Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

így készül az új Skoda! Nagyon tudományosan hang­zik a geotermikus gradiens kifejezés, pedig egyszerű fo­gaimat takar. Köztudomású, hogy, ha a Föld középpontja felé haladunk, — mondjuk egy függőleges aknában ereszke­dünk ala, — a hőmérséklet egyre, emelkedik. A földkéreg­nek abban n néhány kilomé- i :-v-> héjában, amelyben eddig f került behatolnunk, az emel­kedés minden 33 méter után 1 Celsius foknyi, — azaz 100 méterenként három fok. Ez a geotermikus gradiens, a talaj- h-.'vérsékleti fokozódás, pon­leg — vagy éppen forró víz nagyon értékes. Hőjét számos célra lehet használni, amellett az alsóbb rétegekből feltörő víz rendszerint értékes gyó­gyászati anyagokat is tartal­maz. NEM KIMERÍTHETI!! I ,EN KINCS Nem új a szakemberek köz­ti vita: mi értékesebb, — a hévizek hője, vagy gyógy- anyag-tartalma? A régi vita mostanában, a hévizek foko­zott feltárásával ismét fel ­Téli gyógyfürdőzés szabad ég alatt a hévízi tóban. tosabban. ez a földi átlag Hazánk nem hegyi, vidékein azonban már átlagosan 20—22 méternyi „merülés” után emel­kedik egy fokot a hőmérsék­let. A magyarázat a vi­szonylag vékonyabb szilárd kéregben rejlik. Nos, ez a kedvező geotermikus gradiens magyarázza, hogy Magyaror­szág területén aránylag sok a hőforrás. A melyből felfakadó, vagy fúrással felszínre hozott me­0;»/(lu*á«i kislexikon Ha minden terméket, amit egy oi tágban megtermeltek — gé­peket, szerszámokat, élelmiszere­ket, háztartási cikkeket, stb. — mimJ felhalmozódnak egy hatal­mas raktárban, az. év végé» óriá­si áruhalmaz állna előttünk —• » larsadalom egy évi termelő tevé­kenységének eredménye. Bárt a terméktömeget társadalmi összter­méknek nevezzük. Ezt persze még senki nem látta együtt, ki- v/,en minden árut igyekszünk gyorsan használatba venni. Ha a társadalmi össztermék nincs te együtt soha egy csomóban a pontos nyilvántartás, könyvelés eredményeképpen minden év vé­gén összeszámolhatjuk. A hosszú listán sok tízezerféle termék sze­lep el, a neki megfelelő mérték­egységben: tonnában, literben, mé térben, darabban, kilowattban, stb. De egyszerűbben is kiszámolhat­juk a társadalmi összterméket, úgy, hogy összeadjuk valameny- nvi termek árát. így végttlis egy pénzösszegben kifejezve megkap­juk az év során megtermelt tár­sadalmi összértéket. Mire fordíthatja a társadalom ezt a terméktömeget? Vajon feí- használhatja-e az egészet, mint jövedelmet? Nem, az összes ter­mék nem fogható fel jövedelem­ként, hiszen a termelésben kop­nak. használódnak az előző évek­ben előállított gépek és egyéb termelési eszközök. A termelés zavartalansága érdekében ezeket rendszeresen pótolni kell. Ha egy gép például nyolc év alatt el­használódik. a segítségével ter- -tnelt áruk árából fokozatosan fél­re kell tenni annyit, hogy nyol­cadik év végére együtt legyen az elhasznált gép helyett beállítandó új. ugyanolyan teljesítményű gép ára. Szükség van tehát egy pót- * lási alapra, amelyből a nép­gazdaság minden ágában fedezni lehiet az elhasznált termelési esz­közöket. A társadalmi összter­mékből tehát le kell vonni ezt a pótlási alapot és csak a meg­maradó részt lehet elkölteni, mint jövedelmet. Ezt az összeget ne­vezi a politikai gazdaságtan nem­zeti jövedelemnek. Eszerint tehát nemzeti, jövedelem nemcsak pénz­ben kifejezett értékösszeget jelent, hanem egy meghatározott nagysá­gú társadalmi termékmennyi­séget is. Olyan termékeket, ame­lyek az ipari, építőipar, mező- gazdaság állított elő és amelyek­nek értékét a közlekedés is növelte azzal, hogy a felhaszná­lókhoz szállította. A nemzeti jövedelem növeke­dése és az ország egy lakosára számított hányada fő jellemzője evv adott, ország gazdaság! fej­lettségének, s csak ennek növe­kedése lehet forrása a személyes jövedelmek emelkedésének, az életszfnvotwl szüntelen javulásá­vá* R, 0®v újult. Sokan azt vallják, min­den eszközzel meg kell gyor­sítani a hévizek feltárását, mert a sík vidékeink alatti rétegekben kimeríthetetlen hé- vízkipcs rejlik. Az óvatosab­bak viszont úgy vélik, csak kellő gond.ossággal és mérték- tartással fogyasszuk hévizein­ket, mert máris sok jel int: a ritka kincs távolról, sem kimeríthetetlen. Közismert, hogy a világ­hírű budapesti hő- és gyógy­források hozama, hőmérsék­lete és gyógyanvag tartalma — a víznek fúrásokkal fel­hozatala és nagy tömegben fűtésre használata következté­ben — jelentősen csökkent. Egyes források, — például a római-fürdői — egészen el­apadtak. Legutóbb a miskolc­tapolcai barlangfürdő forrá­sai apadtak el. mert egy né­hány kilométerrel arrébbi mélyfúrás „eltalálta” a mély­beli víztartó réteget. Az új kút eldugaszolása után a bar­langba visszatért a víz. A hévizeknek fűtésre hasz­nálata különben sem gazda­ságos, mert gazdag ásványi­anyag tartalmuk miatt a cső­vezetékek rohamosan elvízkö- vesednek. Sokkal jobban ér­tékesíthetők gyógyvizekként, vagy a források közelébe épí­tett fürdők vízellátására. A HAJDÚSZOBOSZLÓI PÉLDA Nagyon sok hévizet tárnak fel a geológiai kutatófúrások, — különösen az olaj-vidéke­ken. Eddig a ..csak” gyóg> vizet, hévizét felhozó, azl olajbányászok szemponl,jábó!| „meddő” furatokat berobbai. tották, — újabban már csal lezárják, hogy később esetleg) hévíz-kútként hasznosíthatók) legyenek. Sajnos, az ilyen ku­tak legtöbbje lakott telepük sektől távol található. így for­dulhat elő. hogy a település tői néhány kilométerre lezá | hévíz-kút van, a község veze tői viszont ottani kút fúrása ért ostromolják az illetékese­ket. Mi hát a megoldás? Elsó- -■orban a meglévő kutak vi­zének hasznosítása. — mertl nem egy helyütt csak a libák | örülnek a kellemes, langyos csurgalékvíznek, ami haszna sítatlanul folydogál a hévíz kútból. A következő lépés hé vízkincsünk tudományos fel­tárása. Ez már folyik is az Országos Műszaki Fejlesztési! Bizottság vezetésével. Ha el­készül a feltárás, megelőzhe­tőek a budapestihez és mis­kolcihoz hasonló hibák. . A hévíz-kincs hasznosításá­nak eddigi legjobb pél da, a I látható Hajdúszoboszlón. Azl ottani három kút vize először! a gázleválasztóba jut. Az ott| belőle kivont gázzal a helyszí­nen fii ■ 'k. világítanak,, mo­torokat i itanak, illetve a| gázt palackokban szállítják! máshova. A még mindig 7öl fokos vízzel *fürdő-. szálló-, -s| irodaépületeket, valamint me­legházakat fűtenek. A még ez­után is 50—55 fokos víz egy részét gyógyvízként palackoz­zák. a* többit a gyógyfürdői medencéjébe vezetik, illetve al fürdő- és szállodaépület