Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

proletá rjai, égy e sü Ij et ek! XXII. ÉVFOLYAM, W.SXAW Ara í forint 1965. ÁPRILIS 4-, VASÁRNAP Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott az országgyűlés Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tar­tott az országgyűlés. Már jóval 11 óra előtt be­népesültek a parlament fo­lyosói, az ülésterem körüli társalgók: megjelentek az or- i saággyűlés tagjai és az ülésre meghívott vendégek — a mun­kásmozgalom veterán harco­sai, a 20 évvel ezelőtti kép­viselők, közéleti személyisé­gek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott az ' ülésterem, amelynek páholyai és karzatai 11 órára zsúfolá­sig megteltek az ünneplőruhás vendégekkel, akik — csak úgy, mint a képviselők — az ünnepi alkalomra feltűzték ki­tüntetéseiket Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán. dr. Münnich Ferenc, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormánytag­jai. Jelen volt az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadu­lási ünnepségekre hazánkba érkezett párt- és kormány- küldöttségek, A. 1. Mikojan, b Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke vezetésé­vel a szovjet, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, mi­niszterelnökhelyettes vezeté­sével a román, Zsivko Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Ranko- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alel- nöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének tagja, miniszter­elnökhelyettes vezetésével a csehszolvák delegáció tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáid')! képviseletek szá- i mos vezetője és tagja. I Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a képviselő­ket, majd hosszantartó nagy taps, ünneplés közben kö­szöntötte az ülésen résztvevő párt- és kormányküldöttségek vezetőit és tagjait, az ülés kül­földi és hazai vendégeit Ezután nagy taps közben Dobi István lépett a szónoki emelvényre. Dobi István parlamenti beszéde Tisztelt Országgyűlés! Zászlódiszt öltött, ünnepel Magyarország. Az ünnep me­legét szivében érzi a nép. A szívekben élő hála vezet, ami­kor elsőnek én is kedves ven­dégeinket üdvözlöm. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján ünnepi ülésünk nevében köszöntőm a magyar népet. • Tisztelt Országgyűlés! A felszabadulás előtt Ma­gyarország rendkívül nehéz helyzetben volt Az 1919-es Tanácsköztársaság tragikus bukása után negyedszázados áldozatos, kemény és keser­ves küzdelem folyt itt a nem­zet haladó erői és az ország­ra nehezedő zsarnokság kö­zött A harcot a munkásosz­tály forradalmi pártja, a kommunista párt vezette. A magyar munkásosztály —szö­vetségben a dolgozó paraszt­sággal — élén járt az önálló nemzeti létért, függetlensé­gért, szabadságért folyó küz­delemnek. Ebben a harcban szövetségesekre talált minden dolgozó osztályban és társa­dalmi rétegben. Az elnyomott tömegek az élenjárókra fi­gyeltek, onnan vártak jelzése­ket, irányítást — biztatást is a jövőre —, s elmondhatjuk, hogy ezekben a háborúellene. és antifasiszta küzdelmekben született meg a nemzet össze­fogása. A haladó és anti­fasiszta, békebarát erők moz­galmai, harcai, véráldozatai nem voltak hiábavalók. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk most azokra, akik fegyveresen szervez­kedtek és harcoltak Magyar- ország német náci megszál­lói és a nyilas banditák ellen, a partizánharcok és az ellenál­lási mozgalom hősi halottaira, vértanúira. Érdemeik és ál­dozataik örökké emlékezete­sek maradnak. Számunkra valóban meg­váltás volt a felszabadító sere­gek megjelenése hazánk föld­jén. A szabadságot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet lehetőségét sok­millió elnyomott magyar szá­mára. Népünk és országunk életében forradalmi és törté­nelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legna­gyobb nemzeti ünnepünknek. így kezdődött Kérem kedves vendégein­ket, elsősorban szovjet bará­tainkat, s mellettük azoknak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek ol­dalán részt vettek Magyaror­szág felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, ju­goszláv küldötteket, fogadják a hála és tisztelet kifejezését, amit népünk, országgyűlésünk és á magam nevében tolmá­csolok, érezzék, hogy ez a hála és tisztelet népünk szí véből-lelkéből árad országuk éi népeik felé. A hitleri háború legször- nyübb szenvedéseit a Szov­jetunió népei viselték, ők hozták a legnagyobb áldo­zatot a fasizmus megsem­misítésére létrehozott nagy szövet­ség teljes győzelméért, s a mi felszabadításunkért is. Ezért érez népünk soha el nem múló hálát és testvéri barátságot a szovjet népek iránt. Ezért megbonthatatlan és örök érvényű a szövetség, amely Magyarországot a Szov­jetunióhoz fűzi. Tisztelettel emlékezem meg ezen az ünnepnapon a fasiz­mus ellen harcolt szövetség többi országáról és népéről is, külön kegyelettel azokról az angol, amerikai és lengyel katonákról, akik itt haltak hősi halált, magyar földben pihennek, s csehszlovák ba­rátainkról, testvéreinkről, akik (Folytatás a 2. oldatott) Szovjet és magyar államférfiak táviratváltása KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, B u d ap e s t. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjet­unió Minisztertanácsa és valamennyi szovjet ember nevé.eu szívből üdvözöljük Önöket, kedves elvtársak, valamint az egész testvéri magyar népet, nagy nemzeti ünnepükön — Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Az eltelt 20 esztendő Magyarország sorsa szempontjá" ól történelmi jelentőségű volt. A magyar nép, miután kezébe vette a hatalmat, szilárdan és visszavonhatatlanul az új, szo­cialista társadalom építésének útjára lépett, s rendkívül mély­reható és nagyarányú változtatásokat hajtott végre. A mai Magyarország — a fejlett szocialista ipar. a szövetkezetekben egyesített mezőgazdaság, s a magas fokú, sajátos vonásokkal rendelkező kultúra országa. A Magyar Népköztársaság aktí­van harcol a szocialista közösséghez tartozó országok egysé­gének és összefogásának további megszilárdításáért, a bé­kéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért. A szocialista Magyarország eredményei eltéphetetlen kap­csolatban vannak a Magyar Szocialista Munkáspártnak — a magyar munkásosztály legjobb forradalmi hagyományai örö­kösének — tevékenységével. A Magyar Szocialista Munkás­párt alkotó módon alkalmazva a marxizmus—leninizmus taní­tását Magyarország konkrét viszonyaira, a széles néptömevek tevékeny részvételével, magabiztosan valósítja meg a szocia­lizmus építésének befejezését elhatározó Vili. kongresszusá­nak Irányvonalát. A magyar kommunisták méltó módon hoz­zájárulnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, a béke és a szocializmus erőinek további össze­fogásáért vívott küzdelemhez. Az elmúlt 20 év alatt a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között, pártjaink és 'népeink -között: a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus; «ivein alapuló őszinte barátság, kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés alakult Id. Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utób­bi években ezek a kapcsolatok még inkább emélyültek és megszilárdultak. Kedves Elvtársak! Osztozva a Magyarország felszabadulá­sának 20. évfordulója alkalmával érzett örömükben, tiszta szív­ből kívánunk Önöknek és minden magyar dolgozónak új, még nagyszerűbb győzelmeket a maguk választotta úton — a szo­cializmus építésének útján. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök és megbonthatatlan barátsága! Moszkva, 1965. április 3. L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A. MIKOJAN, A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Legfelső Tana- a Szovjetunió Minisztertaná­csa Elnökségének elnöke, csának elnöke. * L. L BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. L MIKOJAN elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. Kedves Elvtársak! Népünk nagy nemzeti ünnepe, Magyarország felszabadu­lásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből köszönjük ünnepi jókívánságaikat, és elvtársi szeretettel küldjük üdvözletünket önöknek, a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott tör­ténelmi győzelme hozta meg a magyar nép szabadságát, nem­zetünk függetlenségét. Népünk élni tudott a szabadsággal: áldozatos, alkotó munkával kiemelte hazáját az elmaradott­ságból és eredményesen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. A két évtizedes küzdelmes, de sikerekben oly gazdag utunkon a szovjet nép mindig önzetlen, segítségre kész, igaz barátunk volt. A jövőben is szent kötelességünknek tekintjük testvéri barátságunk erősítését, a szocialista közösség egysé­gének védelmét és egybeforrotis ágának szilárdítását. Nemzeti ünnepünkön további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a szocializmus erőinek összefogásáért, az emberi haladásért és a világbékéért vívott fáradhatatlan harcukban. Budapest, 1965. április 3. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Mirnká párt Központi Bizottságán- első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. *

Next

/
Thumbnails
Contents