Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

2 napló 1965. FEBRUÁR 1& 1 A mai világgazdaság helyzete Dr. Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének előadása Pécsett A mai világgazdaság hely­zete címmel tartott előadást s -dán este Pécsett dr. Bog- ’ József egyetemi tanár, a ’l ‘urális Kapcsolatok Inté- i snek elnöke. 3ognár professzor elmon­dotta, hogy a második világ­háború után a világgazdaság­ban nagy változások következ­tek be. Ezeket társadalmi és rWitikai, valamint a műsza- k! és technikai forradalom ’■'■'tóttá ki. 0“ Anyuit a világgezdaságban Lényeges tényezőként je­lentkezik a második világhá­ború után a szocialista orszá­gok tömbjének megalakulása, valamint a felszabadult orszá­gok önálló, fellépése. Ezek a volt gyarmati országok azon túlmenően, hogy önálló ténye­zővé váltak a világgazdaság­ban, saját gazdaságuk fejlesz­tésére törekednek. Nyersanya­gukba hazai kormányok ren­delkezése alatt áll, megszűnt felettük az angol és francia érdekek szerinti termelés nyo­masztó hatása. A tőkés gazdaságokban Is nagy változások mentek vég­be. A? USA elvesztette gazda­sági hegemóniáját a nyugat­európai országok felett. 1950- es évek második felétől létre­jött a nyugat-európai gazda­sági integráció, aminek követ­keztében megjelent a világ­piacon egy erősen konkuráló gazdasági vetélytárs. Nagy monopóliumok jöttek létre, mozgékonyságukkal széles piacokat szereztek áruik ré­szére és érdekközösségbe tö­mörültek az USA, a szocialis­ta országok és a felszabadult gyarmati országokkal szem­ben. Másik tényezőként jelentke­zik a világgazdaságban a mű­szaki és technikai forradalom, amely sok új elemet hozott. A szállítástechnikai fejlődés eredményeként a szállítási költségek nagymérvű csökke­nése következett be. A koráb­bi világgazdasági kpncepció szerint egyes országoknak ér­demes volt bizonyos termé­keket akikor is elóállítaniok. ha a hazai szállítás magasabb volt, mint az import ár, mert a szállítási költségek mérhe­tetlenül megdrágították az árut. Ma már például a nagy kikötőkből az olajat nem ten­gelyen szállítják el és a hosz- szú csővezetékek minimálisra csökkentik a szállítási költsé­get. Komoly tényezőként jelent­kezik a világpiacon a terme­lékenységnek tőkeintenzív és munkaerőmegtakarító formá­ban történő gyors fejlődése is, amely a kis piacok számá­ra történő termelést gazdaság­talanná tette. Stritóiurá'is változások Mindezek hatására a világ- gazdasiágbam strukturális válto­zások mentek végbe. Elsősor­ban a késztermékek arányá­nak a növekedéséről kell em­lítést tenni. A késztermékek aránya növekszik a mező­iazdasági és nyerstermékek óvására. Míg az előző világ- »azdaságban a mezőgazdasági export 60 százalékot, a nyers termék 20 százalékot és a kész termék 20 százalékot je­lentett a világpiacon, addig ma fordított a helyzet, a kész­termék részesedése 60 száza­lék. Megnőtt a szolgáltatás és a szellemi export jelentősége is. Míg régen import megtakarí­tási törekvés került a világ- gazdasági szemlélet előterébe, addig ma a komplett üzemek importja jelentkezik. Ez a jelentkezés nemcsak a fejlet­ten országoknál tapasztalható, hanem a legfejlettebb európai országoknál is. Anglia üze­meket vásárol Nyugat-Német- országtól, a leszállított gépe­ket német mérnökök állítják össze és hozzák termeléskész állapotba. Ez az eset fordítva is fennáll. Érdemes megvizsgálni a megváltozott helyzet taglalása után, hogy a világ jövedelmé­nek eloszlása milyen arány­ban jelentkezik a népesség tükrében. A világ jövedelmé­nek 80 százalékát a népesség 22 százaléka, míg a 20 száza­lékát a népesség 78 százalé­ka élvezi. A legsúlyosabb a helyzet Ázsiában, ahol az el­múlt tíz esztendőben az egy főre eső mezőgazdasági ter­melés is nagymértékben csök­kent. Ezzel szemben a ked­vező helyzetben levő orszá­gokban nagyfokú fejlődés ment végbe. A gyengén fej­lett országok a fejlődéssel nem tarthattak lépést és le­szakadtak. Nincs fii r’ág^zfiasági koncepció Mindezen problémák ellené­re mind a mai napig új világ- gazdasági koncepció nem ala­kult ki. A tőkés gazdaság, mint egységes világgazdasági rendszer az 1929-es világvál­ságot követően felbomlott és számos intézménye mind a mai napig nem állt helyre. A fejlődő országok — érthetően — nem is hajlandók elfogad­ni és magukévá tenni a kapi­talista kereskedelem dogmáit. A problémákat háborúval nem lehet áthidalni, tehát a világ- gazdaságban a békés egymás mellett éléssel kell számolni és ki kell alakítani az új világgazdasági koncepciót. Ma nincsenek egyetemes szabályok a világgazdaságban. A tőkések már nem tudnak eddig követett szabályaik sze­rint kereskedni, csak egymás között. Tudomásul kell ven­niük dolgokat saját elképze­léseik fenntartása mellett. Leg­alább két társadalmi rendszer­rel kell számolniok, de figye­lembe kell venniök a felszaba­dult és önállósodás útján el­indult országokat is. A szocia­lista országok például a javak egyenértékű cseréje mellett kereskednek a gyengén fejlett országokkal, a kapitalisták er­re nem hajlandók, igyekeznek üzleteiket kizsákmányolási tö­rekvéssel megkötni. Ezek után felvetődik a kér­dés, hogyan haladhat a három társadalmi rendszer tovább úgy, hogy ez a kereskedelem­re előnyösen hasson ki? Ennél a kérdésnél különö­sen figyelemmel kell lenni a világ népesedésére. Számítások szerint 2000-ben 6,5 milliárd ember fog élni. Ebből 1,5 milliárd a kínai, 1 milliárd az indiai. Vagyis minden negye­dik ember kínai és minden hatodik indiai lesz. A világ lakosságának 60 százaléka Ázsiában fog lakni. Ma az emberiség háromszor annyit költ fegyverkezésre, mint amennyi a fejlett orszá­gok egyévi bevétele. A leg­jobb tudósok erejét köti le a had [gépezet megalkotása. Ha a lefegyverzés következtében fel­szabaduló összegek 30 száza­lékát a gyengén fejlett orszá­gok gazdasági életének fellen­dítésére fordítanák, továbbá a fejlett országok nemzeti jö­vedelmük 1 százalékával se­gítenék a gyengén fejlett or­szágokat, egészséges alapokra lehetne helyezni azoknak az országoknak a gazdaságát megfelelő fejlődési ütemet biztosítani. Ötyenkétféle külföldi program 14 új IBUSZ-út A mi helyzetünkre vonat­kozóan meg kell állapítani, hogy nyersanyagban szegé­nyek vagyunk, valamint im­port érzékenységünk nagy. Importunk évente’ 8—9 száza­lékkal emelkedik, külkereske­delmünk 30 százaléka nyugat­tal folyik. Mezőgazdasági exportunknál számolni kell azzal, hogy a nyugati orszá­gok egyre jobban önellátóak lesznek olyan termékekben, amelyek eddig piacot jelen­tettek számunkra. Saját érdekünk, hogy a di­namikus iparágak helyzetét javítsuk meg. Gyors műszaki fejlődés és három irányban történő kooperáció megoldása szükséges. Piacainkat meg kell tartanunk, de csak akkor van erre lehetőség, ha termékeink minőségét javítjuk. Növeljük a garanciaidőt, tartalék alkat­részeket biztosítunk és termé­keink feltétlen megbízhatósá­gát biztosítjuk. A világpiacon a harc és a verseny nem tré­fa, sokat kell tennünk azért, hogy termékeink továbbra is sokfelé eljuthassanak. Ha a követelményeknek meg tu­dunk felelni, 1975-ben nemze­ti jövedelmünk 45 százaléka export részesedésből fog szár­mazni. Dr. Takács József Színész-újságíró farsangi bál Tánc este nyolctól hajnali négyig Bál a Nádor összes terme ben Ebben az évben is meg­rendezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Dunántúli Napló a hagyományos szí­nész—újságíró farsangi bált. Ez alkalommal a Nádor Ét­terem összes termeiben. A bálra március 6-án este 8 órakor kerül sor és a ven­dégek szórakoztatásáról reg­gel négyig gondoskodunk. Ismét megjelenik a Báli Napló tűhegyes kritikáival és leplezetlen önkritikáival. A Báli Napló frissen tájé­koztatja majd olvasóit az 1. szám megjelenése óta eltelt 365 nap történetéről, a sajtó berkekben dúló szakmai vi­táról, az újságírók és az ol­vasók eltéphetetlen kapcso­latáról. A BN ára vendé­geknek két forint lesz, míg az Újságíró Szövetség tagjai jutányos áron, kétszáz fillé­rért vásárolhatják. Egyelőre ennyit, illetve az előzetesben közöljük még a belépő igénylésének módját: A meghívókat, amelyek egy­ben belépőül, sőt, asztalfog­lalásul szolgálnak — a Ná­dor és a Pannónia Szálló por­táján, valamint a Mecsek cukrászdában és a szerkesz­tőség portáján (Hunyadi utca 11. szám alatt) árusítják február 25-től — elővétel­ben. Ara húsz forint. Mivel csak négyszáz széket tudunk a termekben elhelyezni, kér­jük az érdeklődőket, hogy időben biztosítsák meghívó­jukat. ötvenkétféüe külföld] prog- ! ram közül választhatnak, akik > 1965-ben az IBUSZ szervezé- i seben akarnak külföldre utaz- j ni. Tavaly 185“? pécsi és bara- í nyai turista látogatott más {országokba a pécsi IBUSZ- iroda közbenjárásával, 450- nel több, mint 1963-ban. Az ) IBUSZ-társasutazások résztve- j vőinek nincsenek nyelvi ne- J hézségeik, mert tolmácsot és S szakszerű vezetést kapnak, S ezen felül pedig sem száll ás- i ról, sem étkezésről nem kell , gondolkodni ok. Ez a magya- J rázata annak, hogy bár egé­szen leegyszerűsítették a szo- i cialista országok egy részébe ’ irányuló egyéni turistaforga- | lom ügyintézését, az IBUSZ ; társasutazásokon résztvevők száma évről évre nő. Az igényeknek megfelelően 11965-ben a szokásos utakon ' kívül, tizennégy új programot ! iktatott be az IBUSZ. A prog- ! ramok összeállításánál olyan {törekvés érvényesült, hogy a {résztvevők a sok látnivaló 5 mellett pihenhessenek is. Az í új lehetőségek közül máris {sokan érdeklődnek a lengyel- í országi Krynicába való utazás f iránt. Kiynica a Keleti Besz­> kidek egyik déli völgykatlaná- ! ban terül el, külön vonzerőt ! jelentő gyógyforrásaival. A í „Zuber” forrás például a ma- í ga nemében Európa legerő- {sebb alkalikus mész- és mag- i néziumtartalmú konyhasós sa­< vanyúvizét adja, mely fürdő {és ivókúrára egyaránt alkal- jmás. Krynica gyógyforrásai > 1794-től a gyógyítás szolgála- ; tában állnak és a vérkeringé­< si, emésztési és anyagcsere­Megoldódik a turisták étkeztetése Kisvendéglő a Dózsa-klub helyén Háromszáz vendég kiszolgálására alkalmas étterem a Rózsakért alatt A baranyai és a pécsi vál­lalat egyesítésével a megye egyik legnagyobb gazdasági egysége lett a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Dolgozói­nak száma megközelíti a két­ezret, a napi forgalom az egymilliót A fogyasztók nem éreztek meg semmit az átszervezés­ből, a vendéglátó egységekben rendben folyik a munka, de a központban még festik a szobákat, javítják a bútoro­kat és a terpentinszagú leve­gőben eközben dől el, hogyan lesz képes többet produkálni az új vállalat, mint két előde. Tatarozás megyeszerte Az idén nem nyílnak lát­ványos vendéglátóhelyek Ba­ranyában, ehelyett kulturál­tabb körülményeket akarnak teremteni mindenütt. A kul­turáltság alapja, hogy rend, tisztaság legyen, erre két és félmillió forint jut 1965-ben. Gondos mérlegeléssel készült el a tatarozási terv, amely el­sősorban a pécsi belvárosi vendéglátó hálózat rendbeho­zatalát célozza és a város va­lamennyi vendéglátó egységét érinti. Rendbehozzák a Jókai presszót, tavaszig befejezik a Napsugár cukrászda tataro­zását, bővítik az Aranykacsa kisvendéglőt és kulturáltabb környezetet teremtenek a Csillag étterem és a Csendes étterem vendégei számára. — Komlón teljes tetőzetet kap a Mecsek étterem, Szászváron külső-belső tatarozást végez­nek a Jóbarát vendéglőben és a Munkás borozóban. Hidason bővítik a Stopp-csárdát, Mo­hácson átalakítják a Gyöngy­virág cukrászdát, Harkányban parkosítják a Baranya Szálló környékét. Baranya vala­mennyi cukrászműhelyét ta­tarozzák. lóriik presszó Mohácson A tatarozáson túlmenően azért mód nyílik hálózatfej­lesztésre is. Pécs belvárosa nyilvános kisvendéglőt kap a volt Dózsa-klub átalakításával a Sörház utcában, Ebben a kisvendéglőben mód nyílik J majd az IBUSZ és az Idegen- ' forgalmi Hivatal vendégeinek olcsó, csoportos étkeztetésére. Hasonló célokra használják majd fel a sétatéri Borhara- pót is, amelyet a Rózsakért alatt lévő pincerendszer egy részéből alakítanak ki. A Bor­harapó egyszerre 300 vendég befogadására lesz képes, ezért konyhai, technikai felszereté­sét is ehhez méretezik. Külön­leges frissensülteket és sokfé­le hidegételt lehet majd itt kapni a válogatott, tájjellegű borok mellé. Mohácson is to­vább bővül a vendéglátó há­lózat. „Múzeum” elnevezéssel rövidesen törökös jellegű presszót nyitnak. Szigetváron még ebben az évben megkez­dik az „Oroszlán" étterem épületében lévő sóraktár át­alakítását söröző-étteremmé, hogy 1966-ban már ott is fo­gadhassák a jubileumi ünnep­ségekre érkező vendégeket. Tulajdonképpen hálózatbőví­tést jelent az Is, hogy kora nyártól kezdve tizenkettő He­lyett ötven mozgóárus járja majd fagylalttal, szörppel s esetleg jégkrémmel Pécs ut­cáit. Közmegelégedésre Tavály tízezer forint volt az egy főre jutó évi forgalom a vendéglátó vállalatoknál, — 1965-bén 15 ezer forint a ter­vezett forgalom. Teljesítése az ésszerűbb munkaszervezésen, a vasár- és ünnepnapokra rendszeresített központi ügy o- leten kívül olyan lehetőségek kihasználásán is múlik, mint például az Urán kisvendég­lőnek szoros elszámolású rend szerűvé történő átalakítása Mihelyt ez megtörténik, a je­lenlegi konyhaszemélyzettel 300 százalékkal lesz emelhető a sajáttermelésű ételforgalom amire már régóta megvannak az igények Uj-Mecsekalján, A cél az — mondja a Vendéglátó Vállalat igazgató ja —, becsületesen dolgozni es a tervet, minden feladatunkat közmegelégedésre teljesíteni. zavarok, valamint a vérképző* szervek betegségéinek gyógyí­tására kiválóan felhasználha­tók. Az IBUSZ és a lengyel ORBIS szervezésében ez év nyarán öt magyar csoport tölt­het 11—11 napot Krvnicán. Jelentősen bővül a Jugoszlá­viába irénvuló társa sut’zások köre is. 1964-bon csak Abbá­ziába és Pillába szerveztek csoportokat. 1965-ben egvéb jugoszláviai társasutazásokon kívül módot találhatnak a tu­risták tíznapos tengerparti üdülésre Rovinjban. valamint Lovranban is. Azok részére, akik egv évben két-három al­kalommal utaznak külfö'dre, rövid, néhánv napos bírákat szervez az IBUSZ. 1965-ben több. 3—4—5 napos szlovák túrát iktattak be. s ezek majdnem kivétel nélkül érin­tik a Maeas-T.áb-át. A szlovák tervekben üdülni szándékozók részére 14 napos maeas-tátrai programot áhítottak ö=sze. U gvan csak újdonság a .hétpa­pos órával autóbuszktrándo'ás. molvrek résztvevői Brnot és Rratisztává* is meaiekintbebk. Első alkalommal vezet túrát az IBTT^Z ez év május 9—14; között Bukarestbe. Az első csoportot máiusban. lűoinsban és szeptemberben további né<rv követi. Bővült a nvuvati TBT7S7-utak köre is: szeptem­ber 27. és október 4.. valam'nt október 4—11. között egv-egy hetes párizsi társasutazást szerveznek. Június 4-től au­gusztus 7-ig pedig kilenc cso­port tölthet el 8—8 napot az Adriai tenger partján, a jeso- 'ói Ti dón. Ezévtől kezdve nem karmák kereteket” a vidéjei IBUSZ irodák, mint korábban, s ezzel előnvö'-ebb helvzetbe kerülnek a vidéki turisták. A csoporto­kat a iel°T>fkczések sorrené- iöben állítják össze. lev pél­dául míg a korábbi években csak kót-köt helvet kapott a pécsi TBUS7 a Riminibe in­duló nvaralók csoportiában, ez évtől kezdve korlátlanul ieérvelbetnek férőkéivé* mind ad'bg. amíg a lé'szám be nem telt. Ezért fontos. how az utazni szándékozók mielőbb tájékozód innak az idei prog­ram felől és iaérvfikot "'tőben I jelentsék be az IBUSZ nál. MA ESTE Irma, te édes Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban »ff C-* Uj darab bemutatójára kós?iil a pác**? Szilágyi Sándor rendező ében „Irma, te "des” rmiű musicalt pénteken, február 12-én este mutatják be. Irmát Pécsi Ildikó alakítja é A vi:ágp:acon a verseny nem tréfa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents