Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-20 / 67. szám
MÁRCIUS 20. napló 3 Harmincezer ember mozdult meg a megyében Már az első napon kb 7 vagon Arvalint helyeztek el a földeken Vasárnap estig befejeződik a mezeipocok irtása Baranyában A Dráva és a Duna között a Zseliciül egészen a jugoszláv határig benépesültek a baranyai szántóföldek, kertek., gyümölcsösök s minden talpalatnyi föld, ahova ezek a veszélyes kártevők befészkelték magukat. Csütörtökön reggel mintegy 30 ezer ember mozdult meg Baranya megyében, hogy megálljt parancsoljon a mezeipocok már eddig is sub-os veszteségeket okozó kártételének. Igazi irtóhadiárat ez, melyhez foghatóra még az öregek sem emlékeznek megyénkben. Egves községek valósággal el- néntelenedtek. Csütörtökön pontban reggel nyolc órakor megindultak a csatárláncok és vég'gpásztázták az egész határt. Az offenzíva megindulása előtti alapos szervező munkának köszönhető, hogy a vé- dekezószer időben eljutott a községekbe, s hogy az előre megadott időpontban néhány község kivételével mindenütt megkezdték a védekezést A siklósi járásnak mind a 86 községében megindult csütörtökön a mérgezés. A sely- lyei és siklósi középiskolák felsőtagozató diákjai is kivették részüket a munkából. A szigetvári járásban Csertő és Pettend kivételével minden község a megadott időben kezdte meg a védekezést. A három nap alatt 84 966 hold földterületen végzik el a mérgezést, összesen 315 mázsa ArvaUnt szórnak ki. Csütörtökön és pénteken 5500 ember irtotta az egereket ebben a járásban. Mohácson, ahol talán a legerősebb volt a fertőzés. nemcsak a járás, de a város is védekezik. Mohács határától — a bári országút mellett — egészen a Dunáig az egész mohácsi szőlőhegyet átfésülték s az ott található egérlvukakba elhelyezték az Arvalint. A pécsváradi járásban a 31 községből 26-ban indult meg csütörtök reggel a munka, mintegy 3500 ember részvételével. Ekkor még 2,5 vagon Arvalin várt kiszórásra, melynek mintegy felét már az első nap felhasználták. A kis lélekszámú Nagypall községben 180-an vették ki részüket a társadalmi védekezésből s péntek estig — a megyében elsőként — be is fejezték a mezeipocok irtását a nagypalii határban. Ebben a járásban az Ipari dolgozók is nagyszámban segítették a méregkampányt, sokan szabadságot kaptak, mások pedig munkaidő után csatlakoztak falujukban a csoportokhoz. A pécsi járás 62 községéből az első nap, március 18-án még csak 56 községben kezdték meg a szervezett védekezést, pénteken azonban mar az egész járás védekezett. A sásdi járásban egyetlen község sem halasztotta el a kezdés kötelezően előírt időpontját Itt községenként átlag 100—150-en vették ki részüket a kampányból s minden 15—20 fős csoport élére munkacsapat-vezető állt. A munkacsapat-vezetők felügyelnek a mérgezés szakszerű elvégzésére és az egészségügyi óvórendszabályok betartására. A megelőző oktatásoknak — melyeket a hét elején minden községben megtartottak — és a jó szervezésnek köszönhető, hogy bár már az első napon mintegy 7 vagon Arvalint kiszórtak, a megyében mérgezésről még nem érkezett jelentés. Az 1,5 százalékos cink- foszfidot tartalmazó Arvalin- készítmény nemcsak a mezci- pocokra, hanem az emberre is igen erős méreg. Használatánál az óvatosság nagyon fontos, de az előírások pontos betartásával a mérgezés köny- nyen elkerülhető. Tekintettel arra, hogy rendkívül nagy tömeg kapcsolódott bele a védekezésbe, felhívtuk a pécsi klinikákat és kórházakat, ahol arról tájékoztattak, hogy eddig egyetlen mérgezettet sem szállítottak be a kórházakba, i Arról azonban