Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-09 / 57. szám
Vtlóg proletárjai, egyesüljetek! bunaman napiö ...... Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ W a ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA M PILLÉR 1965. MÁRCIUS 9.. KEDD Kis ráfordítással nagy eredményt A gazdaságii döntések lényegében a ráfordítások és a kilátásban lévő eredmény ösz- szevetésén, mérlegelésén alapszanak. Elsőrendű érdek, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt kapjuk. Természetesen a ráfordítások egy minimális színvonalára mindenképp.n szükség van. Ha például gyümölcsöst telepítünk, mondjuk almát, megfelelő egyedeket választunk, jól előkészítjük a talajt, megfelelően kezeljük az ültetvényt, stíb. A várt gazdasági eredmény azonban elmarad, ha nem gondoskodtunk megfelelő kapacitású osztályozó berendezéstől, csomagolóanyagról, szállítóeszközről és hűtöházaőL Vagy lássunk egy ipari példát! Egyik vállalatunknál üzemibehelyeztek egy nagytermelékenységű automata lemezprést. A gépet azonban rövid idejű üzemeltetés után leállították, mart rontotta a vállalat bérhányad-mutatóját. Az történt ugyanis, hogy a gép kiszolgálását (az adagolást és a készáru elszállítását), a beruházási eszközök korlátozott volta miatt nem gépesítették és ezért az egyébként nagytermelékenységű gép üzemeltetése nem járt munkaerő- megtakarítással, sőt a korábbihoz mérten újabb öt fős kiszolgáló személyzetet igényelt A ráfordításokkal tehát nem szabad mindenáron takarékoskodni. A „lehető legkisebb ráfordítással ,a lehető legnagyobb eredményt?’ elve magában foglalja azt a feltételt, hogy a minimálisan szükséges ráfordításokkal számolunk, ami nemcsak a végtermék (például az alma) előállítási költségeit tartalmazza, hanem a teljes gazdasági folyamat eredményességét is biztosítja. Ezért esetenként célszerűbb tartalékolni a beruházási eszközöket (s nem mindenáron elkölteni) addig, amíg rendelkezünk annyival, hogy a ráfordítás valóban maximális eredményt hossaon. A ráfordítások és az eredmények összevetése a munka- megosztás, a specializáló mai fokán legtöbbször nem ilyen egyszerű feladat. Gondoljunk arra például, hogy egy vállalat hányféle ráfordítási élemmel dolgozik: sok ezer féle köztük import- és hazad anyagokkal; továbbá energiával, különféle szolgáltatások igény- bevételével, amelyek összetétele ugyancsak igen sokrétű. Nos látható, hogy „a ráfordítás” nem egynemű, hanem sok összetevőt tartalmazó kategória. Különösen ka a ráfordítások sarát kiegészítjük még egy olyan tényezővel, amellyel eddig nemigen számoltak egyes gazdasági vezetők: az időtényező, amely a gyors ütemű technikai fejlődés korában egyre jelentősebben befolyásolja az eredményességet. Exportőreink bizonyára sok példát mondhatnának arra, hogy a legkitűnőbb minőségű áruval sem érhetnék el maximális árat, ha a versenytárs időben megelőzött. Lehet, a nagyobb anyagi ráfordítás is kifizetődő, amikor időelőnyt biztosít a világpiacon, hiszen a ráfordítási többletnél lényegesen nagyobb hasznot eredményez. Tehát még az ilyen nem anyagi — pontosabban anyagjellegű — természetű tényező vei is számolni kell. De visszatérve az anyagi ráfordításokhoz — milyen választási lehetőségei vannak egy iparvállalati (vagy akár egy mezőgazdasági, építőipari, stb.) közgazdásznak? Például általánosan helyes törekvés a minél korszerűbb gyártó eszközök üzembehelyezése, mert ezáltal egy igen szűkössé vált erőforrás-elemet — ti. a munkaerő-ellátást 1— „tágítja”. Ezért hasznos az üzemen belüli szállítás, a munkaigényes munkafolyamatok gépesítése, automatizálása, stb. Ez általában vitathatatlanul igaz, mégis differenciáltan kell ezt is felfogni. Köztudott például, hogy még ma is akad olyan helysége az országnak, ahol munkaerő-felesleg mutatkozik. Ilyen körzetben már meggondolandó a termelés sürgős, magasszínvonalú gépesítése, költséges automatizálása. Ilyen esetben inkább ez számít szűkös erőforrásnak és a másik — a munkaerő — a bővebb és meglévő erőforrás. A mérlegelés fontos szempontja tehát a helyettesíthetőség. Egyrészt olyan értelemben, hogy csak egymást helyettesíthető ráfordítások mérlegelése jöhet szóba; másrészt olyan értelemben, hogy a helyettesíthető ráfordítások milyen szerkezetével érhető el a maximális siker, vagy miként jöhet létre azonos eredmény minimális ráfordítással. Ez a bonyolult munka megkívánja a műszaki és a köz- gazdasági szakemberek mesz- szemenő együttműködését. Az iparátszervezés részben újszerűén veti fel a . ráfordítások és az eredményesség megítélését is. Eddig ugyanis egy egységes önelszámoló szervezetben kellett dönteni Most azonban a nagyvállalatokon beliül több gyáregység együttműködéséből készül el a végtermék. Ilyen esetben nem mindig helyes törekvés a ráfordítások csökkentése gyáregységi szinten. Elképzelhető, hogy egyik-másik gyáregység látszólag kevésbé eredményes, nagyobb ráfordításokkal dolgozik, esetleg éppen a végtermék jobb minősége, korszerűsége érdekében, ami végül is vállalati szinten már arányosan nagyobb jövedelmet eredményez. Az elbírálás a mai vállalati méretek és a ráfordítások sokrétűsége miatt aligha történhet a hagyományos, régi módszerekkel Ehhez már célszerű igénybe venni a korszerű számítási és számítástechnikai módszereket, a különféle programozási eljárásokat, örvendetes, hogy néhány textilipari vállalatunknál, továbbá egyes szállítási vállalataink is fokozottan alkalmazzák ezeket a programozási módszereket. Sót, a Pamutnyomóipari Vállalat első ízben elkészítette ágazatkapcsolati mérlegét, amely gyáregységenként és termékfajtánként tartalmazza a belső forgalmat, az anyagáramlás volumenét és irányát, a ráfordítások nagyságát, gyáregységi összetételét, a vállalat külső kapcsolatait, stb. Ez a mérleg — egyebek mellett — már lehetővé teszi olyan optimális vállalati tervváltozat kidolgozását, amellyel a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény jelentkezik. Ennek a meglehetősen bonyolult munkának az elvégzése is — ráfordítás, amely ugyan közvetlenül nem teremt termelési értéket, de társadalmi hasznossága immár vitathatatlan, mert az így jelentkező megtakarítás vagy eredménytöbblet többszöröse a vele szemben álló befektetésnek. Hetvenöt francia városban együtt indulnak a kommunisták ás a szocialisták a községi választásokon A vasárnapig községi választások előtt élés harc folyik a francia politikai pártok között. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára vasárnap egy Bretagne- ban tartott gyűlésen kijelentette: a kommunisták és szocialisták hetvenöt 30 000 lakosnál nagyobb városban közös listát állítottak. A lakosság helyesléssel fogadta a munkáspártok szövetségét, mert ebben a demokratikus rendszerért folytatott harc sikerének biztosítékát látja. Az FKP — hangoztatta Waldeck Rochet — mindenütt világos és következetes választási politikát folytat, ezért bizalommal tekint a szavazás elé. A demokratikus egységfront gyűléseit több párizsi választókerületben fasiszta elemek — Tixier—yignancour szélső- jobboldali köztársasági elnökjelölt hívei —támadták' meg. Nanterre-ben a fasiszták két munkást vasdoronggal' leütöttek úgy, hogy kórházba kellett őket szállítani. Hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség Moszkvából Hétfőn hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának meghívására Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Növekszik a feszültség Bonn és Kairó között A bonni karmánynalk az • vasárnap bejelentett döntése, hogy megvonja gazdasági támogatását a EAK-tól és diplomáciai kapcsolatba lép Izraellel, hétfő délelőttíg ■ még nem keltett semmiféle hivatalos reagálást Kairóban. Megfigyelőik szerint a gazdasági intézkedéseik sem keltettek meglepetést, de a diplomáciai kapcsolatok felvétele Izraellel növelte a feszültséget a két főváros között Az EAK Legfelső Védelmi Tanácsa vasárnap négyórás ülésen tanulmányozta az EAK —izraeli határvidék helyzetét Eban izraeli miniszterelnök- helyettes kijelentette, véleménye 6Eierint az izraeli kormány minden bizonnyal tanulmányozni fogja Nyugait-Némert- arszág javaslatát, • döntését nem érinti, hogy „Nyugat- Németonszág továbbra is diplomáciai kapcsolatot tant fenn az EAK-kál”. Az algíri rádió vasárnapi adásában élesen elutasító kommentárt fűzött a bonni bejelentéshez. Hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet kormány döntése az imperialista provokáció újabb példája a KözépOrszágszerte újabb tiltakozások a VDK-t ért amerikai agresszió miatt Dolgozó népünk változatlanul maigy figyelemmel kíséri a vietnami fejleményeket, s tiltakozó gyűléseken, táviratok százaiban felháborodással ítéli el az Egyesült Államoknak a vietnami nép élete, s Délkélet- Ázsda békéje ellen elkövetett sorozatos provokációit Legutób többek között a Debreceni Agrártudományi Főiskola hallgatói és dolgozói, a Mecseki Szénbányászati