Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

ÁPRILIS M napló 5 II téli tanfolyamok tapasztalatai Az idén ■ megye minden I 1 árasában működtek téfld tan­folyamok 2500—3000 hallgató- | val. A téli tanfolyamok sok-1 oldalú, színes, érdekes elő­adásaikkal igyekeztek ki­elégíteni a szövetkezeti pa­rasztság és a falusi lakosság érdeklődését A járási párt- bizottságok útmutatásai sze­rint a tanfolyamok számoltak a sajátos helyi adottságokkal és megoldásra váró problé­mákkal. A tanfolyamokat a falusi lakosságnak, elsősorban a ter­melőszövetkezeti tagságnak .szerveztük. A pártbizottságok, a pártszervezetek gondos tö­rődését mutatja, hogy a tan­folyamok hallgatósága az el­múlt évivel szemben több he­lyen állandósult. Az előadások színvonalának, a helyi felada­tok alapos ismeretének és a közvetlen kapcsolatnak a ha­tása érződik abban, hogy több tanfolyamon a részvevők szá­ma emelkedett. Ebben az év­ben a nők részvétele jelen­tős mértékben megnövekedett. A fiatalok részvétele az* előző évekhez képest lassú emel­kedést mutat, azonban ará­nyuk nem tekinthető kielégítő­nek. A tanfolyamok munkájára az élénk érdeklődés volt jel­lemző. A részvevőket főként a termelőszövetkezetek belső ügyei, gazdálkodása, vezetése, az anyagi érdekeltség elved­nek megvalósítása, a munka- fegyelem kialakítása és érvé­nyesítése és a termelőszövet­kezeti demokráciával kapcso­latos kérdések érdekelték. Po­zitív jelenség, hogy. kevesebb volt a személyes problémák és sérelmek tárgyalása mint b korábbi években. A közös­ség ügyeit érintő észrevételek, javaslatok száma jóval meg­haladta az egyéni természetű észrevételeket. A szövetkezet ügyeivel való foglalkozás se­gítséget adott a szárszámadó közgyűlések munkájához és segíti a Központi Bizottság 1964. februári mezőgazdasági határozatának megvalósítását is. Megvitatták a tanfolyamo­kon a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatát és az abból fakadó feladatokat. A kialakult vélemények azt mutatják, hogy termelőszövet­kezeti parasztságunk nagyobb része helyesléssel fogadta a határozatból fakadó feladato­kat és tennivalókat. Érdeklődés kisérte a tanfo­lyamok nemzetközi vonatko­zású előadásait is. Tájékozta­tást kaptak a hallgatók a Ma* gyár Népköztársaság nemzet­közi helyzetéről, külpolitikájá­ról, a szocialista- világrend- szerről, a nemzetközi mun­kásmozgalomról. Élénk figyel lemmel kísérték a Vietnam elleni amerikai agressziót, amelyet a részvevők elítéltek. A tanfolyamok részvevői több helyen megvitatták a kialaku­ló egységes szocialista paraszt­ság helyzetét és a saját falu­jukra jellemző körülménye­ket. Több helyen megbeszél­ték az ezzel kapcsolatos fel­adatokat. A világnézettel, ideológiai-politikai munkánk­kal kapcsolatos előadások a' tanfolyamok többségében je­lentős helyet foglaltak el. A megbeszéléseket igyekeztek gyakorlatiassá tenni, a terüle­ten jelentkező feladatokkal összekapcsolni. A világnézeti kérdések vitái a pozitívumok mellett feltárták azt Is, hogy élnek még az '■ emberek fejé­ben a nemzeti gyűlölködésből fakadó maradványok és hibás nézetek. A megélénkült érdek­lődés és aktivitás mellett itt- ott találkoztunk a „ne szólj szám, nem fáj fejem” állás­ponttal is. Ezek a tények azÄjelzik, hogy a járási pártbizoRságok, a pártszervezetek és államha­talmi szerveknek a tömegek felvilágosításában, a politikai nevelésben még komoly fel­adataik vannak. A téli tanfolyamok ez évi tapasztalatait összegezve el­mondhatjuk, hogy o munka eredményes volt. A tanfolya­mok eredményességéhez sok­ban hozzájárult, hogy a járá­si pártbizottságok a szervezés során a hagyománnyal szakít­va, sok új formát és .