érkeztek hírek, hogy néhány helyen háziállatokat, elsősorban baromfit pusztított el a méreg. Diós viszlón például figyelmetlenségből az országút egy kis szakaszára is kiszórták az Arvalint s néhány tyúk azonnal elpusztult. Az anyagi kár csak pár száz forint, de kis figyelmességgel ez is elkerülhető lett volna. Pécs megyei jogú város hétfőn kapcsolódik bele az általános méregkampányba. Mint az előzetes határszemlék során kiderült, a megye legkevésbé fertőzött területe Pécs és környéke, a kötelező védekezésit ennek ellenére itt is elvégzik. Erre a célra 100 mázsa Arvalint kapott a város s ezt elsősorban a termelő- szövetkezetekben fogják felhasználni. Az első és második kerületből 500 főt, a harmadik kerületből 200 főt rendelnek ki a kötelező védekezés végrehajtására. A napok óta tartó száraz, meleg idő kedvező a munkához, mert elősegíti a méreg hatását. Az első és második nap üteme alapján megállapítható, hogy négy nap leforgása alatt, vasárnap estig — Pécs város kivételével —, az egész megyében befejeződik a mezeipocok elleni védekezés. Tudományos ülésszak Pécsett hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Magyar Tudományos Aka démia Dunántúli Tudományos Intézete, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog tudományi Kara, a Pécsi Tanárképző Főiskola, a Pécsi Állami Levéltár, a Városi és Megyei Könyvtár hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából 1965. március 22- től március 27-ig tudományos ülésszakot rendez az egyetem aulájában. Az ünnepi megnyitó ülésre március 22-én 11 órakor kerül sor. Beszédet mond dr. Don- hoffer Szilárd országgyűlési képviselő, rektor, az MTA levelező tagja. Az elnöki megnyitó után Szentistványi Gyu- láné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője mond ismertetőt Pécs város és Baranya megye tudományos életének és felsőoktatásának 20 évéről. Március 22-én 16 órakor az orvostudományi szekció keretében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter tart előadást orvosképzésünk néhány kérdéséről. Március 23-án 10 órakor az állam- és jogtudományi szekció keretében dr. Száméi Lajos tanszékvezető egyetemi tanár a Magyar Népköztársaság államszervezetének kialakulásáról és fejlődéséről tart előadást. Dr. Bihari Ottó tanszék vezető egyetemi tanár államszervezetünk néhány mai kérdését ismerteti, majd dr. Szo- táczky Mihály tanszékvezető egyetemi docens, dékánhelyettes, a népi demokratikus fejlődés egyes sajátosságairól beszél. Dr. Földes Iván tanszék- vezető egyetemi docens A mezőgazdasági igazgatás a szocialista átalakulás szolgálatéban címmel tart előadást. Március 23-án 16 órakor az orvostudományi szekció előadás-sorozatára kerül sor. Dr. Ernst Jenő tanszékvezető egye térni tanár, az MTA tagja. Az izomműködés és izommunka címmel tartja meg előadását. Dr. Andik István egyetemi docens A tüdő képlékenysége, különös tekintettel a szilikózisra — témáról, dr. Barna Kornél egyetemi adjunktus pedig Baranya megye és Pécs város fertőzőbeteg-ellátásának néhány kérdéséről ad számot. Március 24-én 10 órakor az állam- és jogtudományi szekció keretében dr. Papp Tibor tanszékvezető egyetemi tanár előadására kerül sor A házasságon kívül született gyermek a felszabadult társadalomban címmel. Dr. Földvári József egyetemi docens A büntetőjogi gondolkodás átalakulása címmel tart előadást. Március 24-én 16 órakor az orvostudományi szekció keretében dr. Kerpel-Frónius Ödön tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA levelező tagja a csecsemőkori tömegbetegségek aktuális kérdéseit ismerteti, dr. Farkas