Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

196S. ÄFfiftlS t 2 napló Ünnepi illést tartott az országgyűlés jk biztosítani tudják a jövő- 2 vonatkozó ipari terveink ’teljesedését is. A magyar parasztság két forradalmat élt meg a húsz év alatt: a feudális nagy­birtok-rendszert felszámoló földosztást és a falu szocia­lista átalakítását. Und a kettő történelmi je- °nőségű lépés volt a falu és a parasztság életében. Ma mar szemmel láthatók az eredmé­nyek. A parasztok szorgalma a földhöz, a mezőgazdasághoz való hűség, a munka szerető- te évről évre erősíti a szocia­lista nagyüzemi gazdaságokat. A szövetkezeti parasztság ter­melőakarata népgazdaságunk egyik nagy és megbízható erő­forrása. Háromszor annyi ’pari munka (Folytatás az 1. oldalról) velünk egyek voltak a szen­vedésben és partizánharcaik­kal a mi sorsunkon is eny­hítettek. Ma ünnepel az ország, a magyar nép. Kérem kedves vednégeinket, osztozzanak örö­münkben, s szeretném, ha a nagy ünnepség örömében a szocialista család és vala­mennyi szomszédunk részt venne. Tisztelt Országgyűlés! Virágzó országból, olyan életből, amelyben már igen sok a beteljesedett szándék és szépek, biztatók a jövő ki­látásai, tekintünk vissza a húsz év előtti helyzetre, a ro­mokra, a kifosztottságra, arra a szomorú állapotra, amit a múlt rendszertől örökségben kaptunk. íme: mekkora mun­kára, teljesítményekre képes egy felszabadult nép, ha egy­séges az építés szándékában, az emberi munka és szorga­lom tiszteletében, ha hisz sa­ját ereiében, képességeiben és bí"k jövőjében. A' újjáépítéshez a nép fo­gott hozzá: roncsokból gépet csináltak, mozdonyt építettek, i helyükre tették a síneket, fel- I állították a villanypóznákat, a parasztok egy lóval, tehén- [ nel szántottak, ha az sem 1 volt, kapával kezdtek dol­gozni. így kezdődött. A kommunisták vezették a tömegek harcát, a népi hatalomért, közben munkára mozgósítottak és hirdették, hogy bíznunk kell önmagunkban, szorgalmunk­ban, tehetségünkben, két ke­zünk munkájában, népünk jö­vőjében, holnapunkban és cselekednünk is kell érte. A politikai és társadalmi harcok közepette ahogyan a nép erői fokról fokra fölénybe kerül­tek, ahogyan a hatalom át­ment a nép kezébe, úgy lett a népé a gyár, a bánya, a közlekedés, a bank. a kül- és belkereskedelem is. Eközben megszületett az új államfor­ma, a népköztársaság, meg­alakultak a tanácsok és meg­teremtődött a nép államap­parátusa, a közoktatás fele­lősségét a népi hatalom vál­lalta magára: így nyílott meg hazánkban a szocialista épí­tés lehetősége. fl nép éhezve építeni kezdett Mnsf két évtizedes szabad­ság. sokszor nehéz és küzdel­mes. de a magunk javára végzett munka eredményeit vesszük számba. Nem feled­hetjük azonban, hogy miköz­ben a nép éhezve építeni kez­dett, már a felszabadulás utáni első időkben komoly po­litikai erők, nem lebecsülhető hagyományokra támaszkodva, egy letűnt világ szemlélete és fogalmai szerint tervezték a jövőt, a múlt átmentésén fá­radoztak. Régi zsarnokságot próbáltak újjá éleszteni, sze­mélyekben és intéményekben a nép nyakára telepíteni. Ez­zel próbálkoztak többször is, később is, a hatalomért folyó harc idején. Reményeik vég­legesen 1956-ban hiúsultak meg, amikor tapasztalniok kellett, hogy a magyar nép szocialista rendje megdönthe­tetlen. A kommunisták mind­végig hirdették, hogy nem en­gedhetünk, nem topoghatunk egyhelyben. Különben vissza­jön a múlt és vele a nagy­birtok, a nagytőke, a földte- lenség. a munkanélküliség, a nyomor, a dolgozó ember jog­talansága és megalázása. Hin­nünk kell a jövőben. A nép két évtized társadalmi harcai közepette mind nagyobb biza­lommal fordult a kommunis­ta párt és a vele szövetséges