új mód­szert alkalmaztak. Több he­lyen ügyesen felhasználták a tanfolyamok munkájában a tv mezőgazdasági jellegű adá­sait. A tv-nek a téli tanfolya­mok munkájába történő be­kapcsolásával a tanfolyamok munkája színesebbé, vonzóbbá vált. Úgy gondoljuk, ez év­ben kialakult az a forma, melyre a jövő években meg­felelően építenünk lehet a téli politikai munka egy részét. A téli politikai esték hozzá­segítették a falu népét, hogy jobban tájékozódjék a kül- és belpolitikai kérdésekben, hogy megvitassa a mezőgazdaság helyzetét, szövetkezete ered­ményeit és feladatait. A téli tanfolyamok lehetőséget te­remtettek a pártoktatásban részt nem vevő dolgozóknak számos politikai és gazdasági kérdés megismerésére, elősegí­tették az 1965. évi gazdasági feladatok megoldását a terme­lőszövetkezetekben. A téli tan­folyamokon végzett gondos, jó munka javította a pártszer­vezetek és a lakosság kapcso­latát, a pártszervezetek veze­tőinók munkálkodása a tan­folyamok sikere érdekében megnövelte a párt. tekintélyét és megbecsülést szerzett a pártoktatásinak. Bánfai Józsefné Á vetőmagkérdésről Egészségügyi szellemi vetélkedő A már hagyományos egész- rényt A csapat mindenegyes pedig egy írókészletet jutalmul. ségügyi szellemi vetélkedőt ál­talános iskolások részvételével tegnap délután 3 órai kezdet­tel rendezték meg a Leöwey Klára Leánygimnáziumban. Az iskolák már hónapok óta készülitek erre a vetélkedőre, és végül is 12 általános is­kola 5 fős csoportokat indí­tott A vetélkedő előtt Jakab Ferencné, Pécs városi Vörös­keresztes titkár ismertette a vetélkedő célkitűzését. A ve­télkedő első öt csapatát ér­tékes díjakban részesítették. Első lett az egészségügyi szel­lemi vetélkedőn a Szigeti úti Általános Iskola csapata, és átvehették a Pécsi Bútorgyár által felajánlott mentőszek­tagja kapott Nincs olyan mezőgazdaság­gal foglalkozó értekezlet, mely ben nem lenne ózó a termés­átlagok növeléséről. Közis­mert tény, hogy a vetőmag­nak igen nagy jelentősége van a magasabb hozamok elérésé­ben. De nem közismert, hogy mi volt a tényleges helyzet Baranya megyében a múlt év­ben elvetett őszi búzáknál és őszi árpáknál, valamint a ta­vaszi vetésű kalászosoknál. A tsz-ek szerezzenek be tisztítógépeket! A múlt év augusztusában kértük fel első ízben a szö- vetkezeti gazdaságokat, hogy küldjenek be mintát vizsgá­latra saját vetőmagvaikból a Vetőmagfelügyetóséghez. Rö­vid időn belül a szövetkezetek legnagyobb része élt a lehe­tőséggel, hogy tájékozódjon vetőmagjának minősége felől. Az elvégzett vizsgálatok so­rán megállapítottuk, hogy az őszi búza 12 százaléka, az őszi árpa 24 százaléka volt alkalmas vetőmag céljára minden további eljárás nélkül. Tovább kellett tisztítani búzá­ból 15 százalékot, árpából 32 százalékot. Vetésre nem java­solhattuk — nagyobbrészt ala­csony csírázóképessége miatt — az őszi búza 42 százalékát, az őszi árpa 35 százalékát. A gyenge csírázóképesség mellett a gabonák alacsony tisztasága volt az alkalmatlan­ság fő oka. Néhány kirívó eset ismertetése, gondolom, azokat is meghökkenti, akik hajlamosak kicsit felületeseb­ben kezelni a vetőmag kérdé­sét. A beküldött 161 tétel őszi búzából konkolyt tartalma­zott 74. Volt olyan is, amely­ben 280 db konkoly völt kilo­grammonként. Egy Bezosztája i tétel 1 kilogrammja 1910 db vadrepce magot tartalmazott Gyors számolással könnyen rájöhetünk, hogy ha a terme­lőszövetkezet ezt a búzát el­veti, akkor katasztrális hol­danként 250 ezer vadrepcét juttat a talajba. Az egyik őszi árpa tétéiben 15 780 db (nem elírás) gyommag volt kilo­grammonként. A megvizsgált vetőmagvak 30 százaléka tar­talmazott 100 db/kilogramm- nál több idegen magot. Ugyancsak meghökkentő volt a tételek magas üszög­tartalma. Nem volt ritkaság az 50—100 db/kg-os üszögpuf­fancs tartalom. Az üszöggel való erős fertőzöttség a nagy­mérvű idegenmag-tartalom mellett — feltétlenül arra hiv- ja fel a figyelmet, hogy a ga­bona vetőmagvak tisztítására sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Sajnos legtöbb ter­melőszövetkezetünknek nincs gaibonatisztító berendezése, sőt jó néhány esetben még csak egy kalmár rostája sem. így aztán nem csoda, hogy a ma­gas gyomtartalmú gabonavető magvakkal évről évre fertőz­zük az amúgy is gyomos föld­jeinket. A vetőmagtisztító be­rendezések beszerzése minden szövetkezeti gazdaság alap­vető érdeke. Korszerű — min­den igényt kielégítő — tisztító gép természetesen nem olcsó, de 2—3 környező termelőszö­vetkezeti gazdaság összefogva különösebb anyagi megterhe­lés nélkül beszerezhet egy ilyen gépet. Vizsgáltassuk meg saját termesztésű vetőmagjainkat! Az őszi gabonáknál szerzett tapasztalatok alapján méltán gondolhattuk, hogy a terme­Borsay Pál Chopin-estje BORSAY PÁL NAGYSIKE­RŰ CHOPIN-ESTJE a filhar­móniai „B” kamarabérleti hangversenyek negyedik kon­certjeként hangzott el szer­dán este a Liszt-teremben. Városunk népszerű, mindig izgalmas és szép feladatokat vállaló zongoraművésze ez al­kalommal is komoly felké­szültségről, elmélyült muzika­litásról adott számot. Tudott tény, — ismételt le- rögzítése még jobban kiemeli az est értékét —, hogy a csak koncertező művésznek is di­cséretére válik Chopin művei­ből teljes estét betöltő hang­verseny megszólaltatása. A ma zongoraművészének a szüksé­ges energián, erőn kívül olyan alapvető interpretációs prob­lémák legyőzésére is fel kell vérteznie magát, amelyeket a romantikus alkotások vetnek fel, Chopin művei nemkevés- bé és amelyek „hagyomány­ként” jó-rosszul bevésődtek az emlékezetekbe. Hadd te­gyem mindjárt hozzá, hogy Borsay Pál győztesként került ki a harcból. Messze jutott már attól a stílustól, melyet ..grand art” néven szoktunk említeni és amelyre a szalon­hangú billentés (selymes) el­uralkodása, az önkényes visz- «zatartás, csillogó trillázás, dübörgő futamozás jellemző, egyszóval: a mutatós zongorá­zás. Borsay az új, az ún. „ob­jektív iskola” előadói stílus művelőjeként közeledett — nagyon helyesen — Chopin műveihez és lefejtette a hely­telenül értelmezett korhűsé­get, a* eltorzult sallangokat. Azt adta, amit kellett: a szí- mek változatos, gazdag kidol­gozását, a ritmusok igaz éle­tét. Már a hangversenyt kez­dő Variation brillante műben felfedeztük játékának ezt az értékét. Az ezt követő négy balladában, melyekben Chopin ragyogóan vitte át a ballada irodalmi műfajának komorsá­gát, fűtöttségét szabad — az eszméi-érzelmi tartalomtól ve­zérelve — formákba, mind­jobban kibontakozott erénye és felemelő élménnyel ajándé­kozta meg hallgatóit mind a négy mű előadásával, dp kü­lönösen a szuggesztívem átélt f-moll balladával. Itt jegyez­ném meg egyetlen észrevétele­met, amely cseppet sem csök­kenti az est értékét, hogy he­lyenként — pillanatnyi' törést okozva — a dinamika közép­ső fázisainak hídként való ,(nyugtalan” használatával tört fel a forték felé A három ballada után há­rom keringő hangzott el. Ezek közül külön is ki kell emelni a középsőt (Asz-dúr. Op. 34. No. 1.), mely Borsay Pál ujjal alatt a mozgás, a ritmus és zenei poézis apoteozisává vált. Ezután Chopin kedvelt műfa­jából, a noctume-ökből szó-, laltatott meg ismét hármat, majd a kedvesmpsolyú és bá­natos mazurkákból kaptunk egy csokorra valót, meghitt beszédességgel kibontakoztat­va e muzsika szelíd panasz­kodását és őszinte dalolását. A mindvégig fölényes bizton­sággal muzsikáló Borsay Pál a közönség szeretetteljes tap­sait három ráadás-számmal köszönte meg a műsQr végén. Várnai Ferenc (Bontják a Qlemzeti cSzíiiíiázat —3 hónapig park lesz, azután megkezdődik a földalatti ke- szonjának süllyesztése a haj­dani nézőtér helyén. Egy nagyon megható gon­dolat kerül megvalósításra a bontással kapcsolatban. Kié, nem tudni, de tán így még szebb. A színház színpadának deszkái 8 centiméter vastag tölgyfából vannak. Ezek fel­szedése a legnagyobb gonddal megtörténik, mert ezeket kis lapokra darabolják és a Nem­zeti Színház bérlőin kívül minden magyarországi színész kap belőle egyet emlékül. Szép és nemes gesztus. Most még egy nagy feladat vár megoldásra. Hogy végre felépüljön mielőbb az új, az „igazi” Nemzeti Színház, ahol töretlenül folytathassa fenn- költ hivatását minden magyar színész, Lendvay, Egressy, Déryné, Prielle, Jászai, Ödry, Bajor, Uray örökösei, akik a többiekkel egyetemben beirták örökre nevüket a magyar színháztörténelem lapjaira. Dr. Szabó Endréné lőszövetkezetek a tavaszi ga­bonák vizsgálatát is igényelni fogják, sőt még szélesebb kö­rű lesz az érdeklődés. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy mindössze 4 termelőszö­vetkezet küldött be anyagot vizsgálatra. A vizsgálatok el­végzése után vetőmagként va­ló felhasználásra egyiket sem javasolhattuk, mert 3 tétel 72 százalékra csírázott, egy tétel 1560 db gyomot tartalmazott kilogrammonként, de volt olyan is, amelyben 380 db/kg ..aranka” mag volt. Vajon a többi termelőszövetkezeti gaz­daság vezetői — akik nem küldtek be mintát vizsgálat­ra — meggyőződtek-e arról, hogy milyen minőségű vető­maggal vetették be földjei­ket? Amit elvetették, azon már segíteni nem lehet, de szolgál­jon tanulságul az előbbiekben ismertetett néhány adat. Ne legyen a jövőben egy terme­lőszövetkezet sem. amely csak egy növényfajtát is elvet anél­kül, hogy ismerné annak mi­nőségét. Azokat a vetőmag­vakat, amelyek fémzárral és minősítő bélyeggel ellátva ér­keznek a szövetkezetbe, vizs­gáltatni nem kell, mert jó mi­nőségük szavatolva van. De minden más magból vetessen 1 kilogrammnyi mintát a ter­mel ősző vetkezet mezőgazdásza és küldje be vizsgálatra az Állami Vetőmagfelügyelőség­hez Pécsre, Alkotmány u. 77. szám alatti címre. Amennyi­ben burgonyát küld be, a minta legalább 100 darab gu­mót tartalmazzon. Feltétlenül legyen a minta tasakján vagy benne az alábbi néhány adat: 1. Tsz neve, 2. vetőmag, (au- mó) faja. fajtája, 3. Tárolási helye. 4. A megmintázott té­tel mennyisége. A i<5 termés előfeltétele Csak jé minőségű vetőmag* gal lehet nagyobb terméseredj ményeket elérni. Hiába a m talajelőkészítés, a trágyázás, a jó vetés, ha a vetőmag rosszul csírázik, ha sok gyommagot tartalmaz. Szántóföldi növénv termesztésünk jó adottságait ne rontsuk él rossz vetőmag­gal. Gábris Zoltán mezőgazd. mérnök Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgo* gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. április 24- én (szombaton) reggel 9 órától, 26-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken. I. kerület részére. Az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére ren­delés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. is). II. kerület részére. A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba). Tel.: 80-00. Járó bete­gek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombaton du. is). in. kerület részére. A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25- 88. Járó betegek részére rende­lés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is). Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08— nak (Posta) kell bejelenteni. Egy éve múlt éppen, hogy a hír futótűzként terjedt el az országban: lebontják a bu­dapesti Nemzeti Színházat A színházépületet ismertem gyermekkorom óta. Kivül, be­lül. Budapesti utam alkalmá­val újra végigjártam a még járható részeket és elbúcsúz­tam. Utamon a bontást irá­nyító műszaki vezető kalau­zolt. Bizonyára érdekli a pécsie­ket a színház történetének ez a szomorú szakasza is. A szín­ház belső leszerelése 1965. feb­ruár 1-én kezdődött meg. Az eredeti bontási tervet 8 hó­napra készítették, de ténylege­sen sikerül ezt az időt 4 hó­napra csökkenteni. Ez az idő­megtakarítás nagy jelentőségű, mert a feladat megoldása nem könnyű, roppant körültekin­tést kíván és nem olyan egy­szerű, mint egy ház lebontá­sa. 10—12 ezer köbméter tö­mör falnak, amely 1500—2000 vagonnyi rakománynak felel meg, nemcsak bontása, rob- KSH, hanem elszállítása is tetemes munkát igényel. Az épületben 35 ezer tonna vas­szerkezet van körülbelül. En­nek kiszerelése hatalmas mun­ka. A bontást a fővárosi II. sz. Építőipari Vállalat és a polgári védelem műszaki ala­kulatai karöltve végzik. A hajdani titkári iroda va­lóságos főhadiszállás. Innen mennek az irányítások, ide futnak be a jelentések. Ottlé­temkor a vasfüggöny utolsó részeit szedték le. Ä nézőtér beállványozva, a színpad fel a zsinórpadlásdg üres. A tető- szerkezet vastraverzei valóban csontvázként hatnak. Gigan­tikus bontás. Lenyűgöző lát­vány. Megborzong az ember, amikor a tetőről, a hajdani nézőtér kupolájából, ahol a nagy csillár volt felszerelve, tenéz az 5 emeletnyi mélység­be. Ahol valamikor kipirult lelkes arcok figyelték a nagy színészek alakításait, ma csak "gy állvány erdő, vakolat, vas- arabok és törmelékhalmaz sdk. A lebontott épület helyén 2 A MAGTAR RAD1Ú PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. április 24-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon; 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor; Boriszáv Sztankovics: György nap. — Elbeszélés. Szórakoztató zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Útközben . . . Zenés összeállítás riportokkal, portrékkal, jegyze­tekkel. 18.30; Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. — Zenés összeállítás. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.30: Vidám hétvége. 19.58: Műsorismertetés. 80.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Márta (délután (fél 3 órakor). Csiky G.-bérlet. — Csókos asszony (este fél 8 órakor). Tímár-bérlet. ZENE: liszt-terem: Éneklő városok. Kórushangverseny (fél 8 órakor). MOZI: Park: Cherbourgi esernyők (szv., szí., 4, 6, 8). Petőfi: Cherbourgi esernyők (szv., szí., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Ne sírj Péter (szv. 4, S. 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/7. sz. vllághíradó, Festők városa, Egy könyv születése, 65/1. sz. Ifjúsági híradó, Emlékezzünk. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: A világ végéig (szv., 6). Zsolnay K. O.: Vigyázz, fel­találó (5, 7). Pécsszabolcs: Éjsza­kára hajnal (5, 7). Mecsekalja: A tizedes, meg a többiek (szv., 7). Vasas II.: Nemo kapitány (szv., szí., 7). Meszes: Álmodozások kora (szv., 6). Mohács: Az éj­szaka világa (szv., szí., 6. 8). Szi­getvár: Ne hagyd magad, Pitkin (szv., 8). Süsd: A harmadik fél­idő (szv., fél P). Siklós: A vádlott (7). Sellye: Jánosik I., II. (szv . szí., 7, dupla helyárral). Harkány: Egy ember ára (szv., 7). Bere- mend: Muhtár hozzám (szv., 8). Boly: Füst (szv.. 8). Csak 18 éven felülieknek! Mágocs: A „Preiu- dió” akció ' zv., 7). Pécsvárad: Karbid és sóska (7). t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents