Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

Jelentős változások a megye lakosságának társadalmi összetételében Azok, akik. a felszabadulás idején születtek, ma húsz éve­sek, akik akkor életük delén állottak, ma lassan nyugdíj­ba készülnek. Húsz esztendő nagy idő egy ember életében, valamikor még fél emberöltőt jelentett. Ma már az átlagos élettartamnak majd egy ne­gyede, de így is megváltoztat­ja egy társadalom arculatát. — Nézzük meg a számadatok tükrében, hogyan változott Ba­ranya megye népessége az el­múlt húsz esztendő alatt. I« SZÁZALÉKKAL nőtt A LAKOSSÁG ■ a második világégés me­gyénktől is jelentős emberál­dozatot követelt, sohan el­hagyták lakóhelyüket, külföld­re menekültek. Ennek követ­keztében a megye nép,essége a felszabadulás után nem be­csülhető többre 357 ezernél. A-z 1949. évi népszámlálás már 361 ezer főt vett szám­ba. A következő 11 esztendő­ben a megye gazdasági éle­tének nagymérvű fejlődése és iparosodása nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy az I960, évi népszámlálásig 47 ezer fővel növekedett a népesség és 1960. január 1-én félszáz la­kos híján 400 ezer fő volt Baranya megye és Pécs vá­ros lakóinak száma. Az azóta eltelt öt esztendő alatt a né­pesség száma további 14 ezer fővel gyarapodott és ez év elején 413 és fél ezer főre tehető. Húsz esztendő alatt tehát a népesség növekedése több mint 56 ezer főt tett ki, ami 16 százalékos növekedést jelent. A megyén belül még kirívóbb egyes települések ennél is na­gyobb ütemű fejlődése. Elsőnek Pécs város említ­hető, amely jelenlegi területét véve alapul, a 38 ezer főnyi régi papi városból 133 ezer tekosú ipari, kereskedelmi és közigazgatási centrummá nőtt és az ország vidéki városai közül — megelőzve Szegedet — a harmadik helyre küzdöt­te fel magát. Komló a fel- szabaduláskor csak 6500 lako­sú falucska volt, ma a „szo­cialista bányaváros" jelzőjét viseli büszkén és 27 ezer lakos talál boldogulást falai között. Mohács lakossága ma 18 ezer; Szigetvár 7,4 ezer. Siklós 6,3 zer főnyi népességével szin­tén a fejlődő, városiasodó községek sorába tartozik. A városiasodé folyamat az el­telt húsz esztendő alatt meg­gyorsult Míg 1949-ben a me­gye népességéből 31 százalék élt városban, ma már a várost lakosság aránya 43 százalék. Ugyanakkor egyes kisközsé­geink elnéptelenednek, mert .akóik a kultúráltabb életet biztosító nagyobb községekbe, városokba húzódnak. Nemcsak a városokba való költözés mutatja az elmúlt húsz esztendő nagymérvű nép­mozgalmit. A felszabadulás utáni években a németség egy részének kitelepítése, a felvi­déki. a zalai, az alföldig 3 szabolcsi magyarok és a csán­gó székelyek letelepítése igen megváltoztatta és sokrétűvé, •zínessé tette a megye népes­ségének arculatát. A vándor- nozgaíom a telepítések befe­dése után sem szűnt meg. Az 1960. évi népszámlálás lacanya megyében 60 ezer, Pécsett 31 ezer olyan lakost piált akik 10 évvel ezelőtt ■er* * itteni lakosok voltak. A negye népességének növeke­dése tehát az elmúlt húsz esz­tendő alatt nagymértékben a - áudorlásókból adódik, amit a '»tlődő ipar vonzóereje idé­'lő. \ MEZŐGAZDASÁGBAN V LAKOSSÁG 31,1 SZÁZALÉKA DOLGOZIK A társadalmi életben igen r.pRv átrétegeződés követke­zett be. Erre a két népszám- ■£': -'deltáiból vonhatunk le r eható' következtetéseket • • V’ a népesség 43,1 szá- %.:■ volt alkalmazott, 51,6 síáza'éka önálló, illetve apnak segítő családtagja, 5,3 százaié­ra pedig nyugdíjas és egyéb. 1 fl63-ban az alkalmazottaik .