következetesen haladó, balol­dali erők felé, a jobboldal, a reakció pedig döntő, történelmileg vissza­vonhatatlan vereséget szen­vedett. A legfőbb, hogy a hatalom szilárdan a munkásosztály vezette dolgozó nép kezében van, szocialista az ipar, a me­zőgazdaság, megszűnt a tőkés kizsákmányolás, leraktuk a szocializmus gazdasági alap­jait. A múlt, a háromimiiílilió kol­dus, a nyomoir, a munkanél­küliség, a szellemi sötétség, az uraik Magyarországa örök­re elitűnt. Uj ország született, a dolgozók Magyarországa, amelyben a hatalomra egye­dül hivatott, arra egyedül jo­gosult, a dolgozó nép uralko­dik. Független Magyarország született, amelynek kül- és belpolitikáját nem külső ha­talmak. hanem kizárólag a nép érdekei irányítják. A nép áldozatos munkájá­val nemcsak a romokat ta­karította el, hanem megterem­tette a szocialista építés elen­gedhetetlen alapfeltételét, a nehézipart — előbb csak a szükségletek nyomaiban ha­ladva, később azonban mái a nép megmövekedett igényed­nek megfelelő módon fejlesz­tettük a könnyűipart, mind gazdagabban tudtuk ellátni közszükségleti cikkekkel a ke­reskedelmet. Iparvárosokat építettünk új, hatalmas üze­miekkel, kényelmes, korszerű lakónegyedekkel. Néhány iparágban elértük a világszín­vonalat, sok árucikkünk a legnagyobb ipari országok áruival is versenyképes. Húsz év tapasztalataiban joggal lát­juk annak zálogát, hogy a munkásság, a műszaki szak- i emberek és a gazdasági vesae­Nagyot fordult e húsz év- i >en a munkásság sorsa. A | munkásosztály az ország, a j ép vezetőjévé lett. soraib >1 | •.írtvezetők, államférfiak gaz- msagi vezetők kerültek ki Az múlt húsz évben a munkás- ;ztály bebizonyította, hogy 'ivatott az ország vezetésére ■s kész hazájáért. népéért minden áldozatra- A hatal­mas ipari fejlődés meghá- imszorozta a munkások szá­mát. Sok százezer munkás 'olgozik szocialista brigádok­ban. ahol a munkában bonta- ■ óznak ki a szocialista társa 'alom új emberének erkölcsi mlajdonségai. A parasztember is messze ’aduit a létért, a fennmara- lásért vívott küzdelem gyöt- elmeitől. A közösségi, nagy­üzemi munka lehetővé teszi, hogy új ház építésére, ruház­kodásra, művelődésre. gyer­mekei neveltetésére gondol­jon, s túlnézzen faluja hatá­rain. érdeklődjön az ország, a világ dolgai iránt. A pa­rasztemberek hű szövetséges társként ott állnak a munká­sok mellett. Magas állami, társadalmi posztokat is betol tenek, megyei és országos fel­adatokat vállalva. A régi értelmiségnek is megvoltak a forradalmárai, bátor, haladó emberei és nem is csekély számban. A szocia­lizmus vonzása évről évre erő­sebben hatott a tanult embe­rekre. Közben felnőttek a munkásosztály és a parasztság soraiból érkezett fiatal értel­miségiek és azt tapasztaljuk, hogy ma már az építőmun­kában az öregebbek és a fia­talok, a régi és az új értel­miség egybeforrt. Eredmé­nyeik mögött megtaláljuk a régi értelmiség erőfeszítései­nek. építő, jószándékú közre­működésének bizonyítékait és a fiatalok keze nyomát­Töltse el egész értelmisé­günket elégedettséggel az a tudat, hogy munkájával a népet, az emberi haladást szolgálja. Ifjúságunktól azt kívánjuk, hogy tisztelje a felszabadulás és az utána következő évek sokat fáradozott idősebb nem­zedékét és képességeit a népi hatalom intézményeiben szer­zett tudását forradalmi len­dülettel, fenntartás nélkül bo­csássa a szocialista építés ren­delkezésére. A jövőért való felelősséget fokról fokra a fiataloknak kell átvállalniok. A szocialista építés gazda­sági és politikai erőfeszítései közben sikerült népünket a műveltség magasabb fokára emelni, ebben az iskolai ok­tatásnak, a népművelésnek, a sajtónak, az irodalomnak és a művészeteknek egyaránt