Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
wes. määctos 5.-------------------------------------------napló Megindult a tavasisi munka a kertészetek h kel két héttel előbb jelenhetnek meg a piacon. Szabadszentkirály Már az ősszel elkészítették a komposztot, s február óta készülnek a melegágyak a szabadszentkirályi tsz-ben. Március elsején kezdték meg a magvak vetését, s a hónap végén, április elején megkezdik a tápkockák gyártását, s a palánták kihelyezését. Tavaly szerezték be a gépet, mellyel már az első évben fél millió tápkockát gyártottak le, most azonban háromnegyed milliót készítenék. A paprikát és a paradicsomot kizárólag ezzel a módszerrel akarják megtermelni. Naponta 12 000 tápkockát tudnak legyártani, s kirakni. A szabadszentkirályiak kertészete tavaly is nyereséges volt, ebben az évben 32 holdon termelnek öntözött zöldséget. A burgonyával és a zöldborsóval együtt azonban 110 hold területet szerződtek le értékesítésre a MÉK-keL Szederkény Karasica Gyöngye A Karasica menti kertészet már évek óta a legeredményesebb a megyében. Tavaly is már május 18-án szállítottak piros paradicsomot és zöldpaprikát, s ezt mindenekelőtt a frisseségüknek köszönhetik, annak, hogy mindig időben látnak hozzá a tavaszi munkákhoz. Paprikával és paradicsommal az idén is legelsőként akarnak a szederkényiek jelentkezni a piacon, s itt a leg- előrehaladottabb a kertészeti munka is. Csütörtökön reggel 18 asszony kezdte meg a palánták áttűzdelését, pi kirovását a hollandi ágyakban. Meg kezdték az előkészületeket a tápkocka gyártásához is, s a paprikát és paradicsomot már csak így termelik, mert, mint tapasztalták, 10—14 nappal ko rábbam érik be. Az 50 holdas kertészetben ezen kívül káposztaféléket, hagymát és sárgarépát, petrezselymet termelnek nagyobb mennyiségben. Bólyi Kossuth Tsz Ha a váratlan havazás nem jön közbe, csütörtökön reggel a bólyi Kossuth Tsz-ben elvetették volna a mákot így is akad azonban munka a kertészetben, ahol 14 fős brigád veteményezett, palántát tűzdelt ezen a napon a pár héttel ezelőtt összeállított és előkészített hollandi ágyakban. Az újonnan épített hollandi ágyakra különösen nagy szükség van most hogy a szövetkezet egyesült a szomszédos töttösi tsz-szel, s a kertészetet 115 holdra növelték. Több százezer palántát kell ehhez a nagy területhez felnevelni. Ez azonban még csak a munka kezdete, a hét végén, a jövő hét elején megkezdik a táp- kockák gyártását, melyből 200 000 darabot készítenek. Orvos-meteoro'ógia a közlekedési ba!ese»el< meqe'ozésére Mit mutat a baranyai mezőgazdaság munkaerőmérlege? Szociális kapillaritás Kihelyezett üzemek Interjú dr. Kolta Jánossal Az enyhe tél kedvezett a kertészeteknek. Úgyszólván egész télen át folyt a tavaszi előkészítő munka, hordták az ősszel elkészített komposztot, a trágyát, készítették a melegágyakat, s az üvegházakban már január—februárban elvetették a korai zöldségfélék magvait. A kellemes meleg idővel beköszöntött március első napjaiban sok helyen már megkezdték a saláta szabadföldi kipalántázását — például a sellyei tsz-ben, — amit csak a váratlanul leesett hó szakított meg. Ez a hó azonban már nem akadályozhatja meg a zöldségtermelő üzemék tava szí beindulását. Ezt bizonyítja megyei kőrútunk is, mely során néhány termelőszövetkezeti kertészetet meglátogattunk. Mohácsi Új Barázda Csütörtökön reggel az éjszakai havazás ellenére igen moz galmas kép fogadott a megye legnagyobb kertészetében. Ezen a napon 32 asszony és leány vetette a korai káposzták, a zeller, a paradicsom és paprika magvait a hollandi ágyakba, melyekből nem kevesebb mint negyven készüit eddig a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben. Az RS—09-es kerti traktor már a szabad földön készítette élő a magágyat a •wetemények részére, mert ebben a szövetkezetben az idén is 259 holdon termelnek parikát, paradicsomot, hagymát, káposztaféléket és más zöldségeket Csak a híres ádventi kelkáposztából — melyből 40 mázsás termésre számítanak, — 60 holdat ültetett él még az ősszel a szövetkezet, s ha a telet meg is érezte, szépen fej lődik a téli saláta is, mély húsvétra már kapható lesz a zöldségből tokban. Kassai Bélának, a szövetkezet főkert észének tájékoztatása szerint már az előző évékben is szép sikert értek el a tápkockás palántaneveléssel, s a jövő hét elején újra megkezdik a gyártását, összesen fél millió táokockát készítenek, melyekbe paprika- és paradicsom-palántákat helyeznek, az így kirakott növényekig van a telep a ki sál- lomáson túl. Néhány alacsony, hosszú épület, az udvaron pedig építőipart gépek, kicsit rokkantán persze, de majd a gyerekek megkeresik a hibát, kijavítják — helyrepofozzák a masinákat. A javítás ilyenképpen olcsó lesz, a fiúk meg tanulnak a gépeken. Az oktatói szobából széles, poros ablakon átlátni a műhelybe. Hegesztőfény villan, kopácsolnak, valaki fütyül, itt bent meg Pap Laci, a vállalat KISZ- titkára von kérdőre egy gyereket. — Én nem láttam, mert a szemembe sütött a nap... — A szemedbe ml? Nevetni kéne, naiv védekezés, de ezt úgy sem hiszi el senki. Bent voltak a Rákóczi úti raktárban, s amíg a mester anyagot vételezett, a srácok leszereltek egy autólámpát. Nem vitték el, nem kell nekik, csak leszerelték. A gyerek — aki ott volt, de a Nap miatt nem látott, — lehor- gasztott fejjel megy ki az irodából, kint aztán fejébe vágja a sapkát — látni az ablakon át — aztán nagyokat ugrálva eliramodik a műhely irányába. Megúszta. Pap Laci meg a fejét vakarja: „Látja, mennyi gond meg baj van ezekkel a srácokkal?! Mindig van valami !” Persze. Tizenöt-tizenhat éves gyerekek ezek, valóban gyerekek, még akkor is, ha különben komoly és szép munkát végeznek, ismerkednek a vasas szakmával, ami megalapozza jövőjüket. Nem mindegyiknek. — Az elsőévesek közül nyolcán lemorzsolódtak. A Belügyminisztérium közlekedésrendészeti csoportfőnök sége behatóan megvizsgálta a baleset okait és okozatait. Az Országos Reuma- éS Fürdőügyi Intézet örvos-meteoroló- giai osztálya pedig tudományos munkatársainak segítségével hat hónapon át kísért0 figyelemmel, hogyan hatnak az időjárásban bekövetkező változások a közlekedés részvevőire. Az orvos-meteorológusok ki— Miért? Ezt nehéz lenne kideríteni. Talán az is oka, hogy a falusi iskolákban nem kapják meg a kellő tájékoztatást a szakmára vonatkozóan — legalábbis a KISZ-titkár szerint — és néhány hónap múlva elköszönnek, kicsit csalódottan, nem tetszik nekik ez az iparág. Az Építőipari Vállalat munkaügyi osztálya most a megyei tanács népművelési osztályának támogatásával pályaválasztó tájékoztatót küldött szét az iskolákba. Ez a tájékoztató részletesebb, alaposabb, alkalmas arra, hogy fölkeltse a fiúk érdeklődését. A vállalat 563 tanulót foglalkoztat, ebből 187 vasas lesz — fűtésszerelő, lakatos, esztergályos, általános gépszerelő, bádogos ... stb. — a többi kőműves és ács. A tanulók zöme falusi. Az építők munkásszállón laknak, de a vasasoknak egyelőre nem tudnak helyet biztosítani. Hajnalban járnak be vonattal, busszal, esetleg pécsi albérletben laknak. Magyar Jóska egy zalátai tsz-paraszt fia, hatodik és egyben a legidősebb fia. Jóskának a papa szerzett albérletet a Szabadság úton kétszázötven forintért. Jó helye van. — Mi a szándékod, ha fölszabadulsz? — Itt