Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

nsutAs Ti. napló 3 Az országgyűlés csütörtöki ülése (FotVtatás az 1. oldalról.) Beta átszervezése, nem lehe­tett számológépekkel előre ».megtervezni”. Ez elsősorban egész fejlődésünket érintő társadalmi és politikai kér­désként jelentkezett és gazda­sági szempontból is indokolt volt A mezőgazdaságnak előbb- utóbb minden országban át kell térnie a nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Ez teljesen ellentétes módon ugyan, de végbemegy mind a szocialista, mind a kapitalista országokban feltartóztathatat­lanul. . A földesúri tőkés nagybir­tokot mi igen helyesen már korábban szétzúztuk, az 1958— 61-es években pedig megérett a helyzet a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére. Bűn lett volna a történelmi alka­lom elmulasztása, s hogy ez mennyire így van, bizonyltja, hogy az átszervezést sikerrel, egészségesen végrehajtottuk. Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, népünk a párt ve­zetésével nagy és dicső, for­radalmi tettet hajtott végre, amikor a mezőgazdaság szo­cialista tátszervezését a meg felelő időben és módon megvalósította és ezzel befejezte a szocialista társadalom alapjainak leraká­sát. Az elmúlt négy évben a terv alapján fejlődött népgazdasá­gunk és megoldottunk előre ki nem számítható, nem ter­vezett, de életbevágó fontossá­gú nagy feladatokat is. Dol­gozó népünk nem érezte meg az előre nem látott milliárdos kiadásokat, az életszínvonal ezekben az években is emel­kedett. Mindez meggyőzően bizonyítja szocialista népgaz­daságunk szilárdságát, a ben­ne rejlő hatalmas lehetősége­ket és népünk alkotó erejét. Az eredményekben benne van a helyi vezetők és szakembe­rek tízezreinek az önzetlen társadalmi munkások, az egy­szerű párttagok, a szocialista brigádtagok százezreinek lan­kadatlan fáradozása, milliónyi dolgozó becsületes munkája. Mi az ország gazdasági ered­ményeire, mint a magyar nép hallatlan nehézségek között el­ért nagyszerű sikereire va­gyunk büszkék. Gazdaságpolitikánk alapvetően helyes Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az elhangzottakkal koránt­sem akartam azt mondani, hogy minden feladatot példá­san oldottunk meg, vagy hogy a gazdasági munka nem szo­rul javításra. Már nemegyszer rámutattunk arra, hogy a gazdasági munkában a je­lentős fejlődés és a számok­kal mérhető előrehaladas mellett vannak olyan egye­netlenségek, nehézségek, hi­bák, amelyek megszünteté­séhez kellő figyelemre, és nem kevés erőfeszítésre van szükség. A négy év alatt az Ipart ter­melés növekedése elérte, a mezőgazdasági nem érte el a tervezettet. Az import a ter­vezettnél gyorsabban, az ex­port lassabban növekedett. A termelékenység lassabban nö­vekedett, az önköltség kisebb mértékben csökkent a terve­zettnél: ennélfogva a termelés gazdaságossági mutatói rosz- szabbak a kívánatosnál. A kormány mindezt figye­lembe vette az idei népgaz- dasági terv elkészítésénél. Ebben az évben a termelés növelésének előirányzata ki­sebb az előző évinél, viszont nagyobb szerepet kannak a gazdaságosabb termelést, a ftr.u.-r-es’-cdelmi mérleg ja­vítását. a taVevőVneságot elő­segítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bi- zonvítiák, hogy gazdaságpoli­tikánk alapvetően helyes azon változtatnunk nem kell. A gazdasági fejlődés mai. maga­sabb szintié azonban űiabb. az edd-vinél bonyolultabb köve­telményeket támaszt. Most — amint ezt helyesen a folyó knit-égvetési vitában a felszó­lalók mindvégig hangoztatták — a szocialista építés minden területén döntő szerepet kell kannla a gazdálkodás hatás­fokának, a reálisan mérhető és kiszámítható eredmények­nek, a minőségi munkának. A gazdasági munkát min­den téren, a tervezés, az Irénmtás, a klvit"I"zés. a szá'b'tás és az értékesítés mi"den területén javítani kelL Ennek érdekében megfelelő intézkedések történtek a kö- zénfokú irányító szerveknél és a kormányszerveknél is. A kormány az éveleji pénzügyi takarékossági intéz­kedéseken kívül előterjesztést tett a Munka Törvénykönyvé­nek módosítására is. többek között azért, hogy ott, ahol tényleges létszámfelesleg van, elbocsátásokat lehessen esz­közölni. A dolgozók nagyon jól tudiák, hogv míg a mun­ka legtöbb területén évek óta hatatlan munkaerőhiánnyal küzdünk, helyenként fölös a létszám, ■ ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Intézkedés történt arra Is, hogy rendezzék a normákat ott, ahol ez indokolt. A vég­rehajtás a gazdasági vezetők kötelessége. Az irányító szer­veknek, a helyi párt- és szak- szervezeti szerveknek felada­tuk ellenőrizni, hogy a végre­hajtásban érvényesüljön az emberség és az igazság, a szo­ciális szempontokat és a vég­zett munkát egyaránt vegyék figyelembe. Ellenőrizni kell azt is, hogy senki se legye« gavallér a becsületes dolgozók, szocia­lista közösségünk kárára. A kormány ügy véli, hogy a munka hatékonyságának nö­velése, a helyenként megtalál­ható megengedhetetlen laza­ság felszámolása, a munkafe­gyelem megjavítása szüksé­gessé teszi ezeket az intézke­déseket és biztosak vagyunk abban, hogy ezt megértik és helyeslik a becsületes dolgo­zók. A becsületes dolgozók azok, akik munkájukkal elő­teremtik a munkaképtelen öregek, rokkantak, betegek, s a gyermekek eltartásához szükséges anyagiakat. Senki sem kötelezheti azonban őket arra, hogy még ezen felül tartsanak el ép, egészséges, munkaképes, de nem dolgozó vagy a munkát csak imitáló embereket. Meg kell javítani a munka- erkölcsöt és a fegyelmet más vonatkozásban is. A Munka Törvénykönyvének módosított rendelkezései értelmében a tartósan egy helyen dolgozók az eddiginél nagyobb kedvez­ményben részesülnek, az úgynevezett vándormadarakat pedig az eddiginél erőtelje- j sebb kedvezmény-megvonással j ás bérszintcsökkentéssel lehet ás kell fegyelmezni. Rendet kell teremteni a másodállá­soknál és mellékfoglalkozá­soknál is. Továbbra Is szüksé­ges és hasznos, hogy azok a jó szakemberek, akik erre kénesek, fő állásuk mellett az építő munka javára másutt Is kamatoztassák tudásukat, s ezért megfelelő díjazást kap­janak. De meg kell szüntetni azt, hogy bárki a főállásában az általa elvállalt munka ro­vására váüaüon másod-, sőt, ha rmadáll ásókat. Bizonyos, hogy azok, akiket az intézkedések hátrányosan érintettek, — amely pedig végső fokon az ő érdekükben is történik — most nem fog­iák ezért dicsérni a kormányt, de ez számunkra elviselhető. Az intézkedések szüksége­sek és ez a döntő! Az eeész nép érdeke mindennél előbb­re való. Nem kétséges, hogy ha előre akarunk haladni, jobban érvényt kell szerezni a gazdaságosságnak, és javí­tani kell a munkafegyelmet. Nálunk a társadalom szükség­leteinek megfelelően külön- külön és a maga helyén van­nak otthonai az aggoknak, az elhagyott gyermekeknek, klu­bok és eszpresszók a felnőt­teknek. Az ilyeníéle otthonok­ra és betérőkre szükség van. De nincs szükség arra, hogy megengedjünk akár egyetlen helyen is, hogy a munká­jukról és kötelességükről könnyen megfeledkező em­berek munkahelyükön, az irodában vagy a műhely­ben munkaidő alatt klubéle­tet éljenek, s menhelyt, vagy kávéházat rendezzenek be maguknak. (Taps), A munkahelyén álljon helyt mindenki magáért em­berül, s munka után, az ar­ra való helyen pihenjen, szó­rakozzék vidáman, kedve sze­rint, de nem havi fixért, vagy órabérért, hanem a ma­ga költségére. A fontos az, hogy a veze­tők, a becsületes dolgozók megértsék ’’mindezt, ebben is határozottak legyenek és tá­mogassanak bennünket. Ezek­kel az intézkedésekkel kap­csolatban egy jogos bírálatot elismerek, ezt önmagámnak is mondom: miért nem csináltuk midezt előbb? Gazdasági vezetési, tervezési rendszerünket tovább kell fejleszteni Tisztelt Országgyűlést Mint ismeretes, mi az utób­bi években az iparvállalatok összevonásán kívül, nem vál­toztattunk gyökeresen gazda­sági szervezetünkön, gazdasá­gi irányító apparátusunkon, részben azért, mert kielégítően működött, részben, mert he­lyesen, stabilitásra töreked­tünk. Most azonban már mind több jel mutat arra, hogy alapos vizsgálatnak