Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

I A MADISZ-tó! a KISZ meoalakulásáig Megvénk ifjúsági mozgalmai a fel szabadó last kővető években A felszabadulást követő évek megyei ifjúsági mozgalmának hosszú évekig nem akadt kró­nikása. A régi dokumentumok edszóródtak, vagy levéltári pol­cokon porosodtak, az élő szem­tanúkat. a mai harmincöt— negyvenöt éveseket ritkán szó­lították fel, hogy beszéljenek régi élményükről. Így állott elő az a furcsa helyzet, hogy amíg az 1919-es időket, a KIMSZ harcait gyakran fel­néztük, a MADISZ és MINSZ küzdelmeit méltatlanul mel­lük. Régi adósságot törlesz­tőnk tehát ezzel a cikkel. Kiss Dezső, a városi pártbi­zottság munkatársa, aki hosszú éveken át maga is a megye fiúsági vezetője volt, mint a Tanárképző Főiskola végzős hallgatója, szakdolgozatot írt erről a témáról. Az ó kutatá­sai alapján ismertetjük a ba­ranyai if júsági mozgalom tör­ténetét. A MADISZ ÉS A KÁLÓT A felszabadulás után tucat­nál ifjúsága szervezet alakult a megyében. Ilyen volt a Mar gyár Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ), a Szociál­demokrata Ifjúsági Mozgalom iSZIM), a Nemzeti Parasztpárt szerve a Népi Ifjúsági Szövet­ség (NTSZ), a Kisgazda Párt ái'aJ támogatott Független If­júsági Szövetség (FISZ), a F ALÖT, a KALÁSZ és a Szív- g/rrda. a cserkészegyesületek n -rg. a "öbbd ifjúsági szerveze- tek, A MADISZ mam a Magyar Kommunista Párt ifjúsági szervezete, hanem annál szé­lesebb. átfogó jellegű demokra­tikus ifjúsági szövetség volt V esetésében még papok is resztvettek. Valószínű ennek tulajdonítható, hogy a kom­munista fiatalok kezdetiben bi­zalmatlanok voltak a MADISZ iránt, s Pécsett a Budai L Pártszervezet mellett, meg a neeseki bányavidékeiken kü­lön kommunista ifjúsági cso­portokat alakítottak. A bara­nyai és pécsi kommunistáiknak sok fáradságukba került, mire meggyőzték a fiatalokat, hogy tesznek az ügynek jó szolgálatot, ha belépnek a v'ADISZ-ba, és kiszorítják a reakciós elemeket a vezetés­ből A M ADISZ NÉPSZERŰSÉGE Bár a MADISZ nem az MKP ifjúsági szövetsége volt, alap­jában véve mégis a párt prog­ramját hirdette. Tekintve, hogv abban az időben senki s'-m tudott olyan progresszív és kézzelfogható programot tárói a nép elé, mint az MKP, a MADISZ népszerűsége gyor­san növekedett. Jellemző, hogy 1945 szeptemberében, a MA- DÍSZ I. kongresszusa idején, a szövetség már 300 ezer tagot sztoriéit, többet, mint az ösiz- más ifjúsági szervezet együttvéve, A magas taglétszám, a MA- DISZ-ban folyó demokratikus szellemű nevelés, s az a tény, hogy az MKP vezetőd rend­szeresen előadásokat, tájékoz- • i tókat tartottak az ifjúsági szövetségben, a reakciós erők gjüllöletét váltották ki. 1946 májusában például a pécsi egyetem padjain ilyen fel­írásokat találtak: „Le a de­mokráciával, le a MADISZ- szal!” A magyarbólyi kisgazda gyűlésen a FISZ-előadó á kö­vetkező szónoki kérdést in­tézte a hallgatósághoz: „Ki fia borja -az a MADISZ?” A vil­lányi KÁLÓT pedig MA- DÍSZ ellenes jelszavaikat fes­tet* a falra. Mindemellett so­rompóba léptek a SZIM-bém tevékenykedő jobboldali erők is. A MADISZ a SZIM és FISZ baloldali erőivel össze­fogva, felvette a feléje dobott kesztyűt, s 1946 május 2-án ktoes ifjúsági nagygyűlést ren­dített a pécsbányateiepi sport­telepen. A nagygyűlés határo­zatban foglalt állást az újjá­építés meggyorsítása, a jó pénz megteremtése mellett, a sovinizmus és a reakciós mes­terkedések ellen. Kijelentette, hogy a népi demokráciát a ma­ge rendszerének tartja, s mind gazdasági, mind politikai té­ren' támogatni fogja. Mindez az MKP kétségbe­vonhatatlan befolyását mu­tatta. ACÉLFEDEZET CSOPORTOK A MADISZ-t azért nem sike­rült lejáratni, mert egyetlen ifjúsági szervezet sem tett annyit a népi és ifjúsági érde­kekért, mint a MADISZ. 1945 júniusában például kétszáz fiatal indult ed Pécsről a MA- DÍSZ kezdeményezésére a háborúban elpusztult Dráva- menti falvak újjáépítésére. A MADISZ rohambr: gádokat szervezett a bányákban az óriási szénhiány enyhítésére. 1946 júniusában már a jó forint megteremtéséért folyt a harc. Támogatására a MADISZ szervezetek országszerte — így nálunk is — öttagú úgyne­vezett acélfedezet csoportokat alakítottak. A csoportok az üzleteket, piacokat járva lelep­lezték a feketézőket és árdrá­gítókat, s a reakció minden fellépését jelezték a demokra­tikus szerveknek. A MADISZ támogatta a ta­nulóifjúságot és a munkás— paraszt fiatalok tanulási moz­galmát is. Erre nagy szükség volt, mert az intemátusofcban lehetetlen követeléseket tá­masztottak a tanuló fiatalok szüleivel szemben. A Pius Gimnázium például körlevelet intézett a szülőkhöz, amelyben közölte, hogy csak akkor tud­ja gyermeküket internátusbán elhelyezni, ha a következő té­rítést nyújtják: 40 kg finom­liszt, 60 kg kenyérlisert, 7 kg zsír, 3 kg dió, 3 kg gyümölcsíz, 5 kg ebkor, 10 kg bab, 10 kg lencse, 10 kg kukorica, 1 kg só, 5 kg füstölt szalonna, 100 db tojás, havi 600 pengő kész­pénz, ami emelkedik, ha a pénz romlik. Ennyi élelmet csupán a módos családok tud­tak előteremteni abban az idő­ben. A MADISZ válaszul részt vett a népi koülégiumck szer­vezésében. diákétkezdét léte­sített Pécsett, aihod a fiatalok napi 8 pengőért teljes ellátást kaptak A MINSZ ÉS A VTI A baloldali erők 1947-es vá­lasztási győzelme új helyzetet teremtett az ország ifjúsági mozgalmában is. Lehetővé vált, hogy létrejöjjön a magyar ifjúság magasabb színvonalú szervezeti és politikai egysége. A MADISZ megszűnt, s he­lyette megalakult a munkás- ifjúság összefogására hivatott Szakszervezeti Ifjúsági és Ta~ noncmozgalom (SZÍT), az Egységes Parasztifjúság Or­szágos Szövetsége (EPOSZ), a Magyar Diákok Nemzeti Szö­vetsége (MDNSZ), a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallga­tók Egységes Szervezete (ME- FESZ). A rétegszervezeteket a Magyar Ifjúság Népi Szövet­sége, a MINSZ fogta össze. A MINSZ Baranya megyei i Bizottsága 1948. április 30-án alakult meg. Jellemző a MINSZ befolyására, hogy szer­vezetei 1948. augusztus elsején már több mint 400 ezer fiatalt fogtak össze, s ebből mintegy húszezer jutott Pécsre és Ba­ranyára. A pécsi—baranyai SZÍT, EPOSZ és diákszerveze­tek nem egy esetben kezde­ményeztek országos termelési és aratási versenyeket, a mun­kásfiatalok résztvettek a falu­járó mozgalomban. A MINSZ szervezeteiben még 1949-ben megindult a rendszeres mar­xista-leninista oktatás. Jellem­ző a fiatalok tanulási éhségiére hogy a szemináriumokra nem tudtak elég előadót biztosítani. A MINSZ szervezeted harcba indultak a reakció ellen is, amely ekkor főként Mind- szenty körül tömörült. 