megvolt a szerepük, érdemük. A könyv, a nyomtatott betű ma már mindenkihez eljut. Kultúrforradalmunkat jellem­zi azon egyetlen adat is, hogy 1964-ben — fiatalok és felnőt­tek — kétmillióan részesültek államilag szervezett oktatás­ban. A nép életszínvonala állan­dóan növekedik. A nemzeti jövedelem 1938 óta megháromszorozódott, s nyu­godtan mondhatjuk, hogy ez most már valóban a nemzet jövedelme. Nem kiváltságos osztályok fényűzésének, pa­zarlásának eszköze és nem fo­lyik ki az országból a nem­zetközi tőke csatornarendsze rén. A munkások és alkalma­zottak reálbére . 1949 óta 70 százalékkal nőtt. s hasonlóan emelkedett a parasztság fo­gyasztásának reálértéke- A la­kosságnak majdnem teljes égé sze társadalombiztosításban ré­szesül. Rombadőlt országot örököltünk, százezreknek nem volt a fejük felett hajlék, s ma az ország népének egy ötödé, kétmillió ember új la­kásban él. amit már mi épí­tettünk. Városaink és falvaink fej­lődnek, tele vannak új épü­letekkel, az új otthonokban másfajta az életmód, mint ré­gen volt, igényesek az em berek ruházkodás, berendezé­sek, kényelem, szórakozások szempontjából és az igények nagy részét már ki tudjuk elé gíteni. Évente milliárdokat j költünk közcélú építkezések- ] re, ipari, mezőgazdasági, köz- i lekedési. kereskedelmi, egész­ségügyi beruházásokra, isko- . Iákra, tervszerűen dolgozunk holnapjaink és az utánunk következő nemzedékek jólété­nek megalapozásán. Ma úgy állunk a világ előtt, mint olyan ország, és nép, amely figyelemre méltó si­kereket ért el. Hazánk belső rendje és nem­zetközi tekintélye szilárd, eredményei elismerésre mél­tók, jövője megalapozott és biztató. A Magyar Szocialista Munkáspárt okos, emberséges, lenini kommunista politikájá­val oldja meg életünk problé­máit. A hibák és tévedések nyomai eltűntek életünkből, a sebek begyógyultak, a párttal egységbe forr a nemzet és dolgozik a szocializmusért, a jövért. A magyar történelem­ben első ízben beszélhetünk zavartalan, harmonikus, az egész nemzetre kiterjedő egy­ségről- A termelési eszközök társadalmi tulajdona, a ki­zsákmányolás megszüntetése, a szocialista ipar, mezőgazdaság, a szocialista kulturális és tu­dományos intézmények létre­hozása egységes érdekű tár­sadalmat teremtett, kiküszö­bölte a kibékíthetetlen osz- tályellentéteket. A munkás- osztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek egyaránt ér­deke a munka, az építés, a nemzeti függetlenség, a béke védelme. A nép uralkodik:, és kormányoz, demokratikus mó­don és az alkotmányban, a törvényekben biztosított kere­tek között gyakorolja a hatal­mat és ellenőrzi a politikát. Kezében vannak további bol­dogulásunk összes anyagi és szellemi, technikai és fizikai eszközei: a szellem szabadsága, a föld minden java és termőerejc, a bonyolult gépek és az egy­szerű szerszámok, a munka joga és kötelessége. Jobban, olcsóbban, szervezettebben Feladatainkról nem szabad megfeledkeznünk most sem, amikor eredményeink felett tartunk seregszemlét. Jobban, olcsóbban, szervezettebben kell termelnünk. Gondosab­ban kell takarékoskodnunk javainkkal. Meg kell becsül­nünk a kötelességtudó dolgo­zókat, ébresztgetnünk kell a társadalomért érzett felelőssé­get- A jól végzett munka, a népért vállalt közös erőfeszi téstít az alapja a gazdagabb életnek, szocialista hazánk fel­virágzásának. Tisztelt Országgyűlés! Húsz év alatt nemcsak ná­lunk történtek alapvető válto­zások, hanem a bennünket körülvevő világban is- A szo­cializmus ma már több világ részre terjed ki és 14 ország­ból álló világrendszert alkot. Szeműnk előtt omlott össze az egykor megingat­nak hitt gyarmat világ. Ünnepélyesen felvonták a Kossuth Lajos téren az állami zászlót Hazáink felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt első alka­lommal került sor a parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászló ünne­pélyes felvonására. A zászlófelvonási ünnepsé­gen részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, to­vábbá politikai és társadalmi életünk sok más ismert veze­tő személyisége, a Magyar Néphadsereg tábornoki kará­nak több tagja, s a társfegy­veres testületek több vezetője. Már jóval 10 óra előtt nagy számban gyűltek össze az ér­deklődők az ünnepség színhe­lyén. Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter érkezését, aki meghallgat­ta a csapatzászlóval felsora­kozott díszőrség parancsnoká­nak jelentését, majd — a Rákóczi-induló hangjai köz­ben ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egységet. Ez­után a tiszta selyemből ké­szült piro6-fehér-zöld színű állami zászlót díszőrök kísé­retében vitték az árbóchoz, t miután a díszőrök elfoglalták helyüket a talapzatnál, a Himnusz hangjai és a disz- század tiszteletadása közben felvonták a 16 méter magas árbocrúdra. Az ünnepség befejezéseként a díszőrség, majd pedig a zenekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkás­őrök álltak díszőrséget. Helyén független ázsiai és af­rikai népek, országok jelentek meg. A Szovjetunió nagy technikai és katonai fejlődé­se, az egész szocialista világ megerősödése, Ázsia, Afrika új országainak függetlenségi és békeakarata, az emberiség békemozgalma megváltoztatta a világpolitikai erőviszonyé kát. Először a történelemben a béke és a társadalmi hala­dás oldalán van a nagyobb erő. Van lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a világhá­borút. A Magyar Népköztársaság tagja, része a szocialista vi­lágrendszernek. Testvéri sző-, vétségünk, szoros összefogá­sunk a szocialista országok kai, támasza a békénknek, nemzeti függetlenségünknek, politikai és gazdasági biztosí­téka szocialista építőmun kánk zavartalanságának. Elé­gedettek lehetünk, hogy e történelmi erő részei vagyunk és magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy az még nagyobb, még hatalmasabb legyen. Élő bizonyság vagyunk a világ előtt, hogy egy nép mekkora teljesítményekre képes, ha szabad, szocialista útra lép és békességben dol­gozik­A népek reményei — hogy bé kés eszközökkel fejleszteni le hét a különböző rendszerű oi -zúgok gazdasági és kulturált- i kapcsolatát, s lehetséges a kei í rendszer békés egymás mel­lett élése, lehetséges a lesze­relés, a tömegpusztító fegyve­rek megsemmisítése, a világ megszabadul az atomhalál fe­nyegetésétől — a szocialista világ minden erőfeszítése elle­nére még nem váltak valóra. Bár a gyarmati népek felsza­badulási mozgalmait niqgallí- tani nem lehet, a világ külön­böző részein látjuk az ú.r gyarmatosítás fegyveres ' és gazdasági kísérleteit. Látjuic, hogy az imperializmus vesz­tett, menthetetlen pozícióiért újabb és újabb tüzeket gyújt különböző világtájakon. Nem szűntek meg a háborús ve­szély forrásai Európában seri. Miközben szerte a világon százmilliók éheznek, az embe-. riség javainak jelentékeny ré­szét még mindig a fegyver­kezés emészti fel. Ebben a nyugtalanító helyzetben a Szovjetunió katonai és gazda­sági hatalma, erkölcsi tekin­télye, a szocialista világ ere­je, a népek egyre erősödő harca biztosítéka a béke fenn­tartásának. Népünk elítéli az imperializmus lelkiismeretlen kalandorpolitikáját, rendíthe­tetlenül küzd a békéért, a nemzeti függetlenség és a tár­sadalmi haladás eszméinek győzelméért. Tisztelt Országgyűlés! A belső rend. a biztonság, svnbad emberi élet, a gazdá­it gyarapodás, a kulturális (Folytatás a 3. oldalúvá l t k /

Next

/
Thumbnails
Contents