•••' ”8 07,6 százalék volt,- a *-•- .n+l-ezeti szektorban a né­pesség 16,5 százaléka talál­ható, míg az önállók kategó­riája 4,3 százalékra csökkent. A nyugdíjasok aránya viszont 1.1.6 százalékra növekedett. A népesség foglalkozását népgazdasági áganként vizs­gálva, szintén meglepő a vál­tozás. Míg 1949-ben a mező- gazdaságban dolgozók aránya meghaladta a népesség felét (56,3 százalék), 1963-ban már a népesség alig egyharmada, 31,1 százaléka talált keresetet a mezőgazdaságban. Ugyan­akkor az ipari keresők 18,4 százalékról 30,9 százalékra emelkedett és az iparban, építőiparban dolgozók száma megközelíti a 70 ezret Első olvasásra a felsorolt számok száraz statisztikai ada­toknak tűnnek, mélyebben mögé gondolva azonban visz- szatükrözik azt a hatalmas változást, amely megyénk' tár­sadalmában húsz esztendő alatt bekövetkezett. A jelen­tősen megfogyatkozott parasz­ti népesség nagy része a ter­melőszövetkezetekbe tömörül­ve alakított ki magának új életformát. Más része váro­sokba, ipari üzemekbe kerül­ve öntött új erőt abba a munkásosztályba, ami viszont jelentős forrása volt az alkal­mazotti, értelmiségi dolgozók megújhodásának, felfrissülésé­nek. SZÁZ KERESŐRE CSAK 85 ELTARTOTT JUT A társadalmi átrétegeződés azonban nemcsak abban mu­tatkozott meg, hogy egyik tár­sadalmi kategóriából a népes­ség jelentős része átkerült a másikba, hanem abban is, hogy ezzel párhuzamosan a keresők és eltartottak arányá­ban is változás következett be, A keresők számának növe­kedése zömében a nők fog­lalkoztatottságának emelkedé­séből adódott. Míg 1949-hen a népességből 47.3 százaléknak volt kereső foglalkozása, 1963- ban már 53,9 százalékának. Ugyanennyi idő alatt a nők foglalkoztatottsága 25,7 száza­lékról 38,4 százalékra növeke­dett. 1949-ben 100 keresőre 112 eltartott jutott, ma már 100 keresőnek csak 85 főt kell eltartania. A felszabadulás utánra eső népszámlálás idején a családok többségében (64.6 százalék) csak egy kereső volt. 1963. évi felmérés szerint 46 százalékban volt csak egy ke­reső, 42 százalékban kettő, 11 százalékban pedig három vagy annál több kereső egy családban. Ez a körülmény nemcsak azt jelentette, hogy a nők kikerültek a „szűk kony hai látókörből”, hanem a csa­lódon belül a keresők számá­nak növekedése egyúttal a család életszínvonalának ja­vulását is eredményezte. KEVÉS A GYERMEK A lezajlott társadalmi átróte- geződésnek volt részben a ha­tása, hogy az élvaszületési arányszámok az utolsó évtized ben lényegesen visszaestek. — Megjegyzendő, hogy ez nem­csak megyei, hanem országos jelenség is egyúttal. 1933—38 években az ezer lakosra jutó születések száma az akkori Baranya megyében 17.5, Pécs városában 18,3 volt. 1949—59- es évek átlagában a születési arányszám a megyében 20,5. Pécsett 16,9 ezrelék volt, 1960 —1964 évek átlagában pedig 15,4. illetve 12.6 ezrelék. Míg az 1950-es évek első i felében az erőteljes népesedés­politikai intézkedések követ­keztében felszökött a születési arányszám, az utóbbi eszten­dőkben viszont a jelentős en­gedmények hatására olyannyi­ra megnövekedett a művi be­avatkozás. hogy egy-két év óta ez már meghaladja éven­te a születések számát. A népesség számában még­is természetes szaporulat mu­tatkozik, mert a születések csökkenése mellett jelentős eredményeket értünk el — egészségügyi és szociálpoliti­kai intézkedések révén — a halálozások számának csökken tésében. Elsősorban a csecse­mőhalandóság esett vissza oly mértékben, hogy ma már ezer élveszillöttre a megyében 55,4. Pécsett 37,4, egy éven aluli haláleset jut. A halálozási arányszám, amely a felszaba­dulás előtti években a megyé­ben 14,5. Pécsett pedig 17,9 volt, 1963-ban a megyében 10,6, Pécsett «,9 «relékre csökkent Mindezek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy a szüle­tések számának ily nagymér­vű csökkenése egészséges tár­sadalmi jelenség, mutatja ezt az is, hogy míg 1949-ben a megyében és Pécsett 100 csa­ládra 132 gyermek jutott, 1960-ban már csak 118.