kell alávetni gazdasági irányítá­si rendszerünket és ki kell dolgoznunk az ésszerű to­vábbfejlesztéséhez szüksé­ges elgondolásokat. Az erősen központosított gaz­dasági irányítás lassú, nehéz­kes, nem mozgékony. Gazdasági vezetési, tervezési rendszerünket tovább kell fej­leszteni, hogy mind a központi irányítás hatékonysága, mind az üzemek önállósága növe­kedjék. Ebben természetesen sem a kapkodásnak, sem a kalandos kísérletezésnek nincs helye. Illetékes szerveink ala­pos vizsgálat és előkészítés után, körülbelül egy év múl­va napirendre tűzik a kérdést és meghatározzák a szükséges tennivalókat. A gazdasági munka hatás­fokának javítása a feltétele az életszínvonal további emelé­sének is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átlagos, orszá­gos emelkedés nem minden kategóriánál érvényesült egy­formán, s vannak dolgozó ré­tegek, amelyeknek helyzete nehezebb az átlagnál és javí­tásra szorul. Kevés országról mondható el az, ami a mienkről; hogy az utóbbi 15 évben a mun­kások és alkalmazottak reál­bére közel 68 százalékkal, a parasztok fogyasztásának reálértéke valamivel több, mint 08 százalékkal emel­kedett. Jelenlegi lehetőségeinknek megfelelően az 1965-ös terv csak kismértékű átlagos élet­színvonal-emelkedést irán>oz elő. Munkával, a munka ter­melékenységének emelésével, önköltségcsökkentéssel, gazda­ságossággal, népgazdasági neg takarítással lehet és kell meg­teremteni az életszínvonal to vábbi fejlesztésének reális fel­tételeit. Az országgyűlés napirendjén lévő, az 1965. évi állami költ­ségvetésre vonatkozó törvény- javaslat éves népgazdasági tér vünket, gazdasági céljainkat jól szolgálja és pénzügyileg biztosítja azok megvalósulását. Külpolitikánk alaptétele a szoros baráti viszony a szocialista országokkal és a Szovjetunióval Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársak! A következőkben külpoliti­kai kérdésekkel kívánok fog­lalkozni. A nemzetközi helyzet ellentmondások közepette ala­kul. Legfőbb jellemzője a szocia­lista országok erőinek, a ka­pitalista országok haladó erőinek, a gyarmati igát napjainkban végképp lerázó Ázsia, Afrika, Latín-Ameri- ka haladó erőinek szakadat­lan növekedése» az imperializmus válsága, be­folyási övez»‘.ének zsugoro­dás*. J Az imperialisták mégis mind újabb agresszív terveket sző­nek és a következményekkel nem számolva veszélyes lépé­sekkel növelik a nemzetközi feszültséget A magyar közvélemény mély felháborodással érte­sült és mélységesen elítéli, hogy az amerikai repülőgé­pek Ismételten bombázták a Vietnami Demokratikus Köz társaság területét. Kormányunknak az az ál­láspontja, hogy végre kell hajtani és mindenkinek el kell Ismernie az Indokínai fegyver­szünete* és Vietnam békés egyesítésére vonatkozó 1964. évi genfi egyezmény rendel­kezéseit, meg kell szüntetni a Laosz és Kambodzsa bel- ügyeibe való amerikai Impe­rialista beavatkozást, véget kell vetni az Amerikai Egye­sült Államok gyarmati hábo­rújának Dél-Vietnam népe el­len. Tiszteletben kell tartam a szocialista Kuba nemzett szuverénitását, népének ön­rendelkezési jogát. Meg kell szüntetni a Kongó belügyeibe való imperialista beavatko­zást. A Magyar Népköztársaság, s annak kormánya lehetőségei szerint ma is, s a jövőben is becsülettel kiveszi részét a bé­kéért és a népek szabadságá­ért és nemzeti függetlenségé­ért folytatott küzdelemből, Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alaptétele a szoros baráti viszony és az együttműködés szüntelen erősítése a szocialista or­szágokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval. E törekvéseink jegyében ta­lálkoztunk, tárgyaltunk és megfelelő megállapodásokat kötöttünk az elmúlt évben is számos testvéri szocialista or­szág vezetőivel. A közelmúltban, régebbi meghívásunknak eleget téve. néhány napra látogatóba hoz­zánk érkezett Brezsnyev és Podgornij elvtárs. az SZKP Köznonti Bizottságának első titkára, illetve titkára. E láto­gatás kapcsán Nyugaton a leg­képtelenebb találgatások vol­tak és részben vannak ma is. Arról fantáziáinak, hogy vá­ratlan ellentétek keletkeztek volna közöttünk és legvégül arról, hogy — sok más mellett — a szovjet csaoatok kivoná­sáról tárgyaltunk volna. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Fontos esemény volt a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének néhány hét­tel ezelőtt Varsóban megtar­tott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgy­nevezett sokoldalú NATO- atomütőerő létrehozására irá­nyuló imperialista terveket, s mint ez a közleményből is ki­tűnik, megfelelő határozatokat hoztak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánvának. különösen a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya által támoga­tott ezen terve ha megvalósul­na, gyakorlatilag az atomfegyverek további elterjesztését, a revansvá- gvó nyugatnémet mllltar1«*» körök atomfegyverhez b>ita­tását lelentené, él, sői-eo* akadályt emelne » német kérdés békés megoldásának útjába, növelné Európa térségében a feszültséget és a kalandor provokációk lehetőségét. A Varsói Szerződés államai en­nek megfelelő határozottság­gal küzdenek a tervezett több oldalú NATO-atomütőerő el­len. A Magvar Népköztársasága Német Szövetség! Köztársa­sággal is békés egvmás mel­lett élésre, a mindkét félnek előnvös kapcsolatok bővítésé­re törekszik, de határozottan ellene van a nyugatnémet mi­litarista körök kalandor ter­veinek. a nád háborús bűnö­sök mentegetésének. és telte« mértékben a Német Dem ok-, mtikus Köztársasággal szoli­dáris. Kormányunk szilárd meg- gvőződése. hogy az egyesülés felé az egyetlen járható űt a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. Tisztelt Országgyűlés' A ra­bokban volt Prágában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 19. ülésszaka, m-.nt erről Anró elvtárs tegnani fel­szólalásában már beszámolt Az ülésszak határozatot ho­zott a tagállamok eevüttmű- ködécAoek további bővítésére. Meggyőződésünk. hogy a szocialista nemzetközi gazda­sági egvüttmi'Vödés megkönv- nyítl és gyorsítja mind a Ma­gyar Népköztársaság, mind a többi tagország, valamennyi szocialista ország gazdasági feüődését. s hozzálárul a szo­cialista rendszer győzelméhez a kapitalista rendszerrel folyó versenyben; A haza fiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével Tisztelt Országgvűlés! Kedves Elvtársaík! A Szovjetunió, az első szo­cialista ország sokáig egyedül állott és az jmperialista orszá­gok gyűrűjében elszigetelve harcolt. A világrendszerré vált szocializmus 14 országa azon­ban már három világrészen helyezkedik el s számos népet foglal magába. A szocialista országokat ösz- szekapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek közössége, az azo­nos cél. Figyelembe véve közös törté­nelmi feladatainkat, mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősíté­séért. Feltétlen elvtársiasság- gal és nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon, hogy az elvi kérdésekben az egyes pár tok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jó együttműködés legyen közöt­tünk az állami és gazdasági kapcsolatok területén. A Magyar Népköztársaság kormány* kést arra, hogy bővítse eegt<mőködé«ét minden szocialista ország­gal, s nem sainálla a fáradtságot, hogy ez így legven azokkal a szocialista országokkal Is. nme ivekkel az utóbbi években a viták nyomán kancseiatnink nem megfelelően alakultak. A Varsói Szerződés noWj- kai tanácskozó testületének 'eerutóbbi üléséről kiadott kö­zös nvila*kozat óv a téves számításoktól, s figyelmeztet area, hogv a szocialista orszá­gok egységesen áPnok szem­ben az imperialistákkal. A nemzeti öntndat«nk mindinkább szocialista ön­tudat, Internacionalista ön­tudat. A nemzeti érzés, a hazafiság ma egyet jelent a szocialista haza szereteté­vel, az ahhoz való ragaszko­dással. A szocialista hazafiság egyút­tal szolidaritás valamennyi más szocialista országgal, testvériség a világ mieden népével. Erre a nemzeti érzés­re hiába számítanak a szocia­(Folytat&s a 4. oldalon.) ft

Next

/
Thumbnails
Contents