Gyula egyetemi adjunktus Az orvosszakértői bizonyítás fejlődése a felszabadulás óta címmel tart előadást. Dr. Salamon Antal Újjáalakultak a községi uöbizoffságok A jövő héten megfakulnak a járási nőtanácsok és elkészítik programjukat Február 21 és március 10 közötti időszakban megyeszer te újjáválasztották a községi nőbizottság'' kát. A választási gyűléseken megvitatták az elmúlt időszak munkáját, az új — elsősorban termelési —feladatokat. Az újjáválasztások mintegy ötvenezer baranyai asszony részvételével zajlottak le. Ebben az időszakban 68 termelőszövetkezeti nőbizottságot is újjáválasztottak, illetve hármat megalakítottak A községekben, az újjáválasz tások során megválasztották a járási nőtanács tagjait is. A jövő héten kerül sor a járási nőtanácsok alakuló ülésére. Hétfőn a mohácsi, kedden a siklósi, szerdán a szigetvári, csütörtökön pedig a sásdi járásban alakul meg a járási nőtanács. A pécsvárad’ járásban március 30-án, a pécsi járásban pedig március Síén tartják meg az alakuló ülést, amelyen elkészítik a járási nőtanács programját, megvitatják a legfontosabb feladatokat, a termelési mozgalmak kiszélesítését és meg választják a járási nőtanács végrehajtó bizottságát. Ez is egyik szép üzeme Baranyának. A Máriagyúd felé vezető nyárfasor mentén — mályvaszínű modern épületcsoport. Nagyon világos. hatalmas ablakok mögött még nappal Is neon- fénv világít. A gyárudvart parkosítják — fák, bokrok, zöldellő fű, keskeny betonjárdák. A levegő kristály- tiszta. Fiúk, lányok támaszkodnak háttal a falnak, arcukat a napra fordítják, ebédszünet van. Illuzórikusán békés kép ez. Pedig a kesztyűgyártás nem tűri az illúziót; a munka nehéz, akár a kesztyűt VBiTÓ nők hajlott hátát nézem. akár az izzadó szabászokat, akik vágják-nyújt- ják a bőrt, amelyből kesztyű lesz s a kesztyű szépen csomagolva útrakél majd Svédországba, Ausztráliába, a Szovjetunióba, Angliába, s a jó ég tudja még hova. A piacot meg kell tartani, minden szállítmánynál meg kell harcolni a konkurren- ciával. S mi mással, mint a minőséggel? S a „minőség” hallatára itt már összecsapnak nemcsak a vélemények, hanem néha az indulatok is Lehet itt szert tenni prémiumra, de könnyen lehet fizetni büntetést is. Azt mondja Nádori renc vég-meós: — Két tűz között gyünk... — Miért? — Ha visszadobom a kesztyűt, megharagszik a varrónő vagy a szabász, ha pedig átengedem, fejmosást kapunk a vezetőktől. Két tűz között? Milyen két tűz között? Jó minőségű kesztyűt kell gyártani s akkor nincs harag — mondanám Nádorinak, s ez így mondjuk igaz is, esak- Itoer mégsem ilyen egysaoKÉT TŰZ KÖZÖTT? Fevarű. A bőrnek különböző a minősége: szakadhat, lehet kopott, esetleg „flankos”, azaz vékony. A bőrökön piros és kék tintás pecsétlenyomatok is találhatók, amelyekkel még a bőrgyárakban jelölik az árut. A szabásznak 25 pár kesztyűt kell kihoznia 600 négyzet- decimétemyi bőrből e hibák ellenére is. És ha sikerül, sőt többet sikerül kihoznia, akkor prémiumot kap, ha nem sikerül, akkor ő fizet. A szabász vakmetszést csinálhat, a varrónő melléje varrhat, akkor ez már selejt. S amit már javítani kell, az ismét időbe, pénzbe kerül, s ez utóbbit a selejtgyártó saját zsebéből fedezi. — A menetközi meós naponta négyszáz kesztyűt néz át, de emellett más feladata is van, amit el kell látnia — mondja Nádori Ferenc. — Ha átcsúszik a selejtes kesztyű, mi észrevesszük a vég-ellenőrzés során. — S akkor ml történik? Széttárja kezét: — Nem tehetek mást, visszaküldöm, és aki elkövette a hibát, fizet. Húszharminc, vagy esetleg száz forintot is havonta. — És ki fizet? — A szabász vagy a varrónő. — A meós nem, ha átenr gedte? — Nem. Nagyítóval sem találnának erre a beosztásra embert, ha egy-egy tévedésüket anyagilag is meg- sínylenék. Négyen vagyunk végmeósok, nálunk ugyanez a helyzet. És azt is megmondom önnek, hogy a szabászok átlagban megkeresik az ezemyolc-ezerki- lencszáz forintot, sőt sokan kétezren felül is. Mi meó- sok ezerhatszáz forintot keresünk átlagban. Amikor szabász voltam, többet kerestem. Nádori Ferenc 25 éves fiatalember. ötvenkilencben — amikor a Pécsi Kesztyűgyár siklósi telepe létesült — kezdte a szakmát, kitanulta, szabász lett, két évig katonáskodott, utána — saját bevallása szerint is — megkomolyodva, szorgalmasan dolgozott. Aztán felkérték, vállalja el a végmeósi tisztséget. — Egy hétig gondolkodtam az ajánlaton. — Miért? — Megértheti a helyzetemet. Abban az időben a pécsi törzsgyárból kijöttek ide kiváló szakmunkások, akik beindították a termelést és itt maradtak. Most én, fiatal létemre bíráljam felül a munkájukat? — Hát ha egyszer ez a feladata? — mondom. — Igen ám, de előfordult, szemtől szembe megjegyezték néhányan: „Elfelejtetted már, hogy te is szabász voltál? Mit szőrözöl?” Vagy pedig a legjobb barátommal összevesztem, mert visszaadtam a munkáját. Ettől féltem és volt is alapja félelmemnek. — Mégis elvállalta. — El. Ugyanis akkor már megvolt a felvételim a kihelyezett bőripari technikumra. Most másodéves vagyok, állandóan nappal dolgozom, így részt vehetek az előadásokon. Amíg a szabászatban dolgoztam, a váltott műszak miatt erre nem nyílt volna lehetőségem. — Megbánta, hogy vállalta? — Nem. Szép munka ez, csak látja, nehéz. Nehezen értik meg az emberek, hogy a cél egy előttem is, előttük is — a minőség. A kifogástalan munka. Magasab bak a követelmények, tartam kell a piacot. Valamit meg kell itt jegyeznem. A Pécsi Kesztyűgyár — a siklósi telep is persze — egyike annak a négy könnyűipari üzemnek, amelyek most közvetlenül érdekeltek a devizahozamban. Többek között ez azt is jelenti, hogy a MERT (Minőség Ellenőrző Részvénytársaság), amely az országból külföldre jutó mindenféle magyar export- termék fölött szuper-ellenőrzést gyakorol — a Pécsi Kesztyűgyár termékeit már nem ellenőrzi. Az üzem olyan kiváló árut szállít kül földi megrendelőknek immár évek óta, hogy nincs szükség a MERT tevékenységére. A siklósi telep kesztyűszállítmányait azonban még ellenőrzi a MERT, aminek az az oka, hogy az üzem még túl „fiatal” erre az önállóságra. De a jövőben esetleg sor kerülhet arra, hogy a pécsi üzemhez hasonlóan itt is a helyi meó- sok dönthetnek — felelősségteljes jogkörrel — az áru exportképessége fölött. Magyarázom ezt Nádori Ferencnek. Mi lenne, ha a MERT helyett ők négyei végmeósok vállalnák a teljes felelősséget? Meghökken. Hallgat. — Vállalná-e? Képzelje el, hogy az ön döntése alap ján közvetlenül megy a szállítmány mondjuk Ausztráliába, tehát felel a piacért, a devizáért, valahogy úgy, mintha gyakorlatban is öné lenne a gyár, vele együtt a termék és a velejáró gondok — mondom neki. Felszisszen. — Őszinte legyek? — Igen. — Ezerhatszázért? A saját kérdésem hipotézis — egyelőre. De Nádori kérdés-válasza nagyon is reális. Most is, vagyis e jelenlegi gyártási rendszerben. Párkányi Sándor telepvezetőtől tudom, hogy Nádori Ferenc meósi tevékenysége viszonylag kifogástalan. Szorgalmas, nem részrehajló. Jól dolgozik. De éppen a felelősség és a kereset közötti aránytalanság miatt indokolt a meósok bérpanasza. A múlt esztendőben a siklósi telep pontosan 391 ezer pár kesztyűt gyártott, zömében exportra. Az egy pár kesztyűre eső selejt 27 fillér volt, ami elég sok, bár indoklásnak elfogadható az a tény, hogy a múlt évben kétszáz új dolgozót kellett megtanítani a kesztyűgyártásra, a selejt nyilván elkerülhetetlen. Ebben az esztendőben a minőségi mutató feltétlenül kedvezőbb lesz. De a minőségi ellenőrökön, a meósokon is állhat vagy bukhat ez. Ezt ők tudják is, de Igazuk van, amikor lelkiismeretes munkásságuk ellenértékét nemcsak erkölcsi elismerésben, hanem anyagiakban is elvárják. Rab Ferenc egyetemi adjunktus A baleseti sérülések korszerű ellátásának kérdéseit ismerteti. Március 25-én 9 órakor a e- ületi tudományos in'éze k szekciójának keretéoen ur. Szabó Pál Zoltán, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének fejlődése és feladr ai a regionális kutatásban, dr. Dankó Imre megyei mútei főigazgató A múzeum mai jelentősége és feladatai Baranyában címmel, dr. Szinkovich Márta levéltárigazgató A Pécsi Állami Levéltár a tudományos kutatómunka szolgálatában címmel, Fodor Pálné megyei könyvtárigazgató A könyvtárügy fejődése Baranyában címmel, Szőllősy Kálmán városi könyvtárigazgató A könyvtárügy fejlődése Pécsett címmel tartja meg előadását. Március 25-én 16 órakor az orvostudományi szekció keretében dr. Ráüss Károly tanszékvezető egyetemi tanár A dizentéria immunitás néhány elméleti és gyakorlati problémái címmel, dr. Tényi Jenő egyetemi adjunktus A mező- gazdaság egészségügyének néhány aktuális kérdése címmel* Horváth Dezső egyetemi főgyógyszerész Gyógyszerellátásunk fejlődésének 20 éve címmel tartja meg előadását. Március 26-án 10 órakor dr. Szántó Károly tanszékvezető főiskolai docens A felsőoktatás didaktikai kérdései címmel, dr. Komlóéi Sándor főiskolai docens A család és az iskola kapcsolatának alakulása az elmúlt 20 évben címmel tart előadást. Március 26-án 16 órakor a Tanárképző Főiskola szekciója keretében dr. Kolta Ferenc főiskolai docens Az ifjúsági irodalom 20 éve címmel. Selymes Ferenc tanszékvezető főiskolai docens Puskin költészete Magyarországon a fel- szabadulás után cnimel tartja meg előadását. Március 27-én 10 órakor dr, Maqyaródi Sándor tanszékvezető főiskolai docens A mozgásformák osztályozásának problémái a szervtelen természetben címiméL, Kertész István főiskolai adjunktus Az anyagi érdekeltség elvének érvényesülése a termelőszövetkezeti bérezésben címmel tairt előadást Pécsi ipari tami'ólt országos sikerei Baranya megyéből és Pécs városából összesen 37 ipari tanuló utazott Budapestre, hogy harminc szakmában összemérje tudását az ország legjobb tanulóival. Az országos versenyt megyei döntők előztek meg. A villanyszerelő szakmában a hét elején vizsgáztak a tanulók. A pécsiek jó eredményt értek el az országos versenyen. s Kellner István, tiki az Építőgépgyártó és Javító Vállalatnál tanulja szakmáiét, „kitűnő” értékelést kapott, n. negyedik helyet szerezte meg., Szentgyörgyi Józsefipa ri tanuló, aki a pécsi Gr'U,: villanyszerelő mesternél tani/ .közepes” értékeléssel helyezést szerzett. ’itaien nye'vé ,,K^we5t kiállításit A pécsi Idegennyelvű Könyveik Boltja a Leöwey rí .ára Leánygimnáziummal közösen könyvkiállítást rendez március 22-től március 28-ig Címe: Tanuljunk nyelveke'1 -Nyelvkönyveket, szótárakat - t' füzetes nyelvi kiadvány továbbá idegen nyelvű Írod i- mi és képzőművészeti könyveket, végül nyelvtanulást elősegítő lemezeket mutatmk majd be. A kiállítás bősége'1 anyagot ígér a nyelvt=n"1i5^t segítő különböző eszköz*''1"' A megnyitó március hétfőn délelőtt 9 órakor h:-r a Leőwey Gimnázium II. era. 32. számú termében.
