Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

ms. április as. napló 5 Hatévi szabadság­vesztés - emberölési kísérletért Major István szőlőmunkás, a Villányi Állami Gazdaság dolgozója már többször szó­váltásba került feleségével féltékenykedés miatt. Az el­múlt év novemberében Nagy- harsányban voltak búcsúban, ahol ismét veszekedésre került sor kettőjük között. Major só­gora távoli rokonságának egyik tagjával „hozta össze” feleségét. A veszekedések na­pirenden voltak s így érkezett el'1985. február 26-a. Korán reggel ismét összevesztek, a férj arcul ütötte feleségét, aki sz ágyra hajolva sírni kezdett. Major ekkor a tűzhely alatti ládában levő baltát felkapta éc háromszor fejbe ütötte az asszonyt. A feleség koponyá­ra önttörést és agyzúzódást szenvedett. Major ezután a vmányi rendőrőrsön feljelen­tette magát. \ megyei bíróság a napok­ban tárgyalta az ügyet és ?', ' r Istvánt bűnösnek mon­dotta szándékos emberölési kísérlet bűntettében s ezért 6 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. 250 éves protestáns egyházi, kegy tárgya k A Hazafias Népfront babar- ci honismereti szakkörének vezetője, Fekete István evan­gélikus lelkész levéltárakban és helytörténeti kutatómunká­val felderítette, hogy Babar­cot 950 évvel ezelőtt — 1015- ben — István király alapítot­ta. A babarci egyházközség több évszázados, kéziratos fel­jegyzései között érdekes uta­lásokat talált egy Mária Teré­zia korában lezajlott jobbágy­felkelésre vonatkozóan is. A tárgyi leletek között a maguk nétnében ‘ Igen értékesek az evangélikus- egyházközség tu­lajdonát képező, kereken 250 éves kegytárgyak, köztük egy ónkehely, úrvacsorái kenyér­osztó óntányér, díszes ónfedő­vel ellátott és színes figurák­kal festett három porcéi án- kancsó, mely utóbbiak német iparosok munkáját dicsérik. A honismereti szakkör a levéltá­rak közel évezredes írásos do­kumentumairól ötven fényké­pet készített és ezeknek, tár­gyi dokumentumoknak, vala­mint a felszabadulás utáni húsz év történetét ismertető anyagnak a bemutatásával ta­nulságos, érdekes kiállítást rendez a közeljövőben. AZ ORSZÁGOS FILHAR­MÓNIA 1965—66-os pécsi évadjának hangverseny terve­zetét az elmúlt héten vitatták meg a város zenei életének, valamint az Országos Filhar­móniának vezetői. A tervek szerint a követke­ző évadban -ismét kilenc nagyzenekari és négy-négy kamarabérleti hangversenyt rendeznek. Az első esten, ok­tóberben a ljubljanai szimfo­nikus zenekart hallhatja a pé­csi közönség, míg a többin a Pécsi Filharmonikus Zenekar játszik. A neves vendégkar­mesterek közül Pécsre látogat Oscar Dánon, az NDK-beli Rudolf Kleinert, a svájci Co­lombo, továbbá Lukács Ervin, Sándor János, Koródy A'adrás. Paulusz Elemér a pécsi Né­gyest/ János hegedűművésszel Brahms Hegedűversenyét mu­tatja be, míg a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus Antal György ve­zényletével . Händel: . Judás Makkabeus című oratóriumát szólaltatja meg. Külföldről Jeanne Marie Darré zongora­művésznő érkezik városunkba és Liszt: Esz-dúr zongoraver­senyét adja élő. Szerepel to­vábbá a tervekben Szabó Csilla, Sirokay Zsuzsa zongo­raművészek, Mező László gor­donkamű vérá és Kovács Béla klarinétművész fellépése. Az idei zenekari hangverse­nyek mű sorterveze te gondos és jó válogatás eredménye, mert abban a klasszikus és romantikus mesterek alkotá­sai (Beethoven I., VIII. és IX. szimfóniája, Haydn: Katona­szimfóniája, Dvorák: Gordon­kaversenye, Csajkovszkij, Mendelssohn és Schumann művei) mellett a XX. század legjelentősebb zeneművei is megfelelő arányban szerepel­nek: Bartók: Magyar képek és III. zongoraverseny, Soszta- kovics: I. szimfónia, Honeg­ger: III. szimfónia, Ravel: Daphnis és Cloe I. szvit. Ér­dekesnek ígérkezik Bizet rit­kán hallható C-dúr szimfó­niájának bemutatása. A mai magyar zenét Kodály: Háry szvitje, Mihály: Ünnepi nyitá­nya és Szervánszky: Klarinét- versenye képviseli. Hasonlóképpen színes és változatos műsor szerepel a kamaraestek programján: Fischer Annie zongoraestje a Gazdát kaptak a legelők Munkába álltak az első legelőmesterek Baranyában Gazdát kaptak mezőgazda­ságunknak talán legmosto­hább területei: a legelők — munkába álltak az első lege­lőmesterek Baranyában. A tavasz folyamán ötven terme­lőszövetkezeti tag végezte el a mesteri tanfolyamét. Ezen­túl az ő dolguk, hogy irá­nyítsák a legelőgazdálkodást. Gondoskodnak — többek kö­zött — a területek árulásá­ról, bevezetik a korszerű hasz­nálati módszereket és meg­szervezik a' legeltetést. Baranyának — területéhez viszonyítva — sok legelője van: mintegy hatvanezer hold. Amíg azonban más művelési ágakban rohamosan tért hó­dítottak az új, korszerű mód­szereik, a legelőgazdálkodás színvonala ezer év alatt is alig fejlődött. Nem csoda te­hát, hogy a múlt évben is — pedig eléggé csapadékos volt az időjárás — mindössze négy-hat mázsa fű termett holdamként. A „koplalódat, ahogyan a baranyai állattenyésztők ke­íMwicA SZÍNHÁZ I A MAGTAB KADIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 12*5. Apr. 22-1, csütörtöki műsora a 222,8 m középhullámon: 11.3*: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Közkedvelt melódiák. 18.00: Német nyelvű műsor: Aktuális témák. (Hírek, tudó­sítások). Vlagyimir Hl les Lenin emléke­Ziete. Ki ván ságlian ^verseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenéne ... Közben: 1. A Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Degré Alajos: • A jogtörténész Iványi Béla. % Notesz: Még nem épült fel a ház... 3. A mezőgazdasági szo­cialista brigádokról. 19.10: Dél-dunántúli híradói 19.25: Tánczene. 19.10: A Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Inté­zetének előadás-sorozata. Dr. Somfai Jenő: Az autó, vezetője és utasai. 19.50: Vidám ritmusban. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Márta (délután él 3 órakor). Ady-bérLet. — Csó- os asszony (este fél 8 órakor). :átkai-bérlet. MOZI: Park: Cherbourg! esernyők -rv.. szí.. 4. 6, 8). Petőfi: Cherbourgi esernyők -7V.. szi.. fél 5, fél 7, fél 0). ( Kossuth: Ne sírj Péter (szv.. 4,, ,ri. .. 1 Híradó Morf (a Park fllmszfn- ázbon): Magyar híradó, 65/7. sz., iláshíradó. Festők városa, Egy ] önyv születése, 65/1. sz. ifjúsági; íradó. Emlékezzünk. (Előadások, 1 órától 3 óráig folytatólagosan).; Zsolnay K. O.: Doni elbeszélés . L, 7). Pécsszabolcs; A „Prehidló” > akció <szv„ 5, 7). Meesekalja: Egy nő a hajón (szv., 7). Vasas n.: A tizedes, meg a többiek (szv., 7). Mohács: Az éjszaka világa (szv., szí., 6, 8). Szigetvár: Ne hagyd magad, Pitkln (szv., 8). Siklós: Hurrá, nyaralunk (7). serűen nevezik a legelőket — főleg a legeltetési időszak második felében — „terített asztaT’-okiká kell változtatna a jószág számára. Lényegé­ben ez a feladatuk az újdon­sült legelőmes tereknek. Az idén hatezer holdon alakíta­nak ki úgynevezett mintale­gelőket. Ezeket műtrágyázzák, vegyszerrel Irtják a gyomokat, öntözik az -erre alkalmas te­rületeket, villanvpásztoirokat állítanak be, felújítják a lege­lőberendezéseket és így to­vább. A termelőszövetkezetek *— saját erőből és állami támo­gatással — kilencmillió fo­rintot fordítanak a mintalege- lők létrehozására. Hogy ez mennyire kifizető beruházás, azt jól mutatják a tavalyi eredmények: a mintalegelők ötször annyi — megyei átlag­ban 21 mázsa — füvet adtak, mint a többi legelő. Ezt véve alapul az idén kilencszáz va- gonnyi többlettermés várható a mintalegelőkön. Ennyi füvet a legeltetés időszakában ter­mészetesen nem tudnak el­fogyasztani az állatok, a fe­lesleget tehát lekaszálják és kaalazzák a téli hónapokra. Újításnak számít az, hogy az idén mór nemcsak a kö­zös, hanem a háztáji állatál­lomány számára is alakítanak ki a megyében mintalegelőket és azokon is a legkorszerűbb legelőgazdálkodást módsze­reket alkalmazzák. színházban, a bolgár Dimov- vonósnégyes, az NDK-beli Hiltrud Freund és a jugoszláv Alexander Pavlovié hegedű­művészek, a cseh Zdenek Bruderhans fuvolaművész, egy szovjet művész, valamint a fúvóezenei verseny győzte­seinek koncertje mellett pécsi művészek is helyet kaptak is­mét a műsorban. Gazdag program várja a középiskolá­sokat, az általános iskoláso­kat, valamint a siklósi, szi­getvári és pécsváradi zene­kedvelő fiatalokat. A tervek szerint a város ze­nei életéhez méltó, színvona­las hangversenyekre számít­hat a jövő évadban is Pécs zenekedvelő közönsége. AZ IDEI HANGVERSENY- ÉVAD BEFEJEZÉSE előtt még néhány érdekes koncert van hátra. Szombaton este kerül sor az Éneklő városok sorozat 3. kórusestjére, me­lyen a vendéglátó pécsi Me­csek Együttes vegyeskórusán kívül komlói, veszprémi és bajai énekkarok vesznek részt. Vasárnap és hétfőn hangzik el az utolsóelőtti nagyzene­kari hangverseny ebben az évadban. A változatosnak és érdekesnek ígérkező hangver­senyen a Pécsi Filharmonikus Zenekart Sulyok Tamás ve­zényli. Elsőnek Mozart: Figa­ró házassága-nyitány csendül fél, majd Beethoven G-d-úr zongoraversenyét Bánky Jó­zsef, városunk közkedvelt zongoraművésze szólaltatja meg. Érdekes része lesz a hangversenynek Debussy: Há­rom noctume-je, melynek so­rán közreműködik a Pécsi Liszt Ferenc Kórus is, Antal György karigazgató irányí­tásával. A hangverseny befe­jező száma Kodály Zoltán műve lesz. a Páva variációk. Április 27-én a Lipcsébe ké­szülő Tanárképző Főiskola ve- gyeskara, továbbá női kara mutatja be műsorát, másnap pedig a Pécsi Fúvósötös, Bállá Mária (ének), Négyesy János (hegedű) és Bánréví Antal (zongora) közreműködé­sével kamara bérleti koncert lesz a Liszt-teremben. Adminlsztrálgatunk Amikor hosszas beszélge­tés végén megkérdeztem: „önnek, mint vezetőnek, mi okoz legnagyobb gondot?” — a Szigetvári Téglagyár gyár­vezetője, Nicsovics György így válaszolt: „Az adminiszt­ráció”. Finoman fejezte ki magát. Én azt mondanám: bürokratikus ügyintézés. Nézzük csak! ötvennégyen dolgoznak az üzemben. A napi termelés 45—50 ezer tégla. Vállalati szabály, hogy a gyárvezető és Fülöp Béla művezető — egyben párttitkár — nyolc órát töltsön kint a munka­helyen, ha valaki kijön a központból, (ÉM. Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat), s kettőjüket az irodában találja, már nehez­tel érte. Mikor adminisztrál­nak tehát? Munkaidő után, vagy otthon. Sajnos mind­két lehetőség gyakorlattá vált. És mit adminisztrál­nak? 1. A művezetői noteszbe belekerül a napi termelés, továbbá, melyig színben hány fal, hány sor és mi­lyen magas sorokban áll a tégla. A nyerstégla. 2. E fenti adathalmazt rá kell vezetni az úgynevezett „Nyerstermék átvétel alap­bizonylatra”. 3. Ugyanezeket az adato­kat, — tehát az itt jelzett egyes és kettes gyűjté­seket át kell vezetni ponto­san egy harmadikra, a „szín­forgalmi lapra”. Ezenkívül hasonló módon kell vezetni a géptörzslapo­kat, aztán azt Is, hogy meny nyi tégla megy be a kemen­cébe, mennyi jön ki, mikor, melyik nap mennyit adnak el, kinek, ki a rendelő, ki a szállító, ez utóbbit három vagy négy példányban. Ezenkívül naponta van kétperces rendelt telefonbe­szélgetés a központtal, ami­kor a fontosabb ad a tollat dróton ót ismertetik. Ezenkívül átlag naponta két-három levél jön a köz­ponttól. Ezenkívül hetente kétszer központiak látogatják az üzemet. Ezeket az adatokat össze kell gyűjteni, kiszámítani, ellenőrizni, aztán rávezetni a kartotékokra, onnét a má­sikra, harmadikra, ám mind ezt munkaidőn kívül. Ha munkaidőn belül csinálják, akkor sem Nicsovics György, sem Fülöp Béla nem képes arra, hogy a helyszínen a termelést irányítsák. Hogy e zsúfolt adminisztratív prog­ramnak mennyire nincs ér­telme és mennyire felesle­ges, azt a többi között egye­lőn tény is bizonyítja: A „nyerstermék-átvétel alap­bizonylat” nevű kartotékot utoljára 1963. október 24-én ellenőrizte egyik köz­ponti kiküldött. Azóta nem. De a mindennap teleírt la­pokat gyűjteni és elhelyezni kell az irattárban. Irattár persze nincs. A szűk kis ét­teremben tárolják az irato­kat, amire soha senkinek sem lesz szüksége. De arra már volt példa, hogy körül­belül félévenként a központ gépelt oldalakon felhívja az üzem figyelmét arra, hogyan kell helyesen kezelni az irat­tárat ... Amit itt fölvázoltam, csak kis töredéke annak, amit az érthetetlen adminisztrációs gépezet naponta, heteken és éveken át fölfal. Ugyvítel- egyszerűsítés? — Nagyon időszerű volna. RAB FERENC Időj árás j el en tés Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, több felé esővel, záporesővel, né­hány helyen, főleg az ország déli és keleti részében ziva­tar lehetséges. Mérsékelt, időként megélénkülő keleti, délkeleti szél. A hőmérsék-, let alakulásában lényeges^ változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 5—9, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 9—14 fok között. ISMERKEDÉS Félhomály van a gödreke- resztúri presszóban, de ez nem zavarja a fagylaltozókat. Rá­könyökölnek a pultra és töl­csérből fogyasztják a vaníliát meg a csokoládét. így, délutá­nonként csak futóvendégek ugranak be ide. Este azután még pótszékeket is hoznak a kultúrházból, különösen ha jó műsort ígér a sarokban álló tv. — Naponta több lesz a ven­dég itt kérem — állapítja meg Nagy Tiborné a fagylalt- keverőgép fölé hajolva —. Maholnap kicsinek bizonyul — Lehetetten lány! Lehe­tetlen! Én mondom neked, hogy az. Tudod, ma reggel meg mit csinált?! — Megyek a konyhába, varródoboz az asztalon, ki­terítve a szoknyája, hát nyírja! Majd megbolondul­tam! Aztán még abból is fölhajtott vagy három ujj­nyit. Mindene kivan. Minde­ne! Nem tudom már mit csi­náljak vele. Felszökik a vér­nyomásom egyszer, de na­gyon megverem! Nem tudok már nyelni tovább. Lehetet­len gyerek. Nem tudom, kitől látja ezeket. Az osz­tálytársai egy se volt ilyen. Tudod milyen méreg ez? — Gondolom. — Vasárnap szóbajött a fiú, akivel most jár. Szere­ti. Azt mondja szereti. Föl­forr a vérem. A nénje or­voshoz ment, boldogok. A bátyja, orvost vett tí, boldo­gok. Az édesapja is az volt. — Boldog? — Orvos volt. És nem tudom, hol hall ilyesmit, vagy lei tanítja rá, mert még csak nem is KISZ-tag, de amikor a szemembe mondja, képzeld, ártatlanul néz rám, mint aki nem bűnös és a szemembe mondja, hogy ne ártsam bele magam a dol­gaiba. Ha technikus, hát technikus, na és, mondja nekem, mindegy az akárki, nem kell annak orvosnak lenni, akit 6 szeret. Mind­egy az, azt mondja, lehet az akár cigánylegény is, az a fontos, hogy szeresse öt, hozzámegy. Most mondd meg! Hát csak szólj hozzá, mire jutott ez tizennyolc éves korára. Szófogadó, ren­des lány volt, most meg ... most meg... Eh! Nem is szeretek már beszélni róla. mert felforr