Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

1985. MÁRCIUS Wc 2 napló A felsőoktatási intézmények tudományos ülésszakának harmadik napja Tegnap, a Központi Egye­tem aulájában került sor a felsőoktatási intézmények tu- don'ányos ülésszakának har­madik napjára. A délelőtt fo­lyamán 9 órai kezdettel a te­rületi tudományos intézetek szekciójának keretében dr. Szabó Pál Zoltán, az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének igazgatója Az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének fejlődése és feladatai a regionális kutatóéban, dr. Dankó Imre, a Janus Panno­nius Múzeum igazgatója A múzeum mai jelentősége és feladatai Baranyában címmel, dr. Szinltovich Márta, a Levél­tár igazgatója A Pécsi Állami levéltár a tudományos kutató fejlődése Baranyában címmel, Vödör Pálné, a Megyei Könyv­tár igazgatója A könyvtárügy 'ejlődése Baranyában, majd Szöllősy Kálmán, a Vá­rosi Könyvtár igazgatója A könyvtárügy fejlődése Pécsett címmel tartotta meg előadását. A tudományos ülésszak dél- jt az orvostudományi szek- b ' ereiében dr. Rausch Ká­roly tanszékvezető egyetemi tar "-nak A dizentéria iimrai- ■ 's néhány elméleti és gya- k Háti problémája című elő­adásával kezdődött. Utána dr. fértyi Jenő egyetemi adjunk­tus tartott előadást A mező- gazdaság egészségücn/ének né­hány akutális kérdése címmel, szamot adva a mezőgazdasági egészségügy fejlődéséről: — A mezőgazdaság egész- ségücn/ének tanulmányozása — mondotta — az utóbbi egy-két évtizedben az érdeklődés elő­terébe került. Nemcsak Ma­ma-országon. hanem külföl- dő*> 's intézeteket létesítettek, o.yflyek a mezőaazdasáa egész ségügyével foglalkoznak. A megnövekedett érdeklődést mutatja az a tény is, hogy nemzetközi kongresszusok, kon * a-indák tanulmányozzák a tel merülő kérdéseket. — Mi ez oka, hogy a mezőr ru ■' nn.ság egészrSrünySrtnk ké-dése az orvosi érdeklődés előterébe került? Ennek okát föleo a társadalmi viszonyok ■áldozásai okozták, amelyek hatást gyakorolnak a lakos­ságra. Az elmúlt két évtized­ben a mezőgazdaságban való- sáoos technikai forradalom ze flott le. amelyet a kémia és agrobiológiai bevezetése oko­zott. Ha baranyai viszonylat­ban vizsgáljuk ezt a kérdést, szinte meglepő eredményeket látunk a műtrágya mennyi­ségének felhasználásában, az öntözött területek és a trak­torállomány nagymérvű meg­növekedésében. A bekövetkező társadalmi változások a nagy­birtokok felosztásához vezet­tek, közel 24 ezer család ju­tott földhöz. Az agrotechnika fejlődése válaszút elé állította a falut, ami a mezőgazdaság kollektivizálásához, a tsz-ek megalakulásához vezetett. — A technikai és társadal­mi körülmények megváltozá­sa nagy hatással nan a falu életére, lehetőségeket kell te­remteni a falusi lakosság egészségének megóvására. Itt rögtön felvetődik a módszer kérdése, vagyis hogyan lehet feltárni és javítani a mező- gazdaságban dolgozók egész­ségügyi helyzetén. Vizsgálato­kat folytattunk az azóta köz­igazgatásilag már megszűnt sellyei járásban, a mezőgaz­dasági lakosság élet- és egész­ségügyi körülményeinek fel­tárására. A legnehezebb, leg­súlyosabb problémák a mező­gazdasági településekkel kap­csolatban vetődnek fel, itt érvényesül leginkább a múlt öröksége, mert a lakóházak fala nagyrészt vályogból ké­szült, egyrészük még zsindely­tetős és nincs közmüvesítve. Ezen a helyzeten az épülő új házak száma sokat változtat. — A községszerkezetek ta­nulmányozása ugyancsak fon­tos feladat, a vizsgálatok fo­lyamán összefüggéseket talál­tunk a települések nagysága és higiéniai helyzete között. Minél kisebbek a községek, annál rosszabb higiéniai jel­leget mutatnak. A falu egész­ségügyét nagymértékben meg­javítja a községek folyamatos centralizációja, m^'mek alap­ja a termelés centralizációja, a kisebb termelőszövetkezetek összevonása. A falvak centra­lizációját követi a közigazga­tás, az iskolarendszer és az egészségügy központosítása is. Á központosítás természetesen nagy körültekintést igényel, sok tényezőt kell figyelembe venni, a legkülönbözőbb szak­emberek közreműködésére van szükség. A jövő útja azon­ban mindenkévven a centrum­falvak kialakítására vezet, amely megteremti a mező­gazdasági dolgozók egészség­ügyi fejlődésének lehetőségét. Nagy célok és feladatok ál­lanak előttünk — mondotta befejezésként dr. Tényi Jenő — a társadalmi és technikai változások valóban forradalmi jellegűek a mezőgazdaságban, és nekünk mindenképpen elő kell mozdítanunk a szocialista falu megteremtését. A tudományos ülésszak har­madik napjának befejező elő­adását Horváth Dezső egye­temi főgyógyszerész tartotta Gyógyszerellátásunk fejlődésé­nek húsz éve címmel. A televízió műsora 8.05: Iskola-tv. Fizika a kö­zépiskolák II. oszt. számára. Az energiamegmaradás törvé­nye (Ism.). 9.00: Iskola-tv. Ta­nulmányi kirándulás kémiá­hoz, az ált. isk. VIII. oszt. számára. Alumíniumgyártás (ism.). 9.30: Carmen 63. Ma­gyarul beszélő olasz—francia film (ism.) (18 éven f '' "'iek- nek!). 10.50 Telesport (Ism.). 11.05- A jövő hét műsora. — 12.55: Helyszíni "w'-i ibél az űrhajósok saj­tótájékoztatójáról. 18.25: BV- SC—U. Dózsa bajnoki jégko­rongmérkőzés-közvetítés a Kis stadionból. A századfordulótól napjainkig A Vasutas Szakszervezet Váradi Antal utcai Művelődé­si Házában csütörtökön este munkásmozgalmi kiállítás nyílt a Pécsi Bőrgyár KISZ- szervezete, valamint a nép­hadsereg 3437. alakulatának közös rendezésében. A kiállí­tás, tablók és ímykepek se­gítségével mutatja be a ma­gyarországi munkásmozgalom történetét a századfordulót kö­vető nagy világgazdasági vál­ságtól, az első világháborún át a Tanácsköztársaság kikiál­Oira Fe!iet ?e!eníHzni a „Föiriöiráró csillagok“ ve é kedűre A televízióban nemrég zaj­lott le a Földönjáró csillagok című világirodalmi vetélkedő első témájának, a „Görög drá­mádnak izgalmas versenye, és hamarosan kamera elé lép­nek a római költészet kedve­lői is, hogy tudásukat össze­mérjék. A vetélkedő ezzel nem ér véget, a negyedik, ötödik és hatodik témára — amelyeknek megyei döntőjére július hónapban kerül sor — máris lehet jelentkezni a Me­gyei Könyvtárban, valamint a városi, járási és szakszervezeti könyvtárakban, A negyedik téma a spanyol irodalom arany századát foglalja magá­ba, Cervantes, hope de Vega és kortársainak művészetét, az ötödik Shakespeare és az an­gol reneszánsz dráma, hatodik az angol polgári forradalom és a restauráció korának iro­dalmával, Milton, Swift és kortársainak alkotásaival fog­lalkozik. tásálg. Korabeli újságok má­solataival, egykori politikusok és katonai vezetők fényképei­nek felhasználásával ismerteti a Horthy-féle fehérterror éveit s a második világháború ma­gyar vonatkozású főbb esemé­nyeit. A kiállítás második ré­sze a felszabadulástól nap­jainkig összegezi eredményein két. Külön rész foglalkozik a néphadseregben folyó katonai, politikai és kulturális munká­val. A tablók és fényképek el­készítésében a Bőrgyár és a 3437. alakulat KISZ-fiataljai vettek részt. A kiállítást a meghívott vendégek jelenlété­ben Németi Péter alezre­des nyitotta meg. Korszerűsítik Mohács közvilágítását Korszerű világítást kap Mo­hács belvárosa. Ebben az év­ben a MEGYEVILL tervei alapján a Szabadság és Dó­zsa György út közvilágítását korszerűsítik. A kandeláber­oszlopokat és lámpatesteket már megrendelték. A tervek szerint az idén be is fejező­dik a felújítási munka. HÍREK március Ernáiméi napja. 26 A Nap kél: 5.36, nyugszik: 18.05 órakor. A Hold kél: 2.45» PÉNTEK nyugszik: 10.56 órakor. kilencven éve, 1875, március 26-án hált " meg Kriza János erdélyi unitárius püspök, költő és folklorista. Már diákkorában Kolozsvárott „Viola” címmel folyóiratot indí­tott amely nevét később „Remény”-re cse­rélte fel. Kriza fiatalkori tisztahangú versei­nek. szelídhumorú, hangulatos dalainak része volt az irodalmi népiesség előkészítésében. Szívhezszóló, egyszerű dalai a székely nép érzésvilágát tükrözik olyannyira, hogy néhány költeménye, katonadala szinte népdallá iáit. Bums néhány költeményét magyar nyelvre ültette át. Leg­nagyobb irodalmi érdeme a székely népköltés termékeinek összegyűjtése és szakavatott hozzáértésre valló feldolgozása, új népdalterületet tárt fel. Mintaszerű gyűjtése „Vadrózsák” címmel elsőízben 1863-ban jelent meg. Ebben kerültek először a világ elé és váltak közkinccsé a legszebb székely népballa­dák, népdalok és mesék. Idő járásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: felhőátvor-’,"sok. átfutó esőkkel. Ma élénk, helyen­ként erős északnyugati, majd mérsékeltebb délnvugati. nyu­gati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 2—6, legmagasabb tn- " hő­mérséklet 9—13 fok között. A PÉCSI SÖVTTA 1946 elején az újságok cik­keiben szövevényesen összefo­nódtak a gazdasági kérdések a politikai és társadalmi prób­ám ókkal. Végső fokon eggyé s tartoztak ezek, de kissé kü­lön kell választani őket, hogy világosabban látható legyen a politikai erők mérkőzése. A fő kérdés a reakcióval szem­beni ellentámadás megindítá­sa volt és ekörül csoportosult minden. Az Uj Dunántúl ismét a ne­héz élelmezési helyzetet kez­di boncolgatni. Nyíltan meg­írja, hogy az elégtelen táplál­kozás majdihogy lehetetlenné teszi a bányákban és üzemek­ben a munkát. Egy másik cikkben, január 9-én „A de­mokrácia mostoha gyermekei” címűben a pécsi városházán dolgozók alacsony fizetését te­szi szóvá (havi 48 ezer pen­gő), amit azoknak juttatnak, akiket újonnan helyeztek a közigazgatásba, hogy „javítsák a horthysta szellemű közigaz­gatást”. Ezek alkalmazása csak ideiglenes volt, véglege­sítésük még csak fel sem me- rr't. ugyanakkor a régi szel­lemű tanácsnokok fizetését felemelték. A lap így látja az okot: „Az alacsony fizetésűe­vei t guvke-vek a korrvvció .i inai kúti lökiil, hogy alkal­matlanokká váljanakA Du­nántúli Népszava február 10-én: .......a dolgozó ember leghalálosabb ellensége itt áll az otthonok küszöbén, a vá­sárlásképtelen papírpénz és az üres piacok sivár képe”. Ez nagyon helyes, azonos irányvonal. Jogosan várni le­hetne a folytatást, de megint nem az történt. Ellenkezőleg, gazdasági kérdésben összecsap az Uj Dunántúl és a Dunántú­li Népszava. A munkásság soraiban a rossz ellátási viszonyok miatt nagy volt a csüggedés. Bab, kukoricaliszt és más hasonló még csak akadt korlátolt mennyiségben, de nem volt só, illetve csak a feketepiacon. Sót kellett szerezni, hogy a meglevő kevés élelmiszer fo­gyasztható legyen. A pécsi kommunista polgármester-he­lyettes egy pécsi nagykereske­dővel megállapodást kötött, hogy sót biztosítsanak pénzért, babért, lisztért és lencséért. A sőt előteremtették s elkez­dődött a „pécsi .sóvita”. A Dunántúli Népszava cik­ket jelentet meg és ebben azt állítja, hogy a nagykereske­dők gazdagodnak a városi só­üzleten. Ezt a városháza hiva­talosan megcáfolta: „Csak a hivatalos hasznot kapták, a várost semmi kár nem érte.” A választ a Dunántúli Nép­szava nem közli, az Uj Du­nántúl igen, holott a cikk nem is abban jelent meg. A szoci­áldemokrata lap újabb cikket közöl, amiben azt állítja, hogy véleményüket megcáfol­hatatlan adatok birtokában ír­ták, de az adatokat nem köz­ük. Ugyanitt a lap főszerkesz­tője a két munkáspárt együtt­működését támadja. Az Uj Dunántúl erre megírja, hogy ők nem kezdeményeztek sem­miféle sóvitát, ez a népszavá- sok ügye és szemére veti a fe­lelős szerkesztőnek, hogy job­ban tenné, ha olyan kérdések­kel foglalkozna a lapban, amelyek néhány mázsa sónál fontosabbak. Felsorolja, hogy sóügyben vitázik a lap, de nem közölte a két munkáspárt és a szakszervezetek közös felhívását az üzemi bizottsá­gok választásáról, de a fele­lős szerkesztő (Záhonyi Tiva dar) saját cikkének helyet ad. A vita végére a polgármester, Tolnai József tett pontot: „Nem tűrhetjük, hogy impo­tens kereskedők üzleti élhetet­lensége és áskálódása meg­bontsa a két párt harci egysé­gér. A Független Nép szótlan maradt ezügyben, nyilván örült a marakodásnak. A rossz ellátási helyzet miatt február 24-én sztrájkot kezdtek a pécsi bányászok, pedig már a széncsata megin­dítása volt napirenden. Ezzel az esettel kapcsolatban csak az Uj Dunántúl foglalt állást. Megállapítja, hogy a gazdasá­gi zűrzavart elhárítani célzó rendelkezéseket nem hajtják végre és így folytatja: „A ' sztrájk kitörésének kö­rülményei is arra engednek következtetni, hogy az bizo­nyos erők aknamunkájának tulajdonítható __ Pártunk a le gerélyesebben követeli, hogy a bányászság jogos panaszait haladéktalanul orvosolják ...” Vizsgálatot követel, hogy kik bírták rá a bányászokat erre a lépésre. A helyzet rendezésére azon­nal egyeztető tárgyalások kez­dődtek a két munkáspárt köz­ponti megbízottjainak részvé­telével. Az Uj Dunántúli idézi egy bányász véleményét, aki a megbeszéléseken így szólt: „Ma már mindenből kifogy­tunk, nincs mit eladnunk, ha csak éhező porontyainkat vagy síró asszonyainkat áruba bocsátjuk”. Az egyeztető tár­gyaláson szó esik arról is, hogy kik- bíztatták a bányá­szokat a sztrájkra? Kiderült, hogy nem, vagy csak néhány napja ismerik az illetőket. „Pár napos bányász” — mond­ta az egyik tanú Ferenc-akná- ról. A tárgyalások eredménye: valamit javult a bányászok el látása, kezdett kibontakozni a szén csata, amely átterjedt ro­hammunka néven az ipar és közlekedés területeire is. Ez lassan pozitívabb hangulatot hozott, mert a rohammunká- sok élelmiszer-ellátási kedvez­ményt kaptak. Ma már világosan tudjuk, hogy szélsőséges reakciós erők bírták rá a bányászokat a sztrájkra, embereiket átmene­tileg elküldték bányába dol­gozná, hogy bányásznak álcáz­va magukat szabadon lázithas- sanak. Ugyanekkor a ^'-oldali erők támadása eszmei téren is folytatódott Kászon József ; — Április 6—9 között a fel­szabadulás 20. évfordulója je­gyében Pécsett rendezik meg a 8. országos ifjúsági kamara, zene-fesztivált. A fesztiválon mintegy negyven zeneiskola hallgatói vesznek részt akiket a megyei és megyeközi, úgy­nevezett körzeti szakisko’ák bemutatóin válogattak ki. Mintegy négyszáz, zenét ta­nuló gyermek vesz részt a se­regszemlén, amelynek műte­rén az eddiginél nagyobb számban szerepelnek mai ma­gyar és szovjet művek. Ápri­lis 6-án este Paulusz Elemér és Antal György vezényletével díszhangverseny nyitja az ese­ménysorozatot. — A Pécsi Filharmonikus Zenekar március 29-én, hétfőn este Baján vendégszerepei. A zenekart Antal György ve­zényli. A műsorban fellép Bartha Alfonz, a neves fiatal Mozart-énekes is. — Pécs város egészségügyi szolgálatához tartozó orvosok részére március 27-én, fél 10 órakor továbbképző előadás lesz a Szülészeti Klinika tan­termében. Ezen a napon az orvost rendelőkben ügyerit. szolgálatot tartanak — csak sürgős esetek részére. — A palackozott borok ha­zai forgalma az utóbbi négy évben csaknem négyszeresére növekedett. Több palackozott bor kerül exportra is. Az idén a tervek szerint 440 000 hekto­liter bort töltenek literes, hét­deci s üvegekbe, a kereskede­lem és a vendéglátóipar azon­ban már hatszázezer hekto­liter palackozott bort igényel­ne. Az idei mennyiséghez kö­rülbelül 55 millió palackra lenne szükség, s ennyivel a pincegazdaság nem rendelke­zik. Az utánpótlásként rendelt 8.5 millióból az első negyed­évben egyetlen palackot sem kaptak. A becslések szerint jónéhány millió palack hever kihasználatlanul a háztartások ban. Az így elfekvő palack­mennyiség begyűjtése jelentő­sen enyhítené a hiányt. — Elkészült a szigetvári vár belső rekonstrukciójának föld­munkája. A Műemléki Fel­ügyelőség július végéig befe­jezi a falkonzerválást is. — „Expedíció a jövőbe"' címmel a napokban kiállhás nyílt a Bártfa utcai Általános Iskolában. A kiállítás minden délután 3-tól 6-ig tekinthető meg és április 18-ig lesz nyitva tartva. — A ül. kerületi tanács 26-án délelőtt 9 órakor a Sas­vári Endre Művelődési Ház­ban ülést tart. Az ülésen a múlt évi zárszámadások, az 1965. évi költségvetés, város- fejlesztési terv és az egyetemi városrész építésének tervei a főbb napirendi pontok. — Bolgár kiráiKh:’'-söpört érkezik ma délelőtt Pécsre a felszabadulás ünnepére Száz- nyolcvan bolgár vendég te­kinti meg a város nevezetes­ségeit és a bolgár felszaba­dító csapatok egykori harcá­nak színhelyét. — Ma lengyeltótiban sor­solják a lottót. A lottó 13. iá- tékheti nyerőszámait március 26-án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Lengyeltótiban sorsolja a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Mivel ebben a hónapban ez az utolsó szám­sorsolás, ezúttal döntik el azt is, hogy a hétfői tárgynyere- mény-húzáson melyik hét szel­vényei vesznek részt. Árnm«7.nnet — Áramszünet lesz 1965. március 28-án nagyfeszültségű vezetékein­ken végzett munkák miatt 8—12 óráig Vasas I. falu és telep, Va­sas n. falu és telep, István-akna, Rücker-akna trafó körzetében. — Áramszünet lesz március 15—31-ig 8—17 óráig hálózatátépítés miatt a Madách Imre u., Erreth L. u.. József Attila u. és a Megyeri út keleti oldalán, valamint Szentkút és környékén. — 26—81-ig 7—16 óráig Kertváros egész területén. Dolgozókat alkalmaznak A Kozármislenyi Gépállomás gyakorlattal rendelkező hálózati villanyszerelőket vesz (el. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a részlegvezetőnél a gépállomáson. Telefon: Kozármisleny 4. 58881 ár (.óhajtókat felveszünk. ÉM. Épí­tőipari Szállítási Vállalat 2. sz. Üzemegység, VII. Kirendeltsége, Pécs, Felsővámház o. 5. 15423 * A Pécsi Fémipari Vállalat laka­tos (karosszéria-lakatos) és autó­szerelő szakmunkásokat keres fel­vételre. Jelentkezés: Pécs, Felső­malom u. 13, sz. Munkaügyi osz­tályon. 75434 * Mozgó fagylaltárusokat alkalma­zunk Ounaszekcső, Bóly, Szentlő- rinc, Pécsvárad, Sásd, Mágocs, Sellye, Vajszló, Villány, Beremend telephellyel. Jelentkezés azonnal a felsorolt községekben a Föld­művesszövetkezet Kereskedelmi Osztályán. Fagylaltárusltáshoz al­kalmas járművel rendelkezők előnyben. ^ 75574 Keresünk felvételre esztergályos, marős és gyalus szakmunkásokat. Jelentkezés: Pécsi Vasas IStsz., Zsolnay u. 15. sz. Munkaügyi osz­tályon. 75664 * Két fiatal építészt, vagy általá­nos mérnököt azonnali belépéssel alkalmazunk beruházási munka­körben. Jelentkezni lehet: Pécs m,1. városi Tanács VB tervosztá­lyánál. 520 Mohács városi Tanács VB Épí­tési és Közlekedési Osztálya pá­lyázatot hirdet műszaki ügyintéző I. állás április 15-évcl történő betöltésére. Feltétel: építőipari technikumi végzettség, Illetmény a 116/1960. Mü. M. sz. utasítása szerint. A pályázatokat a Mohács városi Tanács VB Építési és Köz­lekedési Osztály, Mohács, Széche­nyi tér 1. címre kérjük beküldeni. 312 * Esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat felvesz az ÉM. Epítögépjavítő és Gyártó V. 7. sz. Gyára, Pécs, Vasút u. 3. 313 * Könyvelésben iártas árukönyve­lőt szerződéses munkaviszonyra, azonnali belépéssel felveszünk. Baranya megyei AGROKER. Pécs. Megyeri út 90. 293 * Megyei Élelmiszeripari Vállalat felvételre keres hegesztővizsgával rendelkező lakatos szakmunkást, (gk.-vezetői Jogosítvánnyal rendel­kezők előnyben), valamint gya­korlattal rendelkező raktárost. Ajánlatokat Írásban .Élelmiszer” jeligére kérjük a Sallai utcai hi'- detőirodában leadni. 302 * A Mecseki Szénbányászati Tröszt állandó munkára keres föld alatti dolgozókat. Felvételt nyerhetnek az egészséges 18—40 év közötti férfiak. Kereseti lehetőség telje­sítménytől függően. Távol'akők részére legény szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: tstván-aknán, Péesszaboleson, vagy Zobák-ak- nán. Komlón. l

Next

/
Thumbnails
Contents