* (Az országos átlag 126). A születések számának csök­kenése és a megjavult egész­ségügyi ellátás következtében A PÉCSI OPERA kitolódott életkor a népesség „elöregedéséhez” vezet. A mun kaképes korú népesség ará­nya például a megyében — Pécs nélkül — az 1949. évi 62 százalékról 59,3 százalékra csökkent, a 60 éven felüliek aránya 13,8 százalékról 14,2 százalékra emelkedett nö az Átlagos ÉLETKOR Bár a népesség „elöregedé­se” kedvezőtlen jelenség, ha azt vesszük, hogy csökkenti az aktív munkaképes korú né­pesség arányát, mégis jóleső érzéssel vehetjük- tudomásul, hogy a ma született gyerme­keink várható átlagos életkora megközelíti a 70 esztendőt, míg az 1920-as, 30-as években születettek várható átlagos életkora a 40—50 esztendő kö­zé esett. A szocialista társa­dalom mélyreható gondosko­dása az ember iránt, ezekben a számadatokban is vissza­tükröződik. Dr. Erdélyi Ernő A felszabadulás óta eltelt 80 esztendő alatt városunk zened élete szép fejlődésnek indult Az új alapokat biztosító meg­változott zened nevelésről már szóltunk. Ezúttal a 20 év alatt létesült új zenei intézmények egyik legjelentősebbikéről, a Nemzeti Színház operatársu­latának tevékenységéről szá­molunk be. Aa első lépések A felszabadulás után néhány évig a pécsi színházlátogató közönség operaígényét az ún. Gördülő opera (budapesti ope­raházi magánénekesek és a MÁV szimfonikus zenekar) látta el. De hamarosan felme­rült az igény, hogy pécsd sze­replőkkel, pécsi zenekarral mutassanak be operákat. Mint­egy megelőzte ezt a gondolatot 1946. május 20-án a pécsd kul­túra apók keretében Horváth Mihály egyfelvonásos ballada­operájának, a Kőműves Kele- menné-nok az előadása, a szer­ző vezényletével. A pécsi ope­rajátszás első nagysikerű be­mutatkozása Róna Dezső ope­raénekes és Horváth Mihály közös munkája nyomán 1948- ban volt a pécsi Nemzeti Szín­házban. Kizárólag pécsd mű­vészekkel, hatszor játszották Gounod: Faust című operáját. 1951-ben az akkor egy éve ál­lamosított pécsd zeneiskola (a mai szakiskola elődje) április 22-én Monteverditől Mozartig címmel operamatinét rende­zett. Ez alkalommal került színre Mozart: A színigazgató című egyfelvonásos vígoperá­ja 1951. május 17-én a pécsi állami zeneiskola és a pécsd Nemzeti Színház közös rende­zésében Puccini: Tosca című operáját mutatták be ugyan­csak pécsd közreműködőkkel, Horváth Mihály vezényletével. A pécsi operajátszás történe­téhez tartozik a Pedagógiai Fő­iskola 1954. május 3-i Kodály- estje, mely alkalommal a Szé­kelyfonót szólaltatták meg Hegyi József vezényletével, színpadi előadásban. Jelentős volt még a Paulusz Elemér vezényelte Mozart: Figaro há­zasságának keresztmetszet-sze­rű bemutatása. 1959. október 22. Mindezek után megérett a helyzet arra, hogy a pártbi­zottság és a városa tanács meg­értő támogatásával létrehozott pécsi operatársulat megtartsa első előadását. Színháznak, vá­rosnak, közönségnek régi ál­ma teljesült 1959. október 22- én Verdi: Rigoletto című ope­rájának bemutatójával. Az álom teljesülése sokmillió fo­rintjába került és kerül még államunknak. De hisszük, hogv kulturális gazdagodásunknak ez a nagyszerű, fényes bizonyí­téka ió anyagi befektetés volt. A pécsi zenekultúra — mely addig is előkelő helyen állott országos viszonylatban, — to­vább fejlődött az operatársulat létesítésével. Huszonnégy bemutató A Rigoletto bemutatója óta eltelt öt esztendő mérlege azt bizonyítja, hogy városunk ope­ratársulata nagyjából megbir­kózott a feladatokkal. Hu­szonnégy bemutatót tartott és a műsorválasztással általában elégedettek lehetünk. A mű­sorpolitika egyrészt arra irá­nyult, hogy a világ minden opera háza ban játszott, hagyo­mányos operák nálunk is re­pertoárra kerüljenek. A kö­zönség megnyerése szempont­jából is elsősorban Verdi ope­ráit hallhattuk: a Rigoletto után a