Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

* r Vtlág proletárjai, egyesüljelek S Az MSZMP Baranga megyei Bizottsága és a Megijei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 1« KFI'D Kislegények a nagy boltban A Bánki Donát utcai óvodások már felnőttes feladatot kaptak. A nagyszobások Takács Tiborné vezető-óvónővel ellátogattak a közeli fűszerbcltba és vásárolni tanultak. A hátrahagyott nyomok szerint valóban jártak itt óvodások. Az óvó néni vezetésével, tele szatyrokkal vonul vissza a játék­szobába a bevásárlók kis csapata. Erb János képriportja Tiltakozó röpgyülések Kossuth aknán A bányaüzeme!: dolgozói fe'háborodottan tiltakoznak az amerikaiak vietnami rémtettei és a spanyol hazafiak üldözése el'en A mecseki szénmedence leg­nagyobb bányaüzemében, a komlói Kossuth-bányán teg­nap délután felháborodott ham gulatú röpgyűlések zajlottak le a spanyolországi terror és az amerikaiak vietnami rémtettei elleni tiltakozásul. A bányaüzem előkészítő kör leiének dolgozói, délután ne­gyed 1 órakor, leszállás előtt spontán módon gyülekezni kezdtek. Az összegyűlt bányá­szok előtt Gáspár Ferenc bányakőműves, a szakszerve­zeti csoport titkára szólalt fel. Éles hangon Ítélte el a spa­nyol fasiszta rezsim gonosz­tetteit, tiltakozásra szólította fel a bányászokat az életve­szélyben lévő kommunista harcos: Justo Lopez fogva- taríása ellen. Ugyanebben az időpontban a bánya szenes körletének dől gozói is gyűlésen tiltakoztak a spanyol hazafi ellen tervbe­vett merénylet ellen. A szenes körlet gyűlésén Takács Gyula vájár, szakszervezeti ve zető hangoztatta: a spanyol hazafit életveszély fenyegeti a francoisták börtönében, köve­telni kell kiszabadítását. A bányászok egyhangúan el ítélték a veszélyes francoista akciókat, a spanyol hazafiak üldözésében résztvevő fasisz­ta hatóságokat, és tiltakozó táviratban adtak hangot fel­háborodásuknak Felkérték a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának nemzetközi osztályát, juttassa el tiltakozásukat a spanyol hatóságokhoz. Kossuth-bánya szállító kör­leténél ugyancsak tegnap dél­A szőlőben is „úr“ lett a „pince ura“ Megtalálták a Szürkebarát termesztésének legjobb módszerét Pécsett Régi szőlősgazda! mondás: a Szürkebarát „a szőlő koldu­sa, de a pince ura”. Amivel azt a közismert tényt fejezték ki, hogy alacsony a hozama ennek a fajtának — ezért ts termesztik aránylag kis terü­leten —, viszont a bora ki­váló, itthon és külföldön egy­aránt igen keresett. A Szőlé­szeti Kutatóintézet pécsi kí­sérleti telepén dr. Diófási La­jos tudományos kutatónak tíz­éves munkával sikerült meg­találnia a Szürkebarát ter­mesztésének legjobb módsze­rét. „Fává“ terebélyeseden tSkék A kísérleti telepen széles sá­vosan — három méter távol­ságra — ültették el a Szürke­barát sorait. így ugyan egy holdra csak 1600 tőke jutott, ami egyharmada a bakműve­lésű és fele az alacsonykor- donosan művelt szőlők tőke­számának. A kísérleti ered­mények mégis azt bizonyít­ják, hogy ilymédon többet te­rem a szőlő. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a tőkék valósággal „fává” terebélye­sedtek és a szárukban óriási mennyiségű tápanyagot hal- j moztak fel. Mivel a szőlőket 1 nem csonkázzák, azok nagy haitásfelületet és ennek meg­felelően nagy gyökérrendszert alakítottak ki. A széles sorközők egyrészt ’ehetővé teszik, hogy közön­séges mezőgazdasági trakto­rokat. munkagépeket és szál­lítóeszközöket használjanak, tehát nincs szükség speciális szőlőművelő gépekre. Másrészt lehetővé teszik, hogy rendsze­resen mélyművelést alkalmaz­zanak. aminek következmé- nveképnen jobb lesz a talaj vízgazdálkodása és megjavul a tápanyagfelvétel mechaniz­musa. 22.9 Mo? cu^ort^rta'om Háromféle művelési mód szerint telepítettek Szürkeba­rát sző’őt a kísérleti telepen. Dr. Diófási Laios összehason­lította a legutóbbi öt év ter­mésátlagait és igen érdekes eredményre jutott. A hagyo­mányos (bakhátas) művelési mód mellett 13,1 mázsa volt a holdanként! átlag, ami va- 'óban nem kifizető. A korsze­rűbb alacsony kordonos Szür­kebarát már átlagosan 23.9 mázsát termett egy-egy hol­don. A legjobb termésered­ményeket — ötéves átlagban holdanként 29,1 mázsát — a magaskordonos művelési mód­dal érték iá. A terméshozamok ilyen nagyarányú növekedése nem okozott minőségi romlást, öt év átlagában 22,9 fok volt a magaskordonos Szürkebarát mustjának cukortartalma; 20 cukorfoknál rosszabb minőség egyszer sem fordult elő. Még a múlt évben is, amikor pe­dig rekordmennyiség termett — 62,7 mázsa fürt holdanként — 20,2* cukorfokot értek el. holott a tömegtermés törvény­szerűen mindig minőségcsök­kenést idéz elő. Más vonat­kozásban is vizsgálták a bor minőségét és semmi különb­séget nem találtak a hagyo­mányos és a magaskordonos Szürkebarát borai között Jól bírja a fagyokat Ellene vetik a magaskordo­nos művelési módnak, hogy a téli fagyok nagy kárt tehet­nek a tőkékben. A kísérlet időszakában egymásután két igen zord tél következett — az „évszázad nagy telei”: az 1963-as és az 1964-es — s a kutató azt tapasztalta, hogy a Szürkebarát meg sem rez- dült, fagysérülést nem szen­vedett. Ebből arra következ­tet, hogy Dél-Dunántűlon és általában a hegyvidékeken nincs olyan erős fagy, amely árthatna a magaskordonosan művelt szőlőknek. Ez a meg- állanítás — a Szürkebaráton kívül — vonatkozik még 3 Fehér burgundi, a Bouvier, a Piros tramini, a Leányka, a Rizling szilváni és az Olasz rizling fajtákra is. Még egy nagy előnye van ennek a művelési módnak: a termelési költség mindössze egyharmada a bakhátas és az alacsonykordonos művelési módok költségeinek. Mindeb­ből — a nagy terméshoza­mokból. a kiváló minőségből és az alacsony művelési költ­ségekből — az derül ki, hogy korszerű módszerrel rentáhr lisan lehet termeszteni a Szür­kebarátot, tehát érdemes a jö­vőben nagyobb területen tele­píteni. S ez vonatkozik Bada­csonyra is, a Szürkebarát „ha- zájá”-ra, mivel mikroklimati- kus viszonyai hasonlóak a Mecsekéhez. rPűrhré fulfils szál Hogy mi minden rejlik egy bajusz mögött! Célja lehet szúrós tekintet vagy csábító szándék, oka sebes szájszél, vagy huszár ősök hagyomá­nya. Ezúttal pedig — o mű­vészeti pedagógia módszere. Bizonyítékképpen itt van­nak a fejek. Mindegyik ba­juszt visel, mindegyiknek tar a fejtetője és mindegyik — gipszből van. Mégis mind­egyik határozott egyéniség, más-más karakter. — Hogy is van azzal a ba­jusszal? — kérdem Rétfalvi Sándort, a művészeti gimná­zium plasztika-tanárát. Kiderül, hogy a história a tanév elejére nyúlik vissza. Benkő Gyulának, <jz úttörőház akkori igazgatójának kívánsá­gára Rétfalvi Sándor elvál­lata egy mintázó szakkör ve­zetését. Az iskolákba kiment a körözvény és ... — Követ faragunk-e? Nagy szobrot is csinálunk? — kér­dezte nemsokára három izga­tott gyerek. A válasz lesújtó volt: — Csak akkor alakulhat meg a szakkör, ha legalább nyolcán lesztek! És lettek. A három gyerek tjnegagitáltff még ötöt. Rétfalvi Sándor pedig nagy óvatossággal megind tóttá a szakkört. Először egy rajz­füzetet szereztetett mindegyik­kel, hiszen a gyerekek ed­dig imádtak rajzolni és ettől nem lehetett mindjárt elven­ni a kedvüket. Tehát — min­den feladatot lerajzoltak, csakhogy a két köcsöggel már észrevétlenül a plasztika felé kanyarodtak. A szóbanforgó két köcsög ugyanis az egyik foglalkozáson került elő mo­dellnek és Rétfalvi Sándor most már úgy döntötte meg azokat, úgy helyezte el, hogy ne csak síkban, hanem tér­ben is jól érzékeljék. Utána a játékgyurma következett, amiből — könyékig tirke-tar- kára maszatolva magukat — ornamentikát gyúrtak. Aztán jött a várva-várt pillanat, megérkezett a „protekciós” gipsz — alig tudták besze­rezni — és hozzáláttak a ba­juszos portrékhoz, melyek most sorban néznek rám az úttörőház asztaláról. Ezt mond ja Rétfalvi Sándor: — Ahány bajusz, annyi ka­rakter, ezért ragaszkodtam a bajuszos portrékhoz. És a gye­rekek egészen rövid útmu­tatás alapján, meglepően gyor­san elkészítették a fejeket után fél 3 órakor tiltakozó gyűlést tartottak a munkába leszálló bányászok. Barith József vasútépítő munkás, a szakszervezeti csoport ütkara szólalt fel a gyűlésen. Felszó­lította bányásztársait,. hogy juttassák kifejezésre haraeiu- kat és tiltakozásukat az ame­rikai kormány agresszív csele­kedetei miatt, amelyeket a vietnami nép ellen követtek el. A gyűlés résztvevői tiltakoz­tak az amerikaiak által a vietnami nép ellen folytatott hódító háború ellen és el­ítélték az észak-vietnami nép elleni szörnyű bomba­támadásokat. A gyűlésen a szállító körlet munkásai ugyancsak tiltako­zásukat fejezték ki a spanyol hazafiak ellen folyó irtóhad­járat ellen is. Háromnegyed 2 órakor a komlói bányagép üzem dolgo­zói is gyűlésen tiltakoztak az amerikaiak dél-vietnami há­borúja ellen és elítélték az észak-vietnami bombázásokat. Szekeres Tibor művezető szólalt fel és felhívta a bánya­gép üzem minden dolgozóját, tiltakozzék a békét veszélyez­tető mesterkedések ellen. Az esti műszak megkezdése előtt leszálló bányászok nagy csoportja ugyancsak felhá­borodott hangú gyűlésen til­takoztak az amerikai agresz- szorok és a spanyol fasisz­ták rémtettei ellen. — Majd újabb gyűlésre ke­rült sor a szenes körletnél is, ahol Takács Gyula vájár felszólalásában elítélte a viet­nami nép elleni támadásokat és a spanyol hazafiak üldözé­sét. Valamennyi bányászgyűlés, ről tiltakozó táviratokat küld­tek az amerikai követséghez, illetve a SZOT nemzetközi osztályához azzal, hogy sür­gősen továbbítsák azokat a spanyol hatóságokhoz. Számomra rendkívül izgalmas volt ez aZ egész munka. Hi­szen tanulmányozni akarom a gyerek plasztikai készségei, éppen mert a gyerek még gátlástalan, mindent mei le ugyanakkor mindent meg is lát. Nagyon izgalmas és érde­kes dolog ezt megfigyelni, mert a felnőttek, — többnyi­re a művelt felnőttek h — inkább a festészet és c. ra- fika iránt érdeklődnek p- zőművészeti látásmódjv - :k síkban fejlett, térben ->m. Szeretném elérni, hogy •• ek­kor tagjainak ne csak ra : s színkultúrájuk fejlődjön, 'ci­nem a maguk alkotta világ­kép plasztikailag is éles le­gyen. Azonkívül a ,mintázó szakkörben fejlődhetik a lo­gikus gondolkodásuk is. a for­mák közötti összefüggés ne­veli áttekintő képességüket. Eddig tehát minden rend­ben megy. „Művészi anakro­nizmus” mindössze egyszer fordult elő, mikor is az egyik kislány másfél óráig vitatko­zott, hogy legalább egy ici­pici svájci sapkát gyúrhasson a bajuszos bácsi fejére. De Rétfalvi Sándor megmagya­rázta, hogy a svájci sapka zavar, és a bácsi kopasz ma­radt. Mert „művészi önfegye­lem” is van a világon, azon­kívül ott volt neki a bajusz. Földessj Dénes k A Ami visszajár, az visszajár!...

Next

/
Thumbnails
Contents