Tröszt, az Almásfüzitői Timföldgyár, a hódmezővásárhelyi 1. számú Postahivatal, a kis- kúndorozsmad gépállomás, a békéscsabai MÁV fűtőház, a Győr-Sopron, valamint Bács- Kiskún megye római katolikus papsága fejezte ki szolidaritását a vietnami néppel és ítélte el az amerikaiak durva agresz szioiát. Keleten. A kommentár ürügynek minősítette azt az indokolást, hogy Izrael elismerésére Ulbricht kairói látogatása miatt került sor. ’ ** 1 Megfigyelők is apón a véleményen vannak, hogy amikor a bonni kormány összefüggésbe hozta Izrael elismerését Ulbricht kairói látogatásával, rossz szolgálatot tett, mert elő készítette azt az utat, hogy az arab államok elismerjék az NDK-i (Szokolai István felvétele) Pezsgőgyárból „oltványgyár" Megkezdődött a munka az új villányi oltóüzemben A Villány—siklósi borvidéken folyó nagyarányú rekonstrukciós munka az idén a kilencedik évébe lépett 1957-ben kezdte meg a felújítást a történelmi borvidék legnagyobb „szőlősgazdába: a Villány—Siklósi Állami Gazdaság. Ekkor indult meg a régi szőlők újjal való felváltása, illetve a parlagon heverő területek betelepítése. Az elmúlt időszakban több mint ezer holdon ültettek szőlőt a gazdaság dolgozói, s ezeknek nagyobb része azóta már termőre is fordult Ennek megfelelően igyekezett az állami gazdaság megteremteni a feldolgozási és a tárolási lehetőségeket. 1958- ban két — egymástól távolfekvő — pincének a föld alatt való összekötésével hatalmas pincerendszert alakítottak ki, amelynek teljes hosszúsága megközelíti az egy kilométert A Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselői Moszkvában A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kedden megnyíló II. országos konferenciájára ■ hétfán este repülőgépen Moszkvába érkezett Kardos László, az MSZBT alel nőké és Erdei Sándor, az MSZBT budapesti szervezetének titkára. 1982 őszén helyezték üzembe a vörösbor-erjesztő részleget. Az óriási függesztett betonkádakban —•' Európában egyedülálló építészeti megoldás ez! — naponta hét-nyolc vagon- nyi szőlőt tudnak feldolgozni. Most újabb fontos állomásához érkezett az állami gazdaság szőlészeti-borászati rekonstrukciója: megkezdődött a termelés az új oltóüzemben. A téli hónapokban százhúsz embernek — főleg asszonyoknak, lányoknak — tudnak itt munkaalkalmat biztosítani. Ez az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb oltóüzeme — hárommillió oltványt állítanak elő benne évente. Az épület, amelynek egyik felében a szőlőfeldolgozó üzem, a másik felében pedig az „oltványgyár” működik, valaha pezsgőgyár volt. Az állami gazdaság építési irodájában ma is őrzik azt a lepe- dőnyi tervrajzot, amelyet Hübsch Kálmán váci építész készített el 1912. augusztus 4- én. A kék színű tervezőpapi- ron német nyelvű felírás mondja el, hogy a „Champag- ner-fabrik und Weinkellerei”, azaz a pezsgőgyár és a borpincészet a híres villányi szőlőbirtokos, Schaumburg-Lippe herceg részére épül fel. Az épület vasbeton-szerkezettel készült, ami akkoriban még nagy építészeti bravúrnak számított, kiváltképpen Villányban. Különben ez lett az állami gazdaság szerencséje. Az épület felújítása előtt ugyanis a statikus mérnökök röntgenkészülékkel „átvilágították” a vasbeton-szerkezeteket és kiderült, hogy a több mint fél évszázados tartópillérek és födémek még egészen jó állapotban vannak. Mégis ahol szükségesnek látták, megerősítették az épület szerkezetét és csak ezután fogtak hozzá az átalakításához. A terveket Deák Gyula főtervező, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági tervező irodájának munkatársa készítette Az oltóüzem a következőképpen működik: A szőlővesszőket a második szinten készítik elő, itt történik aztán az oltás, az ellenőrzés és a ládázás is, mégpedig valósággal futószalagszerűen. Az oltvánnyal teli ládákat liften szállítják le az alsóbb szintekre, ahol az előhajtatás megy végbe. Egy-egy szinten másfélmillió oltványt tárolnak majd. Az üzemet egész éven át alaposan kihasználják: novembertől májusig a vesszőfeldM- gozást és az oltást végzik, iú- niustól októberig pedig sz 'lót és gyümölcsöt tárolnak a termekben. Az állami gazdaságnak jelenleg 250 hold csemegeszőlője és ezer hold gyümölcsöse van, amelynek termését szállítás előtt itt helyezik majd el. A két színien egyszerre hatvan-hetven va- gonnyi gyümölcs is elfér. \ kettős célnak megfelel >en ősztől tavaszig füteni. tavasztól őszig pedig Véteni lehet majd a helyiségeket. Erdőben