bennem min­den csepp vér. Es nem, és nem, és nem! Nem lehet neki beszélni, felrántja a vállát és elrohan. Apa ké­ne neki, apa. de hát... Az égre fordítja szemét — szép, kerek, kék szemek, fölöttük finombórű, sima homlok, negyvenöt év körü­li arc, ápolt, semmi de sem­mi izgalom nem árulkodik rajta. Hm. Érdekes. Egészen mo­dern, korszerű frizurája van, vastag arany pecsét­gyűrű az ujján, halvány- ezüstbe-tetsző piros rúzs az ajkán, ízlésesen hegyesorrú tűsarkú csauszínű cipő, for­más térdein alul pedig az istennek se érne a szoknya, még ha megrántanám egy kicsit, tán akkor se. Normális, arányos, szép asszony. Hát akkor mit nem ért? — vlroy a kétszemélyes kávéfőző, és a helyiséget máris bővíteni kel­lene. 1600 lelket számlál Gődre­keresztúr, ebből 790 a felnőtt, akik közül előbb csak kíván­csiságból, most pedig már megszokásból járnak el mind többen a presszóba. Vannak, akik itt itták meg az első „fe­ketét”. A gödrekeresztúri cukrász dának nemcsak olyan úttörő feladata van. A feketekávé megszerettetésénél sokkal fon­tosabb, hogy elvonja a kocs­mából a fiatalokat. És mit tesz a környezet hatása? A kultúr ház-igazgató szól, figyeljen csak: az a fiatalember ott a pultnál hamutartót keres, mert i 11 nem tapossa el a csik­ket. A községi kocsmában nincs hamutartó, ott magától értetődő, ha a csikk a padló­ra kerül. A volt igazgató-tanító, Som Antal is szívesen üldögél a presszóban. Azt mondja, a presszóban lehet leginkább le­mérni, mit változott Gödreke- resztúr az elmúlt húsz év alatt, — Azt hiszem, legszembetű­nőbb az öltözködés. — Gádo­ros Györgyire és Fenyvesi Zsuzsára mutat —. Nézzen csak végig bárki ezeken a leányokon. De ilyen csinos és jólöltözött ám valamennyi! És ahogy belibbennek ide ra- kottszoknyásan, matrózblúzo- sar, rögtön arra kel gondol­nom, hogy korábban három évtized alatt talán két gyerek ment el innen középiskolába. Idén, harminc jelentkezett! Az iskolai beiratkozásoktól odakerekedik a beszélgetés, hogy már diplomása is van a községnek Patkó Márton ve­gyészmérnök személyében, s nemsokára diplomával tér haza Hartmano láártoa a sze- j gedi bölcsészkarról és Szentesi Sándor Debrecenből. Som Antal azt ajánlja, ír­jam fel: ötvennél több motor van a faluban és az autótu­lajdonosok száma is megköze­líti már a tizet. Aztán azt mondja, mégsem ez a legfon­tosabb mutatója a község megváltozott életének, és az sem, hogy sokan építkeznek, még többen csináltatnak für­dőszobát, utaznak külföldre. Hanem az, hogy a gödreke- resztúriak megszerették a könyvet, minden iránt érdek­lődő, olvasó emberek lettek. Bizonyítékul itt van egy kis statisztika: az első negyedév­ben 270 olvasó, (a felnőtt la­kosságnak csaknem fele) négy­ezer kötet könyvet kölcsönzött ki a község könyvtárából. A moziba régen szervezni kellett az embereket. Most? —■ Még a pótszékekért is harcolnak a nézők. Hát még ha tájelőadást tart nálunk a pécsi színház! Ide aztán ér­demes eljönni a színészeknek: télt ház nélkül még nem volt előadás. A színházra most egy kis panaszuk van. Tavaly szep­temberben jártak utoljára Gödrekeresztúron a Nebánts- virággal. Azóta is várják őket, de hasztalan. Mire asztalunkra kerül a második dupla, benépesedik a presszó. Egy kattintásra fény­ár tölti be az otthonos ter­met. Fiatal párocskák ülnek a sarokba húzódva, egy kis- mólna mellett. Az asztalokon sörösüveg, süteményestányér, fagylaltostál, attól függően, ki, mit kedvel leginkább. Nagy Tiborné mellé beáll a férte s. Bekapcsolja a televíziót s most már ketten szorgck'i'- nak a fagylaltkeverő és s kávéfőző körül. H. M 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents