Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

4 napló 1965. MÁRCIUS ST. Vietnami helyzetkép A TASZSZ jelentése szerint a Szovjet Vöröskereszt a genfi Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottságához intézett üzeneté­ben éles szavakkal ítéli el az Egyesült Államok vietnami gázháborúját. Az üzenet felszólítja a genfi szervezetet, tegyen meg min­den tőle telhető intézkedést az amerikai fegyveres erők bű­nös vietnami tevékenységé­nek megfékezése, a vietnami népnek a további szörnyű szenvedésektől való megvédé­se érdekében. Az üzenet arra is felhívja a figyelmet, hogy a VDK te- rü'etének kegyetlen bombázá­sa következtében, a békés la­kosságnak hallatlan szenvedé­seket kell kiállnia. \ mérgező anyagok haszná­lata Vietnamban nagy felzú­dulást keltett az Egyesült Ál­lamok közvéleményében is. A közvélemény nem ad hitelt azoknak a hivatalos amerikai magyarázkodásoknak, amelyek szerint a hánytató és köny- nyeztető gáz alkalmazását voltaképpen „humánus szem­pontok tették szükségessé, mivel elejét veszi a fölösle­ges vérontásnak”. Erről ta­núskodnak az amerikai sajtó cikkei, a szenátorok megnyil­vánulásai. ^ ibicoff szenátor csütörtö­kön kijelentette, hogy a gáz bevetését — Rusk és Macna- mara összes kijelentései elle­nére — sem erkölcsileg, sem gyakorlatilag nem lehet indo­kolni, A Pentagon pénteken köz­zétett adatai szerint az Egye­sült Államok 1961. január 1. óta 437 katonát vesztett a vietnami harcokban. Ugyan­ezen időszakban kétezer ame­rikai katona sebesült meg. A TASZSZ phenjani jelen­tése szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatban vá­laszolt a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front már­cius 22-i nyilatkozatára. A KNDK kormánya — hangzik a közleményben — úgy döntött, hogy a testvéri vietnami népnek megad min­den anyagi és erkölcsi segít­séget, beleértve fegyverek szállítását is. Ezekben a napokban a ko­reai nép tömegmozgalmat in­dított a testvéri vietnami nép támogatására. Sok állampol­gár kérte, hogy önkéntesként közvetlenül segítségére siet­hessen Dél-Vietnam harcoló népének. A KNDK kormánya intéz­kedni fog önkénteseknek Dél- Vietnamba való küldéséről, ha a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ezt kéri, és az amerikai imperialisták folytatják a háború kiterjesz­tését — hangzik a nyilatko­zat. n Önkéntesként Vietnamba akarunk menni" Levelek a Pravdában Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok viet­nami agressziója ellen tilta­kozó levelek, táviratok töme­gesen érkeznek a moszkvai lapok szerkesztőségeihez. A Komszomolszkaja Pravda pén teki számában első ízben kö­zöl olyan leveleket, amelyek­nek írói segítséget kérnek ahhoz, hogy önkéntesként Vietnamba mehessenek. A le­velek írói között komszomo- lista lányok is vannak. A. Bobinyin ezt írja Szafo- novóból: „Ma egyetlen szov­jet ember sem lehet tétlen Segítséget kérek, hogy ön­kéntesként Vietnamba me­hessek. Utolsó csepp véremig fogok harcolni ezek ellen az óceánontúli vadállatok ellen, akik gyötrik a testvéri orszá­got”. Zsilova, Paramonova, Sza- morodszkaja, három komszo­molista lány írja Petrovóból: „Készek vagyunk Vietnamba menni. Lelkiismeretünk nem hagy nyugtot az amerikaiak gaztettei láttán”. „ígérjük, hogy mindent megteszünk, ha kell, önkéntes egységekbe lépünk, hogy se­gítsük megvédeni vietnami testvéreinknek a békés, sza­bad élethez való jogát” — ír­ják Magnyitka ipariskolájá­nak X. osztályos tanulói. Újabb légitámadás a VDK ellen A vietnami néphadsereg lég­elhárító egységei eddigi leg­nagyobb győzelmüket aratták. A beérkezett adatok szerint 12 amerikai repülőgépet lőt­tek le pénteken, amikor he­lyi idő szerint 13 óra tájban az Egyesült Államok repülő­gépei több hullámban táma­dást intéztek a VDK terüle­tén levő lakott területek el­len. A pénteken lelőtt gépek­kel az 1964. augusztus 5. óta lelőtt amerikai repülőgének száma elérte a 77-et. A viet­nami néphadsereg pénteki győzelme hanoi véleményen szerint egyrészt arról tanús­kodik, hogy tovább erősödött a VDK légvédelme, másrészt pedig ékesen cáfolja azokat az amerikai jelentéseket, ame­lyek szerint a VDK területe ellen intézett hétfői és keddi támadások során radar- és más védelmi berendezéseket romboltak volna le. A VDK légelhárító egysé­geinek nagyszerű haditettéről szóló hírt a Hanoiban tartóz­kodó külföldi és vietnami tu­dósítók előtt Le Trang, a VDK külügyminisztériumának képviselője, az újságírók nagy tapsától kísérve jelentette be azon a sajtóértekezleten, ame­lyen ismertették a VDK kor­mányának nyilatkozatát arról, hogy az utóbbi napokban ér­kezett jelentések szerint az Egyesült Államok haderői mérgesgázokat és más pusztí­tó vegyianyagokat használnak fel a dél-vietnami lakosság el­len. Vietnam — a Wilson-kormány döntő próbatétele Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója írja: Eddig 91 munkáspárti és 3 liberális képviselő írta alá azt a parlamenti határozati javas­latot, amely követeli, hogy a kormány határolja el Nagy- Britanniát az Egyesült Álla­mok vietnami politikájától és így „hatékonyabb közvetítő­szerepet játsszék” a konfliktus békés rendezésében. — Ha az angol külügyek intézésében a parlamentnek tényleges beleszólása lenne, és a kormány vietnami poli­tikájának kérdésében minden­ki meggyőződése szerint sza­vazna, akkor Wilsont csak a konzervatív szavazatok ment­hetnék meg a bukástól — ál­lapította meg keserűen egy munkáspárti képviselő. A 316 képviselői hellyel rendelkező Wilson-kormány- nak mindössze három mandá- tumos többsége van az alsó- hazban és sajátos módon ép­pen ez a vészes parlamenti gyengesége bizonyult a for­mális pártegység legerősebb kötőanyagának. Ez a ragasztó- anyag mindeddik kiállta a vá­lasztási ígéretek sorozatos megszegésének teherpróbáit, de most a jelek arra mutat­nak, hogy a vietnami válság a kormány egész külpolitikájá­nak — s közvetve magának a munkáspárti hatalomnak is — döntő próbatételévé válik. A „középutas” New States- mant és a baloldali Tribune-t — a munkáspárt két hetilap­ját — elárasztják a párttagok levelei, amelyek 9:1 arányban a legélesebben elítélik „az á’-’ l-'s politikáját”. — Idézet a New Statesman-ben közölt ’evelekből: T.i -<vit szerint ameri- ai v auóii i ouzok 4o isko­lásgyermeket öltek meg meg­torlásként egy dél-vietnami faluban, amely felett a Viet- cong zászlaja lengett. Vajon Wilson meg tudta magyaráz­ni, hogy ez miben különbö­zik a nácik lidicei és oradouri megtorló mészárlásaitól?!” A New Statesman, amely eleinte támogatta Wilson viet­nami politikáját, két héten belül másodszor figyelmezteti éleshangú vezércikkben a mi­niszterelnököt, hogy kezd be­telni a keserűség pohara. „Vietnamban a borzalmak megsokszorozódnak” című ve­zércikkében ezt írja: „Az ame­rikai kormány eljátszotta minden jogát Nagy-Britannia rokonszenvére a vietnami kér­désben. Három héttel ezelőtt azt az utolsó ürügyet is fel­adta, hogy az Észak-Vietnam elleni légitámadások valami­féle kapcsolatban lennének a Dél-Vietnamban harcoló Viet- cong elleni megtorlással. Goldwater szenátor, nukleáris lombtalanítási javaslatától el­tekintve most már a modem barbarizmus minden eszközét felhasználják. Napalmtól ég­nek a vietnami falvak. Titkos gázfegyvereket vetnek be, ál­lítólag azért, hogy „csökkent­sék a polgári áldozatok szá­mét”. Ez önmagában is be­ismerése annak, hogy egy ilyen típusú háborúban a pol­gári és a katonai elemeket nem lehet különválasztani, és tisztán katonai célpontok egy­szerűen nem léteznek. A% Egyesült Államok magára marad A francia közvélemény nö­vekvő aggodalommal figyeli a vietnami helyzet alakulását és csaknem egyértelműen el­ítéli az amerikai támadók barbár módszereit. Csütörtö­kön Lyonban tüntetés volt az Egyesült Államok konzulátusa előtt. Az emberi jogok ligá­ja nyilatkozatban bélyegezte meg a vietnami polgári lakos­ság pusztítását, és a háború beszüntetését követeli. Az auschwitzi haláltáborból meg­menekült franciák szövetsége felháborodottan tiltakozik a mérgesgázok használata ellen. Az Humanité kommentárjá­ban rámutat, az amerikaiak a napalm- és foszforbombák bevezetése, a mérgesgázok al­kalmazása után még mindig azt hangoztatják, hogy a há­borúnak nincsenek korlátái. Ha a Szovjetunió komoly fi­gyelmeztetése sem téríti őket észre, a háború beláthatatlan következményekkel járhat. „Az Egyesült Államok — írja a degaulleista Nation — közeledik ahhoz a határhoz, amelyen túl már lehetetlenné válik a visszatérés. Az ameri­kaiak azonban nem hagyhat­ják sokáig figyelmen kívül a világ közvéleményét A wa­shingtoni vezetők hiába pró­bálják magyarázni álláspont­jukat, szövetségeseik közül igen kevesen helyeslik eljárásukat. Ha tovább folytatják veszé­lyes vállalkozásukat, előbb- utóbb teljesen egyedül marad­nak. Véget ért a moszkvai plénum Pénteken befejeződött a1 Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának ülése, amely három napon át tartott a Kremlben. Leonyid Brezsmyev zárszava után az ülés egyhangúlag ha­tározatot hozott; „a Szovjet­unió mezőgazdaságának to­vábbi fejlesztéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedések­ről”. Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra beszámolt a március 1. és 5. között Moszkvában megtar­tott konzultatív találkozó ered ményeiről, majd az ülés hatá­rozatot hozott e kérdésről. A Központi Bizottság né­hány szervezési kérdésben is határozott. Kirill Mazurovot, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, aki eddig a Központi Bizottság Elnökségének pót­tagja volt, az Elnökség tagjá­vá választották. Dmitrij Usz- tyinovot, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettesét az Elnök­ség póttagjává és a Központi Bizottság titkárává választot­ták. Leonyid Iljicsovot, akit kedden külügyminiszter-helyet tessé neveztek ki, felmentették a Központi Bizottság titkárá­nak tisztsége alól. Intézkedések a szovjet mezőgazdaság Illesztésére Március 24-én az SZKP Központi Bizottságának plé­numán Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság elnöksége nevében „Halaszthatatlan in­tézkedések a szovjet mező- gazdaság további fejlesztésé­re” címmel beszámolót tar­tott. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára ismertet­te a területi és határterületi pártszervezetek egyesítéséről hozott KB-határozat végrehaj­tását, majd így folytatta. „A pártszervek szervezeti felépítését összhangba hoz­tuk az SZKP szervezeti sza­bályzatával. Az egységes pártszervek visszaállítása, amely megfelel a lenini el­veknek, fokozta a pártszer­vezetek szerepét és véget vetett a hajánál fogva elő- ráncigált és az élet által nem igazolt mesterséges kettéosztottságnak. A párt- szervezeteknek most min­den feltételük megvan ah­hoz, hogy eredményes mun­kát végezzenek.” A mezőgazdaság további fejlesztését célzó halaszthatat­lan intézkedések kérdésének felvetését az SZKP plénumán az tette indokolttá, hogy „az utóbbi években nagy hiányos­ságok és hibák fordultak elő a mezőgazdasági irányításá­ban, és ezeket a hibákat a Központi Bizottság októberi, valamint novemberi plénuma feltárta”. Az 1959—1965. évi hétéves terv ideje alatt a mezőgazda- sági össztermelésnek 70 szá­zalékkal kellett volna emel­kednie, ezzel szemben hat év alatt a tényleges növekedés csupán 10 százalék volt. Míg 1955 és 1959 között a mező- gazdasági összhozam átlagosan 7,6 zsázalékkal nőtt évenként, az utóbbi öt évben csupán 1,9 százalékos volt az évi nö­vekedés. Hasonló jelenségeket ta­pasztalhatunk az állattenyész­tésben is, állapította meg Brezsnyev. „Az utóbbi öt év alatt a szarvasmarha-állomány növekedési üteme a korábbi öt év ütemének felére csök­kent”. Időközben jelentősen csökkent a sertés-, a juh- és a baromfiállomány is, a kol­hozokban és a szovhozokban az egy tehénre jutó átlagos tej­hozam 370 kilogrammra esett vissza. E helyzet alapvető okait elemezve Brezsnyev kijelen­tette: „A mezőgazdaság irá­nyításának gyönge oldala volt, hogy a szocialista gazdaság fejlődése gazdasági törvényei­nek követelményeit nem vet­ték teljes mértékben figye­lembe, sőt, gyakran figyelmen kívül hagyták”. Második okként nevezte meg Brezsnyev azt a körül­ményt, hogy szükséges gazda­sági intézkedésekkel nem tá­masztották kellőképpen alá azokat az igen fontos felada­tokat, amelyeket a mezőgazda­ság elé tűztek. Harmadszor, — mondotta Brezsnyev — gyakorlatilag igen kevés történit a földmű­velés kultúrájának fellendíté­se, a termőképesség fokozása érdekében. ^ Végül a páirt-, tanácsa és me zőgazdaságí szervek munkájá­ban is komoly fogyatékossá­gok mutatkoztak. Az ország valamennyi öve­zetében, de különösen a nem fekete-földövezetben jelerrtkez nek a mezőgazdaság irányí­tásában elkövetett hibák kö­vetkezményei. így a sízmolenszki területen az utóbbi öt évben a mező- gazdaság össztermelése csu­I pán egy százalékkal emelke­dett és a szántóföldi növények legfontosabb fajtáinak terme- * lése tekintetében még a há­ború előtti színvonalat sem érték el. A mezőgazdaság min den ágazata é területen, — a len kivételével — ráfizetéssel dolgozik A kialakult helyzet okvet­lenül komoly nyugtalanságra ad okot. Az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége ezért kidolgozott és a Központi Bi­zottság plénuma elé terjeszt olyan fontos gazdasági intéz- kedé eket, amelyek a kolho­zok és a szovhozok szervezeti és gazdasági megerősítését célozzák. Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége megállapít­ja, hogy hiányosságok tapasz­talhatók a mezőgazdasági fel­vásárlás jelenlegi ^ rtszerc- ben. A kolhozoknak és a szovho- zoknak csak egy évre szóló felvásárlási tervet adnak és gyakran azt is nagy késéssel» Emellett a terveket a felvásár­lás során nemegyszer módo­sítják, olyan további felada­tokat tűznek a kolhozok '■= a szovhozok elé. amelyek nem egyszer felülmúlják ? ‘érv előirányzatait”. „Több övezetben a szem°s- : érmé nyék felvásárlási :ra nem fedezi a termesztési költ­ségeket. A gabonafelvásárlási tervek irreális és korszerűtlen vol­tát az a tény is tanús;‘ia, hogy az utóbbi tíz év a!att mindössze három ízben teljesí­tették őket — 1956-ban. 1958- ban és 1964-ben. Emelik a felvásárlási árakat Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége javasolja, hogy az idei évre szóló, már elfogadott szemestermény-fel- vásárlási tervet 65 500 000 ton­náról szállítsák le 55 700 000 tonnára. Ezt a tervet tekint­sék szilárd és változatlan terv­nek 1970-ig bezárólag minden 'sztendőre. A gabonafelvásárlás terve­zésének új rendje „megfelel a mezőgazdasági termelőerők szüntelen fejlődése érdekei­nek”. Leonyid Brezsnyev beszá­molójában ezenkívül javasol­ja, hogy az idei évtől kezdve emeljék a búza, a rozs és né­hány más szemestermény fő felvásárlási árait. A javasolt szemestermény- felvásárlási volumen nem elé­gíti ki teljesen az ország nö­vekvő igényeit és az állami tartalékképzés szükségleteit. Ezért Leonyid Brezsnyev be­számolójában javasolja, szer­vezzék meg a fő mezőgazda- sági kultúrák terven felüli felvásárlását azokban a gaz­daságokban, amelyeknek áru- gabonafeleslegiik lesz. Leonyid Brezsnyev megje­gyezte, hogy nehézségek mu­tatkoznak a lakosság kása­félékkel — hajdinakásával, köleskásával és rizzsel — va­ló folyamatos ellátásában. Ezért javasolta e termények árának felemelését. A helyes árpolitika betartá­sának fontosságát alátámaszt­ja a gyapot- és a cukorrépa­árak ingadozásának példája. Amikor csökkentették e nö­vényfajták árát, az a terme­lés csökkenését idézte elő. Általánosan ismert tény, hogy az állattenyésztés köz­vetlenül összefügg a földmű­velés és elsősorban a szemes- termény-gazdálkodás fejlődé­sével. Ha növeljük a szemes­termények termesztését, szi­lárd alapot teremtünk az ál­lattenyésztés fejlődéséhez. „Most sok kolhozban és szovhozban nem kifizetődő az állattenyésztés. Kialakult egy olyan nyilvánvalóan abnor­mális helyzet, hogy mennél több húst termel a gazdaság, annál több a kára”. A beszámoló javasolja, hogy ettől az évtől kezdődően hatá­rozzák meg több évre az állat- tenyésztési termékeik felvásár­lásának szilárd tervét Az SZKP első titkára hang­súlyozza: „A felvásárlási árak emeléséit úgy hajtják végre, hogy az nem lesz kihatással a kenyér, a darafélék, á hús és a húskészítmények jelenlegi kiskereskedelmi árára”. A mezőgazdaság fellendíté­sének érdekei megkövetelik, hogy határozattan megjavítsuk a kolhozok és szovhozok anya­gi és műszaki ellátott'ágát, nagymértékben növeljük a mezőgazdasági gépgyártást, emeljük a mezőgazdasági gé­pek minőségét, megbízható­ságát és tartósságát. Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége elengedhe­tetlenül szükségesnek tartja, hogy jelentősein emelje a me­zőgazdasági beruházásokat. „Az új ötéves terv során az állam és a kolhozok 71 mil­liárd rubelt szándékoznak be­ruházni.” Az állam termelő létesítmé­nyek építésére és technika beszerzésére 41 milliárd ru­belt fordít, ezen belül 21 mil­liárd rubelt építési-szerelési munkákra. Ez óriási összeg. Megközelítőleg ennyit ruház­tak be a mezőgazdaságba a háborút követő 19 esztendő alatt. öt év alatt meg akarjuk kétszerezni a traktorgyártást és el akarjuk érni az évi 625 ezres termelési szintet, öt év alatt 1 790 000 traktort 10.7 milliárd rubel értékű mező- gazdasági gépet, 1 100 000 te­herautót akarunk adni a me­zőgazdaságnak. (Az utolsó öt évben a mezőgazdaság 394 000 tehergépkocsit kapott.) Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége megteszi a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében, hogy már az idén és hasonlóképpen a kö­vetkező ötéves tervben is megfelelő helyet biztosítsanak a népgazdasági tervben a me­zőgazdasági beruházások. a mezőgazdasági termelés anya­gi-műszaki ellátottsága, a fa­lusi építkezések, a kolhoz- és szovhozgazdaságok megszilár­dítása kérdéseinek. Az SZKP Központi Bizott­sága pénteken határozatot ho­zott a mezőgazdaság további fejlesztését szolgáló halaszt­hatatlan intézkedésekről. A határozat bevezetőben — Brezsnyev beszámolójával ossz hangban — részletesem ismer­teti a mezőgazdaság helyzetét, a feltárt súlyos fogyatékossá­gokat. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség- Pécs. Hunyadi út n. Tel.: IS-S2 15-33. 31-60. 26-22 50-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó válla'at Felelős kiadó: Braun Káro’.y Kiadóhivatal- Pécs Hunyadi őt il. Tel.: 13-32. 15-33 *1-60. 26-22 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 Felelés vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalod­nál és kézbesítőknél Előfizetési df1 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 23 034. I

Next

/
Thumbnails
Contents