Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! .—r * - . ■. iMt'fr ^ * Dunáimul napio-- Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _________ X XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM ÄRA 3* FILLÉR 1963. ÁPRILIS 21.. SZERDA ^óawii nnsárn apfán A kétnapos ünnepen a hűvös idő ellenére Is sok kiránduló látogatott el városunkba és a megye kirándulóhelyeire. Mindenek előtt a mecseki kirándulóhelyek voltak a leglátogatottabbak, különösen a Mecseki Kultúrpark. Különjáratú autóbuszok szállították a kirándulókat a Mecsekre, és akik nem sajnálták a fáradságot és az időt, azok gyalog mentek fel a Misina tetőre. A Iliradástechnikai Vállalat kirándulócsoportja három napra látogatott el Baranyába. — Ssokolai felv. — A jó munka eredménye kilencmillió forint nyereség Magyar pártmunkás- küldöttség utazott Berlinbe A Minisztertanács és a SZŐJ vörös vándorzászlajával tüntették ki a Mecseki Állami Erdőgazdaságot Már az új s zékházban, a Rét utca 8. szám alatt fogadott Kasza Feremc, a Mecse- ; ki Állami Erdőgazdaság igaz- j gatója, abból az alkalomból, hogy elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Elmondotta, hogy a gazdaság tíz éves, 1955 áprilisában alakult és eddig nyolcszor teljesítette az él- ü zem-fel tételeket. Emelkedett az erdőterület — Fő feladatunk a fakitermelés, évente 180 000 köbméter a tervünk tölgyből, bükk- ből, cserből, nyárfélékből és fenyőből. Szállítunk a fűrésziparnak Szegedre, Barcsra, Szombathelyre és Hárosra. ötezer köbméter faanyagot kap tőlünk a Mohácsi Farostlemezgyár, küldünk a bányának is fát és a Szolnoki Papírgyár is kap alapanyagot a papír- gyártáshoz. Újdonság, hogy már második éve 3500 köbméter bükköt exportálunk Ausztriába, mert hazai papírgyáraink nem rendelkeznek szükséges gépi felszereléssel a fel dolgozásukhoz. A kitermelt fát pótolni kelL — Ez a másik fő tevékenységünk — az erdőművelés, felújítás, telepítés, ötezer holdon végeztünk sikeres fásítást utak mentén, védősávokon, az árkok szélén. — Csökkent vagy növekedett az erdő-terület Baranyában az utóbbi tíz év alatt? — Ha kis mértékben is, de növekedett. Ugyanis nagyon sok erdőt kellett kivágni a bányaművelés miatt. Komlón például 5—8—10 holdakat termeltünk ki az aknák körül. Azután a távvezetékek mentén negyven méteres sávban kellett kivágni az erdőt. Azonban az új telepítésekkel elértük, hogy a baranyai erdőterület 3000 holddal emelkedett az utóbbi években. — A telepítéshez csemetékre is szükség van, mégpedig nagy mennyiségben. — Ez is egyik feladatunk. Évente 12—13 millió csemetét nevelünk saját telepítéshez és a fásításokhoz. Sajnos még eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni a megye igényét, ami 15—16 millió csemete lenne. Például tavaly ősszel nem volt tölgymag termésünk és ez visszaveti a csemete nevelését. S hogy a fa- kitermelés körét lezárjuk, elmondom, hogy feladatunk még a fa elszállítása. Ehhez 30 teherkocsi, 35 traktor és 150 pár ló áll a rendelkezésünkre. Csak saját gépkocsijaink egy év alatt — ami októbertől a következő szeptemberig tart — kétmillió tonnakilométert tettek meg. Azután azzal folytatja az igazgató, hogy bár másodlagos, de mégis jelentős haszonforrás az ipari fafeldolgozás. Évente 26 000 köbmétert fűrészelnek fel a gazdaság 11 üzemében bútorlécnek, bányadeszkának, parkettának, vagy szőlőkaró és kisvasúti talpfa lesz belőle. Valuta —agancsokért A tíz erdészetre osztott megyében jelentős helyet foglal el a vadgazdálkodás. — Országosan jó helyen állunk, mert minőségi, nagy vadállományunk van. Szarvas 900, őz 1900 és vaddisznó 325 van az erdeinkben. Az utóbbi hét évben 43 díjazott szarvasbikát lőttek ki nálunk. — Természetesen zömmel a külföldi vadászok. — Azok, akik főleg Nyugat- Németországból keresik fel Baranyát és dollárban fizetnek. A külföldi vadász által elejtett trófea igen jól jövedelmez. Az emlékezetes 1963. évi világhírű agancsért például 33 000 nyugatnémet márkát kaptunk. De a vadgazdálkodás mégis ráfizetéses. Elmondta, hogy az erdőkben 172 sózó, 137 magasles, 136 kilométer hosszú cserkészút van. Télen 300—400 mázsa szénát etetnek fel és harminc mázsa sót helyeznek el a só- zókban. Ez mind növeli a költségeket. Hogy mégis foglalkoznak vele, az elsősorban a vadexport miatt van, mert például egy kiló szarvashúsért hetven deka vajat kapunk a nemzetközi piacon. 11 erdészméi n ük ösztöndíjas — Mivel érdemelték ki a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját? — Nem közölték velünk, de úgy gondolom, hogy a következőkkel: Tavaly a nyereség- tervünk 8,3 millió forint volt és ezt egymillióvan „megtol- dottuk”. A népgazdaságnak pedig egy év alatt 46 millió forintot fizettünk be. — Jelenleg 11 ösztöndíjasunk tanul erdőmérnöknek, 28 dolgozónk végzi levelező úton az erdészeti technikumot és évenként tíz fiatalt iskolázunk be a saját, mecseknádasdi szakmunkásképző iskolánkba. Csakis így tudják teljesíteni az éves, 180 000 köbméteres termelési tervüket és érik el immár évről évre „hagyományosan” az országosan is kiváló eredményeket, amelyekért most megkapták a legmagasabb kitüntetést, amelynek „hivatalos” átadására április 27-én kerül sor. felvételt hirdet gépipari, vegyipari és energiagazdálkodási gazdasági mérnökképzésre, továbbá mérnöktanár-képzésre. A gazdasági mérnökképzésre olyan okleveles mérnökök kérhetik felvételüket, akik — az oklevél megszerzésétől száA német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására Darvasi Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével kedden magyar pártmunkásküldöttség utazott Berlinbe. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Molnár Endre, a Központi Bizottság póttagja, a KB osztályvezetőhelyettese. Jelen volt Siegfried Hienzsch, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Kit üti fotós A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lázár Mária színművésznőnek, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészének, a Madách Színház tagjának eredményes munkássága elis- méréséül; Gőzön Gyula Kos- suth-díjas színművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének, a Nemzeti Színház tagjának élete, munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Garamvölgyi Tó- zsef, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezető helyettese. mítva — kétéves mérnöki gya korlattal rendelkeznek. Mérnöktanár-képzésre ipari techni kumban, szakközépiskolában, gimnáziumban vagy iparita- miló-intézetben oktató mérnökök kérhetik felvételüket, ha az oklevél megszerzésétől számítva két éves gyakorlattal rendelkeznek. A jelentkezési kérelmeket a munkáltató útján május 15-ig kell a felügyeletet gyakorló minisztériumhoz eljuttatni. A jelentkezéshez szükséges nyom tatvány az egyetem főportáján (XI. kér. Műegyetem rakpart 3.) szerezhető be. Anyák konferenciája Budapesten május 7-én ül össze az anyák konferenciája, amelyen az édesanyák helyzetéről, társadalmi megbecsüléséről tanácskoznak majd. A konferencián előreláthatólag 350 édesanya-küldött vesz részt. Észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat a nőtanács eljuttatja majd az illeté- l<es szervekhez. A dicséretek pergőtüzében Amikor közölték vele, hogy elveszik Vörös Bene József mellől, a kis Skodáról, felhúzta ugyan a vállát, de nem ellenkezésképpen. — Jó, próbálja meg más is ezt a járatot. Tudta, hogy a váltás nem véletlenül érintette: előtte 1200 forint prémiumot kapott. — Az az igazság, hogy sokallták a többiek, ezért kellett megcserélni a kocsikísérőket. A jó fizetést mindenki szeretné ... Nem úgy a munkát. Varga Ferenc és Vörös Bene József a legnehezebb járatok egyikét kapták, amikor három évvel ezelőtt egymás mellé osztották be őket a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál. Félkész- és hidegkonyhai készítményeket szállítanak a város üzleteibe, a vállalat büféibe, konyháiba. Fizikailag ennél sokkal nehezebb munkát is el lehet képzelni két férfi számára, de „kényesebbel” aligha. A hidegtálakkal úgy kell bánni, mint a hímestojással. Óvatosan kell hajtani, még körülte- I kintőbben rakodni és elhelyezni a boltok raktáraiban a tálakat, tálcákat. A munkaidő korán reggel kezdődik, s délutánig csak az áruátvétel néhány percére van megállás. Visszaútban sincs üresjárat, össze kell gyűjteni a boltokban, büfékben felhalmozódott „göngyölegeket”, visszahajtani a konyhához és kezdődik minden elölről... Varga „helyettese” csak egy hétig bírta ki Vörös Bene mellett. Maga kérte, hogy helyezzék vissza régi beosztásába Varga Ferencet. Varga Ferenc és Vörös Bene József azóta ismét együtt dolgoznak. „Párosukat” ismerik és városszerte kedvelik az üzletvezetők. — Nem állnak feleslegesen egyetlen percig sem. „Mennünk kell, másutt is várják az álhit’, ez a refrén- rük és sietnek tovább, mintha nem is a vállalatnak, hanem saját maguknak dolgoznának. — A munkatempót Feri diktálja — vatij* bt Vörös Bene József —. Kezdetben nekem is szokatlan volt, de már én is átvettem az ütemet. Ezért nehéz lenne mással, ugyanígy másnak — velem dolgozni. Varga Ferenc zavartan ill a dicséretek pergőtüzében. Nem is érti: lehet másként is dolgozni? Es az, amit hibájául rónak fel, hogy nem szereti ha beleszólnak a munkájába, valóban hiba? — Amit kiírnak neki, nagyon pontosan megcsinálja. Reggel kezébe veszi a „menetrendet” és végiggondolja egész napi munkáját. Ha ezután változtatnak a járaton, dühös, hiszen felborul a rend. De ha pluszmunka akad, szó nélkül elvégzi. Amikor javítják a kocsit, ö kérés nélkül havat lapátol, vagy söpör az udvaron, és segít más kocsijára felrakodni. Pedig ez nem is tartozik a munkaköréhez. Éppen öten fogják körül és beszélnek elismeréssel eredményeiről. Úgy érzi, cserében vallomást kell tennie: — Szeretek ennél a vállalatnál dolgozni. Nagyon. H. M. 1 Á Budapesti Hűszaki Egyetem Ma utasszámlálás a városi autóbuszvonalakon
