Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
1985. FFRFTtSi? IS. 4 tlupló Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás a 3. oldalról.) lizmus ellenségei. A tőkés országok vezető köreinek bele kell törődniök, hogy alakuljanak bárhogy is a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink örökre szólóak és visszavonhatatlanok. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete megerősödött, tekintélye megnövekedett. Az ország megnövekedett nemzetközi tekintélyének alapja mindenekelőtt belpolitikai fejlődésünk, szilárd szocialista rendünk, azok az eredmények, amelyeket népünk a legutóbbi években a gazdasági és kulturális építésben elért. Társadalmunk életét a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítja. Társadalmi rendünk a politikailag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Szocialista állami és társadalmi rendünket, annak egyes intézményeit nem megmerevedett, hanem élő, fejlődő rendszernek kell tekintenünk, amely állandóan előrehalad a demokrácia elmélyülésének és kiszélesítésének útján. Szükség van arra, hogy társadalmunk valamennyi szervezett erejének, mind a pártnak, mind a népfrontnak, valamennyi tömegszervezetnek és az állam-néphatalmi szerveknek belső életét, munkáját az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, légkörét még szabadabbá és demokratikusabbá tegyük. Valamennyi társadalmi szervezet vezetőségének, a választott állami és néphatalmi szervek vezetőinek komolyan és alaposan tanulmá- nyozniok kell, hogy a munka- módszerek javításával, a szervezet. a testület belső életének további demokratizálásával mi módon lehet még jobban aktivizálni és még jobban bevonni a kérdések eldöntésébe a tagságot, az odatartozókat. Amikor a további demokratizálás szükségességét aláhúzzuk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át kell hatnia szocialista állami fegyelemnek is. Most, hogy nálunk szocialista törvényesség és szabad légkör van, akadnak olyanok, akik csak a jogokat tartják számon, mintha sohasem hallottak volna a jogokkal együttjáró, azoktól elválaszthatatlan kötelezettségekről. Széles körben nagy megelégedéssel emlegetik nálunk, milyen jó az, hogy szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell, hogy vannak, akik ezt félreértik és vissza is élnek vele. A visszaéléseket a közvélemény erejére támaszkodva meg kell szüntetni és a nehéz felfogásúakat is meg kell tanítani arra, hogy joga csak annak van, aki eleget tesz kötelezettségeinek is. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Alkotmányos szocialista társadalmi rendünk elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kötelesség- szerűen és ingadozás nélkül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra, amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkalmazott, amikor a helyzet azt megengedte. Ez rendszerünk szocialista és humánus jellegéből következik s helyes volt. Az általános amnesztia elrendelés idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatóságaink felfedtek néhány kisebb, rendszerellenes cselekményt elkövető összeesküvő csoportot. Törvényesen eljártak ellenük, s a bűnösök megkapták a bíróságtól azt, amit a törvény szerint megérdemeltek. A közelmúltban olvastam egy nyugati lapban megjelent cikket, amely aként filozofált, hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondolom helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség). Akik államunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára Összeesküvéssel, kémkedéssel és hasonlóval válaszoltak, azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenék minden állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocialista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Szigorúan megbüntetjük a közvagyon vámszedőit Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szólni kívánok még néhány, társadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista építő munkának velejárója, egyben nélkülözhetetlen feltétele a marxizmus—leninizmus elméletének tömeges elsajátítása, a műveltség, a képzettség színvonalának á'Hgfcnos emelkedése, a szocialista közgondolkodás és erkölcs kialakulása. ügy vélem, e téren is érezhető és mérhető az előrehaladás. Mind a felnőtt dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladj nk. Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; van előrehaladás, de az új, szocialista közgondolkodás és erkölcs p-vcnvesülése még nem kielégítő. Még nem, tűntek el a régi burzsoá rend maradványai s^-n teljesen nyomtalanul, s p-i-np?« beszivárogtak a halódó imperializmus bomlási term'i'-°i is. Ugyanakkor na- rup*- ‘"’áikozunk olyan ]e- 'enr-'-r-’-kel is. ame’yekre nem eSvszerűen rámondani, *>«»»•> « réöi burzsoá erkölec.............’