me-| legvíz-hálózatába juttatják. A TISZAKÉCSKEI ANOMÁLIA A nemrégiben megindult fel­táró munka egyik jelentős | eredménye a tiszakécskei ano­mália, — rendellenesség —I felfedezése. Ott még kedve-1 zőbb a geotermikus gradiens.f csupán fele a földi átlagnak. Hasonló jelenséget eddig csakj vulkánikus vidékeken tapasz­taltak. Miután Tiszakécskén | 100 méterenként hat fokkai emelkedik a hőmérséklet, aj használatos fúróberendezések­kel elérhető mélységben mai l nem forró víz, hanem gőz| található. Még egy érdekesség: ha­zánkban a 20—22 fokos hő- mérsékleti gradienst nem aj hévíz-kutatók, hanem a bá­nyászok fedezték fel. A pécsi I bányavidéken, — ahol jómino-l ségű szenet bányásznak, de al terület sújtólégveszélyes — az| átlagosnál erősebb hőmérsék­letnövekedés akadályozta a I bányaművelést. A jelenség I vizsgálata során fedezték fel. | hogy nemcsak ott, de a Du­nántúlon és az Alföldön is I fennáll ez az értékes. — az ] országot hévíz-országgá tevő rendellenesség. Ötletes jepek néhány ma sodpcrc alatt végzik el a ponthegesztést a készüli» gép­kocsi karosszériáján. Az automatizálás jelenlegi tetőfoka — így jellemezhetnénk az új cseh szlovákiai nilada boleslavi Skoda autógyárát. Hosszas előké­születek után megszületett az új Skoda gép­kocsi, s a friss típus gyártása a világ egyik legkorszerűbb gyárában indult meg. 14 ország­ból 134 vállalat szállította legmodernebb gyár­tóberendezésednek legjavát, hogy a termelés valóban ideális feltételek, az emberi munkaerő legmesszebbmenő kímélésével indulhasson meg. Csak egy kiragadott érdekesség: egyedül az alkatrészgyártó üzemi csarnok alapterüleie nem kevesebb mint 6 hektár .a Budapesti Nemzetköri Vásár Petőfi-csamokának hatszo­rosa!). Ebben a gigászi üzemcsarnokban 18 ha­talmas önműködő gépsor és 2000 (!) egyedi szerszámgép ontja másodpercnyi pontossággal az új Skoda alkatrészeit. Az üzemen belüli szállítás teljesen gépesített, sőt, a szállító- szalagok útvonalát úgy vezették, hogy az szer­vesen beleilleszkedjék a gyártási folyamatba, tehát például a karosszériák kikészítésére gya­korlatilag magán a függesztett szállítóberen­dezésen való áthaladás közben megy végbe! i Kész a csillogó karosszéria — ügyes mun­káskezek az utolsó igazítást végzik a besze * tí relésre kerülő motoron. Kész az új Skoda 1000 MB! Jó utat kívánunk a máris népszerű gépkocsin, mely­ből az első néhány darab mái megérkezett hazánkba. Az Egyesüli Allamoli délkelet-ázsiai katonai támaszpontjai A Times című amerikai fo­lyóirat adatai szerint (1965. január 22-i száma) a Távol- Keleten és Délkelet-Ázsiábam állomásozó amerikai fegyveres erők létszáma 117 000 fő. A Csendes-óceán nyugati térsé­gében állandó jelleggel ott tartózkodik az Egyesült Álla­mok 7. flottája, az amerikai haditengerészeti erőknek az az óriási operatív csoportja, — amelyhez 120 hadihajó, 60 re­pülőgép és 64 000 katonai sze­mély tartozik. Indokína part­jainál. a 7. flotta hajói hajt­ják végre a Dél-Vietnamban tartóeíkodó amerikai csapatok úgynevezett támogató hadmű­veleteit. A délkelet-ázsiai amerikai támaszpontok rendszeréiben a legfontosabb láncszemet a dél­vietnami katonai felvonulási terület alkotja- DéO-Vietnam­ban 1954-ben hat katonai re­pülőtér volt, közülük csupán egy tudott sugárhajtású re­pülőgépeket fogadni. 1962-ben a repülőterek száma hatvanra emelkedett. 1964 elejére pedig már körülbelül száz kisebb- nagyobb. nehézrepülőgépek be fogadására is alkalmas repülő­tér volt. Jelenleg a repülő­terek száma 110. Ezenkívül a Saigon—Bien-hoa közti 32 km hosszú autóút voltaképpen álcázott kifutósáv. A Pentagonnak 1957-ben csupán a Saigon környéki Nah Be-ben és Da Namg-ban voltak haditengerészeti támasz­pontjai. A következő években 11 haditengerészeti támasz­pontot korszerűsítettek, vagy építettek ki újonnan. (Nha Trang. Qui Nhom, Kam Ji­ang, Vung Kao stb.) Az Egyesült Álamok 19©1. novemberében kezdte csapa­tait átcsoportosítani Dél-Viet- namba. Washington 1962 feb­ruárjában hivatalosan bejelen­tette, hogy Dél-Vietnamban megalakította „az Egyesült Államok különleges parancs­nokságát” és hozzálátott Dél- kelet-Ázsiának ebben a tér­ségében fegyveres erőinek nö­veléséhez. Ezekhez az erőkhöz tartoznak a különleges ren­deltetésű osztagok, az ameri­kai légihaderők egyes egységei (többek között a Fülöp-szige- teken állomásozó 13. légihad­sereg), haditengerészeti erők. valamint a tengerészgyalogság alegységei. Dél-Vietna,m,ban a? 1955—1960 időszakban körül be1 'mteker amerikai katona -Olt Számuk 1962 végére 11 009-re. (965 elejére pedig 24 000-re émélkedétt! Ez év március elején meg­kezdték az amerikai tengerész gyalogság 3500 katonájánál: át csoportosítását Dél-Vietnamba Dél-Vietnamiban különösen nagyok az Egyesült Államok légi haderői. Csupán 1964 fo­lyamán körülbelül ezer repü­lőgépet és helikoptert szállí­tottak oda. A harci repülőgé­pek között ott vannak a Super Sabre F—100 és a Thunder- chief F—105 legújabb típusú taktikai vadászgépek, a B—57 bombavetők, az F—102 őr- vadászgópék és a C—123 szál­lítógépek. 1963-ban és 1964 el­ső felében az Egyesült Álla­mok repülőgépei és saigom zsoldosainak légierői körülbe­lül 70 000 támadást intéztek dél-vietnami falvak és, váro­sok ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszív cselekményeik előkészítésében részt vesznek az Egyesült Álla mok fegyveres erői, méghozzá nemcsak azok, amelyek Dél- Vietnamban állomásoznak, ha­nem azok is. amelyek Délkelet Ázsia ..más térségeiben tartóz., kodnak. Decemberben és ja­nuárban a Pentagon két atom meghajtású tengeralattjárói rendelt a távolikeleti vizelve a Polaris rakétákkal felsze­relt „Daniel Boone" és a „T ecumseh” tengeralattjáró­kat A Pentagon nagy tenger: és. légi ütőerét összpontosítod a déllunai tengeren. A New York Times jelen­tése szerint a vietnami parto! közelébe húzódott a 7 ame­rikai flotta nagy része, közi s mindhárom repülőgép-anyabu. jója — a „Ranger”, a „Corn Sea” és a „Hancock” — fe­délzetükön körülbelül 250 mo­dem sugárhajtású vadászgép pel és vadászbombázóval. Ezenkívül a Dél-Kínai fen Serre vezényeltek 15—20 tor­pedórombolót a 7. flotta .Ok­lahoma City” vezércirkálóiá (fedélzetén Roy Johnson altén- gemaggyal, a flotta parancs­nokával), továbbá egy máso­dik cirkálót, a „Camberrát” Mindez arról tanúskodik hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni ame­rikai agresszió nem ..ösztönös ■ vissza yágás”:-hanejrreiőn»-i,<ai-y. bevett és előkés™e nrovo- kúció. (Novoje Vremjaj

Next

/
Thumbnails
Contents