Traviatát, a Trubadúrt, az Aidát, az Álarcosbált, vala­mint a Don Carfost. A másik népszerű operakompondsta, Puccini művei közül eddig a Pillangókisasszony, a Bohém­élet és a Tosca került előadás­ra, (ebben az évadban várjuk még a Turandot-t). Az olasz operastílustól eltérő Mozart- operák közül csupán a Szök- tetés a szerájból szerepelt mű­soron, (néhány hét múlva kö­veti majd ezt a Don Juan). A magyar operákat Erkel Bánk bánja képviselte. Érdekes szín­foltot jelentett Rossini: A se­villai borbély, Delibes: Lakmé és Nicolai: A windsori víg nők című operájának stílusos elő­adása. Bizet Carmenje izgal­masan felfogott dráma volt. Mascagni: Parasztbecsület és Leoncavallo: Bajazzók című operái amellett, hogy nagyon népszerűek, már bizonyos elő­játékai voltak a modem hang­vételű művek megszólal tatá­sának. A hagyományoktól való eltérés, a repertoár másik, ér­dekes ágának megteremtése Offenbach: Hoffmann meséi című „eltáncolt” operájának országos visszhangot kiváltó bemutatójával kezdődött. Ez fokozódott tovább Monteverdi: A könyörtelenek bálja és Me^ notti: Médium című operáiáp nak magyarországi bemutatói jávai. Ekkorra már olyan műo vészkollektíva kovácsolódotü össze, mellyel megvalósítható volt a múlt évad végén a mo­dern operabemutató: Milhaud három percoperája (Az elra­bolt Európa, Az elhagyott Ariadne és A megszabadított Theseus), a jugoszláv KalinskiS Analfabéta, illetve a csehszlo­vák Bartos: Zárzavar című egyfelvonásos vígoperája ke­rült színre. Ennek az évadnak első operabemutatója még na­gyobb művészi sikert eredmé­nyezett: Sosztákovics: Kisvá­rosi Lady Machbethjét a pécsi operatársulat mutatta be első­nek Magyarországon. Az elő­adást a rádió és a televízió Is közvetítette, ami csak növelte együttesünk tekintélyét. Osssefftrrott műrésxi kollektíva A gondos műsorösszeá tiltás­sal kiválogatott operák egyre színvonalasabb előadásban ke­rültek a közönség elé. Az utób­bi években kialakult és össze­forrott egy olyan művészi kol­lektíva. mely a kitűzött célok megvalósítására alkalmasnak bizonyult. Paulusz Elemér ze­neigazgató és közvetlen mun­katársai (Kardos György. Nagy Ferenc, Sándor János karmes­terek, dr. Dőrv Miklós karigaz­gató. a tragikusan elhunyt La­ky György korrepetitor, a fia­tal Károly Róbert), valamint a rendezők (Radván^i Zsuzsa, Katona Ferenc, dr. Németh Antal, Horváth Zoltán, Eck! Imre) irányításával a követ­kező magánénekesek vesznek részt jelenleg a társulat mun­kájában: Ágoston Edit. Bárdos Anna, Cser Tímea, Illés Éva, Péesváry Gabriella, Csongor József, Wagner József, Besv czeli Tibor. Bolla Tibor, Fodor Pál, valamint Marczis Deme­ter .és Tréfás István. A szépem fejlődő énekkar és a kiváló tónusű zenekar fontos részt vállalnak az operatársulat si­keres munkájából. Rultúrfor- radalmunk e jelentős létesít«* ményének további fejlődésé­hez a művészkollektíva részé­ről színvonalas munkát, a kö­zönség részéről pedig az eddi­ginél fokozottabb pártfogást kérünk, ■— nt — Nagy tettek, elismert emberek Szabó Samu A legeslegelső fellépése 1919-ben történt. Nagyon emlékezetes, részint mert első volt, részint, mert az előadás félbeszakadt. A Vö­rös Hadsereg tiszteletiére rendezték ezt a színházi es­tét, de a második felvonás végén Makó felől megszólal­tak a román ágyúk... A második fellépés — szántén Hódmezővásárhe­lyen — már „jobban” sike­rült, annak a gimnazista le­génykének egyenesen kitű­nően, aki abban az időben Szabó Samu volt. Bevonul­tak ugyanis a diákok a szín­házba, ellepték az állóhelye­ket, és vártál, Samu jelené­sét. Nehéz szerep volt, a szó legvalódibb értelmében: egy súlyos fotelt kellett becipél- nie a színre. Amikor megje­lent, a diákok rettenetes tapsban törtek ki, a közön-, ség többi része csak bámult, A fotelt sikeresen