1948. június 6-án például Mária- gyúdre monstee-zarándoklatot szerveztek, amelyen Mind- szenty is résztvett. A MINSZ válaszul ifjúsági nagygyűlést hívott össze Pécsett, melynek többezres tömege mutatta, hogy a reakció befolyása a me­gye ifjúsága között is rohamo­san csökken. A MINSZ-nefc a II. VTT volt az egyik legnagyobb erőpróbá­ja, amelyet 1949 nyarán ren­deztek meg Budapesten. A ta­lálkozón ezer pécsi és baranyai fiatal vett részt szervezetten a fővárosban. Csupán a Magas­építő Vállalatnál 1800 ifjú­munkás vállalta, hogy napi egy óra túlmunkát végez a gyar­mati országokból jövő fiata­lok költségeinek fedezésére. KOMLÓÉRT ÉS MOHÁCSÉRT A két munkáspárt egyesü­lése, a szocialista építés meg­kezdése szükségessé tette, hogy a magyar ifjúság megosztott­ságát megszüntessék, egysé­ges szervezetbe fogják össze. Így került sor 1950 nyarán a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a DISZ megalakulására, mely­nek alakuló kongresszusán 24 baranyai fiatal vett részt. Nem az alapításon, hanem a későb­bi hibákon múlott, hogy a lel­kesedés évek múlva lelohadt, s az ellenforradalom az egysé­ges ifjúsági szervezetet szót tudta bomlasztani. DlSZ-szer- vezetekben az évek során öre­ges, szürke munkastílus hono­sodott meg, ami nem vonzotta a fiatalokat. Nem volt sze­rencsés az egymilliós taglét­szám hajszolása, ami — te­kintve, hogy az ifjúsági szö­vetség befolyása a meglévő tagságnál sem volt megfelelő, — aligha vezethetett megnyug­tató eredményre. A DISZ azonban minden fo­gyatékossága ellenére is a párt ifjúsági szövetsége volt, és múlhatatlan érdemeket szer­zett a szocializmus építésében. Tevékenységének alapelveit máig is helyesnek tartjuk. A DISZ sok fontos termelési ver­seny kezdeményezője volt, hozzáfogott a szocialista ifjú­ság arculatának kialakításá­hoz. Száz és száz olyan vezető dolgozik a megyében ma is, akit a DISZ nevelt és formált a párt segítségévé! újtípusú emberré. A DISZ védnökségével foly­tak az építkezések, a fiaitalok tízezrei vettek részt a mun­kában. Az első megyei építő­tábort is a DISZ szervezte meg Komlón 1952 nyarán 1500 ba­ranyai diákkal. A mohácsi szi­get lakói is emlékeznek még azokra a DISZ fiatalokra, akik szembeszálltak az 1956 kora­tavaszi jeges áradással, majd két kezük munkájával segítet­tek az elpusztult településiek újjáépítésében. IFJÚSÁGI MOZGALMUNK FÉNYKORA 1957. március 21-én, amikor a budapesti Erkel Színházban zászlót bontott a KISZ, a mé­cseid bányavidéken, Somogy- hárságyon és a megye több pontján már több „öreg” KISZ szervezet működött. A KISZ megalakuláséval, illetve mun­kájával megyénk ifjúsági moz­galmának eddig nem tapasz­talt fénykora köszöntött ránk. Magyar László Új alapok Ha a pécsi zenei élet fej­lődését kísérjük figyelemmel a felszabadulás óta eltelt 20 esztendő tükrében, akkor fel­tétlenül szólnunk kell az új, irányítószerepet játszó két legnagyobb együttesünkről (Liszt Ferenc Kórus és Fil­harmonikus Zenekar), vala mint a hangversenyek színhe­lyéül szolgáló új zenei léte­sítményekről (Liszt-terem, sza­badtéri színpad). Az új pécsi közönség ugyan­is mind szélesebb körben és növekvőbb igényekkel fordult a zeneirodalom kimagasló al­kotásai felé. Különösen a ze­nekari hangversenyek és a nagy tömegeket mozgósító oratórikus művek vonzották a hangversenylátogatók új réte­gét is. E művek megszólalta­tása azonban olyan appará­tust igényelt, amilyen azelőtt nem állt rendelkezésre. A Ze­nekedvelők Egyesülete volt az, mely 60 éven át eredménye­sen szolgálta városunk zene­kultúráját. „Működésében — mint Horváth Mihály könyvé­ben megállapítja — rengeteg önzetlen, fáradságos művészi munka feküdt. De a felsza­badulás után bekövetkezett társadalmi változások eredmé­nyeképpen kicsúszott lába alól a talaj: A fejlődés túlhaladta a merev egyesületi élet polgá­ri társadalmi formáit és alap­jait A szocialista kultúra sok­kal szélesebb körű, lényegesen nagyobb feladatok megoldásá­ra kötelez, mintsem hogy egy régi értelemben vett egyesület ennek meg tudott volna felel­ni. „A Zenekedvelők Egyesü­lete” 1950. február 28-án tar­tott választmányi ülésén úgy döntött, hogy a Magánalkal­mazottak Szakszervezetéhez csatlakozik. Ez egyet jelentett az egyesület megszüntetésével. A megszűnt zenekar pót­lására Antal György hosszas fáradozására a zeneiskola ta­náraiból, legjobb növendékei­ből, a honvédzenekar és a színház zenekarának tagjaiból 1951-ben SZIMFONIKUS ZENEKAR alakult, mely jobbam meg­felélt a szocialista kultúr­politikai célkitűzéseinek, mimt elődje, a Zenekedve­lők Egyesületének Zeneka­ra. Az új zenekar eredményes működését és fennmaradását a városi tanács rendszeres évi támogatása tette lehetővé, ami ugyancsak új életünk vívmá­nya, hiszen a felszabadulás előtt szó sem lehetett a zene­kar rendszeres támogatásáról. Nagy jelentőségű volt az # kezdeményezés is, hogy — már 1951-ben — négy hang­versenyre hirdettek bérletet, így lehetővé vált az állandóbb közönség biztosítása részben az üzemekből is. Á hangverse­nyeket olcsó helyárakkal az ifjúság részére is megismétel­ték. A zenekart azóta félfüg­getlenítették és ma — a hoz­zánk ellátogató jelentős hazai és külföldi karmesterek véle­ménye szerint — az ország legjobb zenekarai között emie- "etik. Ez;, egyidejűleg megkezdő­dött egy reprezentatív, nagy énekkar megszervezése. 1930 b, az állami zeneiskolában Antal György és Agócsy Lász­ló vezetésével énekkar ala­kult. 1951-től kezdve az ének kar vezetését Antal György vette át, Agócsy László pedig leánykart alakított. A vegyes- kar egyre fejlődött, gyarapo dott, 1953-ban a LISZT FERENC KÓRUS nevet vette fel. Végre volt városunknak jó énekkara, mely alkalmas arra is, hogy rendszeresen nagy , orató­riumokat szólaltasson meg, amire eddig nem volt lehető­ség. Elegendő, ha egy pil­lantást vetünk arra a kimu­tatásra, mely a. Liszt Ferenc Kórus által 1951 óta hang­versenyeken előadott jelentő­sebb műveket tartalmazza: négy Bach-mű (a 21., 207. ás 208. kantáta, a Máté passiói, három Handel-alkotás (Sám­son és Jephta oratórium, Bé­ke-óda), Haydn: Évszakok Beethoven: IX. szimfónia és Karfantázia, Mozart, Cheru­bini és Verdi: Requiem, Brahms: Szerelmi dalkeringők, Honegger: Dávid király, Orff: Carmina burana, Arutjunjan: Kantáta a hazáról, Hacsatur ján: Öda, Sosztakovics: Dal az erdőről, Sugár: Hősi ének és Kőműves Kelemenné, Szelé- nyi: Spartacus, továbbá Bár­dos Lajos, Farkas Ferenc, Ma­ros Rudolf, Szabó Ferenc kó­rusművei. A kórus legjelentő­sebb produkciói Kodály Zol­tán hatalmas alkotásainak megszólaltatásai voltak: 1953- ban, Kodály Zoltán 70. szüle­tésnapja alkalmából a Liszt Kórus előadásában hangzott fel Pécsett először a Psalmus Hungaricus, mely azóta is csaknem minden évben mű­sorra kerül. Hasonlóan jelen» tős művészi tett volt a Buda­vári Te Deum 1957-es bemu­tatója. A kórus műsorán még ” következő Kodály-rnűvek szerepeltek: Jézus és a kufá- rok Mátrai képek. Kálim itef.- tős, Békességóhajtás. Liszt Ferenchez, valamint a Hárv- Intermezzo. Előrelátható volt azonban, hogy egv ilven fejlődésnek n- dult zenei élet állandó hang- versenyterem nélkül nem kép­zelhető el, mert próbahelyiso- gek. megfelelő állandó beren­dezések hiányában csak ott­hontalan és esetleges egy egv produkció. Korábban a szí r.-. házon kívül a különfé1 mű­velődési házak adtak helye* egy-egy hangversenynek. Bár a város zenei élete már messze túlnőtte a mai kereteket, még mindig nincs igazi hangver­senyterem. A LISZT HANGVERSENY- TERMET tulajdonképpen az 1953. ja­nuárjában megtartott Kodály- ürmeps égnek köszönhetjük. Mint Antal György elmondot­ta, a Mester 70. születésnapja alkalmával rendezett hang­versenysorozat után tette fel a kérdést a megyei pártbizott­ság agitprop, osztálya, hogy mire van szüksége a pécsi zenei életnek. Többek között hangversenyteremre — volt a válasz. Az ajánlatot megbe­szélték illetékesekkel és mivel a helyiség akkor a budai párt- szervezet bérletéhez tartozott, a párt és. a tanács közös ha­tározattal adták át a helyisé­get, majd később a mai pró­batermet a szakiskola haszná­latára. 1953. decemberében ké­szült el az első átalakítás. Ak­kor még csak színpadot épí­tettünk és a minisztériumtól ajándékba kapott vaászékektt helyeztük el. Nagy lépéssé) vitte előre a fejlődést a mai előtér és a színpadi belépő, valamint az öltözők megépíté­se. Az udvart is parkosítot­ták, a belépőt este fényár fo­gadja, a fűtés végleges meg­oldásával a terem sem hideg, i"c.. gyakran szép orgonaszó várja a látogatókat és orszá­gosan is elismerten kiváló a terem akusztikája. A hang- versenyterem ma otthont ad a Zeneművészeti Szakiskola ze­nei tevékenységének, itt pró­bál a Liszt Kórus és Filhar­monikus Zenekar, itt érnek össze a színház opera-produk­ciói és végül az általános is­kolai hangversenyektől a fel­nőttek kamarahangverseny so •ozatáig igen sok koncert zaj­lik le ebben a teremben. És ez talán mindennél fontosabb. > —nt— Négy nappal azután, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította Pécset, megjelent a Magyar Kommunista Párt javaslata „Magyarország demokratikus újjáépítésének és félemélkedé- séneik programja” címmel. A pontokba foglalt javaslatot Debrecenben, a Néplap-ban tették közzé. A kommunista párt javaslata ismerteti a háborús vesztesé­geket. „A vesztett háború né­pünknek 1' millió halottjába és rokikantjába került. Az or­szágot kifosztották a németek. Budapest, Debrecen, Győr ro­mokban hever. Egy évszázad szorgos munkájának gyümöl­csét pusztította el a német há­ború.” A háború nemcsak egymillió embert pusztított el. Buda­pesten 29 987 lakóházat ron­gáltak meg a bombák és a lö­vedékek, az összes épületek 84,1 százalékát. Vidéken pedig 90 576 lakóház szenvedett kárt, az épületeknek ez 5,5 százalé­ka. A háborús károk értéke 5,6 milliárd pengő volt. Nyu­gatra 17 milliárd, pengő értékű vagyont hurcoltak el a néme­tek és magyar csatlósaik. Né­metország kétmilliárd pengő­vel tartozott a magyar állam­nak. Ezenkívül a honvédelmi tárca a háború éved alatt tíz- rnilliárd pengőt használt fel az államkasszából a hadsereg fel- j fegyverzésére Ez összesen 34,6 I milliárd pengő. Érdemes összehasonlítani az 11938—39-es esztendő nemzeti Az újjáépítés programja fiz MKP 11 pontja jövedelmével, ami csupán öt- milliárd pengő volt. Vagyis a háború hét esztendő nemzeti jövedelmét emésztette fel. A taipraáUás sem volt köny- nyű, éppen a nagy veszteségek, óriási károk miatt. A háború végén 109 bányaüzem, az ösz- szes üzemek 93,2 százaléka szenvedett rendkívüli károkat. A gyáriparban 3 602 üzemet kellett helyreállítani, az összes gyárak kilencven százalékát. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország” — szólt a néphez a Magyar Kom­munista Párt. — Mindennek ellenére lesz magyar újjászü­letés. Ha a magyar nép maga Veszi kezébe sorsa intézését, akkor Magyarország megme­nekülhet és újjászülethet.” A Magyar Kommunista Párt 11 pontba foglalta a legsürge­tőbb politikai teendőket. 1. A magyar nép létérdeke, Magyarország újjáépítésének elengedhetetlen feltétele a nemzet cselekvő részvétele az ország felszabadításában a né­met iga alól. Azonnal szakíta­nunk kell Németországgal, és ellene fordulni! Minden késle­kedés halálos, A magyar nép­nek minden erejét meg kell fe­szítenie, az ország minden erő­forrását mozgósítania kell, hogy hozzájáruljon a szabad- ségszerető népek győzelméhez, a_ barbár német fasizmus meg­semmisítéséhez. A legmesz- szebbmenő támogatást keli nyújtani a Vörös Hadseregnek, mely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat. 2. A hazaárulókat, a háborús bűnösöket le kell tartóztatná, és átadni az erre a célra léte­sítendő népbíróságoknak. Va­gyonukat el kell kobozni. 3. Fel kell oszlatni az összes fasiszta, népellenes, német zsoldbam álló szervezeteket. Vagyonukat el kell kobozni, sajtójukat be kell tiltani. Szi­gorú rendszabályokat kell fo­ganatosítani a feloszlatott és betiltott népellenes, és haza­áruló szervezetek bármilyen formában való feltámasztása ellen 4. A közigazgatási szerveket, a bíróságot, a honvédséget, a karhatalmat meg kell tisztí­tani a nyilas, hazaáruló s egyéb népellenes elemektől. 5. Hatályon kívül kell he­lyezni mindazokat a törvé­nyeket és rendeleteket, me­lyeknek célja a reakciós rend­szer védelme a néppel szem­ben, s melyeknek szelleme és rendelkezései ellentétesek a demokráciával. 6. Ki kell engedni a börtö­nökből és gyűjtőtábarokból a hazafiakat és a nép ügyének harcosait. 7. Meg kell valósítani az ál­talános, titkos, egyenlő köz­ségenként! arányos, nőkre is kiterjedő választójogot a par­lamenti és önkormányzati vá­lasztásoknál. 8. Biztosítani kell a sajtó-, gyülekezési és egyesülési sza­badságot. 9. Vissza kell állítani és szé­leskörűen alkalmazni kell az esküdt bíráskodásit. 10. Biztosítani kell a teljes vallásszabadságot. 11. A sajtóból, az oktatásból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mé­telyt, a népellenes szellemet, a faji és nemzeti gyűlöletet. A program ezután foglalko­zott a gazdasági feladatokkal, első helyre téve a földrefor­mot. S amit a Magyar Kommu­nista Párt november 30-án programjában közzétett, azt szinte pontonként foglalta Szózatába az Ideiglenes Nem­zetgyűlés december 21-én —* Debrecenben. Mert „ ... új fe­jezete kezdődött a magyar tör­ténelemnek. Megkezdődött | független, szabad, demokraU«j kus Magyarország építésiéi”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents