Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-27 / 73. szám
' MS. MÄKCOTS TL napló 3 Elveszett milliók 4 népi ellenőrzés tapasztalatairól és a pécsi járásbíróság munkájáról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A meaSgaadaságii termelőszövetkezeti termelésben a tagak érdekeltté tétele igen lényeges munkaszervezési tényező, a mai viszonyok közt elsődleges szerepet tölt be. Ahol ezt felismerték és alkalmazzák, ott a közös termelés szilárdabb alapokon áll. Kifizetődik a tejtermelés Bizonyításként szeretném elemezni a Baranya megyei Tejipari Vállalat felvásárlási területéhez tartozó tsz-ek tejtermelésének, tejértékesítésének egy-két problémáját. A termelőszövetkezeti gazdaságokban a tehéntartás nélkülözhetetlen része a gazdálkodásnak, azonban a tehenészet jövedelmezősége több tsz- ben nem éri él a megfelelő szintet. A szövetkezetek egy részében néma legszívesebben foglalkoznak ezzel az ággal, mondván, kifizetődőbb és jövedelmezőbb a szarvasmarha-, sertéshizLalás, baromfitartás, stíb. A jelenlegi tejár mellett nyugodtan leszögezhetjük, hogy ez az álláspont helytelen, mert a tehenészet megfelelő szintien komoly jövedelmet jelent, érdemes foglalkozni vele. Ez a szint elsősorban az egy tehénre eső évi tejtermeléstől a megtermelt tej zsírszázalékától és az egy tehénre e ő évi tejértékesítés mennyiségétől függ. A Baranya megyei termelőszövetkezetiek a megtermelt telnek kb. csak 60 százalékát adják át a tejiparnak — s ez alacsony, szemben az állami gazdaságok közel 80 százalékával. Ennek oka főleg, hogy a borjakkal sokat itatnak fel, nem használják ki a mesterséges borjúnevelés adta lehetőségeket. Természetes, az ÉM Baranya megyei Áll. Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi út 56. sz. közületek részére ŰJ cserépkAlyiia ÉPÍTÉSÉT VÄLLALJA. O Megrendelés esetén cse- répkályha-méretet és egyszámlaszámot ké- , rünk közölni. alacsony százalékhoz hozzájárul az egy tehénre eső alacsonyabb tejtermelés is, de ennél még szembetűnőbb a felvásárolt tej alacsony zsír- százaléka. Alacsony a tejzsírszázalék A Baranya megyei Tejipari Vállalat területén 1964. évben felvásárolt tej zsírszázaléka szektoronként a következőképpen alakult: Termelőszövetkezet: 3.69% Háztáji: 3.79% Állami gazdaság: 3.75% Egyéni: 3.81% Láthatjuk, hogy a közös gaz daságoké a legalacsonyabb. Ez nem magyarázható meg csupán a tartási és takarmányozási viszonyokkal. Az állatgondozók, fejők premizálásával, anyagi ösztönzésével a fenti zsírszázalókot feltétlen lehetne emelni, hisz nem kétséges, hogy munkájuk minősége erősen befolyásoló tényezőként hat. Példának szeretném felhozni a berkeséi Kossuth Termelőszövetkezetet 1964. májusától bevezették a fejők premizálását, mely szerint 3.6 zsírszázalák felett minden kifejt liter tej után 0.1 százalékos emelkedés esetén 2 fillért kaptak az alapmunkaegységen kívül premizálásként. S mit eredményezett ez? Nézzük meg talán számokban! Átadott tej zslmzázaléka Hónapok: 1963-ban: 1964-ben: Május 3,67 3.78 Június 3.56 3.70 Július 3.58 3.69 Augu'=ztus 3.79 3.81 Szeptember 3.93 4.02 Október 3.79 4.03 November 3.64 4.00 December 3.78 4.00 Átlag zsírszázailék 3.71 3.85 Tehát a különbség 0.14 százalék, ha ebből a premizálási javára csak 0.1 százalékot írunk, akkor 1963-ban 430 kg zsírt adhatott volna el a Tejipari Vállalatnak. A tej zsír 57 forintos alapárát számítva a fenti mennyiség kereken 25 000 forint értékű, amelytől a gazdaság elesett. (Nagyüzemi és tbc-men- tes felár hozzászámítva, közel 26 000 forint). Vállalati szinten számolva 1964-ben a szövetkezetektől vásárolt 27.5 millió liter tejnek 3.69 zsírszázalékról 3.79 zsírszázalékra való emelése esetén a gazdaságoknak kereken 1.5 millió forinttal többet fizetett volna ki a Tejipari Vállalat csak tejárként, amihez még hozzájön a tbc-mentes és nagyüzemi felár. A Tejipari Vállalat ennek ellenében 345 mázsa vajjal többet tudott volna gyártani, ami az élelmezésben komoly többletként jelentkezhetett volna. Premizálni az állatgondozókat! Szövetkezeteink kisebb része e lehetőségeket felismerte és rendszeresíti az állatgondozók, fejők premizálását, fgy például a véméndd Egyesült Lenin Termelőszövetkezet is 1964. február 1-ével bevezette a fejő dolgozók premizálását. Erős Péter szakmérnök, Bm. Tejipari Vállalat Pécs megyei jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága március 26-án délelőtt a ta- nácshóz v. b.-termében ülést tartott, melyen többek között jóváhagyta az 1965. évi tanácsi és KÖFA-költségvetést, valamint az 1964. évi összesített költségvetési és KÖFA zárszámadást. A költségvetési jelentés tudomásul vétele után a végrehajtó bizottság a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1964-ben végzett munkájáról és tapasztalatairól szóló jelentést hallgatta meg. 1775 népi ellenőr 1964-ben a megyei NEB 21 témában folytatott országos jellegű vizsgálatot és 19 témában saját kezdeményezésű ellenőrzést tartott. Az elmúlt évben 125 közérdekű és 58 magánpanasz érkezett a bizottsághoz. Az ellenőrzések 1091 egységet érintettek. E vizsgálatokat 1688 népi ellenőr bevonásával hajtották végre. A vizsgálatra fordított napok száma 4000 volt. Az év végén a megye területén 1775 népi ellenőrt tartottak nyilván. A megyei népi ellenőrzés munkáját hét szakcsoport segíti, melyek elsődlegesen a szakmai tanácsadó szerepét töitik be. A szakcsoportokban az adott terület legjobban képzett, kimagasló ellenőrzési tapasztalattal rendelkező szakemberei dolgoztak. Részletesen ismertette a jelentés a NEB által lefolytatott vizsgálatokat is. A népi ellenőrzéssel kapcsolatos napirend után a végrehajtó bizottság dr. Rendeld Sándor a pécsi járásbíróság elnökének tájékoztatója alapján a járásbíróság munkájáról és a népi ülnökök tevékenységéről tanácskozott. Dr. Rendeki Sándor beszámolójában hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk erősödésével fokozatosan csökken a politikai ügyek száma. Ennek jellemző adata, hogy az elmúlt évben mindössze egy izgatási ügyben folytatott a járásbíróság büntetőeljárást. Viszonylag gyakrabban jelentkezik a garázdaság bűntettének elkövetése. Az elmúlt évben több olyan ügyben is eljárt a bíróság, amikor családon belül a szülők nem biztosították a gyermekek gondozását, nevelését. Növekvő tendenciát mutat a foglalkozás körében elkövetett bűnesetek száma. Különösen gyakori ez a közúti forgalomban részt vevő gépkocsivezetőknél. A társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma változatlanul magas. A társadalmi tulajdon kárára elkövetett esetek jelentős részénél az elkövető büntetlen előéletű. Ennek megfelelően a járásbíróság az ítélethozstálnál azt az elvet követi, ogy az ítélet nevelő jellegű legyen, míg a visszaesőknél szigorúbban lép fel, s hosszabb I szabadságvesztést alkalmaz. A házassági >erek szám- I szerűen nem emelkednek ugyan, de változatlanul igen jelentősek. A kiváltó okok között leggyakoribb az alkohol, a fiatalon kötött házasságok megalapozatl ansá ga. A járásbíróság munkájáról szóló tájékoztató kiemelte a népi (ilnökök fokozódó szerepét. A jelenleg működő 202 népi ülnököt 1963-ban választották. Kivétel nélkül valamennyien szívesen vesznek részt a bírósági munkában, kellő élettapasztalattal és politikai öntudattal rendelkeznek. Egy-egy hónapig tartó bírósági működésük ideje alatt három alkalommal továbbképzésen vesznek részt. Továbbképzésüket szolgálja továbbá a TTT-tel közösen szervezett „ülnökök akadémiája”. Dr. Rendeki Sándor beszámolója kiemeli, hogy az ülnökök egyre aktívabbak, s mind többen számolnak be bírósági tevékenységükről hivatali idejük lejárta után választóik előtt. A végrehajtó bizottság ülésén a megvei bíróság elnöke, dr. Deli István is részt vett, s hozzászólásában hanesühTz- ta, hogy a munkáltatók egyre jobban megértik az ülnökök megb'zatásának fontosságát: mind kevesebb a munkahelvj akadálvoztatások száma. A végrehaitó bizottság a táiékoz- tatót elfogadta, s a népi ülnökök további munkájával kapcsolatban összevont ülnök-értekezlet megtartását javasolta. A március 26-i ülés naoi- rendjén ezeken kívül még több jelentős programpont szerepelt. Gábriel József osztályvezető jelentése alaoián megtárgyalták a pedagóensto- vábbképzés helyzetét, dr. Puskás Ödön beszámolója alapián pedig értékelték az iskolaegészségügy feladatait. KILINCS K ilincset — ablakra ajtóra — lehet csinálni rézből, alumíniumból, műanyagból. Rezet felhasználni erre a célra — pazarlás. Marad az alumínium és a műanyag. Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatósága — 8757/MÜ. 1964. XL 25. — számmal azonban felhívja a vállalatok figyelmét arra, hogy ^. a lakóépületek nem teszik szükségessé az alumíniumkilincsek beépítését, ezért műanyag...” satöbbi. Vagyis középületek — mondjuk irodaházak, iskolák — ajtóira, ablakaira szabad alumíniumkilincset tenni, lakóépületekére nem. S azért nem, mert a műanyagkilincs a lakásban hosszabb életű, hiszen közel sincs kitéve használatnak oly nagy mértékben, mint egy középületen. Ez derül ki a körlevélből. S mi derül ki a gyakorlatban? Az, hogy ajtón, ablakon, szellőző-ablakon egyaránt hasznavehetetlen a műanyag. Két-három hónap alatt letörik, vagy ha nem, megreped, a facsavar-ágynál kiszakad és kidobható a szemétbe. Nem baj, ha műanyaggal igyekszünk pótolni valamit. Sőt! De a műanyag csak akkor jó. ha rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel az eredeti anyag. Számtalan olyan iparcikkünk van, amely műanyagból készült és jobb, mint a helyettesített anyag vagy alkatrész. Ez* elvárhatjuk a kilincseknél is. Nehéz l"nne kideríteni, kJ a feltalálója az új lakóépületeken látható több ezer műanyag- kilincsnek, vízcsapnak Demégisii'öleitt volna felszerelésekre csak akkor engedélyt adni, amikor már bebizonyosodott, hogy az újítás vagy találmány, vagy mindegy minek nevezzük, tökéletes. R. F. A KEZDEMÉNYEZÉSEK, példamutatások, rekordteljesítmények üzeme. Ha sorra venném e három jelzőt, kötetnyi összefoglaló illetné valamennyit. Nem mondanék sokat, ha azzal kezdeném, hogy ebben az üzemben 700 főt magábafoglaló, huszonegy szocialista brigád dolgozik 100 százalékon felüli éves átlagteljesítménnyel. Talán az üzemvezetői iroda elismerő plakettekkel, „Élüzem”-okleve- lekkel tapétázott falai sommázzák leghívebben Bétaakna helyét és szerepét a Mecseki Széntröszt bányaüzemei között Nem mondanék újat azzal, hogy sehol más iparágban nincs akkora jelentősége az egymásrautaltságnak. bajtérsiassáanak, mint a bányászatban. Még szőkébb értelemben a Béta-aknai bányászkodásban. Saját szememmel, fülemmel tapasztaltam egyik bi- xonyítékát is ennek. Valamelyik vájár (nem jegyeztem fel a nevét), kicsit indulatosabban a kelleténél reklamált valamit az üzemvezetőnél. Türelmes meghallgatás, némi egyezkedés után sem jutottak megoldásra és az üzemvezető csak annyit mondott vagy inkább kérdezett: — Szocialista brigádban dolgozik maga? — Én, abban. — És annyian sem találtak helyes megoldást? — Beszéltünk róla. — Csak beszéltek? — Hát... hát... <— Hát, akkor szóljon újra, ha nemcsak beszéltek, hanem tárgyaltak is róla. — Értettem Gungl elvtárs. Semmi sértődés, semmi elvörösödés, pedig valami ilyesmit vártam a kurta eligazításra. Mégsem ajánlanám, hogy válogatás nélkül minden üzemben átvegyék a vezetők Gungl elvtárs módszerét. Neki azonban jussa van rá Nemcsak neki, hanem Béta-akna valamennyi műszaki vezetőjének is. S itt következik a másik jelző, a „példamutatós” rövid felvázolása. Példát mutatni nem könnyű dolog. Rösös, nehéz út vezet hozzá és Gungl elvtárs bejárta ezt az utat. ügy eligazodik ma már a rendkívül bonyolult szén- termelés, bányaművelés sok ezer tonnákban, millió forintokban mért labirintjaiban, mint más ember a nyílegyenes utcán. így viszont már nem nehéz példát mutatni. „Csak” annyi kell hozzá, hogy naponta bejárja a fejtések, az elővájósok nehéz levegőjű folyosóit. Na, és annyi még, hogy meg is álljon ott, ahol valami akadozik. És ne csak megálljon, hanem bele is avatkozzon a dolgokba, ha szükségét látja. Bizonyítson. Persze, nem a puszta bizonyító-virtus kedvéért, hanem őszinte segítőszándékkal. Itt kezdődik a példamutatás. S nemcsak kezdődik, hanem kamatozik is. Olyannyira, hogy a műszakiaktól a brigádcsillésig hétszáz ember hasonló példamutatásért verseng. Mégis, amikor megkérdeztem, kik indították el, kik fejlesztették tömeges méretűvé, kitérő válaszokat kaptam. A szocialista címet ötödször elnyerő Papp Lajos brigádvezető egyenesen tiltakozott — Nem tudom miért akarják erőnek erejével ránkfogni, hogy a mi brigádunk volt a kezdeményező. Hiszen a Müller- és a Pfeiffer-brigád Is abban az időben nevezett be, amikor a miénk. Ök is ötször nyerték el és hatodszor is megpályázták a szocialista címet S amikor Szolnok Miklós szb-titkár közbeszólt, ő is azt pártolta, amit Papp Lajos mondott az előbb. — Nehéz ma már eligazodni ebben, de talán nem is ez a fontos. — És lírai fordulattal hozzátette még: — Ne azt nézzük, hogy ki dobta be a kavicsot a vízbe, hanem a gyűrűzését figyeljük. Az a szép. SOROLNI KEZDI a háromszoros, a kétszeres, az egyszeres szocialista brigádok eredményeit, s egyikmásikánál el is időzik keveset — Itt van sok közül az Aranyos-brigád. Aranyos Pista csapata. Ök még „csak” kétszeresek, de amit most januárban műveltek, ahhoz hasonlót országosan is bajosan találnánk. Százötvenöt folyóméter gurítót hajtottak ki egy hónap alatt De azért nem hagyja ki a „gyűrűzés” hullámbörőit sem. A zátonyokat, amelyek ellen nem sokat használ a legjobb szándék, a legjobb akarat sem. — Nem is tudom minek nevezzem — töpreng rajta. — Bürokráciának vagy tehetetlenségnek, de tény, hogy mi isszuk meg a levét. Sok a sérültünk, különösen sok a kézsérülés. Csak amióta én itt vagyok, nem is tudom, hányszor reklamáltam már védőkesztyűért Nagy Ferenc, a verseny- felelős — szól közbe. — Ne hagyd ki Miklós, hogy azért küldtek vagy tízféle mintát belőlük, de milyeneket? Megmutassam a „lovagkesztyűt”? Néhány percre elszalad valahova, és már hozza is az apró, szemkápráztatóan fényes láncszemekből font négyujjas vaskesztyűt és az ölembe dobja. — Toldi Miklós idejében viselhetett ilyet a cseh vitéz — mondja, és tényleg ráillik a hasonlat, ökölre húzva inkább bajvívásra volna alkalmas, mint munkára. Csak növelné a baleseteket. Papp Lajos is megmérgesedik. — Hát ilyenekről akartam én beszélni Pesten, a szocialista brigádok értekezletén. Meg akartam mondani, hogy akik ezt kiagyalták, azok nagyon keveset ko- nyíthatnak a bányamunkához. Sajnos nem kaptam szót. Nagyon sok volt a jelentkező. Pedig jócskán összegyűjtötte, „rázósan” fogalmazta meg a mondanivalóit. Meg akarta kérdezni, miért nem kapnak elég zománccsúszdát, fejtőnyársat, fejlámpát és egyéb olyan elemi szükségleteket, amik nélkül nem sokat ér a lelkesedés, a versenylendület. El akarta mondani, hogy néha órás kieséseket okoz egy-egy bányásznál a fejlámpa kiégése. Kísérőt kell adni a bányász mellé, hogy egyáltalán kitaláljon a „napra”. Vagyis elég, ha egy ilyen lámpa elromlik és két bányász esik ki órára, fél órára a termelésből. — Aztán javaslatot is akartam tenni — veszi elő a haszontalanná vált felszólaló jegyzetblokkot. — Csak itt a Béta-aknán három olyan brigád van, amelyik ötször nyerte el a szocialista oklevelet. De vannak háromszor nyertes brigádjaink is. Javasolni akarta, hogy meg kellene valamiképpen különböztetni egymástól a szocialista brigádokat. Ne legyen mindegy, hogy egy brigád először vagy ötödször nyerte el a címet. Nem anyagi, jutalmazási megoldásokra gondol, hiszen azt nem a címük, hanem az eredményeik után is megkapják. Inkább olyasvalamire, ami rangot, fokozatot, elismerést ad a több éve kiválóan dolgozó szocialista brigádoknak. Azért megnyugodott, hogy a felszólalás eredetijét otthagyta az elnöki asztalon. Biztosan elolvassák, biztosan megfontolják minden sorát. PAPP LAJOS BRIGÁDJA szociális alapot létesített a félrerakott pénzekből, jutalmakból. Hosszú hónapok óta keresve keresnek hozzá egy igazán rászoruló családot vagy inkább gyerekeket, akit felnevelnek, iskoláztatnak belőle. Művezetők, műszakiak, föld alatti és külszíni munkások versengenek egymással a naponkénti „egy fő — egy forint” jelszóval indított takarékossági mozgalomban. Vladár Ferenc lakatosainak szocialista brigádja is „patikát” teremtett a körzetében. Tetőt emeltek a külszínre szorult vitlák. szivattyúk, szalagdobok, szerszámok fölé és gondos szortírozással még a legkisebb szegecs is helyet, rangot kapott az emeletes rekeszekben. Az ő jelszavuk: „Gépet, szerszámot műszakra készen!” Ha szükséget látják, még vasárnap is bemennek, és fizetség nélkül is éppúgy serénykednek, mint a köznapokon. Kötelezi őket a fogadalom: a szocialista brigád címe mellé megszerezni a szocialista műhely díszoklevelét is. Példamutatás ez a javából. Szocialista, kommunista példamutatás. F. G*. i