lerakta, feladata ezzel véget is ért, a diákok azonban percekig kiáltozták a „hogy volt, Sa- mu”-t, hatalmas dübörgő taps közepette. • A gyorslábú, kellemes hangú ügyes fiú „táncos si- hederként” kezdte meg színpadi pályafutását, ami negyvennégy éven át meg­szakítás nélkül tartott. Ját­szott Szentesen, Makón, Orosházán, Békéscsabán, Cegléden, Szolnokon, Kecs­keméten. Egerben, Debre­cenben, Kaposvárott, Sze­geden s végül — és leg­hosszabb ideig — Pécsett. A félszabadulás Egerben érte. — Hatan rekedtünk ott. a többiek ki tudja, hol vol­tak. S akkor a debreceni városparancsnoktól üzenet érkezett, feltétlen meg kell indítani Debrecenben a szín­házat, jöjjenek a színészeik. Teherautót is küldött ér­tünk. Rajz János, Csengery Aladár, én meg a felesége­ink,'az összesen hat színész, de akadtak . műkedvelők is Debrecenben, így aztán meg­csináltuk a színházait. Elein­te kabaróműsort adtunk, az­tán, amikor Budapest is fel­szabadult, és lett több szí­nész is, előadhattunk egy zenés vígjátékot. Eső uitán köpönyeg, ez volt a címe. Kellett a vidámság, zsúfolva is volt a színház minden es­te. Volt egy nézőtéri Jele- -netem, s az első zsöllyék egyikében ült egy egyszerű asszony, én nem ismertein, de ő a régebbi debreceni színészkedésem idejéből is­mert engem. Mikor odaér­tem, megsimogatta a karo­mat, és azt mondta: látja, most itt ülőik az első sor­ban! Hát igen, attól kezdve sok minden megváltozott. A negyvennégy évből a nagyobbik rész arra az idő­re esik, amikor Szabó Samu, a magyarországi színészek tipikus útját járta és életét élte. Azzal kezdődött, hogy a színigazgató feltette a kér­dést: csizmája, frakkja, szmokingja, három öltöny csinos utcai ruhája van? Ezt beszerezte az ember, ha megkoplalta is, enélkül nem kapott szerződést. Ke­nyérkérdés volt, hogy úgy­mondjam. Aztán olykor mégis adós maradt a szín- igazgató a gázsival. De ez csak az anyagi szempont. A másik dolog, amit a legna­gyobb fejlődésnek tartok, hogy a színpadokról eltűnt a. súgólyuk. Régen -az em­ber a súgóra szorult, mert évente 50—60 szerepet ki képes megtanulni? A pró­bák alatt már kikandikált a zsebéből a következő há­rom—négy szerep. Ma a színész a partnerek szere­pét, az egész darabot tudja, és 4—5 próba helyett 25 után megy a premierre. Itt kezdődhet a művészet, az át­élés, az igazi színjátszás. A tömérdek szerep után a legemlékezetesebbek az ál­lamosított színházban jöt­tek. Űri muri, Revizor. A fösvény, — a Kossut.h-díj „előzményei”. A fösvény volt & legszebb. «— Nyolcvan előadás •»» mire lehetne még ilyen büszke egy nyugdíjas szín­művész? Nyolcvan előadás Harpagonból. — Csuda tudja — meséli a komikus lelke mélvén mindig arra vágyik, bog" drámázhasson kicsit. Ezt tudják is róla. Harpagonban az volt nagyszerű, hogy ami­kor a negyedik felvonáshan ott őrjöngök a szí noad on. azt komolyan gondolom a nagyjelenet után ájulta« visznek ki az öltözőbe. Tíz kilót le is fogytam, mer* az ember vagy lazsál, vagy tényleg Harpagon lesz ki­fosztott és őrjöngő. A közön­ség annál rettenetes* ■’-hm. kárörvendőbben rnula* mi­nél inkább elhiszi ne’- m, hogy tényleg Harpagon va­gyok,- és mindent komoí'-an csinálok. A közönség boldog, hogy megjártam, mert meg­érdemeltem. Ez a szín-%z mennybemenetele, ahogy mondani szokás. Szabó Samu már nyugdí­jas, de évente eljátszik egy szerepet. És persze töviről- hegyire ismeri a színházi dolgokat, hogy is szakadhat­na el tőle végleg? Ámbár jelénlegi legna­gyobb és leghálásabb szere­pe a nagypaoa-szerep. — Tizenhét hónapos az unokám — jelenti ki büsz­kén — de már megtanítot­tam, hogvan kell mégha tol­ni, ha tapsolnak. Énekéi, táncol, mulatságosakat mond, lehet, hogy sznbrett- primadonna lesz belőle. H. A \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents