem valóságként könyvelnék el. Ezért van Ilyen nagy jelentősége a politikusok szereplésének is a képernyőn. (Közismert hogy — egy amerikai közvéleménykutató intézet tanúsága szerint — Kennedy győzelme Nixon felett annak is volt köszönhető, hogy a televízióban rokonszenvesebb benyomást keltett a nézőkben.) Míg a híradó ilyen agitatív jellege kézenfekvő, egyes más műsoroké látszólag nem any- nyira. a salgótarjáni tanácskozás azonban jól bizonyította: valóban alig akadt olyan műsortípus, amely megfelelő otletességgel ne lenne felhasználható a népművelők számára. A színházi közvetítéseket már említettük. Am a műélvezeten túl ezek sem egyedül csak a színjátszókor tagjai szá mára hasznosíthatók. Sok helyen eredményesen kísérleteznek — akár van a televízióban színházi jegyzet, akár nincs — helyi előadóval, aki az előadás előtt vagy után még irodalmi ismereteket közöl, majd vitát rendeznek a látottakról. Hasonlóképpen lehet hasznosítani a filmeket is. Ugyancsak kimeríthetetlen népművelési lehetőségeket rejt a különböző kérdezz — felelek-műsorok, kJ mit tudok közvetítése. Itt is találkozhattunk már olyan megoldásokkal, hogy helyi népművelő, ismerve a jelenlévő tv-né- zőlt felkészültségét, tovább folytatta vagy kiegészítette azt a játékot, amit a képernyőn láttak. A legkívánatosabb természetesen a különböző, televízióban elhangzó népművelési jellegű előadások, filmbemutatók hasznosítása. A legjobb művelődési házakban azonban itt sem elégednek meg azzal, hogy a hallgatók, nézők a készülék előtt ülve, pusztán befogadják a látottakat. Módot találnak arra, hogy valamilyen formában a jelenlévőket is aktivizálják, ami azért lényeges, mert így hatékonyabb a népművelés. Fz a problémakör egyben rávilágít a televízió és népművelés kapcsolatának leg fontosabb és mindig aktuális kérdésére. A televízió országos jellegű műsorokat sugároz. Akkor és ott lehet kibővíteni, alkalmazni ezeket a műsorokat, ahol olyan előadók, népművelők élnek, dolgoznak, akik kitűnően ismerik a helyi körülményeket, sajátosságokat. Ez ugyanis a kulcskérdés. Ha nem tud adni valami olyan pluszt, amit a tv nemcsak az ott jelenlévő nyújthat, akikor nincs értelme kibővíteni a látottakat. Akkor jobb megmaradni a képernyőn látható műsor befogadásánál. Már ez is oly- mérvű forradalom kulturális életünknek, amelynek következményeit ma még csak alig, vagy kis részben tudjuk érzékelni és hasznosítani. Dersi Tamás „Szeged hírős város Beszélgetés Tari Jánossal, a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programjáról Hetedszar szólalnak meg július 24-én a fanfárok a szegedi Dóm-téren és ünnepélyes kezdetét jelzik az idei szabadtéri játékoknak. Tári Jánossal, a szabadtéri játékok igazgatói javai beszélgettünk arról, mit láthat ebben az évben a Szegedre látogató közönség. — Az idei szabadtéri játé-. kok nyitó darabja Erkel operája, a Bánk bán lesz, melyet július 24-én, augusztus 3-án és 7-én játszanak. A darabot uj díszletekkel és jelmezekkel mutatják be. A díszletbe a tervező beépítette a Dómot és a. mellette lévő Demeter-tor- nyot is. Az opera címszerepét Símándi József, Melindát Moldovan Stefánia énekli, — Turandot bemutatója július 25-én lesz. Majd előadásra kerül még július 28-án, augusztus 1-én és 4-én. A főszere oe két neves külföldi énekesek éneklik, például Nicole Nicolau bolgár tenorista. A magyar énekesek köziül Rad- ncttt Györgyöt, m Qperaház művészét hallhatjuk. Az operát Szinetár Miklós rendezi, a díszleteket Fülöp Zoltán Kossuth-díjas díszlettervező készíti. — Az ember tragédiája új szereposztóéban kerül bemutatásra. Évát Ruttkay Éva játssza, Ádámat Nagy Attila, a Tháláa Színház tagja, Lucifert pedig Gábor Miklós alakítja. Bemutatják az idén a mái világhírűvé vált musical co- medyt, Leonard Bernstein West Side Story-ját is. A nagy érdeklődéssel várt előadásokra augusztus 14-én, 15- én, 17-én és 20-án kerül sor. Augusztus 19-én a Magyar Rádió és Televízió ének- és zenekarának koncertjét hallhatjuk, melyet Lehel György vezényel. Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész zongorázik. Az igazgató elmondta azt is, hogy a díszletek szerelését július ö-én fcewóík meg és három nap múlva teljes ütemben megindulnak a szabadtéri játékok próbái. — Természetesem nem ezek lesznek az első próbált. Az ember tragédiájának próbáit például már június elején meg kezdik Budapesten. — Mit láthat, hallhat még a szabadtéri előadásokon, kívül a Szegedire látogató? — Az idén is gazdag program vár minden vendéget. A játékok ideje alatt orgona- hangverseny a Fogadalmi templomban, sokféle kiállítás és több nemzetközi sportrendezvény, többek között nemzetközi marathomi futóverseny motorcsónak- .és go-kart-ver- seny lesz. Rendeznek egy nemzetközi repülőnapot is. Végül a szabadtéri játékok igazgatója elmondta, hogy az érdeklődőik május közepétől igényelhetnek jegyeket a szabadtéri játékok előadásaira az idegenforgalmi hivatalokban és IBUSZ-irodákban. SZABADOS ÁRPÁD TANULMÁNY FEJ ■'.. Tftv/ v VÁRNAI ZSENI: r0ég te len a esillaijfík világa Csak ásnak, ásnak tudós emberek, s előkerülnek évezredes csontok: királysírok, múmiák, fegyverek, arany bálványok, kőbalták és szobrok. Mi mindent tudtak már a régiek! arról regéi a föld megőrző mélye, elporladtak az alkotó szívek, de éi a Mű s kápráztat a tökélye. Barlangi rajzok... megfeszül az íjj, repül a nyíl vad őseink kezéből ... s mily különös, művészi munka hív ámulni az időtlen messzeségből. Kitől tanultak ... volt-e mesterük? és hányán jöttek, s jönnek még utánunk, ha földerítik ősi rejtekük... Az alkotóknak számtalan a számuk. Csak ásnak, ásnak tudós emberek, a föld szívéig ér a szomjúságuk. Mi volt? S ha korunk múlttá dermedett. Mi jön? Mily korszak születik utánunk?! S mi marad meg belőlünk? — kérdezem, ha új évezred léptei dübögnek? Mily új csodákat szül az értelem, s lesznek-e akkor költemények ... könnyek?! A múltba nézek, s á jövőt álmodom, mert mérhetetlen lelkem szomjúsága ... és éjszaka az eget bámulom: Mily végtelen a csillagok világa! Néhány adat könyvkiadásiul* 21 evéről 1945 és 1964 között Magyar- országom 284 210 mü jelent meg 938 480 900 példányban. Ebből 466 785 800 könyv 64 oldalon felül), 292 884 300 tüzetes kiadvány (64 oldal alatt). A többi kiadvány-kategória a követkéz óképpen alakult: Jegyzet 34 189.7 Különnyomat 7 597.7 Zenemű 17 886." Kép-, térkép 10 415,3 Vegyes kiadvány 103 724.4 A 20 év alatt 11 984 szépirodalmi mű jelent meg, összesen 130 154 900 példánvban. Igen jelentős ebből a ma.' ro- dalom részesedése: közei 7 500 mű, több mint 60 millió Példányban került kiadásra. Míg 1945-ben csak 192 mű jelent meg élő írótól. 560 000 példányban, addig az elmúlt 'évben ennek kb. tízszerese: 5 millió került a könyvesboltokba. 1945 és 1964 között 38 696 000 példányban jelentéit meg tu-i dolmányos, és 271 656 000 példányiban ismeretterjesztő kiadványok. Ez utóbbimóJ kü'O- nösen nagy fejlődés, míg 1945- ben összesen 379 ismeret- terjesztő mű jelent meg, aüg több mint 1 millió péld ár v- ban, addig 1964-ben ennek tizenháromszorosa 13094 000 'S- meretterjesztő kiadvány jelent meg. A többi kategóriákban is jelentős az emelkedés. Május 23-én ünnepli a költőnö születésének íö-ik évfordulóját. Első verseit a Népszava közölte. Első kötete 1914-ben jelent meg „Katonafiamnak” címmel. Költeményeiben és prózai írásaiban, önéletrajzi regényében békevágyának, szocialista forradalmi meggyőződésének adott hangot. felsZabaduIá-vunk' után munkásságáért József AíX'Ua-díját kapott. KÖNYVHÉTI AJÁNDÉKSORSJEGY A könyvterjesztő állnia tok Külön kedvezményt nyújtanak a könyvheti vásárlóknak. •’ könyv- árusítóhelyeken vásárol? fujr.d iu 50 Ft értékű könyv után 0 Ft-'os ajajideksorsjegyet adna . air.e.i. ei tulajdonosa részt vesz az 196 - ü- nius 27-én rendezendő so.vso ás j-n. A sorsoláson a következő dijak kerülnek kiosztásra: Wartburg személygépkocsi, két személyes Földközi-tengeri 12 lapos utaz s. 10 000 forint értékű könvvtár és könyvszekrény, 7 db 3000 or'ut értékű könyvutalvány. >o; -V "00 forint értékű könyvutaJvéyr oi db 100 forint értékű k"uv vány 9 sorsjegyek, a^'e’yei a sorsoláson nem nyertek. névértékben beválthatók a kijelölt könyvesből tokban* t
