Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
VUag proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napiö __________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XIL ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 6 KEDD DíszSnnepség hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére Pécseit Hazáink felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyed és Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága április 4-én este 6 órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színházban díszünnepséget rendezett A díszeimökségben foglalt helyet Ivan Szemjo- novics Anosin altábornagy a szovjet küldöttség vezetője, Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke, Novics János, Pap János és Csendes Lajos, a megyei pártbizottság titkárai, Achátz Imre, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Bogi Barnabásra, a Pécsi Bőrgyár szocialista brigádjának vezetője, Bogár József, az SZMT vezető titkára, Bors Antal nyugdíjas, Csirke Anna, a Pécsi Porcelángyár szocialista brigádjának vezetője, dr. Donhoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, Kardos Antalné, a Pécsi Kesztyűgyár szocialista brigádjának vezetője, Kirchner András, a Bm. Tejüzem igazgatója, Kovács Dezső őrnagy, a tüzérezred parancsnoka, Lukács János, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Molnár János- né, a Pécsi Dohánygyár szocialista brigádjának vezetője, dr. Nemes Alajos ezredes, a megyei Rend őrfőkapitányság vezetője Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese, Papp János, a pécsi járás’ pártbizottság titkára, Pataki Mihály, p Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója Patkó Gyula, a Munkásőrség megyei parancsnokának helyettese, dr. Pilaszanovich Imréné, a nőtanács megyei elnöke, dr. Rugási Endre, a városi pártbizottság titkára, Steiner József, a Mecseki Ércbánya Vállalat szocialista brigádjának vezetője A díszünnepségen résztvevő közönség soraiban foglaltak helyet a szovjet küldöttség tagjai is. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Garai Gábor: Az újkor nyitánya című versét Györy Emil, a Pécsi Nemzeti Színház tagja mondotta el; majd Papp Imre elvtárs megnyitója után Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Rapai Gyula elv társ ünnepi beszéde Kedves Elvtársak! Súlyos háborús évek után húsz esztendővel ezelőtt, boldog tavasz köszöntött népünkre. A béke ránk virradt és ezzel egyidőben új történelmi korszak is kezdetét vette. Történélmünkban többször is volt nagyszerű tavasz. 1848 tavaszán rohamra indult népünk a Habsburg-uralom ellen az ország függetlenségéért szabadságáért. 1919 tavaszán munkásosztályunk követve a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megvalósította az első népi hatalmat: a Tanácsköztársaságot. A történelem sorsjátéka nem kedvezett a 48-as és a 19-es tavasz kivirágzásához. A Tanácsköztársaság csak pillanatra villantotta meg az új lehetőségeket, álmaink csak rövid időre váltak valóra. Érthető: népünkben mélyen élt a vágy, hogy szabad, független országban éljen, olyan társadalmi körülményeket teremtsen, melyben nincs elnyomás, s minden a dolgozók érdekében való. 1945 tavasza az ezer éve honos és megszokott rend ösz- szeomlását hozta. A múlt küzdelmei. jobbágy és parasztlázadások, nemesi és polgári haladó harcok, sikertelen szabadságharcok és levert forradalmak után eljött az idő, az öröknek hitt és hirdetett, uralkodóra és elnyomottra, úrra és szolgára alakított világ pusztulására. Megingott és összeomlott a vagyonra és kiváltságra, a földöntúli erőkre és tekintélyek tiszteletére épített uralom. Elemi erővel tört fel a lelkekből a felhalmozott keserűség, gyűlölet az osztályuralom ellen és áradt szét a nép mérhetetlen szabadságvágya, reménye és szárnyait bontogató tettereje. Tudjuk, hogy népünk vágya az új világ megkezdésének tavasza elválaszthatatlan^ a világ első szocialista államának, a szovjet népnek harcától. Mérhetetlen szerencséje népünknek, hogy a szovjet hadsereg ért hozzánk felszabadítónak, mert ezzel nemcsak a fasisztákat űzték ki, nemcsak a béke ragyogott ránk, hanem lehetővé vált, hogy gyökerében új társadalmi viszonyokat valósítsunk meg. Ezt a történelmi segítséget népünk soha nem fogja elfelejteni, hálásak vagyunk a szovjet népnek, meghajtjuk fejünket a szovjet hadsereg fiai előtt. Tisztelettel adózunk azoknak a bolgár, jugoszláv, román és 1 magyar harcosoknak, akik a szovjet hadsereggel együtt fegyverrel küzdöttek felszabadulásunkért. A költővel valljuk: „Tetteiket a nép szivébe véste és addig élnek, míg él a nép. Lelkűk tüzét, mint örökégé lángot, továbbadja minden nemzedék..." 1945 emlékek, élmények sorát kelti fel bennünk, szemtanukban és résztvevőkben, 45 a pusztító halál és születő élet, vég és kezdet, félelem és bizakodás, álom és realitás egybeesése. Nagyon mélyről indultunk el 45-ben. Az uralkodó osztályok, a Horthy- rendszer, a 25 éves elnyomás, a háború aggasztóan szegény és kiábrándítóan nyomorúságos, gazdaságilag és technikailag elmaradott országot hagyott ránk. A kultúra képét az analfabétizmus, a népbetegség szomorú színei csúfították. A polgári kultúra csene- vész elemei keveredtek a középkori szellemi keresztény- nemzeti ideolgógiával. S ez az elmaradott ország romokban hevert, a háború ezer sebet ütött rajtunk, s ráadásul az eszét vesztett diktátor elhurRapai Gyula elv társ ünnepi beszédét mondja. coltatta javaink jelentős részét. Nem felesleges emlékezetünkbe idézni, milyen súlyos háborús károk érték ekkor hazánkat. A második világháborúban kb. 400 000 magyar vesztette életét. A közvetlen anyagi károk értéke a háború előtti évek átlagos nemzeti jövedelmének mintegy 4—5-szö- röse volt. Az ipari üzemek kapacitása kb. felére csökkent. Elhurcoltak vagy elpusztítottak 1,3 millió szarvasmarhát, 2,2 millió sertést, ronbadön- tötték a Duna és a Tisza ösz- szes hídjait, a vasút járműállományát 80—90 százalékos, a gépkocsi és autóbuszok állományát 90 százalékos veszteség érte. Nem csoda, hogy voltak, akik Mohácsot emlegették. Mások — leginkább a régi világ elkötelezettjei — nemzeti katasztrófának tekintették, a haladás hívei a nemzeti újjászületést várták és hirdették. A pesszimista jósok ötven évig tartó helyreállítást emlegettek, az optimista hittel (Folytatás a 2. oldalon.) Á hazánkban tartózkodó bolgár pártós kormányküldöttség látogatása — Koaxorúxáa a harkányi bolsár oaranyaban emlékműnél A bolgár vendégek megkoszorúzzák a harkányi bolgár hősi emlékművet. Középen: Zsivkov Szíojcsev vezérezredes» Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség hétfőn Baranya megyébe látogatott. A vendégeket Veress József munkaügyi miniszter kísérte el útjukra. A Baranya megyei pártbizottságon Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja fogadta a bolgár párt- és kormányküldöttséget, és ismertette előttük Baranya gazdasági, kulturális helyzetét, fejlődését. Résztvett a fogadáson Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Pap János és Csendes Lajos, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Ambrus Jenő, a pécsi városi bizottság első titkára és dr. Nemes Alajos ezredes, megyei rendőrfőkapitány, a megyei párt vb. tagja. A bolgár párt- és kormány- küldöttség megkoszorúzta a Baranya felszabadításáért elesett bolgár hősök harkányi emlékművét: a koszorút Zsiv- ko Zsivkov, a küldöttség vezetője, Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti elvtárs, mellette jobbról nagykövete, Miso Misev, a Bolgár Kommunista párt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő bér- és munkaügyi bizottság elnöke és Vladimír Sztoj- csev nyugalmazott vezérezredes, a hazánk felszabadításában résztvett I. Bolgár Hadsereg volt parancsnoka helyezték el az emlékmű talapzatán. Vladimir Sztojcsev meleg szavakkal emlékezett meg a bolgár és a magyar nép történelmi barátságáról, amit tovább mélyített, hogy az I. Bolgár Hadsereg katonái vérüket áldozták a magyar nép fasizmus alóli felszabadításáért, és most együtt haladnak a kizsákmányolásmentes szocialista társa- , dalom felépítésének útján. A koszorúzási ünnepségen ott volt Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke, dr. Nemes Alajos ezredes, a megyei párt vb tagja, dr. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság titkára és Vida Sándor, a járási tanács elnöke. Ezt követően Rapai Gyula, Palkó Sándor, dr. Nemes Alajos kíséretében pécsi városnéző sétára Indultak a vendégek. A Zsivko Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Politikai