maradok a vállalatnál. Szeretnék egy nagy toronydarun dolgozni. — Oktatóid mondják, rendes fiú vagy, szorgalmasan dolgozol, ügyes vagy... Jóska hallgatag, alig tudom szólásra bírni, erre a mutatták, hogy az időjárási viszonyok változása jelentékenyen befolyásolja az idegrendszer állapotát. Az úgynevezett frontbetörések, fokozott napfolt-tevékenység, a különböző légrétegeknek cseréje kihat a vegetatív idegrendszerre, fokozza a szimpatikus vagy part szimpatikus idegtevékenységet és így közvetlenül befolyásolja a járművezetőket és a gyalogosokat dicséret-közvetítésre sem reagál, csak áll illedelmesen és a sapkáját gyűrö- geti. Aztán azt mondja: — Az iskolában nem ám! — Hogy-hogy? — Nehéz. Nehezen megy az elméleti. A gyakorlati munkát szeretem, itt a műhelyben. •— Az elméleti is fontos. — Tudom én, tanulok is, mindennap tanulok otthon, de azért nehéz. — Szabad Időd azért csak akad. Mit csinálsz? — Sétálok. Meg járok birkózni a vasúiba. Jóskánál már sokkal elevenebb gyerek Jazbincsek Vilmos. Vasas Il-őn lakik, azt mondja, azért választotta a vasas szakmát, mert szereti a gépeket. — Ha felszabadulsz? — Valami jó állást keresek. A nagybátyám mondta, majd elhelyez a bányánál. — Az építők taníttatnak, ide is kell szakmunkás, mit akarsz a bányánál? Nem válaszol, csak a vállát vonja. — Buktál is... — Igen. Kínálom cigarettával, az oktatóra néz és azt mondja: „Köszön, nem dohányzóm!”. — Soha nem szívtál még? — De. Egyszer, még régebben, de éppen elég volt. — Év végére tudsz javítani? — Amiből buktam, ugye? Tudok. Ki is akarom javítani, mert apám meg- igérte, hogy ha mégegyszer ilyen bizonyítványt viszek haza, akkor baj lesz, Dr. Kolta János, a Magyar Tudományos Akadémia Du nántúli Tudományos Intézetének munkatársa hosszú évek óta foglalkozik Baranya megye népességföldrajzával A neves kutatóval most idősze- r" kérdésekről beszélgettünk. 7,8 szántóegység jól egy keresóre — Hogyan alakult Id a baranyai falvak jelenlegi népessége? — A megye népesedése jelentékenyen eltér az ország egészének népesedésétől, méretei egy évszázad óta elmaradnak hazánk más területrészétől. Ennek oka a megye magasfokú iparosodottsága. A mecseki bányászat fejlődése ugyanis lehetővé tette az ipari üzemek termelésének növelését és újabb ipari üzemek létesítését. Az elmúlt 90 év alatt az ország lakossága 99 százalékkal szaporodott, Baranyáé viszont — Pécs nélkül számítva — mindössze 19-cel. (Kutatásaim során minden adatot a megye mai közigazgatási területének megfelelően, tehát a baranyai háromszög leszámításával, Illetőleg a volt Somogy megyei rész hozzáadásával vizsgáltam mar 1869-től). Egy másik összehasonlítás szerint az ország falvainak népe 1900-tól 1960-ig 27,8 százalékkal gyarapodott, a baranyai községeké viszont 1,6 százalékkal fogyott. — A lakosság számának alakulását két tényező befolyásolja: a természetes szaporodás és a vándorlás. Baranyában egyik sem alakult kedvezően. Míg az évszázad első hat évtizedében az országos szaporodás mértéke évente átlag 9,3 ezrelék volt, addig ebben a megyében és Pécsett csak évi 4 ezrelék. Ez a 4 ezrelék Baranya falvaiban hat évtized alatt 64 851 lelket jelentett. Csakhogy 1900-ban 246 348, 1960-ban pedig 242 421 főt talált a nép- számlálás ugyanott. Tehát — — Milyen bajra gondolsz? Elneveti magát. — Hát... amit az apák csinálnak ilyenkor a gyerekükkel. Magát nem szokták megrakni? — Nem a fenét. Még elcsevegünk néhány percet, s akkor mondom neki, mutasd meg a fiókodat meg a satudat. Kihúzza a fiókot és grimaszt vág az arcával. — Nincs valami nagy rend. — Nincs — mondja. A többi fiókban sincs rend. A fiúk nem okolhatók ezért. Pap László KISZ- titkár mondja: „Az oktatók sajnos nem követelik meg a gyerekektől.” Láttam öreg szakmunkásoknak a szerszámos szekrényét. Reszelőnek, rajztűnek, körzőnek, blok-kul- csoknak, kalapácsoknak megvan a helye. Láttam olyan iparitanuló-műhelyt is, ahol a satu acél-pofájának felülete tükörfényes volt, csak úgy, mint a satuszár. Mindennap fényesre dörzsölték a műszak után és vékonyan beolajozták, de a sima-felületi szerszámokat is. A satupadon a munkadarabon és a szerszámon kívül semmiféle felesleges tárgyat nem tarthattak. Szükség van erre a szinte kínos rendre? Ha valahol, hát a tanműhelyben feltétlenül. A szerszám és az anyag megbecsülése itt kezdődik. Sajnos ennek ellenkezőjét tapasztaltam az építők tanműhelyében. Jó, tehetséges gárda ez különben, bizonyítják ezt a szépen megmunkált tandarabok is, de ez a szépséghiba mégis bántó. Bab Fctcm az elmúlt hatvan év alatt 71441 baranyai falusi lettvá roslakóvá, vagyis valamivel több, mint a természetes szaporulat. így 1961-ben Baranyában már 7.8 szántóegysea- nyi mezőgazdaságilag megművelhető terület jutott egy mezőgazdasági keresőre, az országosan 7,0 szántóegységes átlaggal szemben. — Mi az oka a városba- özönlésnek? — Kétségtelen, hogy a falusiak városba özönlése világ- j 'enség, de Baranyában árinál is nagyobb mértékű. Tudományos analízissel megállapítható, hogy ma a városba- özönlés fő oka az úgynevezett „szociális kapillaritás”. Ez a falu lakosságának azt a törekvését jelenti, hogy a „társadalom hajszálcsövein felfelé” nyomulva életszínvonalát a városban élők szintjére emelje, életét tartalrrfasabbá, szebbé, kulturáltabbá tegye. A baranyai falvakban a kedvezőtlen települési viszonyok miatt ez a törekvés még sokáig nem lesz kielégíthető. A községek 82 százalékában ugyanis a lakosok száma 1000 lé’ek alatt van, sőt a falvak 48 százalékában az 500 lelket sem éri el. Tehát a baranyai községek nagy többségében korszerű kulturális létesítmények építése lehetetlen. — Azután a termelőszövetkezetekben nem tudták még megoldani a tagság egész éven át való foglalkoztatását Míg az egyéni gazda télen dolgozhatott saját állatállományával, eszközei karbantartásával, addig például tavaly a megye tsz-ei a növény- termelésben dolgozó tagságot az évi 307 munkanap helyett csak 183 napon át foglalkoztathatták. Ezek láttán a munkaképes fiatal falusi réteg szívesebben megy az iparba, ahol egész éven át rendszeres foglalkozást talál. Hiány nyáron - felesleg télen — Ezek alapján milyen a baranyai községek jelenlegi munkaerőmérlege ? — A kedvezőtlen népesedés Baranya mezőgazdaságában mindinkább nehezíti a munkaerő biztosítását. Évi átlagban mintegy 4200 fő, illetve 1 300 000 munkanap a munkaerőhiány. A legnagyobb a hiány a júliusi munkacsúcs idején mintegy 40 000 fővei, egymillió munkanappal. Havonként vizsgálva a munkaerőt, pontosan meghatározható, hogy falun mezőgazdasági munkanélküliséggel kezdődte az év, hiszen a megyében januárban 24 000, februárban 30 000 embert nem tudunk foglalkoztatni. Ez a szám márciusra már lecsökken 10 060- re, majd áprilisban hirtelen átcsap munkaerőhiányba, mert akkor már több mint 7000 embert kell nélkülözni, májusban pedig 10 000-et. Júniusban a hiány 25 000-re nő, júliusban meghaladja a 40 000- et. Augusztusban lélegzetve telnyi szünet következik, mert a hiány „csak” közel 16 000 ember. A betakarítás ismét meghozza a gondot, mert Szeptemberben 26 000, októberben 20 000 munkaerő hiánvzik. Novemberben ismét jön a „pal- fordulás” és több mint 16 000 falusi ember válik feleslegessé, decemberben pedig valamivel ennél is több. Öt év alalt 10 százalékos csökkenés — Hogyan lehetne változtatni ezen? — _ A mezőgazdasági műn kaerőmérleg elemzése alapj an két megoldandó probléma jelentkezik. Az egyik — a munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében okszerűen gazdálkodni a meglévő munkaerővel. A másik — biztosítani az idényjellegű munkaerő-felesleg foglalkoztatását. Az első feladat megoldásához felmértem a mezőgazdaságban hasznosítható baranyai munkaerőt. Ez — a női munkaerőt férfira átszámítva — mintegy ötvenezer. Ezt a számot azonban egyedül az elöregedés öt év alatt köze’ 10 százalékkal csökkenti. A rendelkezésre álló munkaerő gazdaságos kihasználásához többféle megoldást kellene alkalmazni. Fokozottabban be kellene vonni a nőket a mező- gazdasági munkába. Ennek feltétele a falvakban a szolgáltató tevékenység növelése, főleg a munkaigényesebb Időszakokban. hogy a nőket tru* nél nagyobb mértékben mentesítsük a háztartási munkától. A nyári napközi otthonok, illetőleg a meglévőkben a férőhelyek szükség szerinti növelése, a házi kenyérsütés csökkentése érdekében rendszeres kenyérellátás, esetleg mosodák létesítése, az üzemszerű étkeztetés megszervezése. a kész-, félkész vagy konyhakész ételek nagyobb mértékű forgalombahozása a falvakban !s — ezek azok a lehetőségek. melyek a városokban jól beváltak és falvaikban is jelentős erőt szabadíthatnak fel a termelő munka számára. Fontos a termelőmunkába még be nem vont rétegek — főleg a cián vök — munkába állítása. Számításom szerint legkevesebb 2660—2560 főnyi cigány munkaerőről lehetne szó. Végül fokozódnia kellene a természetes szaporodásnak. Igaz, a statisztika jelenig kedvező képet mutat. Ha azonban a lakosság számának növekedését nem a gyarapodó születések okozzák, hanem a csökkenő halálozások, akkor ez megtévesztő. Korii'lek'nlő üzemszervezés I — A munkaerőhiány kiküszöböléséhez hogyan járulhat hozzá a helyes üzemszervezés? — A mezőgazdasági üzemek szakosításánál nem elég csak a természeti-földrajzi tényezőket figyelembe vennit Gondosan mérlegelni kell a munkaerőhelyzetet is Enélkül a szakosítás célját téveszti ás vagy lehetetlen feladatot állítunk a tsz elé, vagy pazaroljuk a legdrágább és legfontosabb termelőerőt, az emberi munkát. Aztán a növénytermelést úgy kell megtervezni, hogy a munkaerő-szükséglet időbelileg arányosan meü- oszoljék, a munkacsúcsok eltérő időre essenek. A termelés intenzitásának növelésével, a belterjesség fokozásánál ts kellő gondossággal kell eljárni, s azt minden esetben függővé tenni a rendelkezésre álló munkaerő mértékétől. A helyes üzemszervezés mellett természetesen a munka termelékenységének fokozása s segít a megoldásban. — Mit lehetne tenni a munkaerőfelesleg lekötésére? — Az állandó kereseti lehetőség feltétlenül megkönnyitl á munkaerő helyhezkötését. Ezért helyes volna, ha a tsr- ek gazdálkodási terve a tagok foglalkoztatását is teljes rész- ’etességgel tartalmazná. Nemcsak arról lehetne szó, hogy a tsz segédüzemágakat fejlesszen ki és télen seprűköt .Issei, dohánysimítással foglalkoztassa tagjait. De elképzelhető a szezonális iparágak falusi kifejlesztése is. Bulgáriában például az erdő menti tsz-ekben idényjellegű ládagyárakat létesítettek. Vagv például egy. olyan kisebb üzem, ahol egész éven ót. mondjuk húsz ember dolga ik, letelepülhetne falura, s ovi csak télen működne, de akitor esetleg több száz emberre!. Ezt a megoldást több erre alkalmas kisebb üzem esetében meg lehetne valósítani. A megfelelő ipari üzemek, az erdő- gazdaságok közös programot, dolgozhatnának ki arra', hog;, a tsz-ek télen ráérő tagjait miképpen foglalkoztassák. Földessy Dénes A satupad mellett