«let maradványai U gv látszik, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok, amelyekről valamikor azt hittök, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján, azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik minden becsületesen dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a közpénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodássá1 értesült közvéleményünk Já- ray József operaénekes vámcsalásairól. Onódy Lajos éttermi-vállalati igazgató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigazgató és bűntársaik különböző visszaéléseiről. A bűnösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Onódy is, Róna is vezető beosztású állami alkalmazottak voltak, akiknek visz- szaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztását néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatelizál- ják a bűncselekményt ténylegesen elkövető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell cselekedeteiért. Szűnjék meg végre az az elég gyakori rosszul értelmezett presztizsvédelem, amelyik oda vezet, és az egyik esetből tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett visszaélésre, vagy valamelyik beosztottjuk túlságos költekezésére, helytelen fellépésére, az első szavuk — szinte szabály szerint — kijelenteni, hogy ez rágalom, ahelyett, hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is érvényt kell szerezni. Tisztelt Országgyűlés! Gyakran találkozunk tűrhetetlen felelőtlenséggel, könnyelműség gél más vonatkozásban és más területeken is, s ennek következtében a népgazdaság súlyos károkat szenved, sőt emberek tömegeinek élete és testi épsége is veszélybe kerül. Szeretném az illetékesek és a közvélemény figyelmét felhívni egy-két ilyen kérdésre is. 1964-ben 60 millió forintos tűzkárt szenvedett a népgazdaság. Ennek körülbelül a fele, több mint 31 millió forintnyi kár megállapítottan a kötelező elemi gondosság elmulasztása miatt következett be. Most a napókban volt például egy tűzeset Baján, 10— 12 millió forint a kárösszeg. Vizsgálatot indítottak, hogyan keletkezett a tűz. Úgy keletkezett, hogy egy ember befű- tött egy kályhát, a helyét elhagyta és a kályha tűse felgyújtotta az épületet. Az illetőt őrizetbe vették, de ki fogja ezeket a tízmilliókat megtéríteni? ” Üzemi balesetek következtében évente másfél millió munkanap esik ki a termelésből Ez baj. A legnagyobb baj azonban az, hogy emberek ezrei sérülnek meg és sokan meghalnak. Üzemi baleset ért 1963- ban 92 ezer embert és közülük 354 meghalt. 1964- ben a balesetet szenvedettek száma 95 ezer volt, életiét vesz tette 305 ember. Az üzemi balesetek körülbelül kétharmada gondatlan ság következtében fordul elő, vagyis nem tartják be az előírt óvórendszabályokat, könnyelműségből nem szerelik fei, illetve nem használják az előírt védőberendezést Még inkább felelőtlenségről van szó a közúti közlekedési baleseteknél, amelyek szemünk előtt válnak újfajta, burjánzó veszedelemmé. Az újságokból mindenki ismeri a legkirívóbb eseteket, a legtöbben szemtanúi is voltak már emberek ilyen váratlan és értelmetlen pusztulásának. Az adatok szerint a közlekedési balesetek száma a közutakon a következőképpen alakult: 1958-ban 6500, 1961-ben 9800, 1964- ben több mint 20 ezer volt A balesetek következtében meghalt 1958-ban 576, 1961-ben 666, 1964-ben 1100 ember. Sokan azt mondják erre. növekedett a gépkocsik száma, természetes, hogy növekszik a balesetek száma is. Én pedig azt mondom, növekedett az emberek felelőtlensége, önmagukkal szemben is. Az összes közúti balesetek 25—30 százaléka, ideértve a halálos végűeket is, rendszerint szombat dél és hétfő reggel között; te- l hát a hétvégi pihenő alatt történik. Meg kellett szigorítani a gépkocsi vezetői vizsgát, a közlekedés ellenőrzését, de úgylátszik, ez nem elég, még többször kell alkalmazni a jogosítvány megvonását is, és más erélyes, és célravezető intézkedéseket kell tenni. És nem szabad tűmi. hogy az ön- és közveszélyes emberek ilyen módon közlekedhessenek útjainkon. Tisztelt Országgyűlés! Mi a szocializmus építésében értékeljük és alkalmazzuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, azáz a jó munka kitüntető és nyilvános elismerését. Helyeseljük. ha valaki becsületes munkájával keresett pénzét megtakarítja és televíziót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt autót vagy bármi egyebet vesz magának, utazik vagy családi házat épít. Volt ebben szerepe a nagyarányú iparosításnak és bizonyos mértékig a mezőgazdaság szocialista átalakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együtt.jártak jelentős tömegek, különösen a fia'alok városba költözésével. 1957 után az élet színvonal is gyorsabban emelkedett. Az életnívó emelkedése — ez ismert dolog — törvényszerűen mindenütt együttjár a születési arányszám csökkenésével. A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a tár sadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiaital házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy sokan könnyelműen és ismételten szánják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi leendő anyák egészségét. Az orvosi bizottságot arra hozták létre, hogy orvos ítélje meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyermeket hozzon világra. (Taps). Az orvosi bizottságok vegyék komolyan feladatukat. Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalmazott kényszerintézkedéseket. Nyilvánvaló viszont, hogy komolyan, és sokoldalúan kell foglalkozni a kérdéssel állami szerveinknek, egészségügyi, anya- és ifjúság- védelmi szerveinknek, és társadalmi szerveinknek is. Nem utolsó sorban a társadalmi nevelés, a korlátolt önzés elleni eszmei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges népszaporulati arány eléréséért. Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, közelebbről a szocialista közgondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Közvélemény-formáló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell De nem helyeseljük, ha valakinek az életszemlé’ete annyira eltorzul, hogy nem a becsülettel végzett munka emberi öröme, az annak ré Hsztesség adja élete értelmét, hanem fő dolog lesz számába a szerzés, a hörcsögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek vannak más, súlyosabb következményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a születések számának nálunk az elmúlt években bekövetkezett csökkenésével, a népszaporulat kedvezőtlen alakulásával. A kiváltó okok között természetesen sze repet játszott mind a háború, mind az 1956-os ellenforradalmi felkelés összes következményeivel együtt nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezreinek időleges vagy végleges széthullásával jártak. kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett propagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az úrhatnámság ellen, A személyi kultusz idején a sporton kívül úgyszólván minden emberi vonatkozású dolog tilos volt. Erre mindenki emlékszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy most, mintha kicsit túlsók helyet kapnának egyedi problémák, extrém esetek. Túl sok a divat, meg kell mondani, az erőltetett erotika, a modernkedés. Népszerűsítik a kártyát, még a sporttal is most mintha megint az egészségesnél kicsit többet foglalkoznának. Mi szeretjük a sportot általában, én is szeretem, de már megint olyan helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösszekötő, hogylétéről hétfőn is, kedden is, szerdán is, pénteken is értesül az egész ország, de az önfeláldozó, dolgozó munkásokról, a parasztokról, az értelmiségiekről, a tudósokról nem lehet eleget hallani és olvasni. Állítsuk helyre a megfelelő arányokat, és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyreállítjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista embernek, a szocialista erkölcsnek és i szocialista eszmének. Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elnöke, aki szovjet küldöttség élén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására Phenjanban tartózkodik, csütörtökön látogatást a szocialista áldozatkészségért* az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért. Mint tanú állítom, vannak pozitív hőseink. Van nekem egy újságíró ismerősöm, ilyen karakterek, jellemek, személyek leírásával foglalkozik és ezért kér engem arra, hogy szóljak, ha érdekes emberrel találkozom. Sn csak érdekes emberekkel találkozom. Minden ember érdekes. Meghívtam jöjjön el velem egyszer egy vidéki útra, s ha én őt az úton =mv- nyiszor oldalba lököm ahányszor érdekes emberrel ta’ál- kozunk. akkor csak hordágyon hozhatják haza. Egyébként el is jött velem vidékre, és s°k érdekes emberrel találkozott. Vannak pozitív hőseink. — vannak nagyszerű dolgozó kollektívák, ilyenek például a Bábolnai Állami Gazdaság, a döbröközl „Zöldmező”. a zsámbéki „Petőfi”, a nádudvari „Vörös Csillag” és sok más. a legkülönbözőbb termeteken dolgozó kollektívák vezetői és dolgozói. Biztosítsunk több propagandát a tömegesen létező szocialista mimM- nak. erkölcsnek, életformának. Elképzelésem szerint lehetséges lenne több helvet biztosítani e fontos kérdéseknek a sajtóban, a televízióban é= a nádiéban és más hasonló helyeken, még a folyóiratokban is. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Felszólalásomat befejezem. Köszönöm figyelmüket. Különböző fontosnak vélt kérdésekről szóltam, valójában azonban egy ügyről, mégha helyenként szenvedélyesen is, a közös ügyről, a szocializmusról beszéltem. Ez van ránk bízva. Nagy a feladat, nagy a felelősség is, de nagy az erő is — pártunk, munkásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje —, amely támogat bennünket munkánkban. Ha gondolatban visszatekintünk a húsz év alatt megtett nagy útra, honnan indultunk el. milyen akadályokat küzdött le és milyen magaslatokra jutott el népünk, nagy erőt érzünk és bizakodva nézhetünk az 1965-ös év, a jövő elé. 'Hosszantartó, nagy taps). Az elnöklő Vass Istvánná ezután javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatására és napirendjére. Az országgyűlés által elfogadott javaslat értelmében pénteken délelőtt folytatják az 1965. évi állami költségvetési törvény j avasl at tárgyalását, majd az ország- gyűlés külügyi bizottsága tesz jelentést. tett Kim ír Szénnél, a Korai Munkapárt Központi Bizottságának elnökénél, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökénél. A találkozón jelen voltak a szovjet küldöttség tagjai és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetői. Ki kell alakítani a szocialista közgondolkodást Biankódra nézhetünk a jövő elé Koszigin Kim Ir Szénnél találkozott fijabb amerikai légitámadás É$zak*Vi etna inban Amerikai katonai repülőgépek csütörtökön délben ismét támadást hajtottak végre Észak-Vietnam néhány lakott területe ellen, bombázták és golyószóróval lőtték ezeket a településeket. Mint Ha Van Lau ezredes, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő bizottságának vezetője sajtóértekezleten közölte, csütörtökön egy nagy csoport bombázórepülőgép és F—100-as sugárhajtású vadászgép háromszor hajtott végre bombatámadást Guang Binh és Nge An tartománv- ban, valamint Binh Linh járásban észak-vietnami Ír!:- * települések ellen. Első jelentések szerint n vietnami néphadsereg légei- hárító tüzérsége hét amerikai repülőgépet lelőtt és többet súlyosan megrongált. Egy amerikai repülőt foglyul ui* tettek. I Ramcisl Ferencné Baranya megyei képviselő az országgyűlésen. ]
