Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

16 napló IMS. ÁPRILIS C* Sportéletünk 20 éve A felszabadult és a szocializmus útján haladó Magyarország sport­élete méltán sorakozik legszebb eredményeink mellé. Az elmúlt két évtized sportéletünk arany­korszakaként vonulhat majd be a Bporttörténelembe. Hiszen az el­múlt húsz év alatt testnevelési és sportmozgalmunk hatalmas töme­geket átfogó mozgalommá vált. és ezen a talajon ragyogó eredmé­nyeket felmutató minőségi sport virágzott ki. amely a világver­senyeken, olimpiákon és számos más nemzetközi találkozón is hír­nevet szerzett hazánknak. A felszabadulás előtt a sport, a szervezett testnevelés a társada­lom vékony rétege számára bizto­sította csak az egészséges szóra­kozást, a testet edző felüdülést. A munkás sportegyesületek csak hallatlan nehézségek árán tudtak szegényes sportolási lehetőséget biztosítani tagjaik számára. A falu sportja pedig szinte gazdát­lanul tengődött. A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt az akkori politikai pártok közül elsőként adott programot a magyar sport felemelésére és továbbfejlesztésére. A program a tömegsport meg*- szervezését, a dolgozó tömegek­nek a sportéletbe való bevonását, es a nagy tömegalappal rendel­kező minőségi sport megteremté­se; tűzte lti célul. \ felszabadulást követő évek kezdeti lépéseit itt, szűkebb ha­zánkban, Baranyában is soha nem látott fellendülés követte. A nagy tömegeket megmozgató Xiepi bajnokságok, es a mezítlá­bas labdarúgó-bajnokságok meg­szervezései jelentették a tömeg­sport alapjainak a lerakását. Ba­ranyában a mezítlábas labdarú- rúgásban 50 csapat, a röplabda népi bajnokságban 75 csapat, a népi sakkbajnokságban 150 csapat indult. 1948-ban a számunkra oly sike­resen végződött londoni Olimpia után megkezdődött a magyar sportmozgalom szocialista alapo­kon való átszervezése. Létrejött az, OTSB és a sport állami irá­nyításának a rendszere. A szo­cializmust építő társadalomban a sport fontos állami és társadalmi üggyé vált. Ezután, egészen nap­jainkig sportmozgalmunkat a ro­hamos fejlődés jellemzi. Egymás után születtek az új létesítmé­nyek, közöttük olyan nagyjelentő­ségű, mint a Népstadion, az em­berek ezrei kapcsolódtak be a szervezett sportéletbe. Baranyában is egészséges, pezs­gő sportélet alakult ki. Üj sporté telepek létesültek. A PVSK sport­telep felépítésével végre korsze­rű stadionhoz jutott Pécs város. Komlón is felépült az új sport­telep, korszerű sporttelepet kapott a Postás SE, újjászületett a BTC- pálya, a bányász-csapatok pályái, megfiatalodott a régi Tüzér utcai pálya, felépült a Bányász kor­szerű kisstadionja. A megye köz>- ségeiben is számos új létesítmény épült. Üj atlétikai és labdarúgó- pályák és tizennégy új uszoda. A sportegyesületek száma és az egyesületi tagok létszáma is több­szörösére növekedett. Ma 241 egyesületet és néhány híján öt­venezer egyesületi tagot tartunk nyilván Báranyában és Pécsett. A különböző szakosztályok száma sokszorosa a felszabadulás előt­tinek. A legnépszerűbb sportág­ban, a labdarúgásban például a felszabadulás előtt a négy megyét magában foglaló területi bajnok­ságban mindössze 40—50 csapat szerepelt. Ma pedig csupán Ba­ranya megyében 193 labdarúgó Győzelemmel mutatkozott be komlón a jugoszláv kézilabda-csapat szakosztály működik. Atlétikával csak két egyesület foglalkozott a felszabadulás előtt ma 82 atléti­kai szakosztályt tartunk nyilván. A tomasportot egy szakosztály képviselte, ma 24 szakosztályban sportolhatnak tornászaink. Ha­sonlóképpen fejlődött az úszás Is. Egyről huszonegyre nőtt a szak­osztályok száma. Megyénk sportéletének minőségi fejlődését jól jellemzi az a tény, hogy jelenleg Baranyában és Pé­csen 47 Csapatunk szerepel kü­lönböző sportágakban a Nemzeti Bajnokság valamelyik osztályá­ban. E tekintetben Baranya me­gye magasan vezet a többi me­gye előtti A felszabadulás előtt néhány sportágban jutott el ba­ranyai csapat az NB U-ig. Ez je­lentette az élvonalat. Ma 8 sport­ágban 13 csapat küzd az NB I- ben, 8 sportág 24 csapata az NB H-ben és 4 sportág 10 csapata az NB xrt-ban. Összeszámolni is ne­héz lenne, hány báranyai és pécsi sportoló került az elmúlt húsz év alatt a különböző országos válo­gatottakba. Üszők, kerékpározók, labdarúgók, atléták, kézilabdázók, kosarasok, tornászok és más Sportágbeliek jutottak már be több esetben is az országos vá­logatott csapatokba. A magyar sportnak és testne- velésnek sok, szép hagyománya van. Tehetséges Ifjúságunk kép­zett szakembereink irányításával már sok síken, szép hírnevet szerzett sportmozgalmunknak. A magyar sporthagyományok azon­ban csak a felszabadulás után váltak az egész nép közkincsévé. A sportéletbe a felszabadulás után bekapcsolódott százezrek pedig bebizonyították, hogy valőban közkincsüknek tekintik sportha- gyoményainkat. Bebizonyította, hogy nemcsak tanulni képesek legszebb hagyományainkból, ha­nem újabb sikerekkel Is gazda­gítják azokat, bizonyítva a szo­cialista sportmozgalom életere­jét Dr. Csernus Kálmán, a Baranya megyei TS elnöke A hét végén Pécsett sorra kerülő) nemzetközi kézilabda villáintoma e;ójátékaként, csütörtökön délután ké' mérkőzést rendeztek Komlón.! Előbb a két megyei NB I-es együttes, a Bányász és a Dózsa mérte össze tudását. A találkozón a Illa-fehérek győztek 23:22 arány­ban. A félidőben még a Bányász vezetett 12:0-ra. Ezután lépett pá­lyára a szerb ligában első helye zett Zrenjanin csapata. A vendé­gek az első félidőben kitűnő já­tékkal mutatkoztak be, és nagy előnyre <19:9) tettek szert. Fordu­lás után a már fáradt (csütörtö­kön a déli órákban érkeztek Kom­lóra) jugoszláv csapat ellen szé­pített a hazai gárda, s végül Is 35:32-re győzött a jugoszláv együt­tes. Nagy László Balogh Márta 20 ÉVESEK Fiatal sportolók. Nem egy kö­zös vonásuk van. Húsz évesek, jó sportolók, sportpályafutásuk jelentős része még előttük van. Abban az évben születtek, amikor a felszabadulás mosolyt, csillogó szemeket varázsolt az esztelen véres háborús évek és a fasizmus borzalmai után sokat szenvedett milliók arcára. 800 méteren: 1:58,2 a legjobb eredménye. Nagyon messze van az 1:44,3-as világcsúcstól, de Nagy Lászlót, a PVSK fiatal atlétáját ez egy cseppet sem keseríti el. — Gyorsaság, felkészülés kérdé­se az egész — mondja —, no, meg a lehetőségek maximális ki­használása. öt éve atlétizál. Bátyja, a vas­utasok volt kitűnősége, az Üj pesti Dózsa válogatott versenyzője csalta le a vörös salakra. A kö­vetkező évben már országos ser­dülő vasutas mezei futóbajnok­ságot nyert és az országos baj­nokságon második lett. Iharos, Rózsavölgyi a példaké­pei. A Bp. Honvéd sokszoros vi­lágrekorder atlétáinak eredményei lelkesítik. — Négyszer-ötször is edzek egy héten. De ha mód van rá, akkor még többször is. Kiss Bandival, Benkoviccsal és Hajóssal. A PVSK-nál évről évre nevelőd­nek a középtávfutók. Most is igen tehetséges, lelkes gárda dolgozik együtt. — Tehetséges fiú Nagy Laci — de nem veszi eléggé komolyan az edzéseket. Elsősorban gyorsa­ságát kell fokoznia, adottságaival nincsenek bajok, a tehetség azon­ban nem minden, ha nem páro­sul megfelelő szorgalommal. Nos, jó lesz, ha megjegyzi ma­gának a szakemberek véleményét a vasutasok fiatal versenyzője. Az utóbbi időben ugyan szorgal­mával nincsenek bajok. A közel­múltban Egerben teljesített kato­nai szolgálatot, most ismét nagy ambícióval ős akarással dolgo­zik, és titokban irigykedve gon­dol azokra, akik Tatán készülnek fel az év versenyeire. Nagyon várja, hogy eljusson oda ő is. Alig fél éve van Pécsett a Ta­nárképző Főiskolán, de már jól ismerik a sportpályákon. Kapos­váron Somogy megye legjobb sportolói között emlegették, nem ok nélkül. Balogh Márta, a PEAC NB Il-ben szereplő női röplabda­csapatának is hamar a legjobb •átékosa lett. 1960-ban kezdett játszani, egy év múlva már magyai ifjúsági válo­gatottban szerepeit a Kaposvári Munkácsy Gimnázium diákja At- létizált, kosárlabdázott, végül a röplabdánál kötött ki. — A röplabda tálán a legsport- szerűbb játék, ha jól játsszák, szép, izgalmas, és érdekes is le­het. Az érettségi után a Tanárképző Főiskolán folytatja tanulmányait,” így került a PEaC-Iioz. Szűcs Emil, az egyetemisták edzője örömmel fogadta, olyan játékost nyert vele, akire mindenkor szár mithat. Márta remekül feltalálta magát a röplabda-pályán, nagyi­szerű labdaérzéke, kitűnő helyez­kedése és nem utolsó sorban küz­deniakarása, lelkesedése, magv.val ragadja a csapat többi tagját is Az NB I-be jutásért kiírt osz­tály ozó-mérkőzeseken hajszál hí­ján kiharcolták a pécsi lányok a magasabb osztályba való jutást, a Terem Kupában is csak játszmaaránnyal szorultak a má­sodik helyre, a legjobb NB Il-es csapatök között. — Ami kétszer nem sikerült, miért nem sikerülhet harmadszor — mondta és ekkor értettük meg. miért dolgozik olyan lelkesen és nagy ambícióval az edzéseken. De mi lesz a főiskola elvégzése után? — A vőlegényemmel mór elter­veztük, falura megyünk, ő is pe­dagógus. Mindketten tanítani fo­gunk. A röplabdától nem tudnék elszakadni, később edző leszek; Egy kis csapat talán nekem is jut Hegyi István Április 4. sportműsora Labdarúgás: NB I. mérkőzések: Pécsi Dózsa—Özd, PVSK-pálya 16.00. Dorog—Komló, Dorog 16.00. NB l. tartalékmérkőzések: Pécsi Dózsa—Ózd, PVSK-pálya 14.15, Do­rog—Komló, Dorog 14.15. NB II. mérkőzések; Pécsi BTC—Moson­magyaróvár, BTC-pálya 10 00, Láng —PVSK, Budapest 10.15. Zalaeger­szegi Dózsa—Pécsi Bányász, Zala­egerszeg 16.00. NB III. mérkőzé­sek: PEAC—Sárbogárd, Egyetemi Tornacsarnok 11.30, Pécsi Ércbá­nyász—Nagykanizsai Bányász, Űj- Mecsekalja 11.00. Megyei mér­kőzések: Postás—Vasas. Postás­pálya 9.30, Dinamó—Kinizsi, Pécs- bányatelep 10.00. Siklós—Helyi­ipar. Siklós 15.30. Lánycsók—Elő­re. Lánycsók 15.30. Porcelángyár —Bóly. Porcelángyári-pálya 9.30, Hidas-Szikra. Hidas 14.30. Va­sas I. Bányász—Szigetvár. Va­sas I. Bányatelep 9.00, Pécssza- bolcs—Mágocs, Pécsszabolcs 15.30. Kézilabda. A Dózsa nemzetközi tornája: Pécsi Bányász—Ércbá­nyász SC, férfi, Pécsújhegy 9.15. Pécsi Dózsa—Zrenjamln. férfi. Pécsújhegy 10.30. Kosárlabda. NB EL mér­kőzés: ONYI—PVSK, női, Bu­dapest 10.45. Ifjúsági torna: Sik­lós 9.00. Röplabda. Ünnep' torna mérkő­zései. Tüzér utca 0.00. Sakk. Élőjáték-bemutató, Szé­chenyi ,ér 11. Motorozás: A Dózsa nemzet­közi túraversenye. rajt és cél: 48-as tér. Indítás: 8.00. befutás: 11 és 12 óra között. Ügyességi verseny, 48-as tér 12.00. Modellezés. Megyei körrepülő­bajnokság az újmecsekaljai kör­pályán 9.00. Asztalitenisz. Dunántúl-bajnok- ságok versenyei, a legjobb pécsi asztaliteniszezők részvételével. Kaposvár 9.00. Természetjárás. A Baranya me­gyei Természetbarát Szövetség április 4-én. vasárnap, a felsza­badulás 20. évfordulója alkalmá­ból csillag-túrát rendez a Me­csekben. Cél: Fehérkúti túrista- ház. Érkezés lí órára. Teke. NB I. női mérkőzés: BTC—Rf. Építők, női, BTC-pálya 8.00. Felszabadulási emlékverseny. Épltők-pálya 8.00. Birkózás. Területi szabadfogású serdülő-bajnokság, PVSK-csamok 9.00. Elmaradt a szombatra tervezett Pécsi Vasutas Válogatott—Krakkói Egyetem nemzetközi kosárlabda­mérkőzés. A lengyelek nem ér­keztek meg Pécsre, ezért a vasár­napra Pécsett és a hétfői Komlóra tervezett mérkőzések Is elmarad­nak. Már pénteken megérkeztek az ózdiak A csapat egy héttel előbb igen értékes pontot szerzett Tatabá­nyán. és nyilván emiatt is kelle­mes, könnyed hangulatban érkez­tek meg az ózdi fekete-fehérek. — Jó lenne, ha ez a hangulat hazakísérne bennünket Ózdra! — mondotta mosolyogva Kárpáti Bé­la, az együttes fiatal, rokonszen­ves edzője, majd komolyan foly-s taíta: — A mi számunkra min­'d m mérkőzés nehéz, hiszen nem szekták meg még a fiúk a ma­gasabb osztály légkörét, és ezért l v'üVűük Tiég idegesen, kapkod- t ' fcftzri a pályán. Ezért volt ne- : . a küzdelem Tatabányán és n«.- u... lesz Itt. Pécsett is, hiszen a Dózsának mar kellő önbizalmat a iák az eddigi sikerek. ózdi csapat legtöbb tagja jírt már Baranyában. Balogh Zol- tán kapus például éveken át a <: .mlói Bányász hálóját védte. Ismerjük Halápit is, az Üjpest, majd az MTK csatárát, aki tavaly Komlón az MTK győzelmének fő­részese volt. Azután itt van Bor- M & • veszélyes» gyors szélső­játékos. Balszélső társa, Fükő vi­szont kórházba került a héten, úgyhogy ezen a poszton még nem döntötte el Kárpáti Béla, hogy Szilasit, vagy Pintért küldi dél­után pályára. A csapat tagjai kö­zött szerepel az igen tehetséges fedezet. Murányi is, aki eddig minden mérkőzésen az átlagosnál jóval többet nyújtott és legutóbb az olimpiai válogatott Csernait teljesen „leradírozta” a pályáról. Mit várnak az ózdiak a pécsi mérkőzéstől? Erre a kérdésre Kárpáti Béla is éppoly körültekintő és szerény választ adott, mint a többi ven­dégcsapat edzője szokott. — A mérkőzésnek reálisan a pé­csi csapat az esélyese. Nekünk a papírforma szerint nem sok ígérkezik. Eddig kétszer játszot­tunk a Dózsával, mindkétszer a pécsiek győztek, biztosan. No, de Tatabányára is így utaztunk el egy hete. Ezért nem mondtunk le a reményről és ha egy pontot sl- kerülne elcsípnünk, akkor igen, igen boldogok Vannak olyan történetek. ame­lyek tulajdonképpen soha sem szoktak megöregedni, például a futballtörténetek; a híres mérkő­zések. meg á nagy játékosegyéni­ségek emléke. A pécsi sporttör­ténet ilyen. elévülhetetlen” moz­zanata az a januári nap 1955-ben, aráikor véglegesen tisztázódott, hogy Pécs kapja meg a jogot a labdarúgó NB I-ben való szerep­lésre. Azonban ennek a napnak előzménye és folytatása is volt. Pécset a korábbi években is úgy tartották nyilván, mint a dunán­túli labdarúgás fellegvárát, az it­teni labdarugó élet nemcsak ál­landó jéllegü utánpótlással rendel­kezett. de érős közönségbázissal is, a felszabadulás előtt a város labdarúgását mégis az jellemezte, hogy nem tudtak a legjobbak kö­zé bejutani, s a mérkőzések né­zőcsúcsa alig haladta meg a négy­ezret. A minőségi labdarúgás hiányzóit, s mint később is. en­nek megteremtését a pécsi sport­egyesületek között megértés hiánya okozta. A pécsi csapatok több-kevesebb sikerrel szerepel­tek a második osztályban a vá­rosnak. illetve a megyének 1953-ban például hat (!) NB JI-es csapata volt: a PVSK. a Pécsi Dinamó, a Pécsi Dózsa, a Pécsi BTC. a Pécsbá- nyatelepi Bányász és a Komló. A pécsi labdarúgó-csapatok gyakran ott álltak az NB I. kapujában, de az a bizonyos ..narancshéj” mindig közbejött, mert mind­egyik csapat bajnok akart lenni Abban az időben a pécsi labda­rúgásból a legfontosabb hiányzott: az egyesületek közötti összhang, az egyesületek Összefogása. — Pécs feltétlenül megérdemel egy I. osztályú labdarúgó-csapatot — mondták a megye és a város párt- és állami vezetői. Igen, de először át kell adni a múltnak a Pécsett különösen divatos klub­sovinizmust. Először is be kell bizonyítani, hogy Pécsett nagy tábora van a labdarúgásnak. Megtartották az első tanácskozást a város reprezentatív sportegye­sületeinek. valamint a fontosabb vállalatok és társadalmi szerve­zetek vezetőivel. Az álláspont egyeséges volt: igen. Bizonyítani kellett, összeállították a város válogatottját. Sebes Gusztáv, az OTSB akkori elnökhelyettese — akinek többek között elévülhetet­len érdemei vannak abban, hogy Pécs annak idején NB I-es já­tékjogot kapott — leküldte a sváj­ci világbajnokságra készülő ma­gyar válogatottat egy edzőmérkő­zésre. Húszezer ember szorongott a pécsi lelátókon, de a zivatar miatt félbe kellett szakítani a mérkőzést. Néhány hónappal ké­sőbb ismét lejött a magyar vá­logatóit, megint zsúfolásig meg­telt a pécsi pálya. De ezen kívül is sokszor bebizonyosodott: nagy tábora va'/i Pécséit a labdarúgás­nak• A Pécsi Dózsa számára a* 1954. évi NB Il-es bajnokság nerni a. legszimpatikúsabban ala­kult. A csapatból még az idény kezdete előtt tíz játékost behívtak katonának, a Dózsa egy időben vissza is akart lépni a bajnok­Pécsi Dóssá — Ságtól, később a problémák rész­ben rendeződtek, azonban a csa­pat a 9. helyen végzett, s ezzel kiesett az NB ll-böl. Abban az évben az NB ll-ben csak az első hét csapat maradi bent. A Pécsi Dózsának volt ugyan óvása a Kő­bányai Dózsával szemben, de ez az óvás kútba esett, a Kőbányai Dózsa ezzel a két ponttal bajnok lett. a pécsi csapat viszont ki­esett. Ha azonban az óvás sike­rül, akkor a Pécsi Dózsa bent­marad ugyan, viszont a Kőbányai Dózsa nem lett volna bajnok, s ezzel együtt 1955-ben Pécs nem kaphatott volna NB 1-es játék­jogot. Ugyanis, a Belügyminisz­térium nem tartotta helyesnek, hogy a fővárosban az Újpesti Dózsa (akkor Budapesti Dózsa) mellett még egy belügyi csapat szerepeljen a labdarúgó NB 1-ben, s igy a minisztérium az illetékes | sporthatóságokkal és a megye párt- és állami vezetőivel közös egyetértésben úgy döntött, hogy a Pécsi Dózsa, mint jogutód át­veszi a Kőbányai Dózsa játékjo­gát. A hír 1955. január 22-én. egy szombati napon jelent meg a la­pokban, vasárnap a Dunántúli Napló már közölte a helyi sport­vezetők. szakemberek lelkes és bizakodó nyilatkozatait. Ezzel a döntessél azonban az ügynek csak az „első felvonása” zárult le. Játékjog volt, de csapat egryelőre nem volt, legalábbis az I. osztályra alkal­mas csapat, s alig néhány hét hiányzott a bajnokság nyitányáig: február 27-én a Pécsi Dózsának a Szombathelyi Lokomotív ellen kel­lett először pályára lépni. A me­gye vezetői, elsősorban Sziklai József, a megyei pártbizottság akkori titkára, dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese. dr. Nemes Alajos me­gyei rendőrfőkapitány, dr. Cser­nus Kálmán, a megyei TSB elnö­ke és közvetlen munkatársai, afrik addig is nagyon sokat tettek a város NB I-es játékjogának megszerzéséért, nem kevésbé ne­héz feladat előtt álltak: a leg­rövidebb időn belül komplett és az NB 1-ben is ütőképes csapatra volt szükség, s ezt gyakorlatilag csak .,házon”, azaz városon belül lehetett ilyen rövid idő alatt meg­oldani. Természetesen a felettes sporthatóságok által biztosított kedvezményes lehetőségekkel. Megint összehívták a város sport­egyesületi vezetőit, a vállalati és intézményi vezetőket: játékosok­ra van szükség. Amíg azelőtt a pécsi egyesületek közötti viszonyt csendes vagy nyílt gyűlölködés jellemezte, most a legteljesebb összefogás. Mindenki segített va­lamit, s a város sporttörténetében addig szinte példátlan együttmű­ködés eredményeképpen Czibulka Mihály dr. megbízott edző — nem sokkal később Orczifalvi István vette át a csapat állandó edzői Irányítását — rövid idő alatt ki­alakíthatta a 2« játékosból álló keretet és megkezdhették a felké­szülést a bajnokságra. Az első NB I-es keret tagjai, zárójelben a játékosok volt egyesülete: Danka (Székesfehérvár). Krausz (P. Dó­zsa), Kovács (P. Bányász), Vass (PEAC). Szőcs (PEAC). Kocsis (P. Bányász), Hegyi (PVSK). Lendvai (PEAC), Pozsgai (K. Dózsa). Mike (PEAC). Illés (P. Dózsa). Sárközi (P. Dózsa), Lovig (P. Dózsa). Kresz (P. Bányász). Schwara (PE­AC), Pieck (K. Dózsa), Molnár (P. Bányász). Grozdics (P. Bá­nyász). Csupák (P. Bányász). Léber-Lehel (P. Dózsa), Brada (Üjpest), Keszler (P. Bányász). Dara (PBTC). Horváth (PVSK). Takács (P. Dózsa). Kamondi (PE­AC), Gyurkó (P. Bányász). Varga (P. Bányász) és a Pécsi Dózsának ezenkívül egy csapatra való já­tékosa. A Pécsi Dózsa 1955. évi Budapesti Honvéd ellen 2:0 arány­ban győztes csapata. (Danka — Szőcs, Kocsis, Hegyi — Pleck, Schwara — Grozdics, Lehel, Brada, Keszler, Kresz.) A pécsi sportkörök közül a leg­nagyobb áldozatot kétségtelenül a Bányász hozta. A Pécsi Bányász vezetői korábban úgy tervezték, hogy végre kialakítanak zgy mi­nőségi labdarúgó-csapatot, ez a minőségi csapat nagyjából már ki is alakult, az új helyzetben azonban önzetlenül a váro3 új­donsült NB I-es csapatának a se­gítségére siettek. 1955. január 25-én a Dunántúli Napló sportro­vata többek között ezt irtai .........A sportkörök közül a P< B ányász hozta a legnagyobb ál­dozatot. NB Il-es jogának és já­tékosainak átengedésével. De segí­tette a csapat létrehozását a P. Lokomotív, a P. Haladás, s a többi pécsi sportkör is. amikor legjobbjainkat az új csapat ren­delkezésére bocsátják. Pécsi és baranyai szurkolók, ennek a pél­damutató összefogásnak láttára^ erősítsék meg soraikat, legyen en­nek az összefogásnak sok-sok si­ker az eredménye minden vona­lon, így Baranya labdarúgásának fellendülésében is.” Több kiváló pécsi játékos azért nem került át a Pécsi Dózsához, mert például a PVSK-t nem akarták jelentősen meggyengíteni. Hegyi és Horváth ugyanis már előzőleg megvált a PVSK-tól és a Komlóba tartot­tak, míg Karácsonyi és Rákóczi munkahelyi problémák miatt nem kerülhettek át az új NB 1-es csapathoz. Azután elérkezett az első nagy nap Pécs tu tbaH történetében, az Igazi: 1955. február 27. A Pécsi Dózsa tízezer néző előtt az alábbi összeállításban 3:0 (2:0) arányban győzött első NB l-es mérkőzésen, a Szombathelyi Lokomotív ellen a Tüzér utcai pályán: Krausz — Szőcs. Kocsis, Hegyi — Pleck. Schwara — Grozdics. Lehel. Bra­da. Keszler, Kresz. Abban az idényben négy csapat esett ki az NB l-ból. A Pécsi Dózsa, mint középcsapat a 7. helyen végzett, s természetesen bentmaradt. Ez annak a januári napnak a rövid története, a közvetlen előz­ményekkel és a közvetlen foly­tatással. Ez tiz éve volt. a csa­pat ez idő alatt egyszer mondott búcsút az I. osztálynak egy évre. az 1958—59-es bajnoki idényben... Ide, Pécshez fűződik az országos vidéki nézőcsúcs, az akkori Bu­dapesti Honvéd és Budapesti Ki­nizsi (Ferencváros) után hosszú időn keresztül a P. Dózsának volt a legnagyobb közönsége, s a ritka egyesületek közé tartozott, ahol a labdarúgó szakosztály a többi szakosztályt is , „eltartotta”. Ed­zők. játékosok, nagy csaták és sikerek, külföldi túrák; bőven lehetne méq miről írni... A Pé­csi Dózsa belügyi csapat, de az útóbbi tíz év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy legalább ennyire Baranya megye és Pécs sport­köre is. Ezt tükrözi az elnökség összetétele, az egyesület és a tö­megek kapcsolata és a szurkoló- tábor összetétele is. Ebből" a hely­zetből következik a cél is: a Pécsi Dózsa minden tekintetben méltán reprezentálja a több mint 130 ezer lakosú várost és labda* • úgó-sportját, Thiery Árpád I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents