Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
Az oktatásügy feflodése A zobáki bányaüzem A felszabadulás előtti Baranya oktatási helyzete bizonyos mértékben rosszabb voit az ország többi megyéjének helyzeténél is. Ezt két né- pességföldrajzj körülmény oioozta. Az egyik, hogy a baranyai íalvaik közel féle négy- - ;-zázon aluli lélekszámú és a többi község sem sokkal nagyobb. A másik, hogy ez a megye nemcsak nemzetiségileg, hanem vallásilag sem voll egységes-. Az iskolák az egyház kezén voltak és így sok faluban — főleg a sásdi és a pécsváradi járásban — kétféle felekezet két egészen apró iskolája között kellett felosztani az egyébként is kevés gyereket. De arra is volt példa; hogy például Hidason háromféle iskola között oszlottak meg a gyerekek. Az egytanítós, fél- vagy egy- tucat gyerekes felekezeti iskolákban nemcsak arra nem volt lehetőség, hogy a különböző osztályú gyerekeket kü- lön-külön tanteremben oktassák. — Igen sok helyen, az apró felekezeti iskolák felében —, pici szobában néhány paddal, szegényes, korszerűtlen felszereléssel tanítottak. HÉTMÉRFÖLDES LÉPTEKKEL A fejlődés első lépését a? k jogszabály hozta, amivel kötelezővé tették, hogy minden hat és 14 év közötti magyar állampolgár iskolába járjon. Ennek végrehajtásához azonban korszerűsíteni, fejleszteni kellett az iskolákat. Mindezt lehetetlenné tette a felekezetek tulajdonjoga. Ezért Baranyában a fejlődés tulajdonképpen az államosítással indult meg. Akkor az egész megye hálózatát egységesítették, és több mint félszáz különböző nagyságú és felekezetű iskola rendszere helyett érvényesült az egy fahl egy iskola rendszere. De továbbra is gond maradt, hogy a kis falvakban miképpen lehetne növelni az úgynevezett osztott iskolák számát? Vagyis miképpen lehetne minél több alsótagozatú osztálynak saját külön tanítót adni, és miinél több felsőtagozatúnak tantárgyanként más-más szakképzett tanárt Különösen & szaktanár-hiány látszott megoldhatatlan kérdésnek, hiszen a régi rendszerű oktatáshoz nem volt szükség negyedannyi tanárra sem, mint az újhoz. Abban, hogy ez a kérdés ma már lényegében megoldódott, a Pécsi Tanárképző Főiskolának 17 esztendős erőfeszítésére volt szükség. Az osztott és szakosított Iskolák számának növeléséhez további út vezetett; a körzetesítés. A jelszó ez volt; Legalább a íelsőtagozatos gyerekeket „be kell vinni” a szomszéd falu nagyobb iskolájába, hogy ott lehetőleg minden tárgyat szaktanár taníthasson nekik. Ezeken a körzeti iskolai székhelyeken már érdemes volt építkezni, mert több falu gyermeked elegendőnek bizonyultak egy-egy korszerű általános Iskolához. A FELSŐFOK 83 SZÁZALÉKÁT SZAKTANÁROK TANÍTJÁK Jelenleg 376 általános iskola működik a megyében, ahol összesen 43107 gyerek tanul. Ebből 83-nak felső tagozatban minden osztálynak külön tanterme van és minden egyes tárgyai szaktanár oktat. 54 iskolának pedig az alsó tagozatában is valameny- nyi osztálynak külön tanítója van. 36 iskolában a 8 osz- iály legalább 4 vagy ennél több tanulócsoportra oszlik. A két tanulócsoportos iskolák számát 84-re, a háromcsoportosakét 16-ra növelték. Ma már mindössze 163 olyan általános iskola van Baranyában, ahol csak egy tanuló- csoport működik. Ez a szám első pillanatra még mindig nagynak tűnik. Csakhogy ebből összesen 14 az olyan iskola, ahol mind a 8 osztály egy tanító keze alatt egy teremben tanul. A többinek a felső tagozatát már bevitték körzeti iskolába. A megmaradt 14 általános Iskola olyan te faluban van, ahol nem ritkaság, ha egy-egy osztályban egyetlen gyerek sincs, és emellett a község fekvése olyan, hogy körzetesíteni sem lehet A teljes képhez hozzátartozik még, hogy a 19 263 felső- tagozatos baranyai gyermek 83 százalékát minden tárgyra szaktanár oktatja. Aztán a 83 szakosított felső tagozatú általános iskolából 70-ben gyakorlati oktatás is van, mégpedig 12-ben ipari, 55-ben mezőgazdasági és háromban ve gyes jellegű. így összesen 13 609 tanulónak nyílott lehetősége arra, hogy politechnikát tanuljon. De a mesterségekre való oktatás mellett „finomabb” lehetőségek is van nak már a megyében. Nyolc különleges tagozatban adózhatnak a gyerekek „humán” érdeklődésüknek, mégpedig négy orosz nyelvű és irodalma, azonkívül négy ének-zenei tagozatú általános iskolai osztályban. Az utóbbi három évben fejlődésnek indult az iskolák „járulékos beruházása” is. Azóta évente átlag 50 nevelői lakást építenek vagy alakítanak ki Bár a megye szertári és tan termi ellátottsága még mindig a kis falvak miatt az országos átlag alatt maraa, mégis 1178 tanterem van már a megyében. Igaz, hogy ebből 227- betn „kétműszaikos” az oktatás, de a szükségtantermek számát m sikerült 204-re csökkenteni. Az oktatás korszerűsítését pedig 233 rádió, 43 mag netofon, 61 televízió, 69 lemezjátszó és ■ 249 vetítőgép szolgálja. ÖSSZEVETÉS MÁS NÉPEKKEL A statisztikai adatok szerint a megye gyereked háromnegyed részben rendes időben, tehát 14 éves karban befejezik az általános iskoláit A legkülönbözőbb okok — rossz családi körülmények, kültedelci iskolák, tehetségtelenseg, stb. — miatt mindössze negyedrész bem késnek a gyerekek. Ez a szám önmagában nem mutat sokat Teljes megértéséhez össze kell hasonlítani a hasonló viszonyok Között lévő kapitalista ország alsófokú népoktatásénak eredményével A megyei tanács művelődési osztályának gazdasági csoportja egybevetette a baranyai eredményt a burgenlandival Ehhez elegendő „közös” nevező akadt hiszen Ausztriának ez a tartománya amellett, hogy azelőtt Magyar- országhoz tartozott, tipikusan dunántúli képet mutat és lakossága létszámában és települési viszonyaiban teljesen megegyezik Baranyáéval. Náluk 50 polgári iskola van, ami jellegében megfelel a mi kör- zetesített, szakosított felsőtagozatú általános iskoláinknak. Tehát az összehasonlítás 83:50 arányt mutat a mi javunkra Igaz, náluk még megvan a nyolc osztályos gimnáziumi rendszer, és gimnáziumból is kettő van Burgenlandiban, de ez nem ront a helyzetükön. Mindent egybevetve a kötelező nyolc osztályt él nem végző gyerekek aránya Ausztriában 35 százalék. Egyébként ma már Európa-szerte kötelező a nyolc osztály elvégzése, de az európai átlag e téren csak 70 százalék, 30 százaléknyi gyerek különböző okok folytán a nyolc osztály befejezése nélkül indul az életnek. Különösen gyenge az eredmény Franciaországban, ahol a gyerekek 50 százaléka nem járja végig a nyolc osztályt KILENC ŰJ ÁLTALÁNOS ISKOLA PÉCSETT A pécsi oktatásügy fejlődését már nem befolyásolták rossz települési viszonyok, sőt a város óriási léptekkel gyarapodó lakossága állított mind több gondot a város oktatásügyi vezetői elé. Az elmúlt húsz esztendő során azonban — különösen mióta Pécs megkapta a „megyei jogú város” rangját — a pécsi iskolai hálózat rendkívül sok korszerű tanteremmel kényelmes beten dezéssel fejlődött. Míg 1929-től 1945-ig egyetlen új iskola épüli Pécsett — a gyárvárosi — addig az elmúlt húsz évben kilenc új általános iskolát adtak át a tanulóknak. A régieket pedig összesen 155 tanteremmel bővítették. Ha Hozzászámít j uk, hogy Pécsett a lemorzsolódás gyakorlatilag meg szűnt, akkor a pécsi eredmények rendkívül szépek. A lemorzsolódás megszűnését ugyanis itt nemcsak a jogszabály segítette elő, miszerint ma. már tizenhat éves korig mindenki köteles iskolába járni. A városi lehetőségek kihasználásával megoldották hatvan gyermek nevelőotthoni elhelyezését, azonkívül a gyengébb képességű tanulókat úgyszólván egytó egyig gyógypedagógiai iskolákban oktatják. Az általános iskolák tanári ellátottsága Pécsett egészen jó, úgyszintén a szertáraké is. Még azelőtt csak a Pius Gimnáziumban volt komolyabb szertár, ma már minden általános iskolában található ilyen. Azonkívül nincs Pécsett olyan tíz éven felüli gyermek, aki legalább egy idegen nyelvet ne tanulna. Sőt, az orosz mellett sorra alakulnak a francia, német és angol szakkörök, illetőleg tagozatok. HATEZER KÖZÉPISKOLÁS Ugyancsak meggyőző számok állnak rendelkezésre a középiskolai fejlődés bizonyításához. Baranyában a fel- szabadulás előtt csak Mohácson volt gimnázium., Ma már Siklóson, Sellyén, Szigetváron Komlón és Pécsváradon is van. Pécsett ugyan mindössze a Bánki Donéit és a Művészeti Gimnázium létesült újonnan, a többi már megvolt, vagy más jellegű középiskolából ala kult át A tanulólétszám mégis hatalmas fejlődést mutat. Ma csak a Leöwey Gimnáziumban annyi gimnazista van, amennyi Pécsett a fe! szabadulás előtt összesen volt A többi más típusú középiskolával együtt jelenleg hatezer diák tanul Pécsett Ahogy fejlődtek az iskolák, úgy csőiéként a szülők kiadása, amit a gyerekek isikoláz- taitására fordítanak. Ezúttal ’tiemcsak a tanulás ingyenességét kell figyelembe venni, hanem a „mellékcsatornákat” is. Az olcsóvá lett tankönyvek, a bejáró diákoknak adott kedvezményes utazási lehetőség és a többi segítség mellett az állam legfőbb anyagi áldozatot a napközi otthonokkal adja. Míg egy gyerek napközi otthonos ellátása a szülőknek átlag évi 840 forintjába került, addig a társadalom évente átlag háromezer forintot költ egy-egy napközi otthonos gyerekre. Csak a pécsi kollégiumokban 900 falusi gyermek kap otthont. Egy gimnazista érettségi bizonyítványa az államnak 8500, a technikusi oklevél 18 280 forintjába kerül. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Nagy tettek, megbecsült emberek alkati JCeresrJíhj BEVALLOM a feladványt nem tudtam megoldani. Ezúttal nem azért, mintha a riportalany, Pálkuti Keresztély, a mohácsa városi tanács vb- etnöke, igen bonyolult ember. Nem éppen nagyon természetes és világos egyéniség. A feladvány egyébként ez lett volna: mennyi belőle a tanácsa vezető és mennyi maga Pálkuti Keresztély. A megoldás első akadályát a palotabozsoki évek jelentették. Tizenkét palotabozsoki esztendő — vasárnap nélkül. Pálkuti Keresztély, az ottani gépállomás vezetője volt. Normálholdakkal, alkatrészellátással, versenyszervezéssel múltak el a napjai. A napjai? Nem egyszer az éjszakád is.. — És a vasárnapok? >— Vasárnapok? Akkor is dolgozni kellett. Maguk fiatalabbak már csak hírből ismerik azokat az időket. A gépállomás] vezetőnek, ha eredményt akart, vasárnap a nyakába kellett vennie a falvakat és könyörögni a gazdáknak, hogy adjanak egy vagy fél holdat szántani. — Emlékszem, az első sze- bényi tsz alakuló gyűlését is búcsú napján tartottuk. Éjfél után értem be motorkerékpárral a járásra, hogy jelentsem, Szébénybem van már termelőszövetkezet. — Megérte — mondom —, hiszen 1955-ben Kossuth-dí- jat kapott. Megrázza a fejét: — Nem azért! Hanem mert évekig a bozsoká gépállomás volt a megyében az első és a SZOT vándorzászlaja is sokszor volt nálunk. Ez pedig nagyértékű termelést jelentett, és megerősítettük 12 falu tsz-mozgalmát. Pálkuti Keresztély 1961-ben a mohácsi városi tanács vágHúsz éve történt... Az Oj Dunántúl irta; Elindították Pécsről az első, az éhező budapestiek részére élelmiszereket vivő járműveket. A Pécsi Nemzeti Segélybizottság kérése: hozzon mindenki áldozatot és juttassa el adományát a demokratikus pártok helyiségeibe, ahonnan a csomagokat Budapestre továbbítják. Tízezrek ünnepelték meg Pécsett március 15-én a szabadság ünnepét. A Magyar Kommunista Párt Széchenyi téren tartott nagygyűlése után a hatalmas tömeg menetté alakulva a Kossuth szoborhoz vonult és a szobor talapzatára helyezte Pécs város intézményeinek és polgárságának koszorúit. Megindult a postai levélforgalom a Duna-Tisza közével, a Tiszántúllal valamint Bulgáriával és Romániával. __ A vármegyei közigazgatási bizottság első ülésén az alispán egyebek között bejelentette, hogy 350 vagon élelmiszert ajánlott fel a székesfőváros ínségeseinek Baranya vármegye közönsége. * A főváros népbírósága megkezdte a nyilas gonosztevők ügyeinek tárgyalását. A magyar fasiszták terrorszervezetének tíz tagja került a vádlottak padjára A vádlottak mindegyike 20—30 gyilkosságot követett el A fővádlott, Hortobágyi László lel ki ismeretét 22 gyilkosság terheli és 300 további gyüiikosságnáJ segédkezett á tetteseknek. ni, mennyit fáradoztunk a szervezésével. Még a legutolsó tömeggyúlésen is felszólalt valaki, hogy ő inkább elköltözik a városból, de akkor sem lép be a társulásba. Mennyit szidtak bennünket! — Ezek szerint való az a régi mondás, hogy a tömeg hálátlan a vezetővel szemben? — Ezt én nem hiszem. — 1956-ban például, amikor mohácsi ellenforradálmárok kerestek, hogy „hol van az a híres Kossuth-díjas gépállomásigazgató?”, akkor a bozso- kiak intették le őket, s őüfi álltak ki mellettem. Pedig a tsz-szervezés idején többen azt mondogatták, hogyha éra nem volnék, akkor nem erőL tetné senki a tsz létrehozását. Most meg nincs az az idő, amelyik elegendő lenne egy palotabozsoki látogatásra, mindig megsértődik valaki, hogy hozzá nem mentem el. Ugyanis én vagyak a község megyei tanácstagja. NEM SIKERÜLT Pálkuti Keresztély , .szakmai analízise” sem. Egy vb-elnök ugyanis a legkülönbözőbb szakterületeket fogja össze, éa mindegyik terület más-más képességet kíván. Az építési osztály mérnököt, az egészségügy orvost, a mezőgazdaság agrárszakembert, a pénzügyi és az igazgatási osztály jogászt. Hogyan oszlik meg Pálkuti Keresztély vezetői működése ennyi felé? — Bízom az osztályvezetőimben. Hiszen ők a szakemberek. Az ón feladatom mindezeket összefogni, magasabb szinten szervezni, ami persze igen komoly szellemi tevékenységet és széleskörű ismereteket kíván. De épp az a fontos, hogy a szemléletem ne darabolódjék szét, például egyedül orvosi vagy jogászi vagy mérnöki szemléletre, hanem mindezek szintézise e- gyen. Egyébként ha az osztályvezetők érzik a bizalmat, ez megsokszorozza munkájukat. S hol a határ, ameddig -sv közigazgatási ember beleszólhat magánügyekbe’ — Ezt sem lehet szétvá'a- tani, mert a határok -ok •/».>•• elmosódnak. Esetenként elbírálni a kérdést, hiszen, minden magánügy bizonyot értelemben közügy is. Fontos a mértéktartás, a jogszabályok tisztelete. És még az. hogy minden ügyet, panaszt érdemileg a hozzáértő szakember intézze és <i •■■za'ő ezt csak szervezze és -er- kentse. MENNYI TEHAT a vb-elnök? És mennyi, a magán- -mbér? Nehéz külön választani. Ez az összetettség — legalábbis Pálkuti Keresztély ;zámára — olyan mint a tétszer kettő, tovább boncolni nem lehet. El kell fogadni Igazságnak. * Földessy Oéive*. rehajtó bizottságának elnöke lett és ma már több a szabad estéje, az otthon töltött vasárnapja, amit... — Legszívesebben az unokámmal töltök. — Tehát magánember? — Csák otthon a négy fal között, de gondolatban akkor sem mindig. Ha kilépek az utcára, már nem lehetek „csalt” magánember, még a hivatali munkaidő után sem. AZT HISZEM ez a magyarázata, hogy a jó vezető, az igazi közéleti ember állandóan egyazon áramkörben él a lakossággal. Mert ezt az áramkört nem lehet egyedül jogszabályokkal „bekapcsolni”. A tamácsválasztásolc, a fogadóórák és egyéb hivatalos alkalmak nem lehetnek „mindentudó közvetítő” választó és vezető között. De csodálatos intuíciók, különleges megérzések sem kellenek hozzá, csak annyi: — Megyek az utcán és látom, hogy az asszonyok zománcozott fehér vizesvödre belülről megsárgul, mert rossz a víz. Beülök a moziba, majd összenyomnak, olyan szűk a hely. A patika után nyáron beleütközök az utcán dolgozó szabókba. Mindezt megfigyelem és gondolkodom rajtuk. Ezekből a gondolatokból született a vízműtársulás, az új mozi, a Fő utca portálrendezésének terve. Persze nem egyedül Pálkuti Keresztély fejében és nem kizárólag az ő munkájából, mégis... — Kedden megtörtént az első csákányütés, végre megkezdődött a városi vízvezeték építése. A társulás tagjai több éves részletekben 9 millió forintot adnak össze erre a célcélra. Hosszú lenne elmondaJ. A.
