Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

2 napló 1965. MÁRCIUS 2»„ Mezőgazdasági kízitnyviárak Pécsett A pécsi városi könyvtár programjába vette, hogy a jövőben rendszeresen segíti a város peremterületein élő me­zőgazdasági foglalkozású ol­vasóit. A szakmai műveltség elősegítése céljából mezőgaz­dasági kézikönyvtárat állíta­nak össze mindazokon a he­lyeken, ahol fiókkönyvtár van és termelőszövetkezet is működik. Ennek az akciónak a keretében nemrég két író- oivasó találkozót rendeztek, egyet Nagyárpádon, egyet pe­dig Gyárvárosban. Mindkét mezőgazdasági jellegű talál- kazón J. Horváth László, több mezőgazdasági szakkönyv or­szágos hírű szerzője tartott ' ' ’adást a kisállattenyésztés­ről. Film Film Fi lm Film Déltől hajnalig Fábián Zoltán és Rényi Te más filmje a Tanácsköztár­saság hősi időszakát ábrázol­ja részben irodalmi, részben látványosságra törekvő film­szerű eszközökkel. Fábián Zoltán „Három kiál­tás” című kisregényéből ké­szült új magyar film főhőse a Vörös Hadsereg egyik fia­tal parancsnoka, akinek a Tanácsköztársaság bukása után, a legválságosabb front­szakaszon, az intervenciós csapatok előrenyomulása ide­jén kell döntenie becsületről, emberek életéről, választania a szerelem, vagy a biztos, de Ostrom a vetőmagvakért Csütörtök délben én vol­tam a kétszázharmincharmadik vevő a Pécs és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet Bajcsy Zsilinszky úti vető­magboltjában. Bár ebédidő­ben megritkult a sor, az aj­tóban mégis ott állt a rend­őr, aki távol tartotta a bejá­rattól a várakozókat. Nem csoda, hogy a tömeg türelme fogytán volt. — Másfél órája ácsorgunk... Benn négy rétegben tapadt a tömeg a pulthoz és várt, — viszonylag türelmesen —mert ez már a rév volt a tenger­nyi várakozás után. Csak akkor csattant fel újból fel­háborodottan egy-egy vásárló, amikor rá kellett jönnie: hiá­ba töltötte el a d.élelőttjét, egy dekát se kap a magból, amit keresett. Nincs például mák, sőt a vöröshere kivéte­lével nincsenek gazdasági magvak, mert nem szállít fo­lyamatosain az ellátó válla­lat. Az üzletben, az eladók meg­feszített, szinte emberfeletti munkája ellenére, lassan ha­li a kiszolgálás, bár tegnap lüldött egy segítséget a föld- :Tiűvesszövetkezet. Meláth La­jos boltvezető azt mondja, hogy a vásárlók tavaszi ro­hama évről évre megismétlő­dik. Sem a magánosok, sem ;i. termelőszövetkezetek és ál- Lm: gazdaságok nem gondol­nak időben a vetőmagbeszer­zésre s csak akkor jelentkez­nek, amikor elérkezik a ve- tésre alkalmas, szép idő. Az üzlet a tavaszi idényben bo- rvolítja le éves forgalmának 1 üromnegyéd részét. Ezekben í napokban 300—350 000 fo- íin ára magot adnak el, s s:süo summát tesz ki azoknak a magoknak az értéke is, amit munkaidő után, utánvét­tel adnak postára. A tumultus megszünteté­sére volna két javaslat. Az eyvlk a bolt dolgozóié: vál­laljak a 'többletmunkát, ha engedélyt kapnak az üzlet nyigzatartási ideiének meg­hosszabbítására. A másik a vásárlóktól hangzott el: ál­lítsanak munkába újabb el­adókat. A döntés az illetéke­sekre vár. Elképzelhető, hogy mindkét javaslatot megvaló­sítják, sőt emellett lehetővé teszik, hogy a tavaszi idény­ben — éppúgy, mint valaha a Mauthner-cég tette — leg­alább a nagyobb községekben és a város peremterületén lévő boltokban árusíthassa­nak tasakolt vetőmagvakat. H. M. becsületes halál között. A történet eredetileg lélektani dráma, Fábián szép megfo­galmazásában a nosztalgikus szerelemmel átszőve a törté­nelmi korszakot megjelenítő művek közül egyik legjobb, legsikerültebb. A film is a lélektani vonalra épít, de úgy tűnik, a rendező nem elége­dett meg belső síkon bonyolódó drámai történésekkel, s a lé­lektani drámát látványos, mozgalmas képsorokkal egé­szítette ki. A csatajelenetek kétségtelenül pergőbbé teszik a filmet, hiszen a történet néhol, már-már megáll, s a lassú szürkülésben kis híján unalmassá válik az egész té­ma. A mozgalmasabb, és kül­sőségeikben ható jelenetek ezt a problémát megoldják, Ré- nyi Tamás kulturáltan, maga­biztos rutinnal alkalmazza eszközeit. A filmben mégis marad egy kevés Kegyesség, valami felemás iz. Az alap­vető probléma valószínűleg onnan adódik, hogy a film alkotói mindvégig megma­radtak a belterjes történet keretei között, érdekes, szere­tett hőseik mellett, s a lélek­tani történések nem Hatód­tak át a Tanácsköztársaság történelmi időszakának jelleg­zetes légkörével, mintha nem­csak a fiatal parancsnok és dandárja szakadt volna el a főparancsnokságtól, hanem egy kicsit, éppen a hőseik kedvéért, maguk az alkotók is. A kis mértékű stílustörés ellenére is érdekes, színvona­las alkotás Fábián és Rényi Tamás filmje. Nagy érdeme, hogy pátoszmentesen, az em­beri kapcsolatok összefüggé­seiben ábrázolja a kor hőseit, s a központi figura követke­zetes embersége, forradalmi becsületessége példaként áll­hat a ma embere előtt is. Jók voltak Herczenik Mik­lós felvételei, művészi hatá­suk hangsúlyozta a belső, lé­lektani drámát. A parancs­nok figuráját Bujtor István hibátlanul, nagy átéléssel je­lenítette meg, Szakáts Miklós Vajda századosa előírásos je­lenség, Koncz Gábor Lovász komisszárja a „Déltől hajna­lig” legjobb alak'tása volt. Bertha Bulcsn A város távlati fejlődéséről tájékoztatták a pécsi vállalatokat Pénteken délután a városi tanácson a nem tanácsi vál­lalatok részére tájékoztatót tartott Gócz Béla, a városi tanács vb-elnökhelyettese „A városfejlesztési tervek célki­tűzései és a fejlődés iránya” címmel. — Elkészült Pécs város 20 éves távlati tervének első üteme, amely felöleli a város fejlesztés egész problémáját, — mondotta Gócz elvtárs. — Tovább folytatódik a nyugati városrész építése. A bolgár- kerti építkezések, ahol 853 lakást adnak át, lassan be­fejeződnek. Jóváhagyásra vár a Szigeti út felépítésének é- a budai városrész rendezésé­nek terve, beleértve a Balo- kány környékét is. Most dol­goznak a Makár és a Mecsek oldalának beépítési tervein. — Nagy gondot fordít a vá­rosi tanács az utak javítására és rendbentartására. Évente mintegy 18 millió forintot költünk útfelújításra. Termé­szetesen a város minden ut­cáját nem tudjuk egyszerre rendbehozni, a megterheltség dönti el, hogy melyik utca kerül felújításra. A Pécsett sok gondot okozó gázellátás pillanatnyilag meg­oldottnak , látszik, — de ez nem megnyugtató. A gázprob­lémák elkerülése végett sor kerül egy nagy benzinbontó berendezés megépítésére, ami lehetővé teszi a lakosság igé­nyeinek maradéktalan kielégí­tését. A benzinbontó kapac- tása 20 000—120 000 köbméte­rig állítható, így folyamato­san biztosítható a gázellátás. — Tovább folytatódik a nagyarányú városrekonstruk­ció, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő húsz évben a múlt században épült lakóhá­zakat szanálják, mert állan­dó építőipari kapacitást köt le javításuk és így nem gaz­daságosak. Az így felszaba­duló összeget új lakások épí­tésére állíthatjuk majd be — fejezte be tájékoztatóját Gócz Béla elvtárs. — Bábelőadás lesz március 21­én, vasárnap de. 10 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Műsor: Erdei iskola és Aranytojás, (x) HÍREK március Hubert napja. 20 A Nap kél: 5.48, nyugszik: 17.56 órakor. A Hold kél: 21.34, SZOMBAT nyugszik: 7.23 órakor. kilencven éve, 1875. március 20-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Zeneakadémia Létrehozásában nagy sze­repe volt Liszt Ferencnek, akit s került az új intézmény első elnökéül is megnyerni, A világhírű mester egyúttal elvállalta a legmagasabbfokú zongoraképzési szak ve­zetését is. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, a zeneszerzés tanszékét pedig aZ ugyancsak hírneves Volkmann Róbert ve­zette. Fennállásának első éveiben az új tanintézet főként zongoramüvész-képz^ssel foglalkozott, s csak ezután bővítették mű­ködési körét ének-, zongora-, hegedű-, majd gordonka- és karmester-szakokkal. A Zeneakadémia, amely alapító ónak 50. évfordulóján Zeneművészeti Főiskolává alakult á* kéz-, dettöl fogva nagy megbecsülést vivott ki. Az utóbbi vole évtizednek csaknem valamennyi magyar zeneművésze nagy énekese tehetségének kifejlesztését, művésszé képzését falai között nyerte. — A városi tanács felhívja a város lakosságát, vállalatok, intézmények vezetőit, hogy március 21-re, a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása év­fordulójának ünnepére a lakó­házakat, illetőleg a középüle­teket nemzeti színű és vörös zászlókkal lobogózzák fel. — A Tanárképző Főiskola fizikai előadótermében 21-én, vasárnap délelőtt 11 órai kez­dettel „Elektromágneses hul­lámok” címmel kísérletekkel illusztrált előadást tart Süli Árpád főiskolai tanársegéd. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség. — Az idén Pécsett rendezik az országos ifjúsági kamara­zene-fesztivált. A rendezvény három napos lesz és április 7- én, 8-án és 9-én bonyolítják le. A területi selejtezők már lezajlottak és az így megma­radt legjob kamaraegyüttesek és zenekarok jönnek el Pécs­re. A VIII. országos ifjúsági kamarazene-fesztiválra össze­sen négyszáz gyermek és ifjú érkezik. — Doktorráavatás lesz már­cius 27-én, szombaton délután 2 és 3 órakor a Pécsi Tudo­mányegyetem Jogi és Állam­tudományi Karán az egyetem aulájában. Ez alkalommal 31 nappali és 39 levelező hall­gatót avatnak doktorrá. — Slágerparádét rendez március 22-én délután 6 és este fél 9 órakor az Országos Rendező Iroda a meszesi mű­velődési házban. Fellépnek: Pécsi Ildikó, Váry Éva Bara- nyi László a Pécsi Nemzeti Színház művészei, továbbá Krizsdk Alfonz pairódista és Kovács Árpád Cavalcad Com­bo tánczenekara. A televízió műsora március 20-án, szombaton: 16.00: Kis zenetörténet. Szín« padi muzsika. Az Országos Filharmónia általános iskolai bérletsorozatának előadása a Zeneművészeti Főiskola nagy­terméből. 17.53: Hírek. 18.00: Belépés csak tv-nézőknek. Lá­togatás a Párttűrténetí Inté­zetben. 18.40: Falusi könyves«, polc. 18.45: Van kedve táncol­ni? 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.50: Hétről hétre... 20.00: A vidéki kórház. Ame­rikai burleszkfilm. Főszereplő: Stan és Pan. 20.20: Magazin. A Tv-híradó melléklete. 20.40: Kamara varieté. Artistaműsor a stúdióból. 21.15: Irodalmi képeskönyv. Nagy Lajos: Egy óra a Grfin-irodán. 21.50: Mű­vészportré. Fodor János éne­kel. 22.20: Farsangi karnevál. Riportfilm. 22.40: Tv-híradóv 2. kiadás. — Ifjúsági napot rendez március 21-én, vasárnap, fel­szabadulásunk 20, évfordulójá­nak tiszteletére a sásdi járási KISZ-bizottság. Délelőtt 10 órakor kerül sor a nagygyű­lésre, majd érdekes sport- és kulturális program várja a résztvevőket. Az ifjúsági na­pot nagyszabású bál zárja be. — Megkezdték a korai me- legágyi saláta és retek szedé­sét a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet kertészetében. A közeli napok­ban folyamatosan szállítanak Pécsre, mintegy ezer fej sa­látát értékesítenek. (3) FÖLDREFORM, NÉPBlRÖ­SÄG, DEMOKRATIKUS közigazgatAs A március 23-án megjelent földreformtörvényt, már áp­rilis 4-én egy keményhangú leleplezés követi. Az Uj Du­nántúl a Szabad Nép április 1-i cikkét vette át, amely azt taglalja, hogy milyen erők működnek, hogyan akarj ik meglassítani a földosztást, hogy a parasztság reményét veszítse, elcsüggedjen. A mon­danivalót helyi körülményekre is szánhatta a lap szerkesztő­je, mert április 7-én megtol- dották a témát. Ekkor kide­rült, hogy 1945. április 6-áig 16 971 hold földet osztottak ki Baranyában és nagyon kevés­nek tűnik ez a föld a jelent­kezők létszámához viszonyít­va. Itt fontos megemlíteni, hogy a földosztás ellen nem lépett fel egyöntetűen és azonnal a földbirtokos osztály minden tagja. Volt egy olyan rész, amelyik lassítani akarta, akik ellen a Szabad Népből átvett cikk is szólt. Volt egy másik rész, amelyik nyíltan nem lé­pett feL Ez abban reményke­dett, hogy nem lesz elég igénylő és emiatt a törvény végrehajtása csak részleges lesz. Az Uj Dunántúl április 7-i cikke viszont már kijelen­tette, hogy több az igénylő, mint a kiosztott föld. Tehat van igénylő! Április 20-án már 13 000 új birtokosról szá­mol be a lap, ami azt jelenti, hogy gyorsult a földosztás. Ezt szorgalmazta napokon át az újság, ami aktuális politikai okokból és gazdasági problé­mákból fakadóan nagyon fon­tos volt. Vetni kellett, bőver tavaszt mutatott a naptár és ha nem bonyolódik le gyor­san a földosztás, az éhínség pusztít majd. Az élelmezési helyzet ebben az időszakban már rendkívül rossz volt. Egy plakát jól példázta a helyze­tet: a földműves szájából vé ve ki szemenként a magot, ülteti a búzát. A felirat: „És mégis lesz kenyér! A Ma­gyar Kommunista Párt”. A földbirtokosok a földosz­tás meggyorsulását látva fo­kozták aktivitásukat és nyílt ellenzéki erővé váltak. Tele­szórták Pécset, a falvakat, egész Dél-Dunántúlt fenyege­tésekkel, rémhírekkel. A ren­delettel ellentétben azt ter­jesztették, hogy visszaveszik a földet, ha kimennek az or­szágból a Vörös Hadsereg egy­ségei. Ha nem mennek ki, ak­kor is visszaveszik a tulaj­donosok a választások után. És butulj magyar, régi recept szerint: az újgazdák termését elrekvirálja a Vörös Hadse­reg! Belépett a sorba a val­lásos frázisokba burkolt kle­rikális agitáció elővéve a tíz- parancsolatot, hogy más tu­lajdonát ne kívánjad. Tény, hogy a politikai front bonyo­lult lett. Az Uj Dunántúl nagy eré­nye, tekintettel arra, hogy ek­kor még koalíciós lap volt. jól harcolt a bizonytalansá­got, nyugtalanságot keltő rém­hírek és terjesztőik ellen. Vi­lágosan kimondta, hogy kik és milyen célokkal keltik a hazugságokat, hogy a földre­formot visszacsinálni nem le­het. Emellett még arra is volt ereje, hogy még egy politikai frontot nyisson. Április 18-án közli a lap a népbíróságok megalakulását és nyilvános­ságra hozza a népbíróság pé­csi vezetőjének nyilatkozatát, amelynek az a lényege, hogy a háborús és népellenes bű­nösök ellen indítanak eljá­rást, nem bosszút állnak, ha­nem ítélkeznek. A későbbiek­ben a népbírósági tárgyalások jelentős politikai fórumokká is váltak, ahol nagy szenve­déllyel csaptak össze a bal­oldali, a mérsékelt és a reak­ciós erőkj A politikai csatározások baloldali erőgyarapodására jellemző, hogy az előbbi két téma mellett még harmadik is napirendre kerülhetett. Az Uj Dunántúl megtámadta a reakció egy másik hadállását, a közigazgatást. Nem tapoga­tott, hanem első alkalommal átalakítást követelt, mert a megváltozott időknek, megvál­tozott közigazgatás kell. A lap beszámolt arról, hogy sok horthysta beállítottságú hiva­talnok maradt a helyén és a kibontakozó új korszak ren­delkezéseinek végrehajtása nehézkesen, döcögve halad Érdekes volt a reagálás a re­akció részéről: tanult embe­reket követelt a közigazga­tásba. (Az átalakítást követe­lő baloldali erők sem analfa­bétákat akartak a közigazga­tásba rakni!) A kifelé nagyon hatásos állásfoglalás mögött az rejtőzött, hogy a munká­sok és parasztok ne kerülje­nek a közigazgatásba. Igaz, ekkor még nem volt jelentős számú munkás és paraszt, aki alkalmas lett volna közigazga­tási munkára, de akadt. Rész­ben őket, részben pedig as addig alacsonyabb beosztás­ban dolgozó, néphez hű hiva­talnokok előléptetését akarták a baloldali erők. Amikor ez világossá vált, Pécsett és a járási székhelyeken a reakció olyan álláspontot foglalt el, hogy a közigazgatás legyen politikamentes. Az UJ Dunán­túl 1945. április 23-i száma ban fellép e politikai abszur­dum ellen és fejénél, a Pécsi Nemzeti Bizottságnál kezdi a politikai követelés gyakorla­tának valóraváltását. Követeli, hogy alakítsák át a személyi összetételt, olyanok kerülje­nek ebbe a szervbe, akik ké­pesek leszámolni a múlt min­den maradványával. Jelenleg — állapítja meg a lap — a nemzeti bizottságokban gyen­ge és sivár a reakció elleni harc. A cikkből kiderült hogy a Pécsi Nemzeti Bizottságban akadt olyan személy, aki nvíi- tan fellépett a reakció védel­mében. A cikk megjelenese után személyi változások tör­téntek a Pécsi Nemzeti Bi­zottságban. Ez időben ünnepeltük az első szabad május elsejét, amelyen a két munkáspárt egységének demonstrálása volt a legfőbb politikai mondani­való. Május 10-én rendkívüli kiadásban közli az Uj Dunán­túl a háború végét és azonna1 közzéteszi véleményét, hogy a fasizmus vereségével itthon is új szakasz kezdődik. Má­jus 13-án megjelenik a jelszó: Aki nem dolgozik, ne is egyék! Május 10-én harcot hirdet és követel a feketézők ellen, má­jus 25-én megjelenik az első ismertetés az MKP újjáépítési programjáról, amely távlatot nyitott, a tétovázást, az egy­helyben topogást mozgással ’’tóttá fel. Kászon József t I i

Next

